adozona.hu
ÍH 2016.31
ÍH 2016.31
ALAPTŐKE-LESZÁLLÍTÁS FOLYTÁN KÖTELEZŐ HIRDETMÉNYI ELJÁRÁS - ALAPTŐKE-LESZÁLLÍTÁS BEJEGYZÉSE Az alaptőke leszállításáról meghozott közgyűlési határozatot a társaságnak hirdetményben két alkalommal közzé kell tennie, tekintet nélkül arra, hogy az alaptőke leszállítása a társaság számára kötelező-e, illetve, hogy a hitelezők biztosíték kérése iránti igénnyel élhetnek-e. A jogalkotó a hitelezők, üzleti partnerek tájékoztatását szükségesnek tartja olyankor is, amikor a biztosíték-kérési jogot egyéb törvényi célo
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: társaság) a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság jegyzett tőkéje 1 414 406 000 forint.
A társaság 2015. július 20-án az 1 414 406 000 forint jegyzett tőke 565 762 400 forintra leszállításának bejegyzése iránt terjesztett elő változásbejegyzési kérelmet. A kérelemhez benyújtotta a 2015. május 29-i évi rendes közgyűlésről felvett je...
ÍH 2016.31 ALAPTŐKE-LESZÁLLÍTÁS FOLYTÁN KÖTELEZŐ HIRDETMÉNYI ELJÁRÁS - ALAPTŐKE-LESZÁLLÍTÁS BEJEGYZÉSE
Az alaptőke leszállításáról meghozott közgyűlési határozatot a társaságnak hirdetményben két alkalommal közzé kell tennie, tekintet nélkül arra, hogy az alaptőke leszállítása a társaság számára kötelező-e, illetve, hogy a hitelezők biztosíték kérése iránti igénnyel élhetnek-e. A jogalkotó a hitelezők, üzleti partnerek tájékoztatását szükségesnek tartja olyankor is, amikor a biztosíték-kérési jogot egyéb törvényi célok érdekében nem engedélyezi [Ptk. 3:312. §; Ctv. 46. §, 50. § (1) bek., 1. sz. melléklet II. 2. da) pontja].
A D. Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: társaság) a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság jegyzett tőkéje 1 414 406 000 forint.
A társaság 2015. július 20-án az 1 414 406 000 forint jegyzett tőke 565 762 400 forintra leszállításának bejegyzése iránt terjesztett elő változásbejegyzési kérelmet. A kérelemhez benyújtotta a 2015. május 29-i évi rendes közgyűlésről felvett jegyzőkönyvet is. A jegyzőkönyv szerint a közgyűlés 1/2015. (V. 29.) KGY. számú határozattal elfogadta a 2014. üzleti évről szóló, -136 523 000 forint mérleg szerinti eredményt kimutató mérlegbeszámolót, a 2/2015. (V. 29.) KGY. számú határozattal pedig a Ptk. 3:270. § (3) bekezdése alapján döntött az 1 414 406 000 forint összegű alaptőke korábbi években elszenvedett veszteségek rendezése végett történő 565 762 400 forintra leszállításáról azzal, hogy az alaptőke leszállítása következtében az egyenként 500 forint névértékű részvényei helyébe ugyanolyan darabszámú, egyenként 200 forint névértékű részvény fog lépni, melyet a társaság a részvények kicserélésével biztosít részvényesei részére a Ptk. 3:315. § (1) bekezdése alapján.
A társaság a kérelemhez Cégközlöny lappéldányokat nem csatolt.
Az elsőfokú bíróság 155. sorszámú - a jogi képviselőnek ezen a napon kézbesített végzésével - 30 nap határidővel, utalva a Ctv. 1. számú melléklet II.2.da) pontjára, a társaságot egyebek mellett a tőkeleszállításra vonatkozó közlemények közzétételét igazoló lappéldány kivonatok csatolására hívta fel. A végzésben tájékoztatásul közölte, hogy a Ptk. 3:312. § (1) bekezdése szerint a tőkeleszállításról szóló határozatot közzé kell tenni a Cégközlönyben, a (2) bekezdés és a 3:313. § (1) bekezdés d) pontjából az szűrhető le, hogy ez minden esetben, a veszteségrendezés miatt történt tőkeleszállítás esetében is kötelező.
