BH 2025.6.143

I. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának a Cstv. 25. § (1) bekezdésében nevesített esetei körében nem értelmezhető az eljárás bármely szakaszában alkalmazható pergátló körülményként az a visszautasítási ok, amely szerint a bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasítja vissza a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelmet, ha a bírósághoz érkezése időpontjáig nem történt meg az adós írásbeli felszólítása, vagy az nem tartalmazza a Cstv. 27. §

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] A hitelezőnek az adóssal 2023. március 16-án kötött alvállalkozói szerződésből 7 133 125 forint követelése keletkezett, melyet az adós felszólítás ellenére sem egyenlített ki.

[2] A hitelező 2023. augusztus 31-én terjesztette elő kérelmét, amelyben az adóssal 2023. március 16-án kötött alvállalkozói szerződés alapján 7 133 125 forint összegű, a 2023. július 17-i és a 2023. július 26-i fizetési felszólítás ellenére is kiegyenlítetlen tartozás miatt kérte az adós felszámolásának az elren...

BH 2025.6.143 I. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának a Cstv. 25. § (1) bekezdésében nevesített esetei körében nem értelmezhető az eljárás bármely szakaszában alkalmazható pergátló körülményként az a visszautasítási ok, amely szerint a bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasítja vissza a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelmet, ha a bírósághoz érkezése időpontjáig nem történt meg az adós írásbeli felszólítása, vagy az nem tartalmazza a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti tartalmi elemeket.
II. Amennyiben az elsőfokú bíróság nem észleli a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelem érdemi elbírálásának akadályaként a fizetési felszólítás hiányát vagy tartalmi hibáját és áttér az adós fizetésképtelenségének érdemi vizsgálatára, ezt követően arról, hogy az adós fizetési felszólítása nem valósult meg kellő időben vagy tartalommal, csak a fizetésképtelenség együttes feltételeinek vizsgálata, a kérelem érdemi elbírálása körében lehet állást foglalni [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 25. § (1) bek., 27. § (2)-(3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A hitelezőnek az adóssal 2023. március 16-án kötött alvállalkozói szerződésből 7 133 125 forint követelése keletkezett, melyet az adós felszólítás ellenére sem egyenlített ki.

A hitelező kérelme és az adós védekezése
[2] A hitelező 2023. augusztus 31-én terjesztette elő kérelmét, amelyben az adóssal 2023. március 16-án kötött alvállalkozói szerződés alapján 7 133 125 forint összegű, a 2023. július 17-i és a 2023. július 26-i fizetési felszólítás ellenére is kiegyenlítetlen tartozás miatt kérte az adós felszámolásának az elrendelését.
[3] Az adós ellenkérelme elsődlegesen a hitelező kérelmének visszautasítására, érdemben az eljárás soron kívüli megszüntetésére irányult. Arra hivatkozott, hogy a hitelező fizetési felszólításainak egyike sem tartalmazza a szükséges tartalmi elemeket.

Az első- és a másodfokú határozat
[4] Az elsőfokú bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását.
[5] Az adós fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés a) pontja, a Pp. 379. §-a alkalmazásával az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette.
[6] [6] A másodfokú bíróság határozatának indokolása szerint a hitelező 2023. július 17-én és 2023. július 26-án kelt fizetési felszólításainak egyike sem tartalmazta a Cstv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott valamennyi tartalmi elemet: a 2023. július 17-én kelt felszólító levél hiányosságához az vezetett, hogy abban a hitelező nem jelölte meg az adós tartozásának jogalapját és összegét, és az ott írt figyelmeztetés sem volt pontos. A 2023. július 26-i felszólító levélből pedig az adós tartozásának teljesítési határideje hiányzott. Mindez a másodfokú bíróság álláspontja szerint a fizetésképtelenség érdemi vizsgálata szempontjából eljárási akadályként jelentkezett.
[7] A másodfokú bíróság a fizetésképtelenség érdemi vizsgálatának hiánya miatt nem foglalt állást abban a körben, hogy az adós 2023. június 15-én kelt elektronikus levele megfelelt-e a Cstv. 27. § (2c) bekezdése szerint a vitatás feltételeinek.

Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[8] A hitelező kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte.
[9] Arra hivatkozott, hogy a 2023. július 17-én kelt fizetési felszólítás megfelelt a Cstv. 27. § (3) bekezdésében előírtaknak: tartalmazta egyfelől az ott írt három napos fizetési határidő számítását, amely a fizetési felszólítás kézhezvételétől kezdődött. Ezen túl pedig melléklete volt a felszólításnak a vonatkozó számla. Az ezt követő, már jogi képviselővel írt 2023. július 26-i fizetési felszólítás szinten megfelelt a Cstv. 27. § (3) bekezdésében írtaknak: tartalmazta a tartozás jogcímét, összegét, a felszólító levél átvételével kezdődő nyolc napos teljesítési határidőt, és azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az adós a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőn belül, az azonnali hatályú felszámolási eljárást von maga után.
[10] Fenntartotta - és részletesen megindokolta - az álláspontját abban a körben is, hogy az adós a Cstv. 27. § (2c) bekezdésében foglaltak szerint nem vitatta a tartozását a hitelező írásbeli felszólításának kézhezvétele előtt. A BH 2015.11.310. számú döntés szerint az elfogadható egyszerű formában történő vitatás feltételei az ügyben nem állnak fenn.
[11] Az adós - tartalma szerint - elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem visszautasítását, érdemben a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. Egyetértett a végzés indokaival.

