adozona.hu
ÍH 2016.30
ÍH 2016.30
A FELLEBBEZÉSRE JOGOSULT SZEMÉLYE KFT. ESETÉBEN Abban a kérdésben, hogy a kft. nevében benyújtott fellebbezés a jogosulttól származik-e, a cégnyilvántartásnak a fellebbezés előterjesztésekori állapot szerinti törvényes képviselőjét feltüntető bejegyzése alapján kell állást foglalni [Pp. 49. § (2) bek.; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 22. §, 24. § (1) bek. h) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezést terjesztett elő, amelyet a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a Pp. 240. § (1) bekezdése alapján hivatalból elutasított.
A végzés indokolásában a törvényszék rögzítette, hogy fellebbezési ellenkérelmében a felperes kifejezetten kétségbe vonta az alperesi ügyvezető (dr. V. L.) képviseleti jogát. Állításának igazolására csatolta a Fővárosi Törvényszék egy korábbi ítéletét és a Heves Megyei Főügyészség 2014....
ÍH 2016.30 A FELLEBBEZÉSRE JOGOSULT SZEMÉLYE KFT. ESETÉBEN
Abban a kérdésben, hogy a kft. nevében benyújtott fellebbezés a jogosulttól származik-e, a cégnyilvántartásnak a fellebbezés előterjesztésekori állapot szerinti törvényes képviselőjét feltüntető bejegyzése alapján kell állást foglalni [Pp. 49. § (2) bek.; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 22. §, 24. § (1) bek. h) pont].
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezést terjesztett elő, amelyet a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a Pp. 240. § (1) bekezdése alapján hivatalból elutasított.A végzés indokolásában a törvényszék rögzítette, hogy fellebbezési ellenkérelmében a felperes kifejezetten kétségbe vonta az alperesi ügyvezető (dr. V. L.) képviseleti jogát. Állításának igazolására csatolta a Fővárosi Törvényszék egy korábbi ítéletét és a Heves Megyei Főügyészség 2014. július 21-én kelt levelét. A másodfokú tárgyaláson az alperes képviseletében megjelent dr. V. L. határozottan állította ugyan, hogy jogosult a cég képviseletére, azonban erre vonatkozóan okiratot bemutatni nem tudott, s - a 2015. február 20-i tárgyalásról való távolmaradása okán - a későbbiekben sem tett eleget a képviseleti jogosultság bizonyítására vonatkozó bírósági felhívásnak. Ezt követően a másodfokú bíróság az alperessel szemben indult törvényességi felügyeleti eljárásban másodfokú határozatot hozó Debreceni Ítélőtáblát, majd a Miskolci Törvényszék Cégbíróságát kereste meg. Utóbbi azt a tájékoztatást adta, hogy az alperes törvényes képviselője a 2012 decemberét követő időszakban - és konkrétan a fellebbezés 2014. május 30-i benyújtásakor is - U. I. ügyvezető volt. Minderre tekintettel a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes nevében dr. V. L. által benyújtott fellebbezés nem az arra jogosult személytől származik.
A végzés ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság tárgyalás folytatására való utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a fellebbezéshez is mellékelt cégkivonatból kitűnően 2012. február 27. napjától folyamatosan dr. V. L. volt a törvényes képviselője, mint ahogy jelenleg is az, az alperes székhelye is dr. V. L. ingatlanában található. Kiemelte, hogy a felperes által hivatkozott fővárosi törvényszéki ítélet dr. V. L. jogállására nézve rendelkezést nem tartalmazott, annak a pernek nem volt tárgya a mostani ügyvezető bejegyzése. A Miskolci Törvényszék Cégbírósága előtt folyamatban van ugyan egy - megismételt - törvényességi felügyeleti eljárás, azonban a törvényszék újfent hibás döntést hozott azzal, hogy olyan személyeket törölt a nyilvántartásból, akikre nézve nem volt ítéleti döntés; emiatt az alperesnek megint a Debreceni Ítélőtáblához kellett folyamodnia. Az alperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévedett az ügyvezető kilétét illetően, jelen munkaügyi pert egyébként is csak az alperest érintő cégtörvényességi eljárás jogerős lezárása után lehet folytatni.
A felperes észrevételében kifejtette, hogy az alperes fellebbezése elkésett, azt ugyanis csak szeptemberben terjesztette elő a végzés 2015. július 10. napján történt meghozatalához képest. Álláspontja szerint az alperes cégügyeiben meghozott ítéletekből és végzésekből egyértelműen kiderül a valódi ügyvezető személye, amelyre figyelemmel dr. V. L. sohasem volt az alperes törvényes képviselője.
A fellebbezés alapos.
