adozona.hu
AVI 2016.10.79
AVI 2016.10.79
A fél aktív perbeli legitimációját a Kúria is vizsgálja a felülvizsgálati eljárás során (Pp. 1952. III. tv. 130. §, 245. §, 251. §, 257. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A közjegyző a hagyatékátadó végzésben H. M.-né (a továbbiakban: örökhagyó) hagyatékát törvényes öröklés jogcímén a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 599. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államnak adta át.
Az adóhatóság az elhunyt örökhagyó adókötelezettségének soron kívüli megállapítására hivatalból indult eljárásban hozott határozatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: Zrt.), mint örököst kötelezte az örökhagyó adótartozásának megfizetésére.
A Zrt. fel...
AVI 2016.10.79 A fél aktív perbeli legitimációját a Kúria is vizsgálja a felülvizsgálati eljárás során (Pp. 1952. III. tv. 130. §, 245. §, 251. §, 257. §)
A közjegyző a hagyatékátadó végzésben H. M.-né (a továbbiakban: örökhagyó) hagyatékát törvényes öröklés jogcímén a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 599. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államnak adta át.Az adóhatóság az elhunyt örökhagyó adókötelezettségének soron kívüli megállapítására hivatalból indult eljárásban hozott határozatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: Zrt.), mint örököst kötelezte az örökhagyó adótartozásának megfizetésére.
A Zrt. fellebbezése alapján eljárt alperes a 2012. január 18. napján kelt határozatban az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy a 45/2002. (XII. 25.) PM rendelet 1. §-a értelmében, ha az állam a törvényes örökös, a hagyatékkal kapcsolatos minden peres és nemperes ügyben - a 2. §-ban eltéréssel - a Kincstári Vagyonigazgatóság (a továbbiakban: KVI) jár el, amely a 2. § (1) bekezdése szerint gyakorolja az örököst megillető jogokat és viseli a hagyatékkal kapcsolatos terheket. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 61. § (1) bekezdésének megfelelően a KVI 2007. december 31. hatállyal megszűnt, jogai, kötelezettségei ezen időponttól az Zrt.-re szálltak át. Az volt az álláspontja, hogy e jogszabályhelyek, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 35. § (2) bekezdés a) pontja és 131. § (1)-(3) bekezdései alapján az elsőfokú hatóság jogszerűen járt el akkor, amikor az elhunyt adózó adótartozása ügyében az állam öröklése címén a Magyar Állam képviselőjét a Zrt.-t kötelezte.
A Tatabányai Törvényszék ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte.
A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a per megszüntetéséről és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséről határozott az alábbi indokok alapján:
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés g) pontjának első fordulata szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bekezdése] elutasítja, ha megállapítható, hogy a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja.
A Pp. 157. § a) pontja értelmében a bíróságnak a pert hivatalból meg kell szüntetnie, ha a keresetlevelet már a Pp. 130. § (1) bekezdés a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania.
Az ügy irataiból megállapítható, hogy az elsőfokú hatóság, továbbá az alperes nem az örökhagyó jogerős közjegyzői hagyatékátadó végzés szerinti örökösét, a Magyar Államot, hanem a hagyatéki eljárás során annak képviseletében eljárt Zrt.-t kötelezte az örökhagyó adótartozásának megfizetésére. Ebből következően a jelen per alapjául fekvő közigazgatási eljárásnak nem a Magyar Állam, hanem az elsőfokú és az alperesi határozatban kötelezett Zrt. volt az alanya. Ez utóbbi tekinthető a határozatok értelmében adó megfizetésre kötelezett személynek. A Zrt. határozatok szerinti státuszán nem változtat az a körülmény, hogy ő jogosult a Magyar Állam képviseletére.
A Pp. 327. § (1) bekezdése értelmében közigazgatási per indítására jogosult az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője. Az Art. 143. § (1) bekezdés szerinti speciális szabályozásból következően az adóhatóság másodfokú jogerős határozata ellen az adózó, illetőleg az adó megfizetésekre kötelezett kérhet bírósági felülvizsgálatot. A Zrt. nyújthatott volna be tehát a határozatok ellen bírósági felülvizsgálati iránti kérelmet. A Magyar Állam a közigazgatási eljárás során nem volt ügyfél, nyilvánvalóan nem tekinthető az eljárás egyéb résztvevőjének sem, továbbá az Art. 143. § (1) bekezdése szerinti törvényhelyben meghatározott a felülvizsgálni kért adóhatósági határozatokkal kötelezett adózónak, illetve adó megfizetésre kötelezettnek sem.
Mivel a felperes aktív perbeli legitimációjának hiányát az elsőfokú bíróság eljárása során nem észlelte, a Kúria a Pp. 245. § (2) bekezdése alapján eljárva a Pp. 270. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 251. § (1) bekezdésére, a Pp. 257. § a) pontjára és a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjának első fordulatára figyelemmel a pert megszüntette és a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a per megszüntetése folytán a felek által ügy érdemében felvetett és előadott jogi érvek elbírálásának nem volt helye. Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a jelen ügyben is eldöntésre váró jogkérdés tekintetében - a közigazgatási és polgári perben is ítélkező bírákból összeálló öttagú tanácsban eljárva - Kfv.V.35.320/2011/5. számú ítéletében már iránymutató döntést hozott.
(Kúria, Kfv. V. 35.682/2012/4.)