adozona.hu
BH 2025.6.147
BH 2025.6.147
Szellemi tulajdonjog feltételezhető sérelme miatt a vámhatóság az érintett szellemi tulajdonjog meghatározása és a garanciális jellegű határidők betartása mellett tarthatja fenn jogszerűen a vámáru visszatartásáról meghozott intézkedését [608/2013. EU Parlament és Tanács (EU Rendelet) 5., 6., 7., 17., 18., 23., 24. Cikk].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes közvetlen vámjogi képviselője 2022. május 19-én nem uniós áruk szabad forgalomba bocsátására irányuló nyilatkozatot nyújtott be. Az elsőfokú vámhatóság végzésével a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: EU Rendelet) 17. cikk (1) bekezdése, az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 556/20...
BH 2025.6.147 Szellemi tulajdonjog feltételezhető sérelme miatt a vámhatóság az érintett szellemi tulajdonjog meghatározása és a garanciális jellegű határidők betartása mellett tarthatja fenn jogszerűen a vámáru visszatartásáról meghozott intézkedését [608/2013. EU Parlament és Tanács (EU Rendelet) 5., 6., 7., 17., 18., 23., 24. Cikk].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes közvetlen vámjogi képviselője 2022. május 19-én nem uniós áruk szabad forgalomba bocsátására irányuló nyilatkozatot nyújtott be. Az elsőfokú vámhatóság végzésével a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: EU Rendelet) 17. cikk (1) bekezdése, az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 556/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdése, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (továbbiakban: Vámtörvény) 171. §-a alapján az árunyilatkozat 1. tételsorán szereplő nem uniós áruk szabad forgalomba bocsátását felfüggesztette, azokat visszatartotta és vámhatósági rendelkezés alá vonta.[2] Az elsőfokú vámhatóság a termékek vámhatósági rendelkezés alá vonásáról értesítette a Jogosultak magyarországi képviselőjét, valamint felhívta, hogy nyilatkozzon, hogy az eljárás tárgyát képező áruk sértik-e az EU rendelet 2. cikk 1. pontjában felsorolt valamely szellemi tulajdonjogukat.
[3] A felperes a 2022. május 26-án benyújtott, beadványában nem járult hozzá a vámhatósági rendelkezés alá vont áruk megsemmisítéséhez, kifogásolta továbbá, hogy a vámhatóság nem állapított meg szellemi tulajdonjogsértést, végzésének indokolása hiányos.
[4] A Jogosult 2022. június 6-án nyilatkozott, hogy a vámhatósági rendelkezés alá vont egyes cikkek tekintetében a szabad forgalomba bocsátáshoz hozzájárul. Ezen termékeket az elsőfokú vámhatóság szabad forgalomba bocsátotta.
[5] A Jogosultak a visszatartásról szóló értesítésre 2022. június 8-án nyilatkoztak, hogy az általuk termékkód és megnevezés szerint megjelölt áruk a Jogosultak "bizonyos védjegyeit, illetve formatervezési minta-oltalmait" sértik, ezért meg kívánják akadályozni azok forgalomba kerülését és kérték azok egyszerűsített eljárás keretében történő megsemmisítését.
[6] A felperes nem járult hozzá az áruk megsemmisítéséhez, az elsőfokú vámhatóság e tényről értesítette a Jogosultakat, tájékoztatta az EU Rendelet 23. cikkében foglalt rendelkezésekről, felhívta a figyelmét, hogy igazolhatja, hogy a visszatartásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül a szellemi tulajdonjogai megsértésének megállapítására bírósági vagy egyéb eljárást indított. A Jogosultak 2022. június 20-án kérték a határidő meghosszabbítását, az elsőfokú vámhatóság a határidőt 10 munkanappal, 2022. június 22-ig meghosszabbította.
[7] A Jogosultak 2022. június 22-én ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez az érintett termékek lefoglalása iránt.
[8] A felperes 2022. július 19-én megküldte a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság 3.Pk.21.522/2022/8. számú, 2022. július 18-án kelt nem jogerős, azonban előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított végzését, melyben a bíróság elutasította a Jogosult ideiglenes intézkedés iránti kérelmét. Kérte az áruk kiadását, visszatartásuk megszüntetését.
[9] Az áruk előzetes kiadhatósága érdekében az elsőfokú vámhatóság nyilatkozattételre szólította fel a Jogosultakat.
