adozona.hu
BH 2016.3.66
BH 2016.3.66
Vagyonrendezési eljárást csak akkor lehet lefolytatni, ha a kérdéses vagyontárgy tulajdonosaként a megszűnt cég szerepel az ingatlan-nyilvántartásban [2006. évi V. tv. (Ctv.) 19. § (1), (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmezett társaság elleni felszámolási eljárást a törvényszék a 2012. július 18. napján jogerőre emelkedett végzésével egyszerűsített felszámolási eljárás keretében befejezte és elrendelte a társaság megszüntetését. E végzést 2014. október 16-án kiegészítette azzal, hogy az adós Z.-i X és Y hrsz.-ú ingatlanokban fennálló 1/2-1/2 tulajdoni illetőségét, vagyonátadás címén, a Magyar Követeléskezelő Zrt. (a továbbiakban: MKK Zrt.) tulajdonába adta. Ebben a 2014. november 15-én jogerőre e...
BH 2016.3.66 Vagyonrendezési eljárást csak akkor lehet lefolytatni, ha a kérdéses vagyontárgy tulajdonosaként a megszűnt cég szerepel az ingatlan-nyilvántartásban [2006. évi V. tv. (Ctv.) 19. § (1), (4) bek.].
[1] A kérelmezett társaság elleni felszámolási eljárást a törvényszék a 2012. július 18. napján jogerőre emelkedett végzésével egyszerűsített felszámolási eljárás keretében befejezte és elrendelte a társaság megszüntetését. E végzést 2014. október 16-án kiegészítette azzal, hogy az adós Z.-i X és Y hrsz.-ú ingatlanokban fennálló 1/2-1/2 tulajdoni illetőségét, vagyonátadás címén, a Magyar Követeléskezelő Zrt. (a továbbiakban: MKK Zrt.) tulajdonába adta. Ebben a 2014. november 15-én jogerőre emelkedett végzésében egyben megkereste a földhivatalt, hogy a jelzett ingatlanok vonatkozásában a törölt társaság tulajdoni hányadát törölje és az MKK Zrt. tulajdoni illetőségét az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be.[2] A kérelmező az ingatlanok másik 1/2-1/2 tulajdoni hányadának tulajdonosaként 2014. február 11-én keresetet nyújtott be a bírósághoz az MKK Zrt. mint I. r. és a kérelmezett felszámolójaként eljárt szervezet, mint II. r. alperes ellen. Keresete annak közbenső ítélettel történő megállapítására irányult, hogy a Z. alatti lakás, illetőleg garázs ingatlannak a kérelmezett társaság tulajdonában volt 1/2-1/2 tulajdoni illetőségére az I. r. alperes jogosult és köteles vagyonrendezési eljárást lefolytatni, továbbá kérte, hogy a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után a bíróság szüntesse meg az ingatlanon fennálló tulajdonközösséget. Bírói felhívásra a későbbiekben úgy nyilatkozott, hogy a keresete alapján vagyonrendezési eljárás lefolytatását kívánja.
[3] Az elsőfokú bíróság a vagyonrendezési eljárás megindítására irányuló kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolása szerint a kérelmezett társaság felszámolási eljárásának befejezésekor az ingatlanokról döntés nem született, azok jogi sorsa rendezetlen maradt. A vagyonrendezési eljárás tartama alatt a kérelmezett felszámolási ügyében a vagyonrendezési kérelem tárgyát képező ingatlanok 1/2-1/2 tulajdoni illetősége, jogerős kiegészítő végzéssel az MKK Zrt. hitelező részére átadásra került és az illetékes ingatlanügyi hatóság is megkeresést nyert a tulajdonjog bejegyzése iránt. A vagyonrendezés iránti kérelem nem alapos, mivel a felszámolási eljárásban hozott kiegészítő végzés folytán, a jogutód nélkül megszűnt kérelmezett gazdálkodó szervezet a vagyonrendezési kérelemben megjelölt ingatlanoknak már nem tulajdonosa, amit igazol az ingatlan-nyilvántartás adatairól történt lekérdezés eredménye is.
[4] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[5] A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben új vagyonrendezési eljárás lefolytatásának elrendelését kérte. Előadta, hogy a kérelmezett felszámolásáról nem kapott értesítést, így a lakás- és a garázstulajdon rendezése a hiányos bírósági végzés miatt elmaradt. Az ingatlanok fenntartásával kapcsolatban keletkezett követelése során szerzett tudomást arról, hogy a kérelmezett tulajdonát az MKK Zrt. kapta meg. Az új tulajdonos a kérelmező követeléseinek rendezésére nem volt hajlandó. Mindezek alapján arra hivatkozott, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 119. § (4) bekezdése alapján vagyonrendezési eljárás lefolytatását alappal kezdeményezte.
[6] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. § (2) bekezdése alapján vizsgálta felül és megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő.
[7] A Ctv. 119. § (1) bekezdése szerint vagyonrendezési eljárást kell - kérelemre vagy hivatalból - lefolytatni, ha megszüntetési eljárás lefolytatása után a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy került elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa.
[8] A vagyonrendezési eljárás megindítása iránti kérelem tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában, a felszámolási eljárás lefolytatása után a cégnyilvántartásból jogutód nélkül törölt kérelmezett társaság, az elsőfokú határozat meghozatalának időpontjában, az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként már nem volt bejegyezve. Így nem sért jogszabályt az a megállapítás, hogy az adott esetben a vagyonrendezési eljárás tárgyává tett ingatlanra vonatkozóan, mint a kérelmezett vagyona kapcsán, vagyonrendezési eljárás lefolytatásának nincs helye.
