adozona.hu
AVI 2016.9.73
AVI 2016.9.73
A hatóságnak vizsgálnia kell, hogy ki birtokolja azt a telephelyet, ahol a jövedéki terméket fellelték [2003. évi CXXVII. tv. 114. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Jövedéki Osztály (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei 2013. július 29-én jövedéki ellenőrzést tartottak a S. Járműkölcsönző és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: Kft.) tulajdonát képező 11163/30 helyrajzi számú telephelyen (a továbbiakban: telephely), ahol 8 db 1000 literes tartályban 8000 liter ismeretlen eredetű, származásilag nem igazolt ásványolaj termék került feltalál...
AVI 2016.9.73 A hatóságnak vizsgálnia kell, hogy ki birtokolja azt a telephelyet, ahol a jövedéki terméket fellelték [2003. évi CXXVII. tv. 114. §]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállásA Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Jövedéki Osztály (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei 2013. július 29-én jövedéki ellenőrzést tartottak a S. Járműkölcsönző és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: Kft.) tulajdonát képező 11163/30 helyrajzi számú telephelyen (a továbbiakban: telephely), ahol 8 db 1000 literes tartályban 8000 liter ismeretlen eredetű, származásilag nem igazolt ásványolaj termék került feltalálásra. Az elsőfokú hatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a 2014. február 20. napján meghozott határozatával felperest az igazolatlan származású jövedéki termék birtoklása miatt 3 898 645 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2014. április 17. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Döntését a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdései, 116/A. § (1) bekezdése alapján hozta meg.
Indokolása szerint az elsőfokú hatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézetének szakvéleménye, L. Zs. szlovák állampolgárnak, a Kft. ügyvezetőjének: K. A.-nak, felperes ügyvezetőjének: T. L.-nak, a műhelyfőnökének: P. J.-nak, portásainak: B. L.-nak, I. Sz.-nak, a C. C. Kft. ügyvezetőjének: V. S.-nénak a nyilatkozatai, a járőrök által végzett helyszíni szemle és annak során készült fényképfelvételek) eredményeként helytállóan állapította meg, hogy a telephelyen az ellenőrzés időpontjában a tényleges birtokosi hatalmat a felperes gyakorolta, amely minősége alapján a Jöt., illetve a jövedéki eljárás alanyává vált. A felperes az általa birtokolt jövedéki termék származását, illetve adózott voltát nem bizonyította, a jövedéki jogsértés az adózás alól elvont jövedéki termék birtoklásának tényével megvalósult, amelynek jogszerű következménye a bírságfizetésre kötelezés.
A kereseti kérelem
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatásával, illetve hatályon kívül helyezésével fizetési kötelezettsége alóli mentesítését kérte. Vitatta, hogy a telephely birtokosa lett volna az ellenőrzés időpontjában. Álláspontja szerint a hatóság tényállása hiányos, a rendelkezésre álló bizonyítékokat pedig tévesen értékelte, ezért határozata jogsértő.
Az elsőfokú ítélet
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a hatóságnak tisztáznia kellett a rendelkezésre álló tények és körülmények alapján, hogy az ellenőrzés időpontjában az érintett ingatlannak ki a birtokosa. A hatóság széles körű bizonyítási eljárást folytatott, amelynek során az érdekelt személyeket nyilatkoztatta, a perben továbbá meghallgatásra került a felperes és a Kft. ügyvezetője, és tanúként P. J., V. S.-né is. A telephelyen történt tárolás körülményei, az oda belépő személyek, és az a tény, hogy a felperes portaszolgálatánál volt a telephely kulcsa elhelyezve, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint is arra enged következtetni, hogy a telephely birtokosa ténylegesen a felperes volt. A birtoklás fenntartásának szándéka tetten érhető abban is, hogy a meghibásodott zárat lecserélte és az új kulcsot ismételten a birtokában tartotta. Nincs annak jelentősége, hogy P. J. is tárolt a területen gépjárműveket, tekintettel arra, hogy ő a felperes műhelyfőnöke és alkalmazottja is volt egy időben, és felperes üzemeltetett portaszolgálatot, ahol elhelyezésre került a telephely kulcsa.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet nem felel meg az Art. 97. § (4)-(6) bekezdéseiben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2. § (3) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert az alperes az ügy eldöntése szempontjából releváns tényállást nem tisztázta teljeskörűen, tévesen, iratellenesen, a tényekkel és bizonyítékokkal ellentétesen állapította meg, hogy az ellenőrzés időpontjában a telephely birtokosa lett volna. A felperes részletesen értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, amelyek alapján álláspontja szerint csak az állapítható meg, hogy nem volt birtokos, így bírságfizetési kötelezettsége sincsen.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Jöt. I. fejezetében meghatározott a törvény területi hatálya (Magyarország területe, 2. §), tárgyi hatálya (ásványolaj, 3. §), és személyi hatálya is a 4. § a) pontban: "E törvény rendelkezéseit a jövedéki terméket raktározó, tároló, illetve egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre kell alkalmazni.".
