adozona.hu
ÍH 2017.159
ÍH 2017.159
ELEKTRONIKUS ELJÁRÁS - KIFOGÁS A 2016. július 1. napja előtt indult felszámolási eljárásban az ezen időpont után benyújtott kifogás papír alapon is előterjeszthető [Cstv. 51. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező az adós ellen 2011. március 10-i kezdő időponttal indult felszámolásban, 2016. július 22. napján kifogást terjesztett elő a Cstv. 56. § (1) bekezdés alapján a felszámoló által benyújtott zárómérleggel és vagyonfelosztási javaslattal összefüggésben, sérelmezve, hogy a felszámoló a vagyonfelosztási javaslatban a felszámolói díjat nem a jogszabályoknak megfelelően számította ki.
Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Határozatát azzal indokolt...
ÍH 2017.159 ELEKTRONIKUS ELJÁRÁS - KIFOGÁS
A 2016. július 1. napja előtt indult felszámolási eljárásban az ezen időpont után benyújtott kifogás papír alapon is előterjeszthető [Cstv. 51. § (1) bekezdés].
A hitelező az adós ellen 2011. március 10-i kezdő időponttal indult felszámolásban, 2016. július 22. napján kifogást terjesztett elő a Cstv. 56. § (1) bekezdés alapján a felszámoló által benyújtott zárómérleggel és vagyonfelosztási javaslattal összefüggésben, sérelmezve, hogy a felszámoló a vagyonfelosztási javaslatban a felszámolói díjat nem a jogszabályoknak megfelelően számította ki.
Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Határozatát azzal indokolta, hogy a hitelező a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján kifogásolta a zárómérleg felszámolói díj kiszámítását.
A bíróság rögzítette, hogy a Pp. 397/I. § (2) bekezdés e) pontja értelmében 2016. július 1. napjától kötelező az elektronikus kapcsolattartás a 2016. július 1. napját követően indult ügyekben. Ezen ügyekben a Pp. 394/C. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizáróan elektronikusan nyújthat be a fél a bírósághoz. A Pp. 394/I. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a polgári perben a kapcsolattartás valamely fél részéről elektronikus úton történik és a fél az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő - eltérő rendelkezés hiányában - a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a jogi képviselővel eljáró hitelező a kifogásolási eljárást megindító kifogását 2016. augusztus 2. napján papír alapon nyújtotta be, ezért a Pp. 394/C. § (2) bekezdés c) pontja alapján a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A végzést a hitelező támadta fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárás lefolytatására utasítását kérte. Előadta: kifogását nem a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján, hanem a Cstv. 56. § (1) bekezdése alapján a zárómérleggel és vagyonfelosztási javaslattal összefüggésben terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy kifogása nem új eljárást indító beadványként került előterjesztésre. Álláspontja szerint valamely folyamatban lévő felszámolási eljárásban előterjesztett kifogás semmiképpen nem tekinthető kezdőiratnak, mivel az szorosan kapcsolódik az adott ügyben folyamatban lévő felszámolási eljáráshoz. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, hogy a folyamatban lévő felszámolási eljárás nem előzménye az adott ügyben előterjesztett kifogásnak, hiszen a hitelező a felszámolási eljárás lezárásául szükséges záródokumentummal kapcsolatosan terjesztette elő kifogását.
Kifejtette: a kifogásolási eljárás annak ellenére sem válik el a felszámolási eljárástól, hogy a bíróság az adminisztráció megkönnyítése érdekében külön ügyszámon kezeli; jelen kifogás tárgyában hozott érdemi döntés esetén az önálló fellebbezés hiánya is azt jelzi, hogy a kifogás nem tekinthető önálló eljárásnak.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 63. §-a értelmében a felszámolási nemperes ügyben a kifogás külön ügycsoportként bírálandó el, így 2016. július 1. napját követően csak elektronikusan lehetett volna előterjeszteni a hitelező kifogását.
Az ítélőtábla a fellebbezést alaposnak találta, s az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezve az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította; megállapította a hitelező másodfokú eljárási költségét.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint sem a Cstv. 51. §-ában szabályozott, sem az 56. §, illetve 63/B. §-ban szabályozott kifogási eljárás nem tekinthető olyan elkülönült, teljesen önálló, új bírósági (nemperes) eljárásnak, amelynek megindítására a Polgári perrendtartás a 2016. július 1-jét követő időszakban (ideértve a július 1-jén érkezett eljárást megindító kérelmeket is) a jogi képviselővel eljáró fél részére csak elektronikus úton biztosít lehetőséget. A Cstv. 51. §-ban szabályozott kifogás jogintézménye célját és tartalmát tekintve a felszámolási eljáráson belül igénybe vehető jogvédelmi eszköz. A kifogás előterjesztésével a kifogásoló fél nem a felszámolástól mint alapeljárástól teljesen független eljárást indít, hiszen felszámolás folyamatban léte, felszámoló kijelölése, annak felszámolás során megvalósított intézkedése vagy mulasztása a Cstv. 56. §, illetve 63/B. § esetén pedig a felszámoló által benyújtott zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat nélkül a felszámolóval szemben kifogás előterjesztésére sem kerülhet sor.
A Pp. 397/I. § (2) bekezdés e) pontja, a Pp. 397/J. § e) pontja, továbbá a Cstv. 6. § (5) bekezdése értelmében a Pp. 394/C. §-ának rendelkezése csak azokra az újonnan indult, önálló peres és nemperes eljárásokra vonatkoznak, melyek megindítására irányuló keresetlevelet vagy kérelmet a jogi képviselővel rendelkező fél 2016. július 1-jén vagy azt követően terjesztett a bíróság elé. A fenti időpont előtt indult eljárásokra ezek a rendelkezések nem alkalmazhatóak.
Helytálló az a hivatkozás, hogy a 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 24. § (1) bekezdése (Büsz.) külön ügycsoportként jelöli meg a vitatott hitelezői igényeket és kifogásokat, e vonatkozásban azonban az ügyviteli szabály módosításának indoka a felszámoláson belüli eljárások és a bírósági iratok megfelelő kezelhetőségének megteremtése volt.
Az elsőfokú bíróság által hivatkozott Pp. 394/C. § (2) bekezdés c) pontja, valamint 394/I. § (1) bekezdés a) pontja az adott eljárásban nem alkalmazható, mert az adós elleni felszámolási eljárás a 2010. március 31-én előterjesztett kérelemmel indult (az adós felszámolásának közzétételére 2011. március 10-én került sor).
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú végzést a Pp. 258. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkhf.45.413/2016/2.)