adozona.hu
ÍH 2016.114
ÍH 2016.114
Részvénykönyvbe betekintés - iratbetekintési jog gyakorlása - iratbetekintési jog megtagadása miatti törvényességi felügyeleti eljárás indítására jogosultság Az iratbetekintés megtagadása miatt törvényességi felügyeleti eljárást csak az kezdeményezhet, aki jogi érdekeltségét valószínűsíti. Erre figyelemmel az anyagi jogi szabály szerint bárki számára megtekinthető részvénykönyvre vonatkozó betekintési jog akadályozása miatt indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróságnak az intézkedés meghozatal
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A T. Párt 2015. október 2-án kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a kérelmezett társasággal szemben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 1. § (1) bekezdésének d) pontja és a 74. § (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással. Kérelmében a kérelmezett kötelezését kérte arra, hogy a társaság székhelyén munkaidő alatt biztosítsa részére a társaság részvénykönyvébe történő betekintést. Az elsőfokú bíróság a 8. sorszámú v...
ÍH 2016.114 Részvénykönyvbe betekintés - iratbetekintési jog gyakorlása - iratbetekintési jog megtagadása miatti törvényességi felügyeleti eljárás indítására jogosultság
Az iratbetekintés megtagadása miatt törvényességi felügyeleti eljárást csak az kezdeményezhet, aki jogi érdekeltségét valószínűsíti. Erre figyelemmel az anyagi jogi szabály szerint bárki számára megtekinthető részvénykönyvre vonatkozó betekintési jog akadályozása miatt indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróságnak az intézkedés meghozatala előtt a kérelmező jogi érdekeltségét vizsgálnia kell [Gt. 202. § (10) bek.; Ptk. 3:247. § (1) bek.; Ctv. 77. § (1) bek. c) pontja].
A T. Párt 2015. október 2-án kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a kérelmezett társasággal szemben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 1. § (1) bekezdésének d) pontja és a 74. § (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással. Kérelmében a kérelmezett kötelezését kérte arra, hogy a társaság székhelyén munkaidő alatt biztosítsa részére a társaság részvénykönyvébe történő betekintést. Az elsőfokú bíróság a 8. sorszámú végzésével a Ctv. 80. § (1) bekezdése alapján a kérelmet megküldte a kérelmezettnek azzal a tájékoztatással, hogy a kézbesítéstől számított 30 napon belül a kérelemben foglaltakra nyilatkozhat, illetve ha az abban foglaltakat nem vitatja, úgy a Ctv. 81. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmények terhével a törvénysértő állapotot szüntesse meg.A Cégbíróság a 2016. február 18-án kelt Cgt.01-15-015442/10. számú végzésével a céget (az M. Kereskedelmi, Szolgáltató és Befektető Zártkörűen Működő Részvénytársaságot) 100 000 forint pénzbírsággal sújtotta és felhívta, hogy biztosítsa a kérelmező részére a részvénykönyvbe történő betekintést.
Határozata indokolása szerint a 8. sorszámú végzését a cég székhelyére és a vezérigazgató lakcímére szabályszerűen kézbesítették, azonban a felhívásban megadott határidő eredménytelenül telt el, ezért a Ctv. 81. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a rendelkező részben írt törvényességi felügyelet intézkedést alkalmazta. Figyelmeztette egyúttal a társaságot, hogy ha a törvényes működést a bíróság által hozott intézkedés ellenére sem állítja helyre, a bíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja és megindítja a kényszertörlését.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmezett cég nyújtott be fellebbezést és kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezésével a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetését.
Arra hivatkozott, hogy az iratbetekintésre azért nem kerülhetett sor, mert a jogi képviselője által írt, 2015. augusztus 13-án kelt levélre a kérelmező semmilyen érdemi választ nem adott, ezért a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme megalapozatlan. Fellebbezéséhez csatolta a kérelmezett cég jogi képviselőjének a 2015. május 13-án kelt, M. Z.-nek címzett levelét és az annak feladását igazoló feladóvevényt. A levélben többek között annak igazolását kérte az esetleges üzleti titoksértés elkerülése érdekében, hogy a betekintésre jogi érdekét indokolja, de legalább valószínűsítse.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását.
