adozona.hu
BH 2016.7.180
BH 2016.7.180
A törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztése esetén az eljárás a Cstv. 80. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatalával indul meg [2006. évi V. tv. (Ctv.) 80. § (1) bek., 81. § (1) bek., 2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 15. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmezett társaság egyedüli ügyvezetőjének vezető tisztségviselői jogviszonya megszűnt, megbízatásának 2010. február 25-én történt lejárta miatt. A cég új ügyvezetőt nem választott, a mai napig nincs törvényes képviselője.
[2] 2012. november 7-én az ügyész törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető megbízatásának megszűnése, új ügyvezető megválasztásának hiánya miatt a kérelmezett társaság jogellen...
[2] 2012. november 7-én az ügyész törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető megbízatásának megszűnése, új ügyvezető megválasztásának hiánya miatt a kérelmezett társaság jogellenesen működik, a cég képviseletére és a cégjegyzésre jogosultra vonatkozó cégjegyzéki adatok a cégnyilvántartás közhitelességét sértik.
[3] A cégbíróság 2014. június 24-én kelt végzésével nyilatkozattételre, a jogellenes állapot megszüntetésére hívta fel a kérelmezettet, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 80. § (1) bekezdésének alkalmazásával.
[4] A kérelmezett a felhívásra nyilatkozatot nem tett, a törvénysértő helyzet megszüntetése érdekében az új ügyvezető bejegyzése iránt változásbejegyzési kérelmet nem terjesztett elő.
[5] A cégbíróság 2014. szeptember 1-jén kelt végzésével a törvényességi felügyeleti kérelemnek helyt adott. Felhívta a kérelmezettet törvényes működésének a végzés kézbesítésétől számított 30 napon belüli helyreállítására, további intézkedés terhe mellett. A végzés tartalmazta, hogy a törvényes működés helyreállítását a kérelmezettnek a cégbíróságnál be kell jelentenie. A cégbíróság kötelezte a kérelmezettet a felügyeleti illeték megfizetésére is. A végzés indokolásában egyebek mellett rögzítette azt is, a kérelmezett a törvénysértő működését felhívás ellenére nem szüntette meg, ezért a Ctv. 81. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása indokolt.
[6] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a cégbíróság végzését helybenhagyta.
Végzése indokolásában kifejtette, a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontját, az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény (a továbbiakban: Hp.tv.) 112. § (55) bekezdésének 21. pontja hatályon kívül helyezte. A 119. § (3) bekezdéséből következően a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja 2014. március 15-től hatálytalan. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. §-ának (2) bekezdésében írtakra hivatkozással a másodfokú bíróság akként foglalt állást - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában -, a folyamatban levő ügyekben az anyagi jogi jogviszonyokra a korábbi szabályokat, az eljárási jogi jogviszonyokra a megkezdett eljárási cselekmények befejezéséig a korábbi, az azokat követőekre az új szabályokat kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás 2012. november 7-én indult, a cégbíróság jogszerűen alkalmazhatta a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott legenyhébb intézkedést.
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a cégbíróság végzésére is kiterjedően a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős végzés a Jat. 15. §-át, a Ctv. 80. § (1) bekezdését sérti. A Ctv. 80. § (1) bekezdéséből levezethetően különbség van a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének és a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának időpontja között. Ez utóbbi akkor következik be, amikor a cégbíróság a Ctv. 80. § (1) bekezdése alapján a céget felhívja nyilatkozattételre, illetve a kérelemben írtak nem vitatása esetén a törvénysértő állapot helyreállítására. Az adott tényállás mellett a törvényességi felügyeleti eljárás 2014. június 24-én indult, így az akkor már hatályon kívül helyezett Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti törvényességi felügyeleti intézkedést a cégbíróság jogszerűen nem alkalmazhatta.
[8] A Legfőbb Ügyészség 2015. szeptember 23-án kelt beadványában a felülvizsgálati kérelmet fenntartotta. Jogi álláspontja az volt, a Jat. 15. § (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint a hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés "továbbhatása" akkor áll fenn, ha van olyan anyagi jogi jogviszony, amely a hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés hatálya alatt keletkezett, vagy van olyan eljárási cselekmény, amely már folyik a jogszabályi rendelkezés változásakor. Ilyen elemek azonban az adott tényállás mellett nem valósultak meg. Hivatkozott arra is, hogy a már hatályon kívül helyezett törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása a Hp.tv. céljával is ellentétes. Az ugyanis a törvényességi felügyeleti eljárás gyorsabbá, hatékonyabbá tétele érdekében helyezte hatályon kívül a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést.