[10] A Jogosultak a 2022. július 29-én tájékoztatták az elsőfokú vámhatóságot az áruk előzetes kiadásához kért biztosíték kiszámítási módjáról. A Jogosultak 2022. augusztus 2-án megküldték a Törvényszék 3.Pk.21.522/2022/8. számú végzése elleni fellebbezést.
[11] A felperes számos alkalommal felhívta az elsőfokú vámhatóság figyelmét arra, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben megjelölt szellemi tulajdonjogok nem azonosak a dán vámhatósági intézkedésekben szereplő jogokkal. A Jogosultak 2022. szeptember 30-án tájékoztatták az elsőfokú vámhatóságot, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2022. szeptember 13-án kelt 8.Pkf.25.736/2022/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta, és ideiglenes intézkedésként elrendelte az érintett 4702 db termék és azok csomagolásának lefoglalását. Előadta, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése folytán álláspontja szerint az elsőfokú vámhatóság felhívásának a szellemi tulajdonjogok eltérésére vonatkozó kérdésének megválaszolása okafogyottá vált.
[12] Az elsőfokú vámhatóság a 2022. október 15-én kelt határozatában nyilvántartásba vett vám-árunyilatkozat vonatkozásában a felperes szabad forgalomba bocsátásra irányuló kérelmét elutasította. Egyúttal rendelkezett arról, hogy az áruk az ideiglenes intézkedésként elrendelt lefoglalás időpontjáig vámhatósági rendelkezés alatt maradnak.
[13] Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[15] A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását, a lefoglalt áruk haladéktalan kiadásának elrendelését, illetve visszatartásuk megszüntetését, továbbá hogy a bíróság állapítsa meg, hogy 2022. június 9-től vagy a Fővárosi Ítélőtábla végzésének keltétől nem áll fenn raktárdíj fizetési kötelezettsége, másodlagosan emellett a lefoglalt áruk felperesi telephelyen való tárolásának elrendelését, harmadlagosan az első- és másodfokú határozat megsemmisítését, az elsőfokú vámhatóság új eljárásra kötelezését.[16] Álláspontja szerint a vámhatóság megsértette az Európai Parlament és a Tanács a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 608/2013/EU Rendelete (2013. június 12.) (a továbbiakban: EU Rendelet) 1. cikk (1) bekezdését, 6. cikk (3) bekezdés e) pontját, 17. cikk (1) bekezdését, 23. cikk (1), (3) és (5) bekezdéseit, a Vámtörvény 42. § (1) bekezdését, 48. § (1) bekezdését és a 66. § (2) bekezdés e) pont ea)-ec) alpontjait, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 105. § (2) bekezdését, az Alaptörvény E) cikk (3) bekezdését, Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 34. cikkét, az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (a továbbiakban: Jogérvényesítési Irányelv) 3. cikk (2) bekezdését.
[17] A visszatartott áruk nem tartalmaznak olyan árukat, amelyekre a dán vámhatóságnak a vámintézkedést elrendelő határozatai hatálya alá tartozó szellemi tulajdonjogok megsértése valószínűsíthető.
[18] A Jogosult az EU Rendelet szerinti határidőben (2022. június 8-ig) nem tett olyan nyilatkozatot, hogy a lefoglalt áruk sértik a dán vámintézkedési határozatok hatálya alá eső szellemi tulajdonjogokat, illetve ennek megállapítására nem indítottak bírósági eljárást.
[20] Az elsőfokú vámhatóság és az alperes a Pp. 105. § (2) bekezdését megsértve nem hajtotta végre a bíróság előzetesen végrehajtható, ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító végzését;
[21] Hivatkozása szerint többszöri kérése után csak 2022. június 16-án tájékoztatta a NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága hivatalosan arról, hogy a vámintézkedés mely uniós vámintézkedési határozatok alapján történt. A vámintézkedéssel érintett védjegyek a 28-as (játékok) áruosztályon belül kizárólag kártyajátékok, kitömött (plüss)állatok és karácsonyfadíszek áruosztályaira terjednek ki. A lefoglalt áruk ezzel szemben építőjátékok, építőmodellek. A vámintézkedéssel érintett formatervezési mintákkal oltalmazott építőelemeket a lefoglalt áruk nem tartalmaznak, erre vonatkozóan az eljáró hatóságoknál sem merül fel semmilyen adat.
