adozona.hu
BH 2025.8.192
BH 2025.8.192
I. A perakadályok alapvető - lényegüket adó - jogi sajátossága, hogy a pergátló körülmény az eljárás bármely szakaszában kizárja a kereset, nemperes eljárásban pedig az adott bíróság elé vitt kérelem érdemi elbírálását. II. A felszámoló jogszabálysértő intézkedésével vagy mulasztásával szemben biztosított kifogás benyújtására nyitva álló határidő elmulasztásának jogkövetkezményéről a Cstv. külön nem rendelkezik. A Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán ezért a polgári perrendtartásnak a perindítási határidő elmul
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós 2015. december 12-i kezdő időponttal áll felszámolás hatálya alatt.
[2] Az adós felszámolási vagyonába tartozó négy ingatlan zár alá vételét büntetőeljárásban a bíróság 2015. november 17-én elrendelte.
[3] A felszámolási eljárásban megvalósult bűnügyi hitelezői igénybejelentésre tekintettel a bíróság a korábbi felszámolót felmentette és 2022. július 5-én új felszámolóként az állami felszámolót jelölte ki.
[4] Az adós vagyonába tartozó ingatlanok megszűnt zár alá vétele miatt az...
BH 2025.8.192 I. A perakadályok alapvető - lényegüket adó - jogi sajátossága, hogy a pergátló körülmény az eljárás bármely szakaszában kizárja a kereset, nemperes eljárásban pedig az adott bíróság elé vitt kérelem érdemi elbírálását.
II. A felszámoló jogszabálysértő intézkedésével vagy mulasztásával szemben biztosított kifogás benyújtására nyitva álló határidő elmulasztásának jogkövetkezményéről a Cstv. külön nem rendelkezik. A Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán ezért a polgári perrendtartásnak a perindítási határidő elmulasztására mint perakadályra vonatkozó szabályát kell a kifogás elkésettsége esetén megfelelően alkalmazni. Elkésettsége esetén tehát a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, illetve vissza kell utasítani, ha pedig a bíróság a kifogás elkésettségét csak a felszámoló részére történt kézbesítését követően észleli, a kifogás tárgyában indult eljárást az eljárás bármely szakaszában meg kell szüntetni [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (1) bek., 49. § (2) bek., 79/A. § (1) bek.; 2017. évi XC. törvény (Be.) 324. § (1) bek., 333. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós 2015. december 12-i kezdő időponttal áll felszámolás hatálya alatt.[2] Az adós felszámolási vagyonába tartozó négy ingatlan zár alá vételét büntetőeljárásban a bíróság 2015. november 17-én elrendelte.
[3] A felszámolási eljárásban megvalósult bűnügyi hitelezői igénybejelentésre tekintettel a bíróság a korábbi felszámolót felmentette és 2022. július 5-én új felszámolóként az állami felszámolót jelölte ki.
[4] Az adós vagyonába tartozó ingatlanok megszűnt zár alá vétele miatt az ingatlanügyi hatóság a 2022/22.10.13 számú határozattal törölte a zár alá vétel tényét az ingatlan-nyilvántartásból.
[5] A kifogást tevő hitelező 2023. május 11-én tájékoztatást kért a felszámolótól, hogy a bűnügyi zár alá vétel törlésére tekintettel az érintett vagyonelemek értékesítésére mikor és milyen becsértéken kerül sor. A felszámoló 2023. május 24-én az értékesítés megkezdésének akadályaként jelölte meg az ingatlanokat bérlő Kft.-vel kialakult vitás jogi és birtokhelyzetet.
A kifogás és a felszámoló ellenkérelme
[6] A hitelező (a továbbiakban: kifogást tevő) 2023. június 16-án terjesztett elő a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 51. § (1) bekezdése alapján kifogást, melyben kérte kötelezni a felszámolót egyrészt az adós bűnügyi zárlat alól feloldott ingatlanai értékesítésének megkezdésére. Kérte továbbá kötelezni, hogy előzetesen tájékoztassa a hitelezőket az értékesítésre kerülő vagyontárgyak becsértékéről, valamint arra is, hogy a jogellenesen igénybe vett teljesítési segéd ügyvédi munkadíjával megegyező összeget fizesse vissza az adós vagyonába.[7] A felszámoló védekezése a kifogás elutasítására irányult, elsődlegesen annak elkésettsége, illetve a bíróság hatáskörének hiánya, érdemben a kifogás megalapozatlansága miatt.