[9] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
[10] A Kúriának - figyelemmel a felülvizsgálati kérelem tartalmára - abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem előterjesztése esetén a törvényességi felügyeleti eljárás a kérelem benyújtásának napján, avagy a Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatalának napjával indul-e meg. Ha ugyanis az utóbbi a helyes jogi álláspont, a cégbíróság a már hatályon kívül helyezett Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szankciót nem alkalmazhatta jogszerűen, figyelemmel a Jat. 15. § (2) bekezdésében írtakra.
[11] A Kúria előrebocsátja, a Ctv. 72. § (2) bekezdése értelmében a nemperes törvényességi felügyeleti eljárásra a Pp. szabályait megfelelően alkalmazni kell, ha a Ctv. másként nem rendelkezik. Így, a Ctv. speciális szabályai értelmezendők a fenti jogkérdés megválaszolása során. A speciális szabályozást e körben az is indokolja, hogy szemben a peres eljárásokkal, a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból is indulhat, azaz, így nemcsak kétpólusú eljárás lehet.
[12] A Ctv. 76. §-a értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására okot adó tényről, körülményről a cégbíróság tudomást szerezhet egyrészt saját eljárásából, saját észlelése alapján, másrészt más bíróság jelzésére, illetve olyan személytől kapott információból, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy nem is vehet részt. A törvényességi felügyeleti eljárás továbbá indulhat a Ctv. 77. § (1) bekezdésében felsoroltak kérelmére is. Hivatalból induló eljárás esetén a cégbíróságnak vizsgálnia kell a más bíróságtól érkező kezdeményezést, illetve a kérelmezőnek nem minősülő személy beadványát a tekintetben, hogy az a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását indokolttá teszi-e vagy sem. A törvényességi felügyeleti eljárás akkor indul meg hivatalból, ha a Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti végzést a cégbíróság meghozza. Kérelem előterjesztése esetén a cégbíróság feladata annak megvizsgálása, hogy arra jogosult, törvényes határidőn belül terjesztette-e elő a kérelmet, olyan tényre, körülményre hivatkozva, amelyre a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre kiterjed, a beadvány alakilag, tartalmilag a törvényes követelményeknek megfelel-e. Amennyiben a kérelem ezen követelményeknek maradéktalanul nem felel meg, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása és a kérelmezett értesítése nélkül a kérelmet elutasítja.
[13] A kérelmezett a törvényességi felügyeleti eljárás megindulásáról a Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti végzés kézhezvételekor szerez tudomást. Önmagában a törvénysértés fennállásáról történő cégbírósági tudomásszerzés a Ctv. 81. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedés alkalmazására nem ad lehetőséget.
[14] Ebből következően a Kúria osztotta a kérelmező azon jogi álláspontját, hogy a Ctv. speciális szabályaira tekintettel, a törvényességi felügyeleti eljárás nem a kérelem benyújtásával, hanem a 80. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatalával veszi kezdetét. Ezt az értelmezést támasztja alá a Ctv. 80. § (1) bekezdésében szereplő szóhasználat, valamint a VI. fejezet 6. címének megjelölése is. Az adott tényállás mellett tehát, a törvényességi felügyeleti eljárás 2014. június 24-én indult meg. Ebből következően a cégbíróság a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést már nem alkalmazhatta jogszerűen, figyelemmel arra, hogy azt a Hp.tv. 112. § (55) bekezdésének 21. pontja hatályon kívül helyezte.
[15] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően, a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[16] Az új eljárásban a cégbíróságnak az általa megfelelőnek tartott intézkedés alkalmazásának meghatározása során figyelemmel kell lennie arra, hogy hat éve áll már fenn a törvénysértő helyzet, így ennek megfelelően kell mérlegelnie, hogy milyen intézkedés alkalmazása, esetleg a cég megszűntnek nyilvánítása mint végső jogi eszköz alkalmazása indokolt-e az adott tényállás mellett.
(Kúria Gfv. VII. 30.216/2015.)
Az ügy száma: Gfv.VII.30.216/2015/6.
A tanács tagjai: Dr.Pethőné dr. Kovács Ágnes tanácselnöke
Dr.Vezekényi Ursula előadó bíró
Dr.Osztovits András bíró
Kérelmező: Ügyész
Kérelmező képviselője:Legfőbb Ügyészség (Budapest, V. Markó u. 16.)