[22] A Jogosultak soha semmilyen nyilatkozatban nem állították, hogy a lefoglalt áruk az EU Rendelet 17. cikk (1) bekezdésében foglalt követelmény szerint, a dán vámintézkedési határozatok hatálya alá eső szellemi tulajdonjogokat (védjegyeket vagy formatervezési mintákat) sértik, hivatalos, ideiglenes intézkedés meghozatalára, illetve védjegy- és formatervezési mintaoltalom bitorlás megállapítására irányuló eljárást más védjegyekkel és formatervezési mintákkal kapcsolatban indítottak.
[23] Az EU Rendelet 2. cikke a szellemi tulajdonjogok definíciójában és a 6. cikk (3) bekezdés e) pontja egyértelművé teszi, hogy az EU Rendelet alapján elrendelt vámintézkedés soha sem általánosságban védi egy-egy jogosult szellemi tulajdonjogait, hanem mindig konkrétan és kizárólag az adott uniós vámintézkedés iránti kérelemben megjelölt, ott meghatározott lajstromszámú védjegyek és/vagy formatervezési mintaoltalmak tekintetében teszik lehetővé a vámhatóságok eljárását.
[24] Indítványozta az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését és tanúk meghallgatását, keresetleveléhez okirati bizonyítékokat csatolt.
[25] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján.
A jogerős ítélet
[27] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.[28] Indokolása szerint a Fővárosi Ítélőtábla végzése szerint az érintett termékek egy vagy több ábrás védjegy szerinti építőelemekkel azonos kialakításúak, illetve a felperes az érintett termékek országba történő behozatalával valószínűsíthetően bitorolja a Jogosultak közösségi formatervezési mintaoltalmait, sértve ezáltal az azokhoz fűződő kizárólagos jogait. A szellemi alkotások felperes által hiányolt azonosítása az eljárás során megtörtént, az érintett termékek adatait az elsőfokú határozat rendelkező részében található táblázat termékkód, termék megnevezés és darabszám szerint tartalmazza, és az itt felsorolt termékek - mind megnevezés, mind darabszám vonatkozásában - azonosak az ítélőtáblai végzés rendelkező részében feltüntetett és lefoglalással érintett termékekkel.
[30] Alaptalannak találta a felperes álláspontját, hogy a vámhatóság a dán vámintézkedési határozatok hatályát jogellenesen kiterjesztette. Megállapítás szerint 2022. június 16-án a NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága hivatalosan is tájékoztatta a felperest, hogy a vámintézkedés az uniós vámintézkedési határozatok alapján történt, amelyek a Jogosult ott rögzített lajstromszámú európai uniós védjegyeire és formatervezési mintáira vonatkoztak.
[31] Megállapította, hogy a felperes 2022. július 19-én küldte meg az elsőfokú vámhatóság részére az elsőfokú bírósági végzést, mellyel összefüggésben a Jogosult a 2022. július 29-i beadványában tájékoztatta az elsőfokú vámhatóságot, hogy azzal szemben fellebbezést terjeszt elő, majd 2022. augusztus 2-án igazolta a fellebbezés benyújtását. Az ítélőtáblai végzés 2022. szeptember 13-án kelt, így amennyiben ezen időpontokkal összefüggésben az elsőfokú vámhatóság részéről történt is határidő túllépés, az nem lehetett az ügy érdemére lényegi kihatással, mivel az eljárási cselekmények rendre, szinte haladéktalanul követették egymást.
[33] Utalt arra is, hogy a felperes által a tárgyalást megelőzően benyújtott beadvány, amely a Jogosult részéről az alperesi határozat alapját képező nemzeti védjegyekről visszamenőleg, 2022. május 1. napjára történő lemondást és az ehhez kapcsolódó iratokat tartalmazza, nem bír relevanciával, mert arról sem az elsőfokú vámhatóságnak, sem az alperesnek a döntése meghozatalakor nem lehetett tudomása, így az iratok nem voltak alkalmasak az alperesi határozat jogszabálysértő voltának igazolására.
[34] Az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését, tanúk meghallgatását a per eldöntéséhez nem látta indokoltnak.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[35] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.[36] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (1) bekezdését, 85. § (1) és (2) bekezdését, 86. § (1) bekezdését, az EU Rendelet 4. cikkét, 23. cikk (1) bekezdés a) pontját, (3) és (5) bekezdését, a Pp. 105. § (2) bekezdését, az EUMSZ 4. cikk (3) bekezdését, 34. cikkét, a Jogérvényesítési Irányelv 3. cikk (2) bekezdését, az Uniós Vámkódex 171. cikkét.
