adozona.hu
BH 2010.6.171
BH 2010.6.171
A Jöt. 120. § (2) bekezdése értelmében elkobozható az a gépjármű, amelyen jövedéki törvénysértést célzó átalakítást végeztek. Nincs jelentősége, hogy a jövedéki törvénysértés elkövetőjével a gépjármű tulajdonosa nem azonos személy [2003. évi CXXVII. tv. 120. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú hatóság pénzügyőrei 2008. november 26. napján ellenőrzés alá vonták az határátkelőhelyen belépésre jelentkező, a felperes tulajdonát képező, de Cs. F. által vezetett személygépkocsit. A gépjárművet vezető személy vámköteles árut nem jelentett be. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a személygépkocsi tűzfalát átalakították. A kialakított rejtekhelyről 1240 doboz magyar adójegy nélküli, ukrán zárjeggyel ellátott cigaretta került elő, mely származását, adózott voltát Cs. ...
BH 2010.6.171 A Jöt. 120. § (2) bekezdése értelmében elkobozható az a gépjármű, amelyen jövedéki törvénysértést célzó átalakítást végeztek. Nincs jelentősége, hogy a jövedéki törvénysértés elkövetőjével a gépjármű tulajdonosa nem azonos személy [2003. évi CXXVII. tv. 120. §].
Az elsőfokú hatóság pénzügyőrei 2008. november 26. napján ellenőrzés alá vonták az határátkelőhelyen belépésre jelentkező, a felperes tulajdonát képező, de Cs. F. által vezetett személygépkocsit. A gépjárművet vezető személy vámköteles árut nem jelentett be. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a személygépkocsi tűzfalát átalakították. A kialakított rejtekhelyről 1240 doboz magyar adójegy nélküli, ukrán zárjeggyel ellátott cigaretta került elő, mely származását, adózott voltát Cs. F. hitelt érdemlően igazolni nem tudta. A személygépkocsit jövedéki eljárás keretében lefoglalták. Az elsőfokú vámhatóság ezt követően határozatával 770 508 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest, egyben a lefoglalt gépjármű elkobzását rendelte el.A határozat elleni fellebbezést követően az alperes 2008. december 22. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában idézte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat azzal, hogy a gépjárművet vezető személy jövedéki törvénysértést követett el az adózatlan jövedéki termék birtoklásával, szállításával. A tárolásra és szállításra használt gépjármű elkobzására a Jöt. 120. § (2) bekezdésében foglaltak alapján azért került sor, mert azon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek el.
A felperes keresetében - tartalmilag - a határozat elkobzással kapcsolatos döntését sérelmezve kérte annak felülvizsgálatát. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonát képező gépjárművön végzett átalakításról tudomása nem volt, a vámhatóság feladatát képezte volna annak bizonyítása, hogy az átalakításra kifejezetten jövedéki törvénysértés céljából került sor.
A megyei bíróság a keresetet alaposnak találta, ezért ítéletével az elkobzáshoz kapcsolódó határozati rendelkezéseket az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítélete indokolásában felhívta a Jöt. 4. §-ában foglaltakat azzal, hogy a törvény személyi hatálya a jövedéki jogsértés eszközéül használt gépjármű tulajdonosára nem terjedt ki. A Jöt. 119. § (6) bekezdés e) pontja, (7) és (8) bekezdése összevetéséből azt állapította meg, amennyiben nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének tulajdonában állt a szállításra használt eszköz, az nem kerülhet elkobzásra, mert a lefoglalását az előírt feltételek fennállása esetén az elkobzás elrendelése előtt meg kell szüntetni. Erre jogsértő módon nem került sor, ezért jogszabálysértő a gépjármű elkobzását elrendelő határozat is. A Jöt. 120. § (1) bekezdése olyan lefoglalt termékre, eszközökre rendeli el az elkobzást, amelyekre nem terjed ki a kötelező jellegű lefoglalás megszüntetése.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérvén annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint, a megyei bíróság iratellenesen állapította meg a tényállást és abból jogsértő következtetést vont le. Kiemelte, hogy a felperes a elkobzást elrendelő határozat ellen fellebbezést terjesztett elő, így ügyféli jogai az eljárásban nem sérültek. A Jöt. 48. § (2) bekezdés b) pontjára és a Ket. 15. § (1) bekezdésére alapozottan a felperes mint a gépjármű tulajdonosa ügyfélnek minősül, de ha nem is lett volna az, mint az eljárás egyéb résztvevője léphetett volna fel az ügyben. A gépjármű elkobzásával kapcsolatosan összevette a Jöt. 119. és 120. §-ában foglaltakat, az ehhez kapcsolódó időközi jogszabályváltozásokat, levonva abból azt a következtetést, hogy a Jöt. 120. § (2) bekezdése, a 120. § (3) bekezdésében írtakra tekintet nélkül objektív szankcióként rendeli el az elkobzást, és ebből is kifolyólag a Jöt. 119. § (6) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatóak.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a gépjármű elkobozható-e akkor, ha a jövedéki törvénysértés elkövetőjével a gépjármű tulajdonosa nem azonos.
A Jöt. XVII. fejezete taglalja a jövedéki törvénysértések jogkövetkezményeit. A 119-121. §-ok között szabályozza a lefoglalás és az elkobzás jogintézményét.
A Jöt. 119. § (1) bekezdéséből fakadóan a jövedéki ügyben folytatott eljárás során lefoglalásra, a tényállás tisztázása, továbbá a e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében kerülhet sor. A lefoglalás nem azonos az elkobzással, amelynek szabályait a Jöt. 120. §-a tartalmazza. Jelen eljárásnak a tárgya nem a lefoglalásról rendelkező és azt megszüntető határozatok, hanem az elkobzásról szóló közigazgatási határozat felülvizsgálata volt, ekképpen nincs annak jelentősége, hogy milyen esetben kell megszüntetni a lefoglalást, vagy mikor kell azt fenntartani. A lefoglalást nem követi automatikusan (bár azzal is járhat) elkobzás, ebből következően nem is kell minden lefoglalt terméket, eszközt elkobozni. A Jöt. 120. § (1) bekezdése főszabályként rögzíti, hogy a lefoglalt terméket, zárjegyet, továbbá a 119. § (2) bekezdésének e)-f) pontjában említett eszközt el kell kobozni, ha a jövedéki ügyben jogerősen jövedéki bírság került kiszabásra. Speciális szabályt fogalmaz meg a Jöt. 120. § (2) bekezdése, amikor kimondja, hogy a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a (3) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.
A perbeli esetben az átalakítás kétségkívül megállapítható volt, külön szakértelem nélkül is. A felperes sem vitatta azt a körülményt, hogy a személygépkocsi tűzfala a csomagtartó irányában duplán volt beépítve, így kb. 30 cm mélységű dobozt képezett. A kereskedelmi mennyiségű dohánytermék e dobozban került elhelyezésre.
A Jöt. - többek között - az elkobzásra is enyhébb szabályokat alkalmaz, amennyiben az adózás alól elvont jövedéki termék szállítása nem átalakított járművel történik. Hangsúlyozandó azonban, hogy kizárólag ebben a körben van jelentősége a tulajdonos személyének, a Jöt. 120. § (2) bekezdésében megjelölt, objektív szankciót megfogalmazó esetben nem.
A megyei bíróság az irányadó anyagi jogi szabályokból téves jogkövetkeztetést vont le, ezért a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben jogszabálysértőnek bizonyult, azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 35.285/2009.)