Kérelmezett: K. Kft.
Az eljárás tárgya: törvényességi felügyeleti eljárás
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Ügyész
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 16.Cgtf.45184/2014/2.szám
Az elsőfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cgt.01-12-016625/8.szám
A Kúria a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
Megállapítja, hogy a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték 30.000 (harmincezer) forint.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A kérelmezett társaság egyedüli ügyvezetőjének vezető tisztségviselői jogviszonya megszűnt, megbízatásának 2010. február 25-én történt lejárta miatt. A cég új ügyvezetőt nem választott, a mai napig nincs törvényes képviselője.
A kérelmező kérelme, a kérelmezett ellenkérelme
2012. november 7-én az Ügyész törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető megbízatásának megszűnése, új ügyvezető megválasztásának hiánya miatt a kérelmezett társaság jogellenesen működik, a cég képviseletére és a cégjegyzésre jogosultra vonatkozó cégjegyzéki adatok a cégnyilvántartás közhitelességét sértik.
A cégbíróság 2014. június 24-én kelt végzésével nyilatkozattételre, a jogellenes állapot megszüntetésére hívta fel a kérelmezettet, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 80. § (1) bekezdésének alkalmazásával.
A kérelmezett a felhívásra nyilatkozatot nem tett, a törvénysértő helyzet megszüntetése érdekében az új ügyvezető bejegyzése iránt változásbejegyzési kérelmet nem terjesztett elő.
Az első- és a másodfokú bíróság végzése
A cégbíróság 2014. szeptember 1-jén kelt végzésével a törvényességi felügyeleti kérelemnek helyt adott. Felhívta a kérelmezettet törvényes működésének a végzés kézbesítésétől számított 30 napon belüli helyreállítására, további intézkedés terhe mellett. A végzés tartalmazta, hogy a törvényes működés helyreállítását a kérelmezettnek a cégbíróságnál be kell jelentenie. A cégbíróság kötelezte a kérelmezettet a felügyeleti illeték megfizetésére is. A végzés indokolásában egyebek mellett rögzítette azt is, a kérelmezett a törvénysértő működését felhívás ellenére nem szüntette meg, ezért a Ctv. 81. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása indokolt.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a cégbíróság végzését helybenhagyta.
Végzése indokolásában kifejtette, a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontját, az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatályba lépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény (a továbbiakban: Hp.tv.) 112. § (55) bekezdésének 21. pontja hatályon kívül helyezte. A 119. § (3) bekezdéséből következően a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja 2014. március 15-étől hatálytalan. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. §-ának (2) bekezdésében írtakra hivatkozással a másodfokú bíróság akként foglalt állást - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a folyamatban levő ügyekben az anyagi jogi jogviszonyokra a korábbi szabályokat, az eljárási jogi jogviszonyokra a megkezdett eljárási cselekmények befejezéséig a korábbi, az azokat követőekre az új szabályokat kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás 2012. november 7-én indult, a cégbíróság jogszerűen alkalmazhatta a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott legenyhébb intézkedést.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a cégbíróság végzésére is kiterjedően a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős végzés a Jat. 15. §-át, a Ctv. 80.§ (1) bekezdését sérti. A Ctv. 80. § (1) bekezdéséből levezethetően különbség van a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének és a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának időpontja között. Ez utóbbi akkor következik be, amikor a cégbíróság a Ctv. 80. § (1) bekezdése alapján a céget felhívja nyilatkozattételre, illetve a kérelemben írtak nem vitatása esetén a törvénysértő állapot helyreállítására. Az adott tényállás mellett a törvényességi felügyeleti eljárás 2014. június 24-én indult, így az akkor már hatályon kívül helyezett Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti törvényességi felügyeleti intézkedést a cégbíróság jogszerűen nem alkalmazhatta.
