adozona.hu
ÍH 2016.41
ÍH 2016.41
PÁLYÁZAT EREDMÉNYTELENNÉ NYILVÁNÍTÁSA A pályázatot eredménytelenné nyilvánító felszámoló intézkedésével szemben benyújtott kifogás elbírálásának szempontjai [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/B. § (1), (2) bekezdés, 237/2009. (X. 2.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 6. sorszámú végzésével a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította; megállapította, hogy az 1500 forintra mérsékelt eljárási illetéket a kifogás előterjesztője viseli.
Határozatának indokolásában ismertette a 2014. október 29-én benyújtott kifogás lényegét. A kifogást tevő a felszámoló azon intézkedését támadta, amellyel érvénytelennek minősítette az adós követelésének értékesítésére közzétett, 2014. szeptember 18-i nyilvános pályázati felhívás alapján indult pályáz...
ÍH 2016.41 PÁLYÁZAT EREDMÉNYTELENNÉ NYILVÁNÍTÁSA
A pályázatot eredménytelenné nyilvánító felszámoló intézkedésével szemben benyújtott kifogás elbírálásának szempontjai [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/B. § (1), (2) bekezdés, 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés].
Az elsőfokú bíróság a 6. sorszámú végzésével a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította; megállapította, hogy az 1500 forintra mérsékelt eljárási illetéket a kifogás előterjesztője viseli.Határozatának indokolásában ismertette a 2014. október 29-én benyújtott kifogás lényegét. A kifogást tevő a felszámoló azon intézkedését támadta, amellyel érvénytelennek minősítette az adós követelésének értékesítésére közzétett, 2014. szeptember 18-i nyilvános pályázati felhívás alapján indult pályázati eljárást, amelyre a kifogást tevő a kiírásnak megfelelő ajánlatot nyújtott be; kérte ezért a kifogással élő a felszámoló intézkedésének megsemmisítését, illetve kötelezését az érvényes pályázat eredményessé nyilvánítására, eredményesként való elfogadására. A kifogást tevő a felszámoló intézkedéséről való tudomásszerzését 2014. október 29-ében - a felszámoló 2014. október 13-án kelt tájékoztató levele kézhezvételében - jelölte meg; indítványt tett az újabb, a 2014. november 27-i pályázati felhívással folyamatban levő értékesítési eljárás felfüggesztésére a kifogás jogerős elbírálásáig.
Az elsőfokú bíróság azért utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kifogást a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 130. § (1) bekezdésének b) pontja alapján, mert a felszámoló döntési jogkörébe tartozik a szerződés megkötése a pályázati eljáráson részt vett pályázóval; az adós vagyonára vonatkozó szerződéses nyilatkozat megtételére a felszámoló nem kötelezhető kifogás tárgyában indult eljárásban [Cstv. 51. § (1) és (3) bekezdései, 48. § (1) bekezdése, 54. §-a]. Rámutatott arra is a törvényszék, hogy az általános hatáskörű bíróság előtt, peres eljárásban van mód szerződés létrehozása iránti igény előterjesztésére az adóssal szemben.
Az elsőfokú bíróság utalt végül arra is, hogy a kifogással élő felhívás ellenére sem igazolta a felszámoló intézkedéséről való tudomásszerzésének idejét; rögzítette továbbá, hogy döntése miatt okafogyottá vált az újabb pályázati kiírás felfüggesztésére irányuló kérelem.
Az elsőfokú végzéssel szemben a kifogással élő nyújtott be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságnak a kifogás érdemi vizsgálatára történő utasítását kérte.
Előadta, hogy a kifogás alapjául részletes tényelőadást tett arra vonatkozóan, hogy a pályázati felhívásban kikötött feltételeknek maradéktalanul megfelelő pályázatot nyújtott be. Mindennek vizsgálatát az elsőfokú bíróság elmulasztotta, amellyel megsértette a Pp. 222. § (1) bekezdése, 220. § (1) bekezdése és 3. § (1) bekezdése szerinti indokolási kötelezettségét.
Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlata alapján arra is, hogy a pályázat eredménytelenné nyilvánításának csak megfelelő ajánlat hiányában van helye, amelyre a pályázati felhívásban közölt feltételek az irányadóak. Fenntartotta, hogy az eljárás tárgyát képező pályázati felhívás nem tartalmazott minimálárat a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 4. § (1) bekezdése, 4. § (2a) bekezdése szerint, ezért alappal hivatkozott a Cstv. 49/A. § (1) és (4) bekezdésére.
Kifejtette azt is, hogy a kifogással előterjesztett kérelmei nem irányultak a felszámoló szerződés megkötésére kötelezésére. Az elsőfokú bíróságot terhelő kötelezettségek körében megjelölte a Pp. 3. § (2) és (3) bekezdését is.
Előadta végül, hogy iratellenes és megalapozatlan az elsőfokú határozatnak a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzésre vonatkozó megállapítása is. Hangsúlyozta, hogy részletes tényelőadást tett ezzel kapcsolatban, kérte továbbá a felszámoló felhívását a rendelkezésre álló bizonyítékok előterjesztésére. Állította, hogy a Pp. 3. § (3) bekezdése szerint a felszámolóra hárult e körben a bizonyítás; az elsőfokú bíróság indokolás nélkül, a Pp. 221. § (1) bekezdését sértve mellőzte a kifogást tevő indítványát.
Sérelmezte az új értékesítési eljárás felfüggesztésének elmaradását is.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében - tartalmilag - az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
Bejelentette, hogy pályázati felhívás alapján értékesítésre került a kifogást tevő által megvásárolni kívánt követelés.
A Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkhf.43.734/2015/3. számú végzésében foglalt felhívásra úgy nyilatkozott a felszámoló a 2015. október 14-én érkezett beadványában, hogy a követelés értékesítésre került a felszámolási eljárásban, amelyet - az iratához mellékelt, 2014. december 19-én kelt - bontási jegyzőkönyv igazol.
A Fővárosi Ítélőtábla leszögezte, hogy a Cégközlöny 2014. november 27-i számában megjelent pályázati felhívás alapján, a benyújtott pályázatok bontásának tényét tanúsító 2014. december 19-i közjegyzői okiratba foglalt jegyzőkönyv - a Pp. 195. § (1) bekezdése alapján - egyedül az okirattal tanúsított tény valóságát volt képes bizonyítani; jelen esetben azt, hogy az érintett pályázati felhívásra - a bontásig zárt borítékban levő - két pályázat érkezett, azok 2014. december 19-i bontása, tartalmuk ismertetése és rögzítése után a felszámoló az egyik pályázatot érvénytelennek minősítette. Az okirat nem tartalmazott adatot a pályázati eljárás eredményessé nyilvánításáról, a nyertes ajánlattevővel való szerződéskötésről, ezért nem igazolta az adósi vagyonelem átruházására létrejött szerződést. A rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható, hogy a kifogással érintett követelés nem tartozik a felszámolási vagyonba.
Az ítélőtábla a fellebbezést annyiban találta alaposnak, hogy az elsőfokú bíróság - eltérő jogi álláspontja miatt - nem vizsgálta érdemben a kifogást, a felszámoló védekezésének, érdemi nyilatkozatának beszerzésével nem folytatta le a bizonyítási eljárást, nem foglalt állást arról, hogy a kifogást tevő által benyújtott pályázati ajánlat megfelelő ajánlatnak minősült-e, ezért végzésének hatályon kívül helyezése indokolt.
Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította, megállapítva a másodfokú eljárási költséget.
A Cstv. 49/A. § (1) bekezdésének irányadó rendelkezése szerint a felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell:
a) az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését,
b) az értékesítés feltételeit,
c) az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az átvétel és az elbírálás módját,
d) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ kérésének módját.
A Cstv. 49/A. §-ának (4) bekezdése szerint a felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell.
A Cstv. 49-49/C. §-a szerinti értékesítési eljárásokra vonatkoznak továbbá a Kormányrendelet szabályai [1. §, 2. § (4) bekezdés, 4. §].
