adozona.hu
AVI 2016.8.65
AVI 2016.8.65
Adózatlan jövedéki termék birtokosának az tekinthető, aki azt megszerzi, akinek az adózatlan termék hatalmába jut, illetve áll (Ptk. 5:1. §, és 5:2. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1]A közigazgatási hatóság járőrei 2014. április 4-én a M. utca 8. szám alatti lakóingatlan (lakóingatlan) udvarán egy Wolkswagen Transporter típusú járművet (jármű) találtak, amelynek ablaka lehúzva, ajtaja nyitva volt, benne volt mind a két indítókulcs, és mellette tartózkodott az I. rendű felperes. A járőrök a jármű utasterében 30 000 db magyar adójegy nélküli cigarettát találtak kartonokban, fekete fóliába csomagolva, a jármű hátsó ülései el v...
AVI 2016.8.65 Adózatlan jövedéki termék birtokosának az tekinthető, aki azt megszerzi, akinek az adózatlan termék hatalmába jut, illetve áll (Ptk. 5:1. §, és 5:2. §)
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás[1]A közigazgatási hatóság járőrei 2014. április 4-én a M. utca 8. szám alatti lakóingatlan (lakóingatlan) udvarán egy Wolkswagen Transporter típusú járművet (jármű) találtak, amelynek ablaka lehúzva, ajtaja nyitva volt, benne volt mind a két indítókulcs, és mellette tartózkodott az I. rendű felperes. A járőrök a jármű utasterében 30 000 db magyar adójegy nélküli cigarettát találtak kartonokban, fekete fóliába csomagolva, a jármű hátsó ülései el voltak távolítva. A lakóingatlan a II. rendű felperes tulajdonában áll, ezt az I. és II. rendű felperes, mint házastársak közösen használják. A jármű G. J. (G. J.) tulajdona, aki a jármű eltulajdonítása, eltűnése miatt nem tett feljelentést. A járőrök a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát a felperesek nem tudták igazolni, a járművel együtt elszállították és a büntetőeljárás keretében lefoglalták.
[2]Az alperes, a megismételt eljárás eredményeként hozott határozataiban kötelezte az I. és II. rendű felperest, valamint G. J.-t jövedéki törvénysértés elkövetése miatt egyetemlegesen 29 454 400 Ft jövedéki bírság megfizetésére adózatlan jövedéki termék birtoklása miatt. Érdemi döntéseit a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:1. § (1)-(3) bekezdéseire, 5:2. §-ára, a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 114. § (1) bekezdésére, 114. § (2) bekezdés b) pontjára alapította. Határozatait azzal indokolta, hogy a jármű és az abban elhelyezett adózatlan jövedéki termék feletti közvetlen hatalmat az I. és II. felperes, a közvetett hatalmat pedig a jármű tulajdonosa G. J. gyakorolta, ők a jövedéki termék birtokosainak minősülnek annak ellenére, hogy az adózatlan jövedéki termék tulajdonát nem ismerték el.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3]A felperesek keresetükben az alperes határozatainak elsőfokú határozatokra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérték.
[4]Az alperes ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását kérte, fenntartotta a határozataiban foglaltakat.
Az elsőfokú jogerős ítélet
[5]Az elsőfokú bíróság egyesítette a felperesek keresete alapján indult ügyeket, és az egyesített ügyben hozott jogerős ítéletében mindkét felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt:
[6]A II. rendű felperes tulajdonában és a felperesek kizárólagos használatában lévő, utca felől zárt ingatlan udvarán a jármű úgy parkolt, hogy az ablaka lehúzva, ajtaja nyitva volt, benne megtalálható volt mind a két indító kulcs, és az I. rendű felperes a jármű mellett tartózkodott. Ilyen körülmények mellett a felperesek a járművel bármit megtehettek volna, azt onnan elvihették volna, a cigarettát kipakolhatták volna, ezzel rendelkezhettek volna. Ezzel szemben, ha a jármű az ingatlan előtt, vagy a kapubejárón parkolt volna lezárt állapotban, akkor ahhoz egyik felperesnek sem lett volna hozzáférési lehetősége, nem tudta volna elmozdítani, és az áruhoz sem juthatott volna hozzá. Ugyanez igaz a felperesek által hivatkozott közterületen álló parkoló járművekre is, amennyiben azokhoz nem lehet hozzáférni, azokkal rendelkezni, azokat birtokolni sem lehet. A felpereseknek, amennyiben állításuk szerint nem volt tudomásuk a jövedéki termék udvarukra történő bejuttatásáról, érdekükben állt volna ennek kiderítésében való közreműködés, e tekintetben segítség nyújtása, vagy nyilatkozat előterjesztése, de nem így jártak el. Életszerűtlen az I. rendű felperes azon nyilatkozata is, mely szerint egy ismeretlen ukrán állampolgárnak megengedte, hogy az udvarára parkoljon a járművel, de ennek konkrét időpontjában és végrehajtásában nem egyeztek meg, mivel ezt a személyt nem ismerte, és semmi nem indokolta, hogy olyan mértékben biztosítson bizalmat részére, hogy a járművel az udvarra beparkolhasson. A jármű egyébként is magyar rendszámmal volt ellátva, ezért az e körben előadottak nem fogadhatók el.