A társaság 2015. augusztus 8-án hiánypótló okiratokat csatolt, a hirdetményi közzététel szükségessége tekintetében eltérő álláspontját fejtette ki. Előadta, hogy a kötelező tőkeleszállítás esetében a hirdetményi lappéldányok csatolása nem kötelező, a hiánypótlási felhívás e részében téves jogértelmezésen alapszik. A Ptk. 3:311. § (1)-(2) bekezdése, a 3:312. § (1)-(3) bekezdése, a 3:313. § (1) bekezdés a)-d) pontjai, (2)-(5) bekezdései idézését követően arra hivatkozott, hogy az alaptőke kötelező leszállítása a tőkeleszállítás speciális esete, amikor a veszteségrendezés okán a hitelezőknek nem lehet biztosítéki igényük sem. Kötelező tőkeleszállítás esetén a közzétételek garanciális jellege nem érvényesül, nincs tőkekivonás, a közzététel információs többletet sem hordoz, hiszen a cég saját tőke helyzete a nyilvános mérlegadatokból megismerhető, így a kötelező cégközlönybeli közzétételek kényszere nem alkalmazható.
Az elsőfokú bíróság 159. számú végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a társaság felhívás ellenére sem igazolta, hogy a tőkeleszállítással kapcsolatos kötelezettségének eleget tett, a hiánypótlást hiányosan terjesztette elő. A Ptk. 3:312. § (1)-(2) bekezdése, a 313. § (1) bekezdés d) pontját értelmezve kifejtette, hogy ezen szabályokból egyértelmű, hogy az alaptőke leszállítása esetén minden esetben hirdetményt kell közzétenni, de a hitelezőknek szóló, a biztosíték iránti igény bejelentésére vonatkozó felhívást csak abban az esetben kell szerepeltetni a hirdetményben, ha erre lehet igényük a hitelezőknek. Rámutatott, hogy jelen esetben, kötelező tőkeleszállításról lévén szó, a hitelezőknek biztosíték iránti igényük nem lehet, ezért erre az egyébként közzéteendő hirdetményben sem kell őket felhívni. A Ptk. a tőkeleszállítás esetében garanciális okból, például a mérlegadatok nyilvánossága mellett, többlettájékoztatási kötelezettséget ír elő a cégek számára. A nyilvánosságot, a hitelezőket abban az esetben is tájékoztatni rendeli a tőkeleszállításról, ha biztosítékra nem tarthatnak igényt.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett. A végzés megváltoztatását, az elsőfokú bíróság változás bejegyzésére felhívását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság végzése sérti a Ctv. 26. § (7) bekezdésében, a 46. § (3) és (6) bekezdésében, továbbá a Ptk. 3:311. § (1) bekezdésében és a 3:312. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Változatlanul állította, hogy nem csupán azok okból szükségtelen kötelező alaptőke leszállítás esetén a közzététel, mert a hitelezők biztosítéki igénnyel nem élhetnek, hanem azon okból is, hogy tőkekivonás hiányában a közzététel egyáltalán nem tartalmaz olyan információt, amely akár a hitelezők, akár bárki más számára ne lenne ismert. Az az értelmezés sem állja meg a helyét, hogy a közleménynek csak akkor kell tartalmaznia a hitelezők részére szóló felhívást, amennyiben azoknak biztosítéki igényük lehet, hiszen a Ptk. 3:313. §-a hosszasan sorolja azokat a kivételeket, amikor az alaptőke nem kötelező leszállítása esetén sincs helye hitelezői biztosítéki igénynek. Az alaptőke leszállítás közzétételének kötelező alkalmazását a tőkeleszállítás kötelező volta esetén a Ptk. nem írja elő, ez az amúgy sem kógens jogszabályhelyi előírás semmivel alá nem támasztott kiterjesztő értelmezése, mely az elutasító végzés jogsértő mivoltát eredményezte.
Az alaptőke kötelező leszállítása esetén a hitelezőknek nem lehet biztosítéki igénye, továbbá más olyan esetekben sem lehet, amikor a tőkekivonásról történő tudomásszerzés jogos érdekük lehet. Tőkekivonás és a mérlegben már rögzített és közzétett tőkeadatokon túli információ és az ezek közzétételére vonatkozó kógens törvényi előírás hiányában nem terhelte olyan törvényi kötelezettség, amelynek ne tett volna eleget. Az elsőfokú bíróság tehát anyagi jogi alapot nélkülöző melléklet csatolására hívta fel, ezért annak hiánya sem eredményezhette volna a kérelem elutasítását.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:309. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az alaptőke leszállításról szóló közgyűlési határozatban azt is meg kell jelölni, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében vagy a részvénytársaság saját tőkéje más elemének növelése céljából történik.
