adozona.hu
ÍH 2017.160
ÍH 2017.160
PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK FELSZÁMOLÓI KÖLTSÉGKÉNT TÖRTÉNŐ VISSZAFIZETÉSE A pályázó részére az ajánlati kötöttség megszűnésekor a pályázati biztosítékot - felszámolói költségként - vissza kell fizetni [Cstv. 57. § (1) és (2) bekezdése, 58. § (1) bekezdése].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével kötelezte a felszámolót, hogy 8 napon belül vegye nyilvántartásba a hitelező igényét. Kiemelte, hogy hitelező az ajánlati biztosíték visszafizetése iránt terjesztett elő kifogást, amelyet, mivel a kifogásoló az adós vagyonával kapcsolatos pénzkövetelést érvényesített, ezért igényét - tartalma szerint - a Cstv. 46. §-a alapján, vitatott hitelezői igényként bírált el. Megállapította, hogy az adós tulajdonát képező P. 19195/3. helyrajzi szám...
ÍH 2017.160 PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK FELSZÁMOLÓI KÖLTSÉGKÉNT TÖRTÉNŐ VISSZAFIZETÉSE
A pályázó részére az ajánlati kötöttség megszűnésekor a pályázati biztosítékot - felszámolói költségként - vissza kell fizetni [Cstv. 57. § (1) és (2) bekezdése, 58. § (1) bekezdése].
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével kötelezte a felszámolót, hogy 8 napon belül vegye nyilvántartásba a hitelező igényét. Kiemelte, hogy hitelező az ajánlati biztosíték visszafizetése iránt terjesztett elő kifogást, amelyet, mivel a kifogásoló az adós vagyonával kapcsolatos pénzkövetelést érvényesített, ezért igényét - tartalma szerint - a Cstv. 46. §-a alapján, vitatott hitelezői igényként bírált el. Megállapította, hogy az adós tulajdonát képező P. 19195/3. helyrajzi számú ingatlan értékesítésére kiírt - a Cégközlöny 2014. április 24. napján közzétett - nyilvános pályázati felhívás nem tartalmazta, hogy az ingatlan bérleti szerződés útján hasznosított. Utalt arra, hogy az ingatlan bérelt volta olyan jellemző sajátosság, amely a pályázó vételi szándékának kialakítására ügydöntő hatást gyakorolhat. Megállapította, hogy a pályázó a pályázat benyújtása után szerzett tudomást a bérletről, az ajánlat benyújtása előtt a nyilvános pályázati felhívásban megjelölt - a szerződéstervezetet is tartalmazó - tenderfüzet nem készült el. Kifejtette, hogy a szerződés megkötése ezért nem a kifogásoló érdekkörében felmerült okból maradt el, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége 2014. július hó 14. napján megszűnt, részére az ajánlati biztosíték visszajár, ezért azt a felszámoló köteles hitelezői igényként nyilvántartásba venni.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a felszámoló kifizetésre kötelezését kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a kifogást vitatott hitelezői igényként bírálta el. Kiemelte, hogy az ajánlati biztosíték a Cstv. 4. § (1) bekezdése szerint nem a felszámolási vagyon része, azt az adós nem szerezte meg. Utalt arra, hogy a felszámolónak az ajánlati biztosíték megtartására nincs jogcíme, a letétbe helyezett ajánlati biztosíték összegével a felszámoló jogalap nélkül gazdagodik, ezért azt köteles kifizetni.
A felszámoló a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés részben megalapozott.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiakkal kiegészíti:
A Cégközlöny 2014. április hó 24. számában közzétett nyilvános pályázati felhívás szerint a következőket tartalmazta:
»A pályázaton való részvétel feltétele a vagyonnál feltüntetett összeg bánatpénzként történő befizetése a "M." Kft. "f. a." ….. Bank Zrt.-nél vezetett …-…-…. számú bankszámlájára, legkésőbb a pályázat benyújtásának határidejéig, és ennek igazolása a pályázati anyagban. (A közlemény rovatban kérjük feltüntetni: "M." Kft. "f. a." bánatpénz).«
Az ajánlattevő a bírósághoz 2014. augusztus hó 18. napján érkezett beadványában kérte, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a 900 000 forint összegű ajánlati biztosíték visszafizetésére.
Az így kiegészített tényállásra figyelemmel helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az adós vagyonával kapcsolatos pénzkövetelést - a kérelmező beadványának azt a részét, hogy vagyoni követelése fennáll-e az adóssal szemben - vitatott hitelezői igényként kell elbírálni. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az adós bankszámlájára fizette be, ezzel az átutalt összeg az adós vagyonának részévé vált Cstv. 4. § (1) bekezdése alapján. K. L. ezért a biztosíték visszakövetelésével az adós vagyonával kapcsolatos pénzkövetelést érvényesített, amelyre csak a felszámolási eljárásban van lehetőség a Cstv. 38. § (3) bekezdése, és a Cstv. 46. § (6) bekezdése szerint.
Figyelmen kívül hagyta azonban az elsőfokú bíróság azt, hogy a fellebbező fél beadványa tartalmában a vitatott hitelezői igény elbírálásán túlmenően sérelmezte azt, hogy kifizetésre nem került sor. A kérelmet ebben a részében a felszámoló jogszabálysértő mulasztása ellen a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján előterjesztett kifogásként kellett elbírálni. Az elsőfokú bíróság a végzés rendelkező részében a kifogásról nem döntött, az indokolás tartalmából következően ezt a kérelmet elutasította, a fellebbező az elsőfokú bíróságnak ezt a döntését támadta.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ajánlati biztosíték a hitelezőnek visszajár, e rendelkezést a felszámoló fellebbezéssel nem támadta, ezért a fellebbezési eljárásban csak abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy alapos-e a kifizetés elmulasztása miatt előterjesztett kifogás.
Az ajánlati biztosíték visszakövetelésére irányuló igény a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja, és a (2) bekezdés c) pontja alapján a vagyon értékesítésével kapcsolatos igazolt költségnek, azaz felszámolási költségnek minősül. A Cstv. 58. § (1) bekezdése értelmében az 57. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor kell kielégíteni. Ezen szabályból következően a Cstv. 57. § (2) bekezdésében részletesen felsorolt valamennyi felszámolási költség az esedékességkor egyenlítendő ki, a felszámoló fizetési kötelezettsége valamennyi felszámolási költségnek minősülő követelés tekintetében fennáll. Az ajánlati biztosíték visszafizetése az ajánlati kötöttség megszűnésével esedékessé vált, az esedékes felszámolási költség kiegyenlítésének elmulasztásával ezért a felszámoló jogszabálysértő mulasztást követett el, így a Cstv. 51. § (3) bekezdése szerint köteles az elmulasztott intézkedés megtételére, azaz a hitelező felszámolási költség követelésének kifizetésére az adós felszámolás körébe tartozó vagyona terhére.
Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, és kötelezte a felszámolót, hogy a Cstv. 57. § (2) bekezdés c) pontja szerint nyilvántartásba vett felszámolási költséget haladéktalanul fizesse ki a hitelezőnek.
A hitelező fellebbezése alapos volt, ezért a másodfokú eljárásban felmerült költségeit - a fellebbezésre lerótt illetéket és ügyvédi munkadíjat - a kifogás tekintetében pervesztesnek minősülő felszámoló köteles megfizetni.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkhf.IV.45.089/2016/2.)