Az első- és a másodfokú határozat
[8] Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította.[9] A kifogást tevő fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta, és kötelezte a felszámolót, hogy haladéktalanul kezdje meg az adós ingatlanainak az értékesítését. A felszámoló részére fizetendő elsőfokú eljárási költség összegét 432 930 forintra leszállította, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[10] A másodfokú bíróság nem értett egyet az ingatlanok értékesítése megkezdésének elmulasztásával kapcsolatos részében az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen indult ki abból, hogy a Cstv. bűnügyi vagyon esetén nem határoz meg határidőt és értékesítési kötelezettséget, ezért a felszámoló nem sértett jogszabályt azzal, hogy a zár alá vétel törlése után nem kezdte meg a kérdéses vagyontárgyak értékesítését.
[11] Rámutatott a zár alá vétel joghatására a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 324. § (1) bekezdése szerint - ami a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jog felfüggesztését jelenti - és a zár alá vett vagyon kezelésének a Be. 333. § (1) bekezdésében írt szabályára, a rendes gazdálkodás szabályainak teljesítésére. Mindebből következik az, hogy a Cstv. kényszerűen nem rendelkezhet a zár alá vett vagyon értékesítéséről, sem az értékesítés határidejéről. Azt követően pedig, hogy a rendelkezési jog felfüggesztése a zár alá vétel feloldásával véget ér, a zár alá vett vagyon megszűnik a Cstv. 79/A. § (1) bekezdése szerint bűnügyi vagyon lenni, e vagyonra és értékesítésére a Cstv. általános rendelkezései az irányadók.
[12] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint abban az esetben, ha a zár alá vétel törlése a felszámolás közzétételétől számított száz nap elteltével történik, vagyis a Cstv. 49. § (2) bekezdésében meghatározott határidőből már nincs hátra (és ettől eltérő választmányi döntés sem áll rendelkezésre), a felszámolónak ilyen esetben a zár alá vétel alól kikerült vagyon értékesítését - amennyiben más akadályozó körülmény nem merül fel - haladéktalanul meg kell kezdenie.
[13] A felszámoló nyilatkozatával szemben az értékesítendő vagyonon fennálló bérleti jogviszony nem akadálya az értékesítésnek. A forgalomban elérhető legmagasabb ár elérése érdekében a Cstv. 49. § (1) bekezdésére hivatkozással sem lehet eltérni az értékesítésre megállapított törvényes határidőtől. A forgalomban elérhető legmagasabb ár elérésének követelménye ugyanis a vagyontárgy adott - a tényleges fizikai és jogi helyzetben értett - állapotában elérhető legmagasabb árra vonatkozik.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[14] A felszámoló felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - elsődlegesen a jogerős végzés elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kérte. Ennek eredménytelensége esetén kérte a jogerős végzés kifogásnak helyt adó részében való hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását, harmadlagosan a másodfokú bíróság utasítását új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára.[15] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 157. § a) pontjába, a 130. § (1) bekezdés h) pontjába, a 220-222. §-okba, a 239. §-ba, a 251. § (1) bekezdésébe, a 256/A. § (1) bekezdésébe, továbbá a Cstv. preambulumába, az 1. § (3) bekezdésébe, a 49. § (1)-(2) bekezdésébe, az 51. § (1) és (3) bekezdésébe, a 79/C. § (1)-(3) bekezdéseibe ütközően jogszabálysértő.
