BH 2016.3.67

A közigazgatási és munkaügyi bíróság munkaügyi perben fennálló kizárólagos illetékessége megállapításánál az utolsó, nem pedig az esetleges korábbi munkavégzési helynek vagy helyeknek van jelentősége [1952. évi III. tv. 349/B. § (2) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] A felperes keresetét - amely a munkaviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítására és jogkövetkezményei alkalmazására irányult - 2015. április 24-én az M.-i Járásbíróságon vették jegyzőkönyvbe, amely azt az M.-i Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz tette át.
[2] Az M.-i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésével illetékességének hiányát állapította meg, és elrendelte az iratoknak az F.-i Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz történő áttételét. Álláspontja szerint, mivel a felpe...

BH 2016.3.67 A közigazgatási és munkaügyi bíróság munkaügyi perben fennálló kizárólagos illetékessége megállapításánál az utolsó, nem pedig az esetleges korábbi munkavégzési helynek vagy helyeknek van jelentősége [1952. évi III. tv. 349/B. § (2) bek.].
[1] A felperes keresetét - amely a munkaviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítására és jogkövetkezményei alkalmazására irányult - 2015. április 24-én az M.-i Járásbíróságon vették jegyzőkönyvbe, amely azt az M.-i Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz tette át.
[2] Az M.-i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésével illetékességének hiányát állapította meg, és elrendelte az iratoknak az F.-i Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz történő áttételét. Álláspontja szerint, mivel a felperes három évre visszamenőleg érvényesíti az igényét az alperessel szemben, és ez idő alatt más megyékben is dolgozott az M. megyén kívül, az illetékességét az alperes b.-i székhelye alapozza meg.
[3] Az F.-i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésével szintén illetékességének hiányát állapította meg, és elrendelte az iratok felterjesztését a Kúriához az eljáró bíróság kijelölése érdekében. Megállapítása szerint az illetékességet a felperes utolsó, M.-en és M. megyében végzett munkája alapozza meg.
[4] A Kúria a felmerült negatív illetékességi összeütközést az M.-i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kijelölésével szüntette meg.
[5] A munkaszerződés szerint a felperes munkahelye a "Keleti Régió". A munkavégzési helye 2010. november 2-ától 2014. december 31-éig az alperes d.-i és m.-i kirendeltségén, valamint H. megye és B. megye területén volt. 2015 januárjától 2015. április 1-jéig (az alperes felmondásának keltéig) az alperes m-i kirendeltségén végzett munkát. Az alperes székhelye B.-n található.
[6] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349/B. § (2) bekezdése alapján munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett.
[7] Az MK 157. számú állásfoglalás I. pontja alapján a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróság az eljárásra csak akkor illetékes, ha a munkáltatónak nincs olyan, más munkaügyi bíróság illetékességét megalapozó telephelye, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez. Ennek megállapításánál nem irányadó, hogy a munkaviszony egyes időszakaiban mi volt a munkavégzés helye.
[8] A felperes a munkaviszonya megszüntetését megelőzően, a keresettel támadott jognyilatkozat közlésekor is az alperes m.-i kirendeltségén végezte a munkáját, így a kifejtettek miatt a Kúria a Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eljárásra az M.-i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot jelölte ki.
(Kúria Mpkk. I. 10.676/2015.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria S. Sz. felperesnek P. G. Kft. alperes ellen bíróság kijelölése iránt M. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.M.255/2015/8. számú és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 40.M.3164/2015/2. számú végzése között keletkezett illetékességi összeütközés folytán meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria eljáró bíróságul a M. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot jelöli ki.
Elrendeli az iratok megküldését ehhez a bírósághoz.
Erről e végzés egy kiadmányának megküldésével a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot értesíti.

I n d o k o l á s

A felperes keresetét – amely a munkaviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítására és jogkövetkezményei alkalmazására irányult - 2015. április 24-én az M. Járásbíróságon vették jegyzőkönyvbe, amely azt az M. Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz tette át.
Az M. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésével illetékességének hiányát állapította meg, és elrendelte az iratoknak az F. Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz történő áttételét. Álláspontja szerint mivel a felperes három évre visszamenőleg érvényesíti az igényét az alperessel szemben, és ezidő alatt más megyékben is dolgozott Megyén kívül, az illetékességét az alperes b-i székhelye alapozza meg.
Az F. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésével szintén illetékességének hiányát állapította meg, és elrendelte az iratok felterjesztését a Kúriához az eljáró bíróság kijelölése érdekében. Megállapítása szerint az illetékességet felperes utolsó, M-en és Megyében végzett munkája alapozza meg.
A Kúria a felmerült negatív illetékességi összeütközést az M. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kijelölésével szüntette meg.
A munkaszerződés szerint a felperes munkahelye a „Keleti Régió”. A munkavégzési helye 2010. november 2-ától 2014. december 31-éig az alperes d-i és m-i kirendeltségén, valamint H. megye és B. megye területén volt. 2015 januárjától 2015. április 1-jéig (az alperes felmondásának keltéig) az alperes m-i kirendeltségén végzett munkát. Az alperes székhelye B-n található.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349/B. § (2) bekezdése alapján munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett.
Az MK 157. számú állásfoglalás I. pontja alapján a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróság az eljárásra csak akkor illetékes, ha a munkáltatónak nincs olyan, más munkaügyi bíróság illetékességét megalapozó telephelye, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez. Ennek megállapításánál nem irányadó, hogy a munkaviszony egyes időszakaiban mi volt a munkavégzés helye.
A felperes a munkaviszonya megszüntetését megelőzően, a keresettel támadott jognyilatkozat közlésekor is az alperes m-i kirendeltségén végezte a munkáját, így a kifejtettek miatt a Kúria a Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eljárásra az M. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot jelölte ki.
Budapest, 2015. december 14.
Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró
(Kúria Mpkk. I. 10.676/2015.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.