adozona.hu
ÍH 2025.60
ÍH 2025.60
TÉRTIVEVÉNYES IRAT KÉZBESÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE A tértivevényes iratok címhelyen történő kézbesítése során a postai kézbesítő nyilatkoztatja az átvételre jelentkezőt átvételi jogosultságáról, majd személyazonosító okmánya alapján ellenőrzi annak személyi azonosságát. A kézbesítő rögzíti a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel a személyazonosító okmány fajtáját, számát, az átvevő nevét és az átvétel jogcímét, majd a "POSTA" szót írja az átvevő aláírásának helyére. A rögzített adatokról kézbe
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelezők az elsőfokú bírósághoz 2024. február 15-én benyújtott kérelmükben "A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról" szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjára hivatkozással az adós fizetésképtelenségének a megállapítását és a felszámolásának az elrendelését kérték. Előadták, hogy 2020. november 19-én vállalkozási szerződést kötöttek az adóssal mint vállalkozóval családi házuk felépítésére. A szerződésben 29 800 000 forint vállalkozói...
ÍH 2025.60 TÉRTIVEVÉNYES IRAT KÉZBESÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE
A tértivevényes iratok címhelyen történő kézbesítése során a postai kézbesítő nyilatkoztatja az átvételre jelentkezőt átvételi jogosultságáról, majd személyazonosító okmánya alapján ellenőrzi annak személyi azonosságát. A kézbesítő rögzíti a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel a személyazonosító okmány fajtáját, számát, az átvevő nevét és az átvétel jogcímét, majd a "POSTA" szót írja az átvevő aláírásának helyére. A rögzített adatokról kézbesítési igazolás készül, amely egy hitelesített elektronikus dokumentum, és azt a posta a feladónak küldi meg. Emiatt a küldemény átvevőjének aláírása nélkül is szabályszerű a kézbesítés [2012. évi CLIX. törvény 41. § (3), (8), (10) bekezdés, (11) bekezdés a) pont; 335/2012 (XII. 4.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés, (5b) bekezdés].
A hitelezők az elsőfokú bírósághoz 2024. február 15-én benyújtott kérelmükben "A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról" szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjára hivatkozással az adós fizetésképtelenségének a megállapítását és a felszámolásának az elrendelését kérték. Előadták, hogy 2020. november 19-én vállalkozási szerződést kötöttek az adóssal mint vállalkozóval családi házuk felépítésére. A szerződésben 29 800 000 forint vállalkozói díjat, meghiúsulási kötbérként pedig ennek 20%-át, azaz 5 960 000 forintot kötöttek ki azzal, hogy a vállalkozó késedelme esetén a késedelmes napokra 10 000 forint késedelmi kötbért is köteles fizetni. A szerződésben írt teljesítési határidőt utóbb módosították, azt 2022. december 31-ben határozták meg. Az adós késedelmére hivatkozással a szerződést 2023. november 28-án rendkívüli felmondással megszüntették és felszólították az adóst, hogy 15 napon belül fizessen meg 5 960 000 forint meghiúsulási és 3 320 000 forint késedelmi kötbért. Tájékoztatták, hogy amennyiben a felszólításnak határidőben nem tesz eleget, felszámolási eljárást indítanak vele szemben. A felmondólevelet F.S., az adós vezető tisztségviselője 2023. december 4-én átvette.A fizetési határidő lejártát követően, a 2024. január 11-én keltezett levelükben ismét felszólították az adóst 5 960 000 forint késedelmi kötbér és addigra 3 740 000 forintot elérő késedelmi kötbér megfizetésére, amely felszólító levelet P. Z., az adós vezető tisztségviselője 2024. január 16-án átvette.