[16] Állította, hogy a kifogást tevő elmulasztotta a kifogás benyújtására nyitva álló 15 napos határidőt, ezért emiatt az eljárás megszüntetésének lett volna helye, amelynek a felülvizsgálati eljárásban is helye van. A Cstv. 49. § (2) bekezdésében írt felszámolói kötelezettség - egyben az értékesítés megkezdésére vonatkozó 100 napos határidő - elmulasztását állító kifogás határidejét nem a kifogással élő 2023. május 11-i levelére tekintettel kellett számítani. A kifogást tevő is a felszámoló attól számított nyolchónapos mulasztását állította az értékesítés megkezdését illetően, hogy a zár alá vétel megszűnt. Kiemelte, hogy a kifogást tevő az adós mérlegeiből tudott arról, hogy az értékesítés még nem kezdődött meg. Volt erre nézve tartalma a felmentett felszámoló 2022. július 7-i fordulónappal összeállított átadó mérlegének.
[17] Fenntartotta, hogy eljárása nem jogszabálysértő a Cstv. 49. § (1) és (2) bekezdése szerint. Mivel az ingatlanok zár alá vételéről a Budai Központi Kerületi Bíróság 2015. november 17-én hozott végzést, értékesítésükre a Cstv. megjelölt szabálya szerint nem volt jogszabályi lehetőség a felszámolás közzétételének (2015. december 12.) időpontjától számított 100 napon belül. A Cstv. 79/C. § (1) bekezdése a bűnügyi zárlat feloldása után sem kötelezettséget, sem határidőt nem tartalmaz a vagyontárgy értékesítésére. Minderre tekintettel nem állapítható meg a sérelmezett körben mulasztása. Azt pedig, hogy az értékesítés megkezdésére ebben az esetben haladéktalanul sor kell kerüljön, nem írja elő jogszabály. Sérelmezte, hogy a jogerős végzés eredményeként a jogszabályban általános esetre előírt 100 nap sem áll rendelkezésére az értékesítés megkezdésére, arra nem tud felkészülni. Nem érthető, hogy a másodfokú bíróság miért nem félbeszakadásként kezelte, azaz a zár alá vétel törlésével kezdődőnek a 100 napos határidőt, avagy miért nem nyugvásként úgy, hogy a határidő a feloldástól folytatódna.
[18] Állította, hogy "más akadályozó körülmény" is felmerült az ügyben, ami miatt szintén nem volt helye a kötelezésének.
[19] Kitért arra is, hogy az értékesítés - a jogerős végzés ezzel kapcsolatban nem indokolt álláspontjával szemben - már megkezdettnek minősül, hiszen a Cégközlönyben 2023. június 29-én megjelent a cím4 alatti ingatlan, 2023. július 20-án pedig a cím5 alatti ingatlan árverési értékesítési hirdetménye. Ezen felül a konkrét eljárással érintett ingatlanok vonatkozásában is megkezdte az értékesítést: így kell értelmezni, hogy az ingatlanokat felmérte, a bérleti szerződést a magasabb vételár elérésére és a könnyebb értékesíthetőség érdekében felmondta, megindította a peres eljárást a bérleti szerződés semmisségének megállapítására, és megtette a szükséges lépéseket az ingatlanok kiürítésére. Hangsúlyozta, hogy mindez a felszámoló diszkrecionális jogköre.
[20] Utalt a hitelezői érdekek elsődlegességére is, amely elvárásnak a hitelezői igények minél nagyobb mértékű kielégítése, az adós vagyonának lehető legmagasabb áron történő értékesítése felel meg. A jogerős végzés ennek nem felel meg, teljesítésével a hitelezők súlyos anyagi károsodása állhat elő, egyebekben a kifogást tevő és az érdekeltségi körébe tartozó bérlő nem támogatható érdekeit szolgálja a mielőbbi értékesítéssel. Részletezte, hogy a kifogással élő kapcsolt vállalkozása az ingatlanokat a felszámolás alatt bérlő gazdasági társaság; a bérleti szerződés a tulajdonos számára előnytelen, értékcsökkenést eredményez (alacsony, nem inflációkövető bérleti díj, húszéves bérleti időszak); az ingatlanokat ilyen körülmények között maga a kifogást tevő akarja megvásárolni. A kifogással élő és a bérlő kapcsolt vállalkozási státuszát a két gazdasági társaság vezető tisztségviselője alapozza meg, aki azonos személy.