A természetes személy amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, amelyet nem adóraktárban állítottak elő vagy amelyet nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet. [Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pont]. Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát birtokosa számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani [Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pont].
E törvényhelyek alapján a hatóság helytállóan folytatott bizonyítást annak megállapítására, hogy ki birtokolta a telephelyet, ahol a járőrök Magyarország területén a jövedéki terméket fellelték. A hatóság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a telephely birtokosa a felperes. Az alperes döntésével szembeni jogorvoslat felperes részére a határozatok bíróság általi felülvizsgálata útján [Art. 143. § (1) bekezdés] biztosított volt.
A bíróság a Pp. XX. fejezetének speciális szabályai alapján közigazgatási perben a felülvizsgálni kért határozatok jogszerűségéről dönt a Pp. 3. § (1) bekezdése, 121. § (1) bekezdés c) pontja, 330. § (2) bekezdése alapján. A felperesnek az általa indított perben a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján keresetét bizonyítania kellett, az alperes (bizonyítékokon alapuló) megállapításával szemben azt, hogy a határozatok tényállása hiányos, a valósággal nem egyező, a bizonyítékok értékelése téves, okszerűtlen. Míg a közigazgatási eljárásban a fél előadása az Art. 97. § (5) bekezdése értelmében bizonyíték, addig a perben a Pp. 324. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 166. § (1) bekezdése alapján nem, azaz pernyertessége érdekében állításait a felperes bizonyítani köteles. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét bizonyítatlansága okán elutasította.
A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybevételére, ténykérdésben perújítási, jogkérdésben felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő. Közigazgatási perben az elsőfokú bíróság a határozatok jogszerű, illetve jogsértő voltáról dönt a kereseti kérelem keretei között (Pp. 213. §, 339. §), a felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria a jogerős ítéletet vizsgálja felül a felülvizsgálati kérelem keretein belül (Pp. 270. §), a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye [Pp. 275. §-ának (1) bekezdése].
Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria nem állapított meg.
Az elsőfokú bíróság a perben a Pp. 163. § (1) bekezdése alapján bizonyítási eljárást rendelt el, meghallgatta személyesen felperes ügyvezetőjét, tanúbizonyítást foganatosított, biztosította a feleknek jogaik teljes körű gyakorlását. A közigazgatási eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárást, és az eredményeként meghozott alperesi döntést - a kereseti kérelem keretei között - a perben lefolytatott bizonyítást is értékelve jogszerűnek minősítette.
Ítéletében a Pp. 221. §-ának (1) bekezdése szerint nem iratellenes, pontos tényállást rögzített, részletezte az első- és másodfokú közigazgatási szerv eljárását, a lefolytatott bizonyítási eljárást, a hatóság által alkalmazott jogszabályokat, a bizonyítékok értékelését, a meghozott döntéseket. A pertörténet sorában ismertette a felperes keresetét, az alperes ellenkérelmében foglaltakat.
Az elsőfokú bíróság nemcsak megjelölte, hanem ismertette is az általa alkalmazott jogszabályokat, közöttük a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek a birtokot szabályozó 187. § (1) bekezdését, jogi indokolása során ütköztette a tényállási elemeket a jogszabályokkal, vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, a tanúvallomásokat, részletezte a bizonyítási teherviselést, és logikusan megindokolta a keresetet bizonyítottság hiánya okából elutasító döntését, rendelkezése és annak indokolása a keresetre teljeskörűen kiterjedt [Pp. 213. § (1) bekezdés].
A Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálta a telephely használatát annak tulajdonosváltozása alatt, a telep kapuja kulcsának elhelyezését a felperesi portaszolgálaton, kiemelten felperes és a Kft. ügyvezetőjének előadásait. Tételesen értékelte felperesnek a birtoklás körében a keresetében kifejtett álláspontját, megjelölt bizonyítékait, hivatkozásait. Jogi álláspontját, amely szerint jogszerűen állapította meg az adóhatóság, hogy az ellenőrzés időpontjában a telephely birtokosa a felperes volt, és megfelelő jogkövetkezményt is alkalmazott, közérthetően kifejtette. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárása során a Pp. minden vonatkozó rendelkezését teljesítette, döntése a bizonyítékok teljes körű és okszerű értékelésén alapszik, indokolása hiánytalan, így a bizonyítékok felülmérlegelésének nincsen helye.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.817/2015/5.)