[37] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság indokolt döntéssel nem bírálta el az EU rendelet 17. cikk (1) bekezdése és 23. cikk (1), (3) és (5) bekezdése szerinti kereseti érveit, ezáltal megsértette a Kp. 85. § (1) bekezdését, 86. § (1) bekezdését, döntése a Kúria Kfv.37.144/2020/4. számú határozata [19] és [33] bekezdésében foglaltak szerint súlyosan jogszabálysértő. Megismételte, hogy az adott vámintézkedésre a jogosult űrlapon előterjesztett, a feltételezhetően megsértett szellemi tulajdonának megjelölését tartalmazó kérelmére kerülhet sor. A jelen esetben a Jogosult a feltételezhetően megsértett szellemi tulajdonjogát nem jelölte meg, a vámhatóság által megjelölt uniós vámintézkedéssel érintett jogokat illetően nem indított bírósági eljárást, ezért a visszatartás megszüntetésének, a vámkezelés folytatásának lett volna helye.
[38] Hangsúlyozta, hogy a jelen eljárás tárgya az volt, hogy a vámhatóság az irányadó rendelkezések betartásával hozta-e meg határozatát, a védjegybitorlási perre tartozó kérdések elbírálására sem a vámhatóság, sem a közigazgatási perben eljáró bíróság nem rendelkezik hatáskörrel. A vámhatóságok és a közigazgatási bíróság az érintett szellemi tulajdonjogok azonosságának vizsgálatán kívül semmilyen módon és mértékben nem vehetik figyelembe a vámintézkedést kezdeményező jogosult és a vámeljárást kezdeményező importőr bitorlással kapcsolatos jogvitáját, az abban tett nyilatkozataikat, és a más bíróság által abban hozott döntéseket, hiszen ezek megítélésére egyrészt nem rendelkeznek adatokkal és szakértelemmel, másrészt a bitorlási ügyekre hatáskörrel rendelkező bíróságok helyett nem dönthetnek (akár csak időlegesen) védjegy, formatervezési mintaoltalom vagy éppen szabadalombitorlási ügyekben.
[39] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen foglalt állást az EU rendelet 23. cikk (1), (3) és (5) bekezdésében foglalt objektív, nem hosszabbítható határidők túllépése vonatkozásában, továbbá nem vizsgálta, hogy a vámhatóság megtartotta-e az EU rendelet 23. cikk (5) bekezdése szerinti határidőt a keresetlevelében pontosan megjelölt időpontokra (2022. június 8., június 23., július 19.) nézve. Az EU rendelet 23. cikk (5) bekezdése a vámhatóság haladéktalan intézkedését írja elő az itt szabályozott feltételek teljesülése esetére. Az elsőfokú bíróság a mulasztás tényének megállapítása mellett ennek jogkövetkezményeit nem vonta le.
[41] A felülvizsgálati érvei elfogadásának hiánya esetére az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatalának kezdeményezését indítványozta az EU Rendelet 17. cikk (1) bekezdésének, 23. cikk (1), (3) és (5) bekezdésének értelmezésére.
[42] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását, az előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztése iránti kérelem elutasítását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[43] A felülvizsgálati kérelem alapos.[45] A Kúria előrebocsátja, hogy a per tárgyát képező, az EU Rendelet által szabályozott eljárás egy olyan speciális eszköz, amely a vámeljárás keretében a szellemi tulajdonjogok tulajdonosa számára az áruval rendelkező ügyfél érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes jogosultságokat biztosít. Az EU Rendelet eljárási szabályainak célja a jogszerű kereskedelem biztosítása mellett az ügyfél és a jogtulajdonos mint ellenérdekű felek jogosultságai közti egyensúly megteremtése. Az EU Rendelet szabályainak megfelelő eljárás lefolytatása, a rendelkezések szigorú betartása ezért mindkét fél számára garanciális jelentőségű, mert az ellenérdekű felek jogosultságai között a rövid határidők és a nyilatkozattételi kötelezettség teremtenek egyensúlyt. Az EU Rendelet szabályainak egyik fél részéről történő meg nem tartása az ellenérdekű fél érdekeinek érvényesülését eredményezi, és a vámhatóság ilyen esetben utóbbi fél érdekei szerinti intézkedések, cselekmények megtételére köteles.