[21] A jelenleg eljáró állami felszámoló a korábbi felszámoló vagyonkezelését illetően komoly pénzügyi aggályokat és visszaélésszerű, a hitelezői érdekeket sértő joggyakorlatot tárt fel a fenti ingatlanok vonatkozásában is. A bérleti szerződés a bűnügyi zár alá vett ingatlanok kapcsán a rendelkezési jog felfüggesztésének megkerülése, a Cstv. céljával ellentétes és más okból is nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, ami miatt a felszámoló pert indított.
[22] Kifejtette, hogy a felszámolót széles körű mérlegelési lehetőség illeti meg az adóst érintő vagyoni, gazdasági döntésekben: ő jogosult eldönteni, hogy lakottan vagy beköltözhetően, bérleti szerződéssel terhelten vagy anélkül értékesíti az adós vagyonát. Ilyen döntései nem jogszabályon alapulnak, ezért kifogással nem támadhatóak.
[23] Az értékesítés akadályaként hivatkozott arra, hogy a forgalomban elérhető legmagasabb áron történő értékesítés előfeltétele az értékesíteni kívánt vagyon tiszta jogi státusza és arról a felszámoló megalapozott nyilatkozata (lakott vagy nem lakott, bérleti jogviszonnyal terhelt-e vagy sem stb.), mellyel kapcsolatban a felszámolót jogszavatosság terheli. Mivel a felszámoló jogszavatossággal tartozik a hirdetményben közölt információk és az adásvételi ügylet kapcsán, de mindez a kifogással érintett ingatlanok kapcsán a peres és végrehajtási eljárások folyamatban léte miatt nem vállalható, akadálya van az értékesítés megkezdésének.
[24] A kifogást tevő felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában fenntartására irányult. Egyetértett annak indokaival.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[25] A Kúria a jogerős végzést a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó régi Pp. 275. § (2) bekezdése alapján, az ott írt kivételszabály alkalmazásával is vizsgálta felül, és az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta.[26] A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelem eltérő, azonban téves hivatkozása miatt leszögezi, hogy bár valóban nem támadta fellebbezéssel a felszámoló az elsőfokú végzés indokolását a kifogás időbeliségét illetően, a régi Pp. 275. § (2) bekezdésében írt kivételszabály mégsem zárja ki, hogy a felülvizsgálati eljárás erre a kérdésre kiterjedjen és a kifogás határidőben való benyújtását a Kúria vizsgálja.
[27] A Kúria előrebocsátja, hogy a felszámoló intézkedésével vagy mulasztásával szemben igénybevehető kifogás Cstv. 51. § (1) bekezdésében írt határideje elmulasztásának helyes eljárásjogi következményeiről korábban még nem foglalt állást, csupán a kifogás alapvető jogi természetéről, a határideje eljárásjogi jellegéről, továbbá a határidő vizsgálatának irányadó szempontrendszeréről.
[28] Kimondta korábban - amit továbbra is irányadónak tart -, hogy az adóssal szemben indult egységes felszámolási eljárás részét képezi a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján benyújtott kifogás tárgyában kezdeményezett eljárás. A kifogás előterjesztésével - függetlenül az önálló ügyszámon történő elbírálástól - nem indul új, önálló ügy, amiből következik többek között az is, hogy nem a kifogás, hanem a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontja határozza meg a felszámolási eljárás egésze alatt egységesen alkalmazandó eljárási szabályokat.