Az adós az elsőfokú bíróság felhívására 2024. március 1-jén benyújtott beadványában a tartozását nem vitatta, azonban arra hivatkozással, hogy a kérelemhez mellékelt fizetési felszólítás részére nem került kézbesítésre, állította, hogy a felszámolása elrendelésének feltételei nem állnak fenn. Azt nem vitatta, hogy a kézbesítési igazoláson átvevőként feltüntetett P. Z. helyettes átvevőként jogosult az adós részére érkező postai küldemények átvételére, azonban állította, hogy a kézbesítési igazoláson található aláírás nem tőle vagy az adóshoz köthető más személytől származik. Arra az esetre, ha az elsőfokú bíróság mégis úgy ítélné meg, hogy fennállnak a felszámolási eljárás elrendelésének feltételei, úgy másodlagosan a tartozás kiegyenlítésére 45 napos fizetési haladékot kért a tartozás fennállásának elismerése nélkül, minthogy az adós azt jogalapjában és összegszerűségében is vitatta.
Az elsőfokú bíróság megkeresésére a Magyar Posta Zrt. beadványában úgy nyilatkozott, hogy a fizetési felszólítást 2024. január 16-án "P.Z." részére kézbesítette. Az elsőfokú bíróság megkeresésére a Magyar Posta Zrt. beadványában közölte, hogy a fizetési felszólítás kézbesítésekor nyilvántartási rendszerében milyen személyi igazolványszámot rögzített.
Az elsőfokú bíróság megkeresésére a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága határozatában akként nyilatkozott, hogy az adott számú személyazonosító igazolvánnyal P. Z. rendelkezett, annak elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről, találásáról, visszaadásáról, leadásáról, elvételéről nem tud.
Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította az adós fizetési haladék engedélyezése iránti kérelmét, ezt követően pedig - mivel az adós a teljes tartozása megfizetését, vagy annak egyéb okból bekövetkezett megszűnését nem igazolta - a 2024. június 17-én meghozott végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította és a felszámolását - főeljárásként - elrendelte.
Ez ellen a végzés ellen az adós nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen a sérelmezett határozat megváltoztatását, a felszámolási eljárás megszüntetését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte úgy, hogy az ítélőtábla engedélyezzen számára 45 napos fizetési haladékot.
Állította, hogy a Csődtv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható az ügyben, mivel számára a fizetési felszólítás kézbesítésére nem került sor. Nem P. Z. személyétől származik a kézbesítési igazoláson szereplő aláírás, hanem vélhetően a postai kézbesítőtől. A tértivevényen szerepel P. Z. személyazonosító igazolványának száma, azonban azt a COVID járvány időszaka alatt a kézbesítő megismerte, és feltételezhetően a korábbi gyakorlatának megfelelően saját maga írta rá a tértivevényre, anélkül, hogy P. Z. jelen lett volna és számára a fizetési felszólítást átadta volna.
A fizetési haladék engedélyezése iránti kérelme kapcsán előadta, hogy mivel a követelést jogalapjában és összegszerűségében vitatja, nem tartotta indokoltnak a 2024. február 22-e és június 17-e közötti időszakban megfizetni a tartozást, mivel a felszámolási eljárás iránti kérelem elutasítása és a felszámolási eljárás megszüntetése esetén indokolatlanul történne meg a tartozás megfizetése. Előadta továbbá, hogy a tartozást a fizetési haladék alatt is csak úgy fizetné meg, hogy annak a visszakövetelése iránt a későbbiekben pert kíván indítani.
A hitelezők a fellebbezésre tett észrevételükben lényegében a sérelmezett határozat helybenhagyását kérték, annak helyes indokaira tekintettel.
Előadták, hogy valójában a Magyar Posta Zrt. és az adós nyilatkozatai is azt igazolják, hogy a fizetési felszólítás kézbesítése megtörtént. Nem tudja az adós bizonyítani, hogy a szerződésen és a tértivevényen szereplő aláírások nem ugyanattól a személytől származnak, ahogy azt sem, hogy a postai kézbesítőknél a fellebbezésben írt gyakorlat alakult volna ki a COVID járvány idején. Hozzátették, hogy az ügy szempontjából még az sem számítana, ha nem P.Z. aláírása szerepelne a tértivevényen, mivel a COVID járvány óta az eljáró ügyintéző írja azt alá és nem az átvevő.