Az ítélőtábla mindenekelőtt rögzíti, hogy a felperes tévesen hivatkozott az alperesi fellebbezés elkésettségére. A 14. sorszámú végzés 2015. augusztus 31. napján került kézbesítésre az alperes bejegyzett (hatályos) székhelyén, ennél fogva a 2015. szeptember 10. napján postára adott - a másodfokú bíróságon szeptember 15-i dátummal érkeztetett - fellebbezés benyújtása a Pp. 234. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül történt meg. Erre tekintettel elkésettség okán sem volt mód a fellebbezés hivatalbóli elutasítására.
A Pp. 49. § (2) bekezdése értelmében a jogi személy fél nevében törvényes képviselője jár el, a fellebbezés benyújtását is magában foglaló perbeli cselekvőképességgel tehát korlátolt felelősségű társaság esetén - vezető tisztségviselőként - a cég egy vagy több ügyvezetője rendelkezik. A szervezeti képviselő személyére vonatkozó adatokat valamennyi cég esetében a cégjegyzék tartalmazza a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. § (1) bekezdés h) pontja szerint.
A Ctv. 22. § (1) bekezdése alapján a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. A Ctv. 10. § (1) bekezdése szerint a közhiteles cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégiratokból áll. A közhiteles cégnyilvántartás adataival szemben helye lehet ugyan ellenbizonyításnak, erre azonban kizárólag a Ctv.-ben szabályozott bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás, a jogorvoslatok és a törvényességi felügyeleti eljárás keretei között (Ctv. V-VI. fejezet) vagy pedig a közhiteles cégnyilvántartásban szereplő adat, jog vagy tény valótlanságának megállapítása iránt indított külön peres eljárásban van lehetőség. Ehhez képest a társaság és egy harmadik személy közötti jogvita tárgyában folytatott polgári - avagy munkaügyi - perben a bíróságnak nincs arra hatásköre, hogy a folyamatban lévő változásbejegyzés iránti kérelmek elbírálása és a bejegyzett adatok jogerős közzététele előtt, e körben bizonyítási eljárást lefolytatva a cégnyilvántartásban feltüntetett cégadatok változását állapítsa meg (EBD 2013.G.1.).
A fentiekre tekintettel jelen peres eljárásban kizárólag a közhiteles cégnyilvántartás adatainak alapulvételével lehetséges annak megállapítása, hogy az alperes nevében 2014. május 30. napján benyújtott fellebbezés a Pp. 49. § (2) bekezdése szerint az alperes részéről eljárni jogosult személytől származott-e.
A másodfokú iratok között elfekvő, az alperes székhelyváltozása folytán jelenleg az Egri Törvényszék Cégbíróságán vezetett cégjegyzék adatairól 2015. február 20-án készült - a Ctv. 12. § (1) bekezdéséből következően a lekérdezés napjáig teljes körű tájékoztatást nyújtó - cégmásolat 13/19. rovata szerint dr. V. L. 2012. február 27. napjától az alperes önálló képviseletre jogosult ügyvezetője, amely adat 2012. augusztus 16. napján került közzétételre a cégbíróság cégnyilvántartásában. Mivel a 13/19. számú rovat az abban közölt adatokkal együtt - törlés hiányában - 2014. május 30. napján is hatályosan fennállt, a cégnyilvántartás alapján egyértelműen megállapítható, hogy a dr. V. L. által jegyzett fellebbezés az alperes képviseletére jogosult személytől származik, mindezt egyáltalán nem befolyásolja az sem, hogy - a 13/19. számú rovatot nem érintve - az ügyvezetők közé a 13/21. számú rovattal utóbb visszajegyezték U. I.-t is.
Az alperes által csatolt, közjegyző által hitelesített cégkivonat 2015. szeptember 10. napján hatályos adatai szerint - amellett, hogy a dr. V. L. ügyvezetői minőségét feltüntető 13/19. számú rovat változatlanul fennáll - időközben újabb, részben dr. V. L. ügyvezetőként való ismételt bejegyzésére irányuló eljárások vannak folyamatban, ezek az adatok azonban a már kifejtettek szerint teljesen irrelevánsak, hiszen a fellebbezés előterjesztésekor regnáló törvényes képviselő kilétét a közhiteles - így a perbíróságra is irányadó - cégnyilvántartás egyidejű, azaz 2014. május 30-i állapota szerint lehetett és kellett megítélni a jogorvoslati cselekmény vonatkozásában.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 237. §, illetve 240. § indokolatlan alkalmazásával utasította el hivatalból az alperes fellebbezését, ezért az ítélőtábla a törvényszék jogszabálysértő végzését a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot a fellebbezés érdemi elbírálására utasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 1.Pkf.26.993/2015/2.)