[47] A vámhatóság az EU Rendelet alapján a Jogosultak szellemi tulajdonjogának feltételezett megsértése miatt folytatott eljárást. Az EU Rendelet a vámhatóságokra vonatkozó eljárási szabályokat tartalmazza, és nem határoz meg semmiféle kritériumot a szellemi tulajdonjogok megsértésének megállapításához [EU rendelet (10) preambulumbekezdés, 1. cikk (1) bekezdés].
[48] Az EU Rendelettel szabályozott eljárási rezsim - jelen ügy szempontjából kiemelendő - lényege, hogy - függetlenül attól, hogy a szellemi tulajdonjog feltehető megsértését maga a vámhatóság vagy a szellemi tulajdonjog jogosultja észleli - vámhatósági intézkedésre kizárólag a jogosult által megjelölt szellemi tulajdonjog védelmében kerülhet sor az EU Rendelet által megszabott formalizált rendben és határidők betartása mellett. Az EU Rendelet fogalomhasználata szerint ezek az "érintett" szellemi tulajdonjogok.
[49] A szellemi tulajdonjogok jogosultja egy konkrét vámeljárástól függetlenül kérheti szellemi tulajdonjogai védelmét. A vámhatóság - ilyen célú - intézkedése iránt az EU Rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerint a 6. cikk (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Bizottság által megalkotott, az EU Rendeletben meghatározott formanyomtatványok kidolgozásáról szóló 2013. december 4-i 1352/2013/EU Végrehajtási Rendelet (a továbbiakban: Végrehajtási Rendelet) szerinti űrlapon, az EU Rendelet 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott tartalommal kérelmet kell előterjeszteni.
[51] Ha a vámhatóság a jogosult kérelme alapján már elrendelte a vámhatósági intézkedést a kérelemben megjelölt szellemi tulajdonjogokat illetően, akkor a vámeljárások során a vámhatóság figyeli a vámeljárásokkal érintett termékeket, és észlelheti, hogy azokkal kapcsolatban feltételezhető a korábban meghozott intézkedéssel érintett szellemi tulajdonjogok megsértése.
[52] Ebben az esetben a vámhatósági eljárására az EU Rendelet 17. cikke irányadó, amelynek címe: "Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok visszatartása a kérelemnek helyt adó határozat elfogadását követően". A 17. cikk (1) bekezdés ugyanis kimondja, hogy "Amennyiben a vámhatóságok vámhatósági intézkedés iránti kérelemnek helyt adó határozat hatálya alá tartozó, szellemi tulajdonjogot feltehetően sértő árukat azonosítanak, az áruk kiadását felfüggesztik, vagy visszatartják azokat."
[53] A 17. cikk szerinti esetben tehát rendelkezésre kell már állnia a jogosult vámhatósági intézkedés iránti kérelmének helyt adó döntésnek, és a vámhatóság ezen konkrét kérelemnek helyt adó határozat hatálya alá tartozó, az abban szereplő konkrét szellemi tulajdonjogo(ka)t feltehetően sértő termékekkel kapcsolatban lép fel. A már elrendelt vámhatósági intézkedésről szóló határozatot, illetve az abban szereplő, védendő szellemi tulajdonjogot a vámhatóság által a nyilatkozattevőnek küldendő, az áru visszatartásáról szóló értesítésben meg kell jelölni. Ilyen vámhatósági intézkedés azonban az elsőfokú vámhatóság felperesnek küldött értesítésében (majd az első- és a másodfokú határozatban) sem szerepel.