Vitatták a fizetési haladékkal kapcsolatos adósi álláspontot, mivel az adósnak tisztában kellett lennie a szerződésben vállaltakkal, és 2023. december 4-től lett volna alkalma fizetési haladékot vagy részletfizetést kérnie tőlük. Rosszhiszemű volt az adós magatartása akkor, mikor a tartozást azért nem fizette meg, mert arra várt, hátha megszünteti a felszámolási eljárást az elsőfokú bíróság.
A fellebbezést az ítélőtábla nem találta alaposnak.
Az ítélőtábla megállapítása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen feltárta és abból helytálló jogi következtetésre jutva állapította meg az adós fizetésképtelenségét. Az adós fellebbezésében felhozott indokok pedig nem voltak alkalmasak a jogszerű döntés megváltoztatására.
Mindenekelőtt rögzíti az ítélőtábla, hogy a fizetési haladék engedélyezése iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, így annak másodfokon történő megváltoztatására sincs mód.
Az ítélőtábla a fellebbezés és az észrevétel keretei között azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság fizetésképtelenséget megállapító végzésének megváltoztatására, a felszámolási eljárás soron kívüli megszüntetésére sor kerülhet-e. Az adós az ellenkérelmét kifejezetten arra alapította, hogy a részére megküldött fizetési felszólítást nem kapta meg, a kézbesítést igazoló tértivevényt - feltehetőleg - a postai kézbesítő írta alá.
Ezzel összefüggésben az ítélőtábla utal "A postai szolgáltatásokról" szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 41. §-ának (3) bekezdésében írtakra: könyvelt postai küldeményt - ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt - a címzettnek vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek történő személyes átadással kell kézbesíteni. A szerződő felek nem állapodhatnak meg olyan szerződéses kikötésben, amely az e törvény alapján személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemények személyes átadása mellőzésével történő kézbesítését lehetővé teszi.
A Posta tv. 41. §-ának (8) bekezdése alapján a személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény igazolt átvételi jogosultsággal és igazolt személyazonossággal rendelkező címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevőnek - az erre szolgáló okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő eszközön az átvevő személyazonosságának igazolására alkalmas okmány elnevezése, betűjele és száma postai szolgáltató által történő rögzítését követően - kézbesíthető. A személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásával kapcsolatos részletes technikai szabályokat, valamint a személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásának módját az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. A postai szolgáltató a személyazonosság igazolását - ha az e küldemények kézbesítése nem levélszekrénybe történő elhelyezéssel történik és az átvétel érdekében a kézbesítési ponton megjelenő személy átvételi jogosultsága vagy a személyazonossága kétséges - nem könyvelt postai küldemény, valamint rögzített ajánlott levélküldemény kézbesítése esetén is kéri.
A Posta tv. 41. §-ának (10) bekezdése szerint amennyiben a könyvelt postai küldeményt a postai szolgáltató személyes átadással kézbesíti, a személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betűjelét és számát vagy az átvevő által az átvétellel egyidejűleg megadott azonosító kódot a postai szolgáltató - kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a kézbesítési okiraton vagy annak elektronikus helyettesítőjén megfelelő módon rögzíti. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a szolgáltató ezt - mint a kézbesítést meghiúsító körülményt - a kézbesítési okiraton rögzíti, és a postai küldeményt az ok megjelölésével visszaküldi a feladónak.
A Posta tv. 41. §-a (11) bekezdésének a) pontja szerint továbbá, ha a kézbesítés tényének rögzítése és az ezt az adatot is tartalmazó elektronikus dokumentum létrehozása megfelel a kormányrendeletben meghatározott eszköz- és rendszerkövetelményeknek, akkor a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett elektronikus dokumentum az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy könyvelt levélküldemény vagy hivatalos irat - ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt - kézbesítése során a küldemény személyes átadással kézbesítésre került a jogosult átvevő részére.