[7]Birtokosnak az tekinthető, aki a dolgot hatalmában tartja, az akinek a dolog ténylegesen hatalmába jut. A Jöt. szankció rendszere objektív felelősségen alapul, ami független a birtokló jó vagy rosszhiszeműségétől. A felperesek tudata, akarata, akár kiterjedt arra, hogy a jármű hogyan került az udvarra, akár nem, a járműben lévő jövedéki termékek birtokosainak tekinthetők, mivel ezek a tulajdonukban, illetve kizárólagos használatukban lévő ingatlanon voltak fellelhetők az előzőekben részletezett körülmények között. A felperesek a közigazgatási és a peres eljárásban sem bizonyították, hogy a jövedéki termékeknek nem ők a birtokosai, azt még csak nem is állították, hogy bárki más lenne az, ezért az alperes jogszerűen szabta ki velük szemben a jövedéki bírságot a határozatában megjelölt törvényhelyekre figyelemmel.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8]Az I. és II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Azzal érveltek, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Jöt. 114. § (1) és (2) bekezdésében, a Ptk. 5:1. § (1) és (2) bekezdéseiben, 5:2. §-ában foglaltaknak. Fenntartották keresetben is kifejtett jogi álláspontjukat, mely szerint nem tekinthetők a lakóingatlanuk udvarára engedélyük és beleegyezésük nélkül ismeretlen elkövető által elhelyezett járműben lefoglalt cigaretták birtokosának, ezért terhükre jövedéki törvénysértést az alperes nem állapíthatott volna meg, jogszabálysértőn kötelezte őket jövedéki bírság megfizetésére.
[9]Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10]A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmét nem találta alaposnak. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §-a alapján eljárva, a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben, a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet megfelel a Jöt. 114. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában, továbbá a Ptk. 5:1. § (1) és (2) bekezdéseiben, 5:2. §-ában foglaltaknak. E törvényi szabályozás értelmében ugyanis az a természetes személy, aki olyan jövedéki terméket birtokol, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot köteles fizetni abban az esetben, ha a jövedéki termék adózott voltát hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani. A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben nem vitatták a jogerős ítéletben megállapított tényállást, ezért ezt a Kúria a felülvizsgálati eljárás során irányadónak tekintette. A jogerős ítéletben jogszerűen megállapított tényállás pedig iratszerűen tartalmazza azt az ügy érdemi eldöntése szempontjából releváns tényt, hogy a jármű annak az ingatlannak az udvarán állt, ahol a felperesek életvitelszerűen élnek, nyitott állapotban volt, az indítókulcsokat is megtalálták benne, és a jármű felett, illetve az ebben lévő adózatlan jövedéki termék felett a felperesek tényleges hatalmat gyakoroltak. Nincs ügydöntő jelentősége annak a ténynek, hogy az I. és II. rendű felperes az adózatlan jövedéki termékeket, amelyek adózott voltát általuk sem vitatottan nem tudták igazolni, nem sajátjukként, illetve nem a jármű tulajdonosával kötött érvényes jogcím alapján birtokolták, mivel a birtok megszerzéséhez elegendő a dolog feletti tényleges hatalomba jutás. A birtok és a birtokos személye elsősorban ténykérdés, és az tekinthető birtokosnak, aki fizikai hatalma uralma alatt tarja a dolgot (Ptk. 5:1. § és 5:2. §).
[11]A felperesek felülvizsgálati kérelmükben sem tudtak megjelölni olyan adatot, tényt, körülményt vagy bizonyítékot, amelyet az elsőfokú bíróság birtokosi minőségük megállapítása tekintetében ne értékelt volna a Pp. 206. § (1) bekezdésének és 221. § (1) bekezdésének megfelelően. A Kúria teljeskörűen osztja az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett jogi álláspontot, amely nem csak jogszerű tényálláson, hanem helytálló ténybeli és jogkövetkeztetéseken alapul. Az elsőfokú bíróság az ügyben jogszerűen megállapított tényállást helytállóan vette egybe a jogvita eldöntésére irányadó kógens (kötelezően alkalmazandó) Jöt. szerinti anyagi jogi jogszabályi rendelkezésekkel és jogszerűen állapította meg azt is, hogy a felperesekkel szemben a jövedéki bírság kiszabásának jogalapja fennállt.
A döntés elvi tartalma
[12]Az adózatlan jövedéki termék birtokosának az tekinthető, aki ezt megszerzi, akinek az adózatlan jövedéki termék ténylegesen a hatalmába jut, illetve áll. Birtokosnak kell tekinteni azt, aki a dolgot időleges birtokára jogosító jogviszony alapján a hatalmában tartja. A közigazgatási hatóság a jövedéki termék birtokosát, ha a termék adózott voltát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, jogszerűen sújtja jövedéki bírsággal.
[13]A Kúria ezért azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt és a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.549/2015/5.)