[54] A feltételezhető jogsértés esetére szóló eljárás megindításának, az áruk kiadása felfüggesztésének vagy visszatartásának azonban úgy is helye van, ha a szellemi tulajdonjogok jogosultja még nem kért vámhatósági intézkedést jogai védelmére. Ebben az esetben a vámhatóság észlelése alapján kezdődik a szellemi tulajdonjog védelme iránti eljárás, azonban azt nem az elsőfokú vámhatóság felperesnek szóló 2022. május 20-i 6454892559 számú értesítésében, majd a vámhatósági határozatokban szereplő EU Rendelet 17. cikke, hanem 18. cikke (amelynek címe: "Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok visszatartása a kérelemnek helyt adó határozatot megelőzően") alapján kell lefolytatni. Az EU Rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerint "Amennyiben a vámhatóságok olyan, feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő árukat azonosítanak, amelyek nem tartoznak egy kérelemnek helyt adó határozat hatálya alá, ezen áruk kiadását felfüggeszthetik vagy visszatarthatják azokat, a romlandó áruk esetét kivéve." A (3) bekezdés a szellemi tulajdonjog jogosultjának és a vámáruról nyilatkozatot tevőnek, illetve az áru birtokosának értesítéséről rendelkezik. A jogosultakat illetően kimondja, hogy "A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról azon személyeket vagy szervezeteket, akik/amelyek a szellemi tulajdonjog feltételezett megsértése kapcsán kérelem benyújtására jogosultak, a nyilatkozattevő, illetve az áruk birtokosa értesítésének napján vagy közvetlenül azt követően értesítik." A jogosultak értesítésének tehát tartalmaznia kell a tájékoztatást, hogy vámhatósági intézkedés iránti kérelmet nyújthatnak be.
[56] Az EU Rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerint "A kérelmet az illetékes vámszervhez kell benyújtani. A kérelmet a 6. cikkben említett formanyomtatványon kell előterjeszteni, és annak az előírt adatokat kell tartalmaznia." A 6. cikk (3) bekezdés e) pontja értelmében a jogosultak által benyújtható kérelemnek tartalmaznia kell az érvényesíteni kívánt szellemi tulajdonjog(ok) megjelölését. Az 5. cikk (3) bekezdése szerint "a vámhatóságok által az áruk kiadásának felfüggesztése vagy visszatartása tárgyában a 18. cikk (3) bekezdésével összhangban küldött értesítést követően benyújtott kérelemnek a következőknek is meg kell felelnie: a) a kérelmet az illetékes vámszervhez az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok visszatartása tárgyában küldött értesítést követő négy munkanapon belül be kell nyújtani; b) nemzeti kérelemnek kell lennie; c) a kérelemnek tartalmaznia kell a 6. cikk (3) bekezdésében említett adatokat. A kérelmező ugyanakkor eltekinthet az említett bekezdés g), h) vagy i) pontjaiban említett információ feltüntetésétől."
[57] Az űrlapon előterjesztett kérelem tehát az EU Rendelet 18. cikk alapján folytatott eljárásban is kötelező feltétel, ezt erősíti meg a Végrehajtási Rendelet (3) preambulumbekezdése is.
[58] Az elsőfokú vámhatóság az áruk visszatartásáról szóló döntését és a felperesnek, illetve a Jogosultaknak szóló értesítéseit nem az EU Rendelet 18. cikkére hivatkozással adta ki, ezért jelen ügyben nem releváns, hogy a Jogosultak 2022. május 30-án formanyomtatványon, az abban szereplő szellemi tulajdonjogaik védelme érdekében nemzeti kérelmet nyújtottak be a kérelem elbírálására illetékes vámszervnél, amely nem azonos az elsőfokú vámhatósággal, és amely a kérelemnek 2022. június 13-án helyt adott. Mindemellett az elsőfokú vámhatóság e vámintézkedésben szereplő szellemi tulajdonjogokat a jelen perrel érintett vámeljárásban nem közölte a felperessel, sőt az alperes még a perben is úgy nyilatkozott, hogy az eljárása a dán vámintézkedések alapján indult, továbbá a felperest nem a jelen ügyben eljáró elsőfokú vámhatóság, hanem a NAV más szerve tájékoztatta a fenti körülményekről.
[59] A perben nem volt vitás a felek között, hogy a Jogosult a tárgyi eljárásban az EU rendelet szerinti űrlapot (kérelmet) nem nyújtott be. A vámhatóság 2022. május 24-i felhívására a június 8-án úgy nyilatkozott, hogy a megjelölt kódszámú termékek "bizonyos védjegyeit, illetve formatervezési minta-oltalmait" sérthetik, és nem is utalt arra, hogy bármely szellemi tulajdonjoga már elrendelt vámhatósági intézkedés hatálya alatt áll, illetve ennek érdekében kérelmet terjesztett elő.
[60] Az elsőfokú vámhatóság ezen jogosulti nyilatkozat ismeretében a további eljárási cselekményeit úgy tette meg, hogy nem tisztázta, hogy a Jogosultak mely szellemi tulajdonának feltételezhető megsértése érdekében tartja fenn a vámeljárás nyilatkozattevője, azaz a termékek felett rendelkezni jogosult felperes számára hátrányos intézkedést.