"A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről" szóló 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2022. július 23-a óta hatályos 22. §-ának (3) bekezdése szerint személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény címhelyen vagy kézbesítési ponton történő kézbesítésekor az igazolt jogcímmel rendelkező átvevő a személyazonosságát az arra alkalmas hatósági igazolvány postai szolgáltató részére történő bemutatásával igazolja, amely alapján a postai szolgáltató köteles rögzíteni a küldemények kézbesítését igazoló okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön az átvevő személyazonosságát igazoló okmány elnevezését és okmányazonosítóját. Meghatalmazottnak történő kézbesítés esetében a személyazonosság igazolására olyan hatósági igazolvány alkalmas, amelyben a meghatalmazott nevén kívül legalább egy olyan - a személyazonosság megállapítására alkalmas - adat szerepel, amelyet a meghatalmazás is tartalmaz. E szakasz (5b) bekezdése szerint pedig tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldemény személyes átadással történt kézbesítésének igazolásaként a tértivevény vagy a tértivevénynek megfelelő elektronikus dokumentum tartalmazza az átvevő személy olvasható nevét, továbbá - ha a küldeményt nem a címzett veszi át - az átvétel jogcímét és a postai szolgáltató azonosítására alkalmas jelzést is.
A Magyar Posta Zrt. Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban: ÁSZF) 2024. január 1-je és február 29-e között hatályos 6.10.1. pontjának (4) bekezdése rögzíti, hogy tértivevény szolgáltatással feladott könyvelt küldemény és hivatalos irat átvételekor az átvételre jogosult olvasható nevét a tértivevényen / kézbesítési igazoláson külön is feltünteti a Posta, továbbá az átvétel jogcímét az erre szolgáló rovaton értelemszerűen jelöli.
Mindezekből következően igaz ugyan, hogy a COVID járvány alatt változott a postai kézbesítők címhelyen való kézbesítésének eljárása, ez azonban nem egyfajta önkényesen kialakított és máig fenntartott helytelen gyakorlat, hanem jogszabályoknak és az ÁSZF-nek megfelelő eljárás. A tértivevényes iratok címhelyen történő kézbesítése során a postai kézbesítő nyilatkoztatja az átvételre jelentkezőt átvételi jogosultságáról, majd személyazonosító okmánya alapján ellenőrzi annak személyi azonosságát. A kézbesítő rögzíti a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel a személy azonosító okmány fajtáját, számát, az átvevő nevét és az átvétel jogcímét, majd a "POSTA" szót írja az átvevő aláírásának helyére. A rögzített adatokról kézbesítési igazolás készül, mely egy hitelesített elektronikus dokumentum, és azt a posta a feladónak küldi meg.
Rámutat az ítélőtábla, hogy az adott esetben a tértivevényen feltüntetett aláírás valójában nem "P." vezetéknév, hanem "POSTA" felirat, a kézbesítés tényét a hitelesített elektronikus dokumentum igazolja. Amellett, hogy az idézett jogszabályhelyek és a csatolt okirati bizonyítékok összevetése is arra mutat, hogy a megjelölt jogszabályoknak és ÁSZF-nek megfelelően történt meg a fizetési felszólítás kézbesítése, az adós nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, amely a kézbesítés szabályszerűtlenségét igazolná. Az adós így a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt, vagy új bizonyítékot, amely az érdemi döntés megváltoztatására alkalmas lett volna.
Az adós a fellebbezésében fizetőképességére nyilatkozatot nem tett, azonban az eljárás jelen szakaszában a fizetésképtelensége megállapítását csak azzal kerülhette volna el, ha az általa időben nem vitatott teljes tartozása maradéktalan kiegyenlítését, vagy annak egyéb okból bekövetkezett megszűnését igazolta volna. Ezt azonban az adós a másodfokú bíróság e határozatának a meghozataláig nem tette meg.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Csődtv. 6. §-ának (3) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 389. §-a szerint irányadó Pp. 383. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Tájékoztatja az ítélőtábla a feleket, hogy a Csődtv. 26. §-ának (3b) bekezdése szerint a bíróság a hitelező kérelmére indult eljárásokban a hitelező hozzájárulása nélkül megszüntetni az eljárást, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést (tőke, kamatok, behajtással kapcsolatos költségek fedezete, a hitelező eljárással felmerült költségei) megfizette a hitelezőnek. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság intézkedik, amelynél az igazolás benyújtásakor az eljárás folyamatban van.
(Debreceni Ítélőtábla Fpkf.IV.30.224/2024/2.)