[29] [29] A Kúria állást foglalt több határozatában arról is, hogy kifogás esetén - a kifogásnak a keresetlevéltől egyértelműen megkülönböztetett és az előzőekben már kiemelt rendeltetése (jogorvoslat) miatt nem irányadók a régi Pp. 121. §-ában írtak. A kifogásnak nem kell a keresetlevéllel szemben megfogalmazott speciális tartalmi kellékekkel rendelkeznie. A kifogásban - a beadványok általános kellékei [régi Pp. 93. § (1) bekezdés] mellett - a Cstv. 51. §-ában foglaltakból következően azt kell előadni, hogy a kifogást előterjesztő a felszámoló mely konkrét intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, a sérelmezett intézkedés vagy mulasztás milyen jogszabályt sért (elegendő szövegesen körülírni az állított jogszabálysértést, de a szöveges körülírásnak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie), ki kell fejteni a jogszabálysértésre hivatkozás ténybeli és jogi indokait, és elő kell adni, hogy a kifogást előterjesztő az állított jogsérelmet hogyan kéri orvosolni (Gfv.VII.30.179/2019/9., Gfv.VII.30.410/2019/5.).
[30] Mivel a kifogás a felszámoló jogszabálysértő intézkedésével vagy mulasztásával szemben a sérelmet szenvedett fél (továbbá a hitelezői választmány és a hitelezői képviselő) számára intézményesített külön jogorvoslat, a kifogásnak ebből az alapvető jogi természetéből következik, hogy nemcsak a kifogásolási eljárás alanyi köre és a tárgya behatárolt, de meghatározott a bíróság eljárása is a megfelelően irányadó általános perrendi szabályoknak megfelelően. A kifogás elbírálásával a bíróság a kifogás megalapozottságáról dönt. A kifogás érdemi elbírálását kizárja viszont az elkésett benyújtása (Gfv.III.30.161/2023/5.).
[31] A Cstv.-ben a kifogás előterjesztésére biztosított - korábban 8, a hatályos törvény szerint 15 napos - határidő azt szolgálja, hogy a tudomásszerzéstől számított rövid határidőn belüli fellépés eredményeként a felszámoló jogszabálysértő intézkedésének vagy mulasztásának reparálása, illetve megakadályozása megtörténhessen.
[32] A Cstv. azonban külön nem rendelkezik a határidő elmulasztásának jogkövetkezményéről. A Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán ezért - a régi Pp. hatálya alatt kezdeményezett felszámolási eljárások esetében - a régi Pp.-nek a perindítási határidő elmulasztására mint perakadályra vonatkozó szabályát [régi Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont] kell a kifogás elkésettsége esetén megfelelően alkalmazni. Ezt ugyanis a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján indult eljárás jogi természete nem zárja ki.
[33] A régi Pp. 157. § a) pontjából és 158. § (1) bekezdéséből együttesen következően az eljáró bíróságot az eljárás bármely szakaszában megillető jogkör az ügyben a régi Pp. 130. § (1) bekezdés a)-h) pontjainak bármelyike szerint felmerült perakadály észlelése és az eljárás megszüntetése. A pergátló körülmények mindegyikének - ilyen többek között a perindítási határidő elmulasztása [régi Pp. 130. (1) bekezdés g) pont] - az eljárás egészét végigható sajátja, hogy fennállása kizárja a kereset (nemperes eljárásban a kérelem) érdemi elbírálását, mely esetben a bíróságnak (ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, illetve az eljárást megindító beadvány érdemi vizsgálat nélküli elutasítására nem került sor) a felek kérelmétől és rendelkezésétől függetlenül, az eljárás bármely szakaszában az eljárás megszüntetése felől kell rendelkeznie. Külön kifejezi az előzőeket a régi Pp. a fellebbezési eljárási szabályok között az elsőfokú határozat kötelező hatályon kívül helyezésének szabályában [régi Pp. 251. § (1) bekezdés] és a felülvizsgálati kérelem elbírálásának a régi Pp. 275. § (2) bekezdésében írt kivételszabályában is.
[34] A perakadályok alapvető - lényegüket adó - jogi sajátossága tehát, hogy a pergátló körülmény az eljárás bármely szakaszában kizárja a kereset, nemperes eljárásban pedig az adott bíróság elé vitt kérelem érdemi elbírálását.