A Fővárosi Ítélőtábla leszögezte - ahogy azt tette korábban a 15.Fpkf.44.364/2013/7., 15.Fpkf.44.550/2013/6. számú határozataiban is -, hogy a Cstv. 49/A. § (1), (4) bekezdéseinek, valamint a Kormányrendelet rendelkezéseinek egybevetett értelmezésével, a felszámoló nem szubjektív megítélése alapján, hanem megfelelő ajánlat hiányában jogosult eredményesnek vagy eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot; annak ellenére, hogy a Cstv. erre vonatkozó szabályának hiányában eredményes pályázat esetén sem terheli szerződéskötési kötelezettség a nyertes pályázóval. Megfelelő ajánlat hiányáról akkor lehet beszélni, ha egyik pályázat sem felel meg a felszámoló által nyilvános pályázati felhívásban közzétett valamennyi feltételnek. A Cstv. rendelkezéseiből következik az is, hogy a felszámolónak a nyilvános pályázati felhívást megelőzően, a pályázati feltételek kialakítása során kell mérlegelnie azokat a gazdasági és üzleti szempontokat, amelyek alapján meghatározza az értékesítés feltételeit, köztük a minimális vételárat.
A nyilvános pályázati hirdetmény megjelenését és a pályázatok benyújtását követően nincs lehetőség a pályázati felhívásban meghatározott feltételek egyoldalú módosítására a felszámoló által; nincs mód a közzétett feltételek utólagos módosítására a pályázati határidő letelte után, sem önmagában a felszámoló saját belátása és döntése alapján, sem pedig hitelezői kérelemre [Kormányrendelet 4. § (2), (2a) bekezdés].
Ebből következően, nem nyilvánítható eredménytelennek a pályázati eljárás, ha a benyújtott pályázatok, illetve azok közül legalább egy maradéktalanul megfelel a nyilvános pályázati felhívásban foglaltaknak, a felszámoló által előzetesen kikötött értékesítési feltételeknek. Figyelemmel arra, hogy eredményes pályázat esetén sem terheli a felszámolót szerződéskötési kötelezettség, kártérítési felelőssége körébe tartozik, ha megfelelő ajánlat esetén eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot.
Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta érdemben a kifogást előterjesztő pályázatának megfelelőségét, a Pp. 130. § (1) bekezdésének d) pontján alapuló döntése nem helytálló; nem állt fenn az elsőfokú végzésben hivatkozott akadálya a pályázati eljárást "érvénytelenné" nyilvánító felszámolói intézkedéssel szemben a Cstv.-ben biztosított jogvédelmi eszköz benyújtásának, a kifogás elbírálásának.
A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a értelmében megfelelően alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben, a felszámoló nyilatkozatának és bizonyítékainak értékelésével kell döntenie. A kifogást tevő alappal tett indítványa szerint, a felszámolót kell felhívnia a 2014. október 13-i tájékoztató levele megküldését, kézbesítését igazoló iratok becsatolására, egyúttal a kifogással szembeni védekezése és annak bizonyítékai, köztük az adósi vagyon értékesítésére vonatkozó okiratai szolgáltatására is. Az elsőfokú bíróságnak vizsgálni kell a másodfokú eljárásban tett felszámolói nyilatkozatra tekintettel, hogy értékesítésre került-e a kifogással érintett adósi vagyonelem, annak átruházására vonatkozó szerződés megkötésre került-e, amennyiben nem, érdemben kell állást kell foglalnia a 2014. szeptember 18-i pályázati felhívásra benyújtott ajánlat megfelelőségéről, a nyilvános pályázati hirdetmény és a kifogást tevő által benyújtott pályázat összevetésével.
A szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása után lesz abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy állást foglaljon a kifogás határidőn belüli előterjesztése, a felszámoló kifogással támadható intézkedésének stádiuma felől, továbbá - az előzőek függvényében - abban a körben is, hogy a felszámoló jogszabálysértő módon, megfelelő ajánlat ellenére nyilvánította-e eredménytelennek a kifogás tárgyát képező pályázatot.
Rögzítette a másodfokú bíróság azt is, hogy az elsőfokú bíróságnak döntenie kell a kifogást előterjesztő felfüggesztés iránti kérelméről is, a folyamatban levő értékesítési eljárásra figyelemmel.
(Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkhf.43.734/2015/5.)