A Kúria döntése és annak jogi indokai
[12] A Kúria rögzíti, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem visszautasításának a Cstv. 25. § (1) bekezdésében nevesített esetei között nem értelmezhető pergátló körülményként az a visszautasítási ok, amely szerint érdemi vizsgálat nélkül utasítja vissza a bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelmet, ha a bírósághoz érkezése időpontjáig nem történt meg az adós írásbeli felszólítása, vagy az nem tartalmazza a 27. § (3) bekezdése szerinti tartalmi elemeket [Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pont]. Ez a visszautasítási ok nem bír a perakadályok azon alapvető - lényegüket adó és az eljárás egészét végigható - jogi sajátosságával, hogy az eljárás bármely szakaszában kizárják a kérelem érdemi elbírálását.
[13] A Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontjából, a 26. §-ából, a 27. § (2) bekezdés a) pontjából és (3) bekezdéséből együttesen következik, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság nem észleli a 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelem érdemi elbírálásának akadályaként a fizetési felszólítás hiányát vagy hibáját, és áttér az adós fizetésképtelenségének érdemi vizsgálatára, ezt követően arról, hogy az adós fizetési felszólítása az ügyben megállapíthatóan nem valósult meg kellő időben vagy tartalommal, csak a fizetésképtelenség együttes feltételeinek vizsgálata, a kérelem érdemi elbírálása körében lehet állást foglalni. Ebben az esetben pedig a bíróságnak - az adós fizetésképtelensége hiányában - az eljárás soron kívüli megszüntetéséről kell rendelkeznie [Cstv. 27. § (6) bekezdés].
[14] A Kúria megállapítása szerint a fentiekre is tekintettel a másodfokú bíróság a 11.Fpkf.43.071/2024/2. számú végzésével valójában - a fizetésképtelenségi feltételek érdemi, azonban az elsőfokú bíróságétól különböző értékelésével - érdemben bírálta felül az első fokú bíróságnak az adós fizetésképtelenségét megállapító végzését, és a vizsgált fizetésképtelenségi feltételek egyike - a kellő idejű és tartalmú fizetési felszólítás - nem teljesülése miatt döntött a törvényszéktől eltérően: lényegében arról, hogy az adós - a Cstv. feltételrendszere alapján - nem fizetésképtelen.
[15] Ezért a Kúria a másodfokú bíróság felülvizsgálattal támadott végzését - tartalma alapján - az elsőfokú végzést megváltoztató és az eljárást soron kívül megszüntető, ebből következően egyben fellebbezéssel nem, hanem felülvizsgálattal támadható végzésnek, a hitelező fellebbezés megnevezésű beadványát pedig a jogerős végzéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemnek tekintette [Cstv. 6. § (3) bekezdés, 27. § (6) bekezdés, Pp. 406. § (1) bekezdés].
[16] A Kúria a jogerős végzést a Pp. 423. § (1) bekezdése szerint bírálta felül, és felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.
[17] A felülvizsgálati ellenkérelem miatt kiemeli, hogy nem volt eljárásjogi akadálya a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának: a hitelező eredetileg fellebbezésként benyújtott perorvoslati kérelme rendelkezett valamennyi szükséges, a felülvizsgálati kérelemmel szemben a Pp. 413. § (1) bekezdésében megkövetelt tartalmi kellékkel. Eleget tett a jogszabályi elvárásnak a perorvoslati kérelem hitelező által megfogalmazott petituma és az állított jogszabálysértés megjelölése is a [8] és a [9] bekezdésben ismertetettek szerint. Az adós álláspontjával szemben a hitelező a felülvizsgálati eljárás szabályainak is megfelelő megszövegezéssel kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú végzés helybenhagyását [Pp. 413. § (1) bekezdés d) pont], és kellő tartalommal jelölte meg perorvoslati kérelme alapjául a Cstv. 27. § (3) bekezdésének állított megsértését [Pp. 413. § (1) bekezdés b) pont].
[18] A Kúria az ügy érdemét illetően megállapította, hogy a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértés nélkül foglalt állást az adós fizetésképtelenségének hiányáról.
[19] A fizetésképtelenségi feltételeknek a Cstv. 27. §-ában foglalt szabályozásából kitűnően - ahogyan azt a 27. § (2) bekezdés a) pontjával összefüggésben a 4/2013. PJE jogegységi határozat is értelmezte - az adós nem számolható fel korábban előtte ismertté nem vált követelés miatt. Szerződéses tartozás okán a megfelelő tartalommal kibocsátott számlán vagy annak hiányában a követelést esedékessé tevő fizetési felhíváson túl törvényi elvárás az adós fizetésképtelenségének megállapításához a kellő időben és tartalommal megtett fizetési felszólítás is, amelynek kézhezvétele után az adós már nem vitathatja a hitelező követelését.
[20] A Cstv. jelen ügyben irányadó 27. § (3) bekezdése a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben megköveteli a fizetési felszólítás tartalmaként - az adós tartozásának összegén és jogcímén túl - a teljesítési határidő megjelölését is, továbbá meg kell adni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. A fizetési felszólításnak ugyanis a rá vonatkozó tartalmi követelményekből kitűnően az a rendeltetése, hogy az adós számára beazonosíthatóvá tegye a vele szemben támasztott, nem teljesítése esetén akár felszámolási eljárás tárgyává tehető követelést.
[21] A másodfokú bíróság a 2023. július 17-én kelt fizetési felszólítást tekintve három tartalmi elem hiányára mutatott rá, melyek közül a hitelező felülvizsgálati kérelme konkrétan csak két elem meglétére hivatkozott, ezen túlmenően csak általánosságban állította a Cstv. 27. § (3) bekezdésének teljesülését. A hitelező - a jogerős határozatnak indokaival szemben - maga sem állította a fizetési felszólítás kötelező tartalmát a végső határidő elmulasztásának esetére szükséges figyelmeztetés kellő megjelölésére kiterjedően. A Kúria kiemeli, hogy a vizsgált 2023. július 17-i irat azt tartalmazza, hogy a három napban meghatározott végső határidő eredménytelen elteltével a hitelező a dokumentumokat jogi képviselőnek adja át és a jogi eljárást megindítja. A felszólító levél a fizetési felszólítás eredménytelensége esetére kilátásba helyezett igényérvényesítés konkrét módját viszont nem jelöli meg. A felszámolási eljárás megindításának lehetőségére egyáltalán nem utal. A kérdéses szövegrész a követelés egyéb jogi úton való érvényesítése egyértelmű jelzésének sem tekinthető, hiszen csupán jogi képviselő - semmiképpen nem bíróság - eljárására vonatkozik.
[22] A 2023. július 26-án kelt fizetési felszólítás kapcsán a Kúria rámutat, hogy a felülvizsgálati kérelem ebben a körben sem feleltethető meg a támadott másodfokú határozat indokainak.
[23] A Cstv. 27. § (3) bekezdéséből kitűnően két különböző - egyformán elvárt - tartalmi eleme a fizetési felszólításnak a teljesítési határidő (számlának megfelelő) feltüntetése, és ezen kívül annak a végső határidőnek a megjelölése is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.
[24] Míg a másodfokú bíróság a 2023. július 26-i fizetési felszólítás tartalmi vizsgálatával a teljesítési határidő - a tartozás számlában megjelölt fizetési határideje (az ügyben 2023. június 22.) - megjelölésének hiányát állapította meg, a hitelező ettől eltérő tartalmi elemnek, annak a végső határidőnek (az ügyben nyolc nap) a megállapítható feltüntetésével érvelt, amelynek eredménytelen elteltével kilátásba helyezte a fizetési felszólítás a felszámolási eljárás megindítását. Ezért a vizsgált fizetési felszólítás megszövegezése valóban nem terjedt ki a 7 133 125 forint vállalkozói díjtartozás számlában megjelölt teljesítési határidejére, ennek ellenkezőjét maga a hitelező sem állította a felülvizsgálati eljárásban.
[25] A hitelező felülvizsgálati kérelmében kifejtettekkel szemben tehát a vizsgált fizetési felszólítások ismertetett szöveges megfogalmazásával egyik felszólítás esetén sem teljesült a fizetési felszólítás kötelező tartalmi elemei kapcsán együttesen meghatározott törvényi elvárás [Pp. 370. § (1) bekezdés, Cstv. 27. § (3) bekezdés].
[26] A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértések nélkül következtetett a csatolt fizetési felszólítások tartalmi hiányosságaira, ami kizárta az adós fizetésképtelenségének megállapítását.
[27] A hitelező további hivatkozása az adós vitatásával kapcsolatban már a fizetésképtelenség további feltételére vonatkozott, amelyek vizsgálata - a feltételek konjunktív jellege mellett - az ügyben szükségtelen volt.
[28] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.III.30.032/2025/4.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.