[35] Mindebből együttesen következően a kifogás benyújtására biztosított határidő elmulasztását - ami kizárja tehát a kifogás érdemi vizsgálatát és a felszámoló jogszabálysértőnek állított mulasztása, avagy intézkedése felülbírálatát a bíróság részéről - a Cstv. eltérő szabálya hiányában, a régi Pp. megfelelő alkalmazásával hivatalból figyelembe veendő pergátló körülménynek kell tekinteni a Cstv. 51. §-a alapján indult eljárásban; fennállása a régi Pp. 158. § (1) bekezdése szerint az eljárás bármely szakaszában az eljárás megszüntetését kell eredményezze, azt a felülvizsgálati eljárásban a régi Pp. 275. § (2) bekezdése értelmében a Kúriának is - a felülvizsgálati kérelem kereteire tekintet nélkül - figyelembe kell vennie.
[36] Jelen ügyben a következőkben részletezettek szerint megállapítható a kifogás elkésett előterjesztése a felülvizsgálati eljárás tárgyát jelentő körben: a kifogásnak abban a részében, amely az adós korábban zár alá vett ingatlanai értékesítése megkezdésének elmulasztását sérelmezte.
[37] A Kúria leszögezi, hogy következetes ítélkezési gyakorlata szerint a kifogás előterjesztésének törvényi határidejét a felszámoló mulasztása esetén is a mulasztásról való tudomásszerzéstől kell számítani. A kifogás nem a mulasztás teljes időtartama alatt terjeszthető elő. Az a körülmény, hogy a mulasztás esetlegesen e határidő elteltét követően is folyamatosan fennáll, a kifogás előterjesztésének határidejét (lehetőségét) ismételten nem nyitja meg (Gfv.VII.30.364/2012/6., Gfv.VII.30.011/2021/3., Gfv.III.30.505/2022/6., Gfv.III.30.068/2024/9.).
[38] Az elsőfokú eljárás irataiból kitűnően az elsőfokú bíróság az ügyben megtörtént bűnügyi hitelezői igénybejelentés ténye miatt - a Cstv. 79/A. § (7) bekezdésének megfelelően - 2022. június 28-án rendelkezett az eredetileg kijelölt felszámoló felmentéséről, majd az állami felszámoló kijelöléséről. Végzésének indokolása egyértelművé tette, hogy a Magyar Állam képviseletében eljáró adóhatóság bűnügyi hitelezői igénybejelentésének és a bíróság erre alapított döntésének az adós ingatlanaira elrendelt zár alá vétel az alapja, és hogy emiatt az ügyben állami felszámoló kijelölésével a Cstv. bűnügyi vagyonra vonatkozó speciális rendelkezései [IV/A. Fejezet, 79/A. §] az irányadók a továbbiakban.
[39] A hitelezőknek - így a kifogást tevő hitelezőnek - nem lehetett kétsége a végzés alapján a felszámolási eljárásnak a bűnügyi vagyont érintő felszámolásra adott külön szabályai szerinti folytatásáról. Az állami felszámoló eljárását erre figyelemmel kellett figyelemmel kísérnie.
[40] A korábbi felszámoló 2002. július 7-i fordulónappal elkészített átadó mérlegéhez fűzött szöveges jelentés - amelyet a hitelezők az átadó mérleggel együtt kézhez kaptak a 366. sorszámú végzés szerint - a 3.1.1. pontjában kitért arra, hogy az adós zár alá vett ingatlanai nem voltak értékesíthetők e felszámoló működése alatt, és nem történt meg a beszámolási időszak alatt a zár alá vétel megszüntetése sem. Az átadó mérleget jóváhagyó 2022. szeptember 21-i végzés indokolása szintén utalt a Cstv. továbbiakban irányadó szabályaira a bűnügyi vagyonra vonatkozó speciális rendelkezések szerint [IV/A. Fejezet, 79/A. §].