[9] Az előzőekben kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.156/2015.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Némethné dr. Mentes Adrienn ügyvéd által képviselt V. P. I. kérelmező által az A. Kft. „felszámolás alatt” kérelmezett vagyonának rendezése iránt a Zalaegerszegi Törvényszéken 2.Vpk.20-14-000014 számon indult eljárásban, a Pécsi Ítélőtábla Vpkf.V.40.057/2015/3. számú jogerős végzése ellen a kérelmező által 14. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő
végzést:
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
E végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A kérelmezett társaság elleni felszámolási eljárást a Zalaegerszegi Törvényszék a 2012. július 18. napján jogerőre emelkedett 6.Fpk.20-09-020555/26. számú végzésével egyszerűsített felszámolási eljárás keretében befejezte és elrendelte a társaság megszüntetését. E végzést 2014. október 16-án kiegészítette azzal, hogy az adós z-i … és … hrsz.-ú ingatlanokban fennálló 1/2-1/2 tulajdoni illetőségét vagyonátadás címén a Magyar Követeléskezelő Zrt. (a továbbiakban: MKK Zrt.) tulajdonába adta. Ezen - 2014. november 15-én jogerőre emelkedett - végzése útján egyben megkereste a földhivatalt, hogy a jelzett ingatlanok vonatkozásában a törölt társaság tulajdoni hányadát törölje és az MKK Zrt. tulajdoni illetőségét az ingatlannyilvántartásba jegyezze be.
A kérelmező az ingatlanok másik 1/2-1/2 tulajdoni hányadának tulajdonosaként 2014. február 11-én keresetet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz az MKK Zrt., mint I.r. és a kérelmezett felszámolójaként eljárt szervezet, mint II. r. alperes ellen. Keresete annak közbenső ítélettel történő megállapítására irányult, hogy a Z. alatti lakás, illetőleg garázs ingatlannak a kérelmezett társaság tulajdonában volt 1/2-1/2 tulajdoni illetőségére az I. r. alperes jogosult és köteles vagyonrendezési eljárást lefolytatni, továbbá kérte, hogy a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után a bíróság szüntesse meg az ingatlanon fennálló tulajdonközösséget. Bírói felhívásra a későbbiekben úgy nyilatkozott, hogy a keresete alapján vagyonrendezési eljárás lefolytatását kívánja. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyben hatáskörének hiányát állapította meg, és elrendelte a keresetlevél áttételét a Zalaegerszegi Törvényszékhez, mint a kérelmezett vagyonának rendezése iránti eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
Az elsőfokú bíróság a vagyonrendezési eljárás megindítására irányuló kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolása szerint a kérelmezett társaság felszámolási eljárásának befejezésekor az ingatlanokról döntés nem született, azok jogi sorsa rendezetlen maradt. A vagyonrendezési eljárás tartama alatt a kérelmezett felszámolási ügyében a vagyonrendezési kérelem tárgyát képező ingatlanok 1/2-1/2 tulajdoni illetősége jogerős kiegészítő végzéssel az MKK Zrt. hitelező részére átadásra került és az illetékes ingatlanügyi hatóság is megkeresést nyert a tulajdonjog bejegyzése iránt. A vagyonrendezés iránti kérelem nem alapos, mivel a felszámolási eljárásban hozott kiegészítő végzés folytán a jogutód nélkül megszűnt kérelmezett gazdálkodó szervezet a vagyonrendezési kérelemben megjelölt ingatlanoknak már nem tulajdonosa, amit igazol az ingatlan-nyilvántartás adatairól történt lekérdezés eredménye is.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozatát, amely indokolta, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg és annak alapján helyes jogi következtetés levonásával hozta meg döntését. A kérelmező fellebbezésében az elsőfokú bíróság által el nem bírált, illetőleg az elsőfokú döntés érdemét érintő releváns körülményre nem hivatkozott.
A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálat kérelmet, amelyben új vagyonrendezési eljárás lefolytatásának elrendelését kérte. Előadta, hogy a kérelmezett felszámolásáról nem kapott értesítést, így a lakás- és a garázstulajdon rendezése a hiányos bírósági végzés miatt elmaradt. Az ingatlanok fenntartásával kapcsolatban keletkezett követelése során szerzett tudomást arról, hogy a kérelmezett tulajdonát az MKK Zrt. kapta meg. Ezen új tulajdonos a kérelmező követeléseinek rendezésére nem volt hajlandó. Mindezek alapján arra hivatkozott, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 119. § (4) bekezdése alapján vagyonrendezési eljárás lefolytatását alappal kezdeményezte.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. § (2) bekezdése alapján vizsgálta felül és megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A Ctv. 119. § (1) bekezdése szerint vagyonrendezési eljárást kell – kérelemre vagy hivatalból – lefolytatni, ha megszüntetési eljárás lefolytatása után a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy került elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa.
A vagyonrendezési eljárás megindítása iránti kérelem tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában, a felszámolási eljárás lefolytatása után a cégnyilvántartásból jogutód nélkül törölt kérelmezett társaság az elsőfokú határozat meghozatalának időpontjában az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként már nem volt bejegyezve, így nem sért jogszabályt az a megállapítás, hogy az adott esetben a vagyonrendezési eljárás tárgyává tett ingatlanra vonatkozóan, mint a kérelmezett vagyona kapcsán, vagyonrendezési eljárás lefolytatásának nincs helye.
Az előzőekben kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A kérelmező az eredménytelen felülvizsgálati kérelemmel felmerült költségeit maga viseli. A felülvizsgálati eljárásban egyéb költség, amelynek megfizetésében a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján marasztