adozona.hu
ÍH 2016.36
ÍH 2016.36
A CÉGBEJEGYZÉST (VÁLTOZÁSBEJEGYZÉST) ELRENDELŐ VÉGZÉS ELLEN INDÍTOTT KERESET TARTALMA A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés ellen indított per nem minden esetben irányul a végzés hatályon kívül helyezésére, a keresetben kérhető a törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása is. Ezért pusztán azon az alapon, hogy hatályon kívül helyezést nem indítványozó kereset bírói úton nem érvényesíthető, a keresetlevél nem utasítható el [Alkalmazott jogszabályok: 2006. évi V. törvény 65. §
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ügyész felperes a keresetében azt kérte, hogy a bíróság az Egri Törvényszék Cégbírósága változásbejegyzést elrendelő végzését - a jogszabálysértő voltának megállapítása mellett - hatályában tartsa fenn és hívja fel a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be az érintett cégadatok változását "A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 66. §-ának (2) bekezdése alapján.
Az elsőfokú bíróság a ker...
ÍH 2016.36 A CÉGBEJEGYZÉST (VÁLTOZÁSBEJEGYZÉST) ELRENDELŐ VÉGZÉS ELLEN INDÍTOTT KERESET TARTALMA
A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés ellen indított per nem minden esetben irányul a végzés hatályon kívül helyezésére, a keresetben kérhető a törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása is. Ezért pusztán azon az alapon, hogy hatályon kívül helyezést nem indítványozó kereset bírói úton nem érvényesíthető, a keresetlevél nem utasítható el [Alkalmazott jogszabályok: 2006. évi V. törvény 65. § (1) bekezdés, 66. § (1)-(3) bekezdés, 67. §, 68. § (1) bekezdés; Pp. 130. § (1) bekezdés f) pont].
Az ügyész felperes a keresetében azt kérte, hogy a bíróság az Egri Törvényszék Cégbírósága változásbejegyzést elrendelő végzését - a jogszabálysértő voltának megállapítása mellett - hatályában tartsa fenn és hívja fel a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be az érintett cégadatok változását "A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 66. §-ának (2) bekezdése alapján.Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet "A Polgári perrendtartásról" szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. A döntését azzal indokolta, hogy a Ctv. 66. §-ának (1) bekezdése alapján a cégbejegyzési kérelemnek helyt adó végzés ellen csak olyan keresetet lehet előterjeszteni, amely e végzés hatályon kívül helyezésére irányul, egyéb kereseti kérelemnek a megjelölt végzés ellen nincs helye.
A felperes által a keresetlevelében hivatkozott Ctv. 66. §-ának (1) és (2) bekezdéseire utalással pedig önálló kereseti kérelem nem terjeszthető elő, mivel ezek a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben eljáró bíróság közbenső intézkedései. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy a bíróságnak nincs olyan törvényi felhatalmazása, hogy a Ctv. 66. §-ának (1) és (2) bekezdései szerinti intézkedéseket alkalmazza, ha a felperes nem kéri a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezését. Ezért fennáll a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglalt feltétel, azaz a követelés bírói úton nem érvényesíthető.
E végzés ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatásának az elrendelését kérte. A fellebbezésében arra hivatkozott, hogy Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 171. számú kollégiumi állásfoglalása alapján a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja csak akkor alkalmazható, ha a jogszabály a követelés tekintetében való döntést - bár az bírósági hatáskörbe tartozna - valamilyen okból nem engedi bírósági úton érvényesíteni. A bírósági úton való érvényesíthetőség kizárását "A Polgári Törvénykönyvről" szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 204. §-a, illetve a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:121. §-a szabályozza, a kereseti kérelme viszont nem az e jogszabályhelyekben megjelölt igényre vonatkozik.
A felperes fellebbezése megalapozott.
A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. §-ának (1) bekezdése] elutasítja, ha megállapítható, hogy a felperes követelése időelőtti vagy - az elévülés esetét ide nem értve - bírói úton nem érvényesíthető. Helyesen hivatkozott arra a felperes a fellebbezésében, hogy a PK 171. számú állásfoglalás alapján a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja minden olyan esetben alkalmazható, amikor az állapítható meg, hogy a követelés érvényesítése bírósági hatáskörbe tartozna, az adott követelés azonban jogszabály értelmében bírósági úton nem érvényesíthető. E követelések fogalmát valóban a régi Ptk. 204. §-a, illetve a Ptk. 6:121. §-a határozza meg. A bírósági gyakorlat azonban a bírói úton nem érvényesíthető követelések körét tágabban értelmezi, mivel az más jogterületekre is kiterjed: ilyennek tekintette a bíróság az apaság megállapítása iránti keresetet arra hivatkozással, hogy ha az apai státusz betöltött, ugyanazon gyermekre nézve más férfi apaságának megállapítása iránt nem indítható per (BH 2002.231.), vagy a választottbíróság eljárást megszüntető végzésének érvénytelenítése iránti peres eljárást (BH 2003.876.).
Az ítélőtábla megállapítása szerint azonban a felperes kereseti kérelme e tág értelmezés alapján sem tartozik a bírósági úton nem érvényesíthető követelések körébe, az elsőfokú bíróságnak a Ctv. 66. §-ának (2) bekezdésének értelmezése tekintetében kifejtett megállapítása ugyanis a következő okok miatt nem helytálló:
A Ctv. V. fejezetének 2. Címe szabályozza a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perek szabályait, melyek fő célja a jogszabálysértő állapot megszüntetése, ha lehetséges oly módon, hogy az a cég megszüntetését a lehető legritkábban eredményezze. Tehát a cél az, hogy a bíróság - amennyiben arra mód van - a bejegyző (változást bejegyző) végzés hatályon kívül helyezése nélkül biztosítsa a bejegyzett adatok, illetve a bejegyzés alapjául szolgáló iratok jogszerűségét. Ez következik a Ctv. 66. §-a (3) bekezdésének, 67. §-ának, illetve 68. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseiből is, melyek az e perekben hozható érdemi határozatok tartalmát szabják meg. Kétségtelen, hogy a Ctv. V. fejezetének 2. Címe félreérthető módon határozza meg e perek elnevezését (a gyűjtőfogalmát), ebből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy a hivatkozott perekben a bíróság csak a bejegyző (változást bejegyző) végzés hatályon kívül helyezéséről határozhatna. Ha ugyanis a jogszabálysértés csekély súlyú, vagy a felperes a kereseti kérelmében csak a jogszabálysértés megállapítását kéri, de a változást bejegyző végzés hatályon kívül helyezését nem, a Ctv. felhívott rendelkezései lehetőséget adnak a végzés hatályon kívül helyezése helyett más tartalmú kereseti kérelem előterjesztésére.
Tény, hogy a Ctv. 65. §-ának (1) bekezdése szerint "a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt" indítható per, ez alatt azonban valamennyi, a 2. Címben szabályozott - a Ctv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti - eljárást is érteni kell, mivel ezek vonatkozásában sem a perindítás hatályára, sem a per megindítására jogosult személyi körre nincs külön rendelkezés. [Ez a jogértelmezés található "A cégtörvény magyarázata" (Complex Kiadó Kft. Budapest 2009. 412-417. oldal), illetve "A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló 2006. évi V. törvény magyarázata (Dr. Czene Klára, Dr. Papp Tekla, Magyar Hivatalos Közlönykiadó 406-411. oldal.) című kommentárokban is.]
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
(Debreceni Ítélőtábla Gpkf.IV.30.730/2014/4.)