[41] A Cstv.-nek a bűnügyi vagyonra vonatkozó külön felszámolási szabályai szerint az ügyben így irányadó külön rendelkezés az adós korábban zár alá vett vagyonára nézve a Cstv. 79/C. §-a, amely egyértelművé teszi, hogy a zár alá vett vagyon helyébe lépő előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentéssel [Be. 332. § (3) bekezdés] a zár alá vétel az eredeti vagyon tekintetében megszűnik, és az állami felszámoló intézkedik az eredeti vagyon tekintetében a zár alá vétel közhiteles nyilvántartásból való törlése iránt.
[42] Jelen ügyben az ingatlanügyi hatóság 2022. október 13-ával törölte az előzőek szerint az ingatlan-nyilvántartásból a zár alá vétel tényét.
[43] Figyelemmel arra, hogy maga a hitelező is irányadónak tartotta - helyesen - a bűnügyi zárlat alól kikerült adósi vagyonra a Cstv. általános értékesítési szabályait, a 49. § (2) bekezdését az értékesítés megkezdésére, a fenti körülmények együttes értékelésével nem volt határidőben érkezettnek tekinthető a 2023. június 19-én előterjesztett kifogás.
[44] A hitelezőnek gondos és körültekintő eljárás esetén abból, hogy a felszámolási eljárás 2022 júliusától előtte is ismerten a bűnügyi vagyont érintő felszámolásra adott külön szabályok szerint zajlik, számolnia kellett az ingatlanok zár alá vételének megszűnésével és az ingatlanvagyon ezzel lehetővé vált felszámolás alatti értékesítésével.
[45] Annak ellenére, hogy tudomásszerzése előzőek szerint releváns idejét és körülményeit a kifogást tevő elő sem adta - tévesen a 2023. május 11-i megkeresésére adott felszámolói válaszlevélre hivatkozott -, a Kúria megállapítása szerint a Cstv.-nek a bűnügyi vagyont érintő felszámolásra vonatkozó külön szabályai mellett a hitelezőnek jóval korábban tudomást kellett szereznie a felszámoló sérelmezett eljárásáról - a megszűnt zár alá vétellel értékesíthetővé vált ingatlanok értékesítése megkezdésének elmaradásáról -, mint az általa a tudomásszerzés alapjául tévesen megjelölt, a 2023. május 11-i megkeresésére 2023. május 24-én adott felszámolói válaszlevél 2023. június 1-jei átvétele.
[46] Magából a kifogást tevő hitelező 2023. május 11-i iratából is kitűnik, hogy a hitelező ekkor már bizonyosan tudomással bírt a bűnügyi zár alá vétel törléséről, és tisztában volt azzal is, hogy az ingatlanok értékesíthetővé váltak, azonban értékesítésük, noha az erre nyitva álló Cstv.-beli határidő eltelt, nem kezdődött meg, vagyis tudott a felszámoló sérelmesnek tartott mulasztásáról. Kifogását azonban az ettől számított 15 napon belül sem terjesztette elő, a 2023. június 19-én érkezett kifogás ezért mindenképpen elkésett.
[47] A felszámoló sérelmezett mulasztásával szemben már megnyílt kifogásolási határidőt nem nyitotta meg újra a hitelezőnek a felszámolóhoz intézett 2023. május 11-i kérelme és az arra adott elutasító válasz.
[48] A Kúria nem ért egyet az eljárt bíróságokkal abban a kérdésben, hogy a kifogás az ingatlanok értékesítésének elmaradását sérelmező részében határidőben benyújtottnak tekintendő. Elkésett benyújtása a már részletezettek szerint kizárta a kifogás érdemi elbírálását a vizsgált körben. Ebből az okból az eljárást ebben a részében a bíróságoknak meg kellett volna szüntetniük.
[49] A kifejtettek értelmében a Kúria a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó régi Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjában írt perakadály fennállása miatt a régi Pp. 275. § (2) bekezdése és a 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 251. § (1) bekezdése alapján a jogerős végzést a felülvizsgálattal támadott részében - az elsőfokú végzésre kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az eljárást ebben a körben a régi Pp. 157. § a) pontjának, a 158. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával megszüntette.
(Kúria Gfv.III.30.239/2024/6.)