adozona.hu
ÍH 2016.34
ÍH 2016.34
AUTOMATIKUS ELTILTÓ VÉGZÉS ELLENI JOGORVOSLATI ELJÁRÁSBAN VIZSGÁLHATÓ KÖRÜLMÉNYEK Ha valamely cég ügyében a cégbíróság a vezető tisztségviselő eltiltásáról jogerősen rendelkezett, az érintett személyt automatikus végzéssel minden más cégben viselt vezető tisztségviselői tevékenységétől el kell tiltani. E végzés ellen fellebbezés terjeszthető elő, azonban a másodfokú bíróság a jogerős eltiltás tényén és a személyazonosságon kívül mást nem vizsgálhat, ezen eljárásban nincs helye az eltiltást eredetileg kimond
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2015. május 14. napján kelt 77. számú végzésével törölte Farshad K.-t, az F. Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjét a cégjegyzékből a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/D. § (4) bekezdése alapján. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága automatikus úton értesítette a társaság képviseletére jogosult személy eltiltásától.
A végzéssel szemben jogi képviselője útján az ügyvezető fellebbezést terjesztett elő...
ÍH 2016.34 AUTOMATIKUS ELTILTÓ VÉGZÉS ELLENI JOGORVOSLATI ELJÁRÁSBAN VIZSGÁLHATÓ KÖRÜLMÉNYEK
Ha valamely cég ügyében a cégbíróság a vezető tisztségviselő eltiltásáról jogerősen rendelkezett, az érintett személyt automatikus végzéssel minden más cégben viselt vezető tisztségviselői tevékenységétől el kell tiltani. E végzés ellen fellebbezés terjeszthető elő, azonban a másodfokú bíróság a jogerős eltiltás tényén és a személyazonosságon kívül mást nem vizsgálhat, ezen eljárásban nincs helye az eltiltást eredetileg kimondó "alapeljárás" törvényességi felülbírálatának [Ctv. 9/B. § (2) bek., 9/C. §, 9/D. § (4) bek.].
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2015. május 14. napján kelt 77. számú végzésével törölte Farshad K.-t, az F. Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjét a cégjegyzékből a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/D. § (4) bekezdése alapján. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága automatikus úton értesítette a társaság képviseletére jogosult személy eltiltásától.A végzéssel szemben jogi képviselője útján az ügyvezető fellebbezést terjesztett elő, amelyben a végzés hatályon kívül helyezését és a képviseleti jogosultsága visszaállítását kérte. Előadta, hogy a cégbíróság cégtörvényességi eljárás keretében felhívta a társaságot, hogy a törvénysértő állapotot szüntesse meg, mivel a cég nem található a bejelentett székhelyén. Az új székhelyet határidőn belül bejelentették, a cégbíróság a törvényességi eljárást 2015. március 31. napján megszüntette. Más okról nincs tudomása, ami miatt sor kerülhetett az eltiltására. A végzés indokolásában felhívott jogszabályi rendelkezés nem ad magyarázatot arra, miért tiltották el. Eltiltása okáról nincs tudomása, ezzel kapcsolatos dokumentum nem került számára kézbesítésre.
A fellebbezés megalapozatlan.
A vezető tisztségviselő eltiltásáról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezik.
A Ctv. 9/B. § (2) bekezdése értelmében a cégbíróság által eltiltott személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője).
A Ctv. 9/C. §-a alapján, ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság - e törvényben meghatározott kivétellel - eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője. E § szerinti szabályt kell megfelelően alkalmazni, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg.
A Ctv. 9/D. § (4) bekezdése előírja, hogy az eltiltás hatálya alatt álló vezető tisztségviselőt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég fennálló cégjegyzék adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő szerepel. Az eltiltás tényének, kezdetének és végének cégjegyzékbe történő bejegyzésére ebben az esetben már nem kerül sor. Ha a további érintett cég székhelye más cégbíróság illetékességi területén van, a cégbíróság elektronikus úton hívja fel az illetékes cégbíróságot a vezető tisztségviselő automatikus végzéssel történő törlésére. A vezető tisztségviselő e bekezdés szerinti törlésével szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:22. § (6) bekezdése előírja, hogy az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A Fővárosi Ítélőtábla a közhiteles cégnyilvántartás adatai alapján megállapította, hogy a kényszertörlés alatt álló V. Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság cégügyében a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2014. november 25. napján kelt és 2014. december 13. napján jogerőre emelkedett 48. számú végzésével elrendelte a cég kényszertörlését és eltiltotta Farshad K. tagot és vezető tisztségviselőt a végzés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos, vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. Az 52. sorszám alatt hozott automatikus végzésében az eltiltás kezdetének időpontjául 2014. december 13. napját, végének időpontjául 2019. december 13. napját állapította meg. Egyúttal megkereste valamennyi cég fennálló cégjegyzék adataiban azokat a vezető tisztségviselőként bejegyzett képviseletre jogosult személyeket, akiknek valamennyi természetes azonosítója pontosan megegyezik az eltiltott személy természetes azonosítóival, illetve akiknek az adóazonosító jele megegyezik az eltiltott személy adóazonosító jelével. Az eltiltott személy az országos keresés alapján az XXX. ÉS YYY. (F. Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság) cégjegyzékszámú cégeknél szerepelt a fennálló cégjegyzék adatokban mint vezető tisztségviselő, amely cégjegyzékszámú cégek cégjegyzékét vezető cégbíróságokat a Ctv. 9/D. § (4) bekezdése alapján az eltiltott személy mint vezető tisztségviselő automatikus végzéssel történő törlésére hívta fel.
Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következően, a vezető tisztségtől való eltiltás esetében a cégbíróság intézkedik aziránt, hogy az eltiltott személy a cégjegyzékből mint vezető tisztségviselő törlésre kerüljön.
Azon fellebbezési hivatkozásra, hogy a végzés nem ad magyarázatot arra, miért került sor a képviseletre jogosult személy eltiltására, rámutat a másodfokú bíróság arra, hogy a cégbíróság a vezető tisztségviselő eltiltása esetén annak a cégnek (jelen ügyben a V. Kft.-nek) a cégjegyzéki adatainál tünteti fel az eltiltás tényét, az eltiltás kezdetét és végét, amely céggel összefüggésben alkalmazta az eltiltást a cégbíróság. A további érintett cégek esetében bár törli a cégbíróság a cégjegyzékből az eltiltott vezető tisztségviselőt, az eltiltásra vonatkozó egyéb adatot nem tüntet fel, azonban a cég nyilvános iratai között a törléssel egyidejűleg automatikusan feltünteti, milyen végzés alapján került sor intézkedésre, mely jelen ügyben a 76. sorszám alatt szerepel az F. Kft. iratjegyzékében.
A Ctv. 9/D. § (4) bekezdése biztosítja a fellebbezés jogát az automatikus végzéssel elrendelt törléssel érintett vezető tisztségviselő részére. E fellebbezés alapján a másodfokú bíróság csak azt vizsgálhatja, a vezető tisztségviselője eltiltására más cégben sor került-e, fennáll-e az adatazonosság a két cég bejegyzett vezető tisztségviselője között. Az jelen eljárásban nem vizsgálható, hogy a V. Kft. kényszertörlése során a vezető tisztségviselő eltiltására milyen alapon került sor, arról a vezető tisztségviselő értesítése szabályszerű volt-e, illetve a jogorvoslati lehetőséget mennyiben merítette ki, mert ez jelen eljárás kereteit meghaladja.
Mivel a fellebbezéssel támadott automatikus végzés a jogszabályi előírásoknak megfelel, azt a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgf.47.049/2015/2.)