adozona.hu
BH+ 2012.6.261
BH+ 2012.6.261
A létesítő okirat módosításának cégjegyzéki adattal történő érvénytelenségére a törvényben írt jogvesztő határidőn belül lehet hivatkozni, amelynek elmulasztása igazolási kérelemmel nem menthető ki [2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (1) és (2) bek., 69. § (1) bek., 70. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint a peres felek házastársak voltak, és 1996. november 1-jén alapították a cégjegyzékbe bejegyzett S. - 2009. április 28-a óta felszámolás alatt álló - Korlátolt Felelősségű Társaságot. A felperest a városi bíróság - egy baleset miatt elszenvedett sérüléssel okozati összefüggésben - 2004. december 31-én jogerőre emelkedett ítéletével cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, majd a 2006. október 2-án jogerőre emelkedett ítéletével megszüntette a felperes go...
BH+ 2012.6.261 A létesítő okirat módosításának cégjegyzéki adattal történő érvénytelenségére a törvényben írt jogvesztő határidőn belül lehet hivatkozni, amelynek elmulasztása igazolási kérelemmel nem menthető ki [2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (1) és (2) bek., 69. § (1) bek., 70. § (1) bek.].
Az irányadó tényállás szerint a peres felek házastársak voltak, és 1996. november 1-jén alapították a cégjegyzékbe bejegyzett S. - 2009. április 28-a óta felszámolás alatt álló - Korlátolt Felelősségű Társaságot. A felperest a városi bíróság - egy baleset miatt elszenvedett sérüléssel okozati összefüggésben - 2004. december 31-én jogerőre emelkedett ítéletével cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, majd a 2006. október 2-án jogerőre emelkedett ítéletével megszüntette a felperes gondnokság alá helyezését. A peres felek házasságát a városi bíróság 2008. december 12-én kelt ítéletével bontotta fel.A Kft. 2005. április 18-i taggyűlésén jegyzett tőkéjét 3 000 000 Ft-ról 28 000 000 Ft-ra felemelte oly módon, hogy az alperes - aki a felperes gondnoka volt - 25 000 000 Ft új törzsbetétet szolgáltatott. A Kft. változásbejegyzési kérelme alapján a Cégbíróság 2005. június 17-én meghozott végzésével ennek megfelelően bejegyezte a cégjegyzékbe a jegyzett tőke felemelését, továbbá, hogy az alperes a Kft.-ben közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett. A változások közzétételére 2005. július 7-én került sor.
A felperes 2009. május 19-én házassági vagyonközösség megszüntetése iránti keresetet nyújtott be a megyei bíróságon az alperes ellen, mely keresetben egyebek mellett annak megállapítását is kérte, hogy a Kft. 2005. május 31-én kelt, a jegyzett tőkében és az alperes üzletrészében bekövetkezett változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződése érvénytelen. E kereseti kérelem tárgyalását a bíróság elkülönítette és azt az elsőfokú bíróság 2010. február 24-én külön szám alatt lajstromozta.
Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésében a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította arra hivatkozással, hogy a kereset benyújtásakor hatályos 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. §-ának (1) bekezdése értelmében változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül van helye perindításnak, ez a határidő pedig a perbeli esetben 2005. augusztus 7-én eltelt.
A 3. sorszámú végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben egyrészt azt hangsúlyozta, hogy a társasági szerződés módosítására a gyámhatóság hozzájárulása nélkül került sor, másrészt hivatkozott arra, hogy a Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint bárki határidő nélkül hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére.
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A jogerős határozat szerint a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 9. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Jelen esetben azonban a Ctv. 65. és 70. §-ai a kereset előterjesztésére jogvesztő határidőt állapítanak meg és e speciális rendelkezésekre tekintettel a Ptk. 234. § (1) bekezdés alkalmazására nincs lehetőség. Ezért a jogvesztő határidő letelte után érkezett keresetlevelet a bíróságnak attól függetlenül el kellett utasítani idézés kibocsátása nélkül, hogy a felperes a határidő mulasztásban vétlen volt-e.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó új határozat meghozatalát kérte. Előadása szerint a jogerős határozat a Ptk. szabályait mereven és helytelenül értelmezi. A felperes fizikai állapota miatt nem volt olyan helyzetben, hogy korábban benyújtsa keresetét, tehát a mulasztásban vétlen volt. Az első- és másodfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a felperes keresetlevelét "igazolási kérelemnek tekinti és a keresetindításra nyitva álló határidőt akként értékeli, hogy annak kezdő időpontja a tudomásra jutástól számít".
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, vizsgálhatta felül és arra a megállapításra jutott, hogy az nem jogszabálysértő.
A Ctv. 70. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a cég bejegyzését követően a létesítő okirat cégjegyzékkel össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezések alapján a 69. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérhető. Ez azt jelenti, hogy a felperes a létesítő okirat módosításának cégjegyzéki adattal össze nem függő érvénytelenségének megállapítása iránt a Ptk. szabályai szerint indíthat pert semmiségi okra hivatkozással - így pl. az akarathiba miatti semmisségre - és megtámadhatósági okra is, és ebben az esetben - a Ctv. 69. § (1) bekezdésében írtaknak megfelelően - a pert a Cégközlönyben való közzétételtől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül kell megindítania. E rendelkezések azonban nem alkalmazhatók a létesítő okirat módosításának cégjegyzéki adattal összefüggő érvénytelensége esetén, ilyen esetben ugyanis az érvénytelenségre a módosító okirat alapján meghozott változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben lehet hivatkozni. E per megindításának pedig - a Ctv. 65. § (2) bekezdése szerint - a változásbejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napon belül van helye és a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perbeli esetben a felperes a létesítő okirat módosításának cégjegyzéki adattal összefüggő érvénytelenségére hivatkozott, így helyesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a per megindításának a Ctv. 65. § (2) bekezdésében írt határidőn belül és jogvesztés terhe mellett volt helye.
A bírósági eljárást megindító keresetlevél késedelmes benyújtásáról is szóló 4/2003. Polgári jogegységi határozat kimondja, hogy ha a keresetlevél előterjesztésére megállapított határidő - jogszabály kifejezett rendelkezése folytán - jogvesztő, akkor a kereset késedelmes benyújtása esetén a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül hivatalból el kell utasítani a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján, illetve ennek elmaradása esetén a Pp. 157. § a) pontja alapján a pert meg kell szüntetni. A jogegységi határozat indoklása kifejti, hogy a jogszabályok által megállapított keresetindítási határidők anyagi joghoz kötődnek, szükségképpen anyagi jogi természetűek, ezért a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei a határidő utolsó napján a hivatali idő végével állnak be. Elévülési jellegűek az olyan anyagi jogi határidők, amelyekhez nem fűzi a jogszabály a jogvesztés következményét, és az ilyen határidő elmulasztása igazolási kérelem útján is kimenthető. Ha azonban a jogszabály kifejezetten jogvesztőnek minősíti az adott határidőt, akkor annak elmulasztása igazolási kérelem előterjesztése útján nem menthető ki.
Mindezekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy a jogerős végzés a jogszabályok helyes alkalmazásán alapult.
A Kúria a jogerős végzés hatályában való fenntartásáról a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján döntött.
(Kúria Gfv. IX. 30.196/2011.)