Arra hivatkozott, hogy a kérelmezettet a Budapest, Sz. utcai székhelyen 2015 augusztusában nem találta meg. A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem beadását követően észlelte, hogy a kérelmezett székhelye megváltozott. A kérelmezett cég által a fellebbezéséhez csatolt levelet nem ismeri, azt nem kapta meg, számára a levélen szereplő k.-i címe nem ismert. A kérelmezett cég által ebben a levélben igazolni kért adatok egyrészt a birosag.hu oldalról letölthetők, ezért azok külön igazolásra nem szorulnak, másrészt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 202. § (10) bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:247. § (1) bekezdése alapján a kérelmezett jogi érdekre és üzleti titokra nem hivatkozhat. A törvény rendelkezéséből következően a bárki számára megismerhető adatokat a kérelmezett cég köteles a részvénykönyvben vezetni, és a részvényesek neve, a részvény megszerzésének időpontja és a tulajdonolt részvények mennyisége nem az üzleti titok körébe tartozó kérdések. A Ptk. és a Gt. erre vonatkozó rendelkezései egyértelműek és világosak.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság a határozata meghozatala előtt nem vizsgálta, hogy a kérelmezőnek milyen jogi érdeke fűződik a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához.
A Ctv. 72. § (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.
Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból vagy kérelemre indulhat. A jelen törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre indult, ahogyan azt az elsőfokú határozat indokolása is tartalmazza, így az kontradiktórius nemperes eljárás. Ennek ellenére az elsőfokú határozat nem tartalmazza a kérelmező adatait [Ctv. 72. § (2) bekezdése; Pp. 220. § (1) bekezdés b) pont], de az elsőfokú bíróság a kérelmezett cég fellebbezését - helyesen - észrevételezésre megküldte a kérelmező részére [Pp. 257. § (1) bekezdés], aki a fellebbezésre tett is észrevételt.
A Ctv. 77. § (1) bekezdése szerint kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását
a) az ügyész,
b) jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében
ba) a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv,
bb) a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara,
c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti.
A fenti törvényi rendelkezésből következően a törvény taxatív felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ki jogosult a kérelem előterjesztésére.
A Ctv. 77. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az kérheti a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti, vagyis azt, hogy a kérelem elbírálása a kérelmező élet- és jogviszonyaira kihatással van, az eljárás lefolytatásának eredményeképpen kötelezettségektől szabadul, jogokat szerez, vagy a döntés más módon kihat rá. A Fővárosi Ítélőtábla a 16.Cgtf.44.122/2008/5. számú határozatában rámutatott arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás nem szolgálhat eszközül egyéni jogsérelmek orvoslásához, továbbá a cég működése és a kérelmező helyzete közötti távoli összefüggés, így például a kérelmező és a cég közötti polgári jogi, munkajogi vagy egyéb jogvita önmagában a jogi érdekeltség megállapításához nem elegendő.
A Ctv. 79. § (3) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a cég törvényes működése helyre nem áll.
A Ctv. 81. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülményről, illetve annak súlyától függően hozhat intézkedéseket.
A fenti törvényi rendelkezésekből az következik, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának célja a törvényes működés helyreállítása, amelynek érdekében csak a törvényes működéshez szükséges intézkedéseket hozhatja meg. Ezt megelőzi azonban annak vizsgálta, hogy a kérelmezőnek milyen jogi érdeke fűződik a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához, amit az elsőfokú bíróság elmulasztott.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a cégbíróságnak tisztáznia kell, hogy a kérelmezőnek milyen jogi érdeke fűződik a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához, és annak valószínűsítése esetén hozhat az elsőfokú bíróság olyan döntést, amely a kérelmezett cég törvényes működését kikényszeríti, míg a kérelmezőnél a jogi érdek hiányában a kérelem elutasításáról dönthet.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgtf. 43.716/2016/2.)