A Ptk. 3:311. § (1) bekezdése szerint, ha az alaptőke leszállítása e törvény szerint kötelező, az alaptőke leszállításáról a társaság közgyűlése a kötelezettséget keletkeztető körülmény bekövetkeztét követő hatvan napon belül köteles dönteni.
"Az alaptőke-leszállítás közzététele" címet viselő 3:312. § (1) bekezdése kimondja, hogy az igazgatóság az alaptőke leszállításáról szóló határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles intézkedni a határozatnak két alkalommal történő hirdetményi közzétételéről. A két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.
A (2) bekezdés szerint a hirdetménynek tartalmaznia kell az alaptőke leszállításáról szóló döntés tartalmát, valamint - ha a társaság hitelezőinek biztosíték iránti igényük lehet - a társaság hitelezőinek szóló, a hitelezők biztosíték iránti igényének bejelentésére vonatkozó felhívást.
A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezik.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése szerint a változásbejegyzési eljárásra is irányadó 46. § (3) bekezdése értelmében, ha a cég nem csatolta az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.
A (6) bekezdés szerint, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlást hiányosan terjeszti elő, a cégbíróság a kérelmet elutasítja.
A Ctv. 1. számú melléklet II. 2. da) pontja a változásbejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelezően csatolandó okiratként jelöli meg a tőkeleszállításra vonatkozó közlemény közzétételét igazoló lappéldánykivonatokat is.
Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, hogy az alaptőke leszállításáról meghozott közgyűlési határozatot a társaságnak hirdetményben két alkalommal közzé kell tennie, tekintet nélkül arra, hogy az alaptőke leszállítása a társaság számára a Ptk. rendelkezései alapján kötelező-e, a hitelezők biztosíték iránti igénnyel élhetnek-e. Az alaptőke leszállításának hirdetményi közzététele, amint ez a törvényhez fűzött jogalkotói indokolásból is kiolvasható, a hitelezők védelmét szolgálja, figyelemmel arra, hogy a részvényesek nem kötelesek helytállni a társasági tartozásokért, így követeléseikre csakis a társasági vagyon nyújt fedezetet. Minden olyan intézkedés, amely lehetővé teszi e vagyon csökkenését, szükségszerűen a hitelezők érdekeit sérti. A jogalkotó a hitelezők, üzleti partnerek tájékoztatását minden vonatkozásban szükségesnek tartja, akkor is, ha a hitelezőknek biztosítékkérési jogot egyéb törvényi célok (például a kötelező tőkeleszállítás mielőbbi végrehajtása) érdekében nem enged. Emiatt a Ptk. szabályaival összhangban a Ctv. is a tőkeleszállításra vonatkozó közlemény közzétételét igazoló lappéldánykivonatok csatolását írja elő, nem tesz különbséget a csatolási kötelezettség tekintetében a szerint, hogy a tőkeleszállításra milyen okból került sor. Amennyiben a részvénytársaság a tőkeleszállítást elhatározó közgyűlési határozat hirdetményi közzétételének elmulasztása folytán a jegyzett tőke változásának bejegyzéséhez a Cégközlöny lappéldányokat felhívás ellenére sem csatolja, annak jogkövetkezményét a cégbíróság helytállóan vonja le a változásbejegyzési kérelem elutasításával.
Az adott ügyben az elsőfokú bíróság a fent kifejtettekre tekintettel a Ptk. idézett, tőkeleszállításról meghozott határozat közzétételét előíró rendelkezését helyesen értelmezte, ebből következően helyesen hívta fel a társaságot hiánypótlásra, és helytállóan utasította el a hirdetményi közzétételt igazoló lappéldányok hiányában a változásbejegyzési kérelmet.
A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel rámutat a Fővárosi Ítélőtábla, hogy jelen esetben a közzétételi kötelezettség megítélése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a hitelezők tarthatnak-e igényt biztosítékra, a közzététel számukra milyen információs tartalmat hordoz. Egyébiránt is megalapozatlanul hivatkozott a társaság arra, hogy a közzététel nem tartalmaz a hitelezők számára nem ismert információt, hiszen éppen a közzététel által értesülhetnek a tőkeleszállítást elhatározó társasági döntésről. A közzététel pedig annak hitelezővédelmi funkciójából következően a Ptk. kötelezően alkalmazandó törvényi előírása, nem minősül a Ptk. 3:4. § (1) bekezdésében írt olyan belső szervezeti és működési szabálynak, amelytől a részvényesek eltérhetnének.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.47.072/2015/2.)