adozona.hu
ÍH 2016.39
ÍH 2016.39
FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS - KÖVETELÉS VITATÁSA Ha a hitelezőnek számlát nem kell kiállítania, két felszólítást kell küldenie az adósnak akkor is, ha a teljesítési határidőt a szerződés tartalmazza. Az adós a követelést a második fizetési felszólítás kézhezvételéig vitathatja [Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével az eljárást a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján soron kívül megszüntette. Megállapított, hogy az adós nem fizetésképtelen, mert a 2014. augusztus 1-jén kelt levelében határidőben vitatta a hitelező követelését, ugyanis a hitelező 2014. július 30. napján kelt, és az adós részére 2014. július 31. napján kézbesített felszólító levele csak a szerződésen alapuló követelését tette csődjogi értelemben lejárttá, és nem minősült a Cstv. 27. § (2) ...
ÍH 2016.39 FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS - KÖVETELÉS VITATÁSA
Ha a hitelezőnek számlát nem kell kiállítania, két felszólítást kell küldenie az adósnak akkor is, ha a teljesítési határidőt a szerződés tartalmazza. Az adós a követelést a második fizetési felszólítás kézhezvételéig vitathatja [Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pont].
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével az eljárást a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján soron kívül megszüntette. Megállapított, hogy az adós nem fizetésképtelen, mert a 2014. augusztus 1-jén kelt levelében határidőben vitatta a hitelező követelését, ugyanis a hitelező 2014. július 30. napján kelt, és az adós részére 2014. július 31. napján kézbesített felszólító levele csak a szerződésen alapuló követelését tette csődjogi értelemben lejárttá, és nem minősült a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti fizetési felszólításnak.A végzés ellen a hitelező terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a kérelme érdemi elbírálását. Hivatkozott arra, hogy a követelése szerződésen alapuló, abban a követelése esedékességét pontosan meghatározták, így nincs szükség a követelést lejárttá tenni, hanem elegendő csupán a Cstv. szerinti fizetési felszólítást küldeni az adósnak, ezért az adós 2014. augusztus 1-jén kelt vitatást tartalmazó levele elkésett.
Az adós fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság döntése helyes, azt helyes jogi indokokkal támasztotta alá, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) és 254. § (3) bekezdésére figyelemmel helyes indokai alapján helybenhagyta.
A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal:
A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül nem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli felszólításra sem teljesít. A felperes követelése szerződéses viszonyon alapul, ami két fontos következménnyel jár, egyrészt az adós fizetési kötelezettséget vállal, hiszen létrejön a felek között a jogviszony, másrészt a fizetési kötelezettségére a hitelező számla megküldésével külön is figyelmezteti. Ezt követően az adóst terheli a számla kezelésének felelőssége, így az, hogy annak tartalmát megvizsgálja, amennyiben megalapozott és helyes, fizetési határidőben kifizesse, amennyiben megalapozatlan, írásban vitassa. A perbeli esetben számlakibocsátás a hitelező részéről nem történt, az e nélkül érvényesíthető követelések esetén is érvényesülnie kell a fentieknek, ilyenkor az önkéntes teljesítés elmaradásakor a hitelezőnek figyelmeztetnie kell az adóst arra, hogy szerződés alapján vele szemben követelése van, az esedékessé vált, és azt megfelelő határidőn belül teljesítenie kell. Ez esetben nyílik lehetősége az adósnak arra, hogy a hitelezői követelést vitassa, kifejtse álláspontját arról, hogy miért nem tartozik a követelt összeggel. Tehát számla hiányában, függetlenül attól, hogy a szerződés a fizetési kötelezettség időpontját egyértelműen megjelöli, az adós értesítésére, felszólítására van szükség, ez az értesítés, felszólítást teszi a hitelezői követelést csődjogi értelemben lejárttá (BDT 2010.2242, BDT 2011.2561).
A jelen esetben a hitelező felszólította 2015. július 30-án kelt levelében az adóst a teljesítésre, ezen felszólítással tette a követelését csődjogi értelemben lejárttá, ennek kézhezvételét követően az adósnak lehetősége volt a követelést vitatni, ez megtörtént, ezért csak az ismételt - jelen esetben hiányzó - felszólító levél tekinthető olyan, a Cstv. 27. §-a szerinti írásbeli felszólításnak, amely kézhezvételétől az adós a vitatás lehetőségét elveszti. A hitelező követelése tehát vitatott, az adós nem fizetésképtelen, ezért a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján az eljárást soron kívüli meg kell szüntetni.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.40.070/2015/2.)
(Megjegyzés: A Kúria Gfv.VII.30.217/2015/6. számú végzésével jelen határozatot hatályában fenntartotta.)