A Legfőbb Ügyészség 2015. szeptember 23-án kelt beadványában a felülvizsgálati kérelmet fenntartotta. Jogi álláspontja az volt, a Jat. 15. § (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint a hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés „továbbhatása” akkor áll fenn, ha van olyan anyagi jogi jogviszony, amely a hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés hatálya alatt keletkezett, vagy van olyan eljárási cselekmény, amely már folyik a jogszabályi rendelkezés változásakor. Ilyen elemek azonban az adott tényállás mellett nem valósultak meg. Hivatkozott arra is, hogy a már hatályon kívül helyezett törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása a Hp.tv. céljával is ellentétes. Az ugyanis a törvényességi felügyeleti eljárás gyorsabbá, hatékonyabbá tétele érdekében helyezte hatályon kívül a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
A Kúriának – figyelemmel a felülvizsgálati kérelem tartalmára – abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem előterjesztése esetén a törvényességi felügyeleti eljárás a kérelem benyújtásának napján, avagy a Ctv. 80.§ (1) bekezdése szerinti végzés meghozatalának napjával indul-e meg. Ha ugyanis az utóbbi a helyes jogi álláspont, a cégbíróság a már hatályon kívül helyezett Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szankciót nem alkalmazhatta jogszerűen, figyelemmel a Jat. 15. § (2) bekezdésében írtakra.
A Kúria előre bocsátja, a Ctv. 72. § (2) bekezdése értelmében a nemperes törvényességi felügyeleti eljárásra a Pp. szabályait megfelelően alkalmazni kell, ha a Ctv. másként nem rendelkezik. Így, a Ctv. speciális szabályai értelmezendők a fenti jogkérdés megválaszolása során. A speciális szabályozást e körben az is indokolja, hogy szemben a peres eljárásokkal a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból is indulhat, azaz, így nemcsak kétpólusú eljárás lehet.
A Ctv. 76. §-a értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására okot adó tényről, körülményről a cégbíróság tudomást szerezhet egyrészt saját eljárásából, saját észlelése alapján, másrészt más bíróság jelzésére, illetve olyan személytől kapott információból, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy nem is vehet részt. A törvényességi felügyeleti eljárás továbbá indulhat a Ctv. 77. § (1) bekezdésében felsoroltak kérelmére is. Hivatalból induló eljárás esetén a cégbíróságnak vizsgálnia kell a más bíróságtól érkező kezdeményezést, illetve a kérelmezőnek nem minősülő személy beadványát a tekintetben, hogy az a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását indokolttá teszi-e, vagy sem. A törvényességi felügyeleti eljárás akkor indul meg hivatalból, ha a Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti végzést a cégbíróság meghozza. Kérelem előterjesztése esetén a cégbíróság feladata annak megvizsgálása, hogy arra jogosult, törvényes határidőn belül terjesztette-e elő a kérelmet, olyan tényre, körülményre hivatkozva, amelyre a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre kiterjed, a beadvány alakilag, tartalmilag a törvényes követelményeknek megfelel-e. Amennyiben a kérelem ezen követelményeknek maradéktalanul nem felel meg, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása és a kérelmezett értesítése nélkül a kérelmet elutasítja.
A kérelmezett a törvényességi felügyeleti eljárás megindulásáról a Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti végzés kézhezvételekor szerez tudomást. Önmagában a törvénysértés fennállásáról történő cégbírósági tudomásszerzés a Ctv. 81. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedés alkalmazására nem ad lehetőséget.
Ebből következően a Kúria osztotta a kérelmező azon jogi álláspontját, hogy a Ctv. speciális szabályaira tekintettel, a törvényességi felügyeleti eljárás nem a kérelem benyújtásával, hanem a 80. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatalával veszi kezdetét. Ezt az értelmezést támasztja alá a Ctv. 80. § (1) bekezdésében szereplő szóhasználat, valamint a VI. fejezet 6. címének megjelölése is. Az adott tényállás mellett tehát, a törvényességi felügyeleti eljárás 2014. június 24-én indult meg. Ebből következően a cégbíróság a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést már nem alkalmazhatta jogszerűen, figyelemmel arra, hogy azt a Hp.tv. 112. § (55) bekezdésének 21. pontja hatályon kívül helyezte.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően, a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a cégbíróságnak az általa megfelelőnek tartott intézkedés alkalmazásának meghatározása során figyelemmel kell lennie arra, hogy hat éve áll már fenn a törvénysértő helyzet, így ennek megfelelően kell mérlegelnie, hogy milyen intézkedés alkalmazása, esetleg a cég megszűntnek nyilvánítása mint végső jogi eszköz alkalmazása indokolt-e az adott tényállás mellett.
A Pp. 275. § (5) bekezdése alkalmazásával a felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget – amely a kérelmező személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetékből áll – a Kúria csak megállapította, ennek viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell majd határoznia.
A Kúria döntését tárgyaláson kívül hozta meg.