[63] A perbeli esetben az elsőfokú vámhatóság nem határozta meg, hogy az áruk visszatartása a Jogosultak mely szellemi tulajdonjogait sérti feltételezhetően, tehát - az EU Rendelet szóhasználatával - melyek az "érintett" szellemi tulajdonjogok, és a Jogosultak sem tettek az első értesítéstől számítva 10 munkanapon belül olyan tartalmú nyilatkozatot, amelyben megjelölték volna a védendő szellemi tulajdonjogukat, és nem is utaltak arra ezen eljárásban, hogy az illetékes vámszervnél nemzeti kérelmet terjesztettek elő. A bíróságon ugyan 2022. június 22-én kezdeményeztek ideiglenes intézkedést, de a védett jogok elsőfokú vámhatóság, illetve a Jogosultak általi meghatározásának hiányában az elsőfokú vámhatóság és a felperes sem volt abban a helyzetben, hogy megállapíthassa, hogy a Jogosultak az érintett szellemi tulajdonjogai megsértésének megállapítása iránt kezdeményezték-e a bírósági eljárást, azaz fennáll-e az áruk további visszatartásának jogalapja vagy a termékek vámkezelésének van helye. Ebből következően az EU Rendelet 23. cikk (1) bekezdés második albekezdése alapján az elsőfokú vámhatóságnak a Jogosultak 2022. június 8-i nyilatkozatát megismerve haladéktalanul intézkednie kellett volna az érintett áruk vámkezeléséről, visszatartásuk megszüntetéséről.
[65] Az érintett szellemi tulajdonjogok meghatározásának hiánya vezetett ahhoz, hogy az elsőfokú vámhatóság a döntéshozatala előtt a Jogosultakat felhívta nyilatkozattételre az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben és a dán határozatokban szereplő szellemi tulajdonjogok közti ellentmondás, eltérés tisztázására, de anélkül, hogy felhívására érdemi választ kapott volna, az eltéréseket még a határozatában sem tisztázta.
[66] Megjegyzi a Kúria, hogy a Jogosultak az EU Rendelet 23. cikk rendelkezéseiről való tájékoztatást is tartalmazó, az áruk visszatartásáról szóló értesítést 2022. május 24-én vették kézhez, az ezt követő 10 munkanapon belül nem terjesztették elő az ideiglenes intézkedés iránti kérelmüket (arra 2022. június 22-én került sor), a határidő 2022. június 8-án letelt. Ezen időpontig határidő-hosszabbítás iránti kérelmet sem terjesztettek elő, ezért az elsőfokú vámhatóságnak a 2022. június 8-i jogosulti nyilatkozat ismeretében ezen okból is haladéktalanul intézkednie kellett volna az áruk vámkezelése, kiadása iránt.
[67] A felperes a kifejtettek alapján megalapozottan hivatkozott arra, hogy az elsőfokú vámhatóság a döntéshez szükséges tényállást nem tárta fel, mert nem állapította meg, hogy a Jogosultak mely szellemi tulajdonjoga védelmében folytatja az eljárást, azt határozatában sem rögzítette, és ezen hiányosságot, valamint az eljárás ebből adódó jogszabálysértő jellegét sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság nem észlelte.
[68] A Kúria az EU Rendelet szabályainak értelmezésével a felülvizsgálati kérelmet elbírálta, ezért a felperes előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztésére vonatkozó kérelmét elutasította.
[69] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet jogszabálysértően bírálta el, ezért a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal megsemmisítette, és az elsőfokú vámhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
[70] Az EU Rendelet az egyes eljárási cselekmények megtételére mind a szellemi jogtulajdonosok, mind a vámeljárás ügyfele részére rövid határidőket állapít meg, amely elmulasztása esetén a vámhatóság az ellenérdekű fél érdekeinek megfelelő döntésre köteles. A Jogosult, illetve a vámhatóság mulasztásának következtében ezért az új vámhatósági eljárásban nincs lehetőség a szellemi tulajdonjogok védelme érdekében az azok feltételezhető megsértése esetére előírt eljárás újrakezdésére, ezért az elsőfokú vámhatóság az új eljárásban köteles a felperes termékeinek szabad forgalomba bocsátásáról rendelkezni.
(Kúria Kfv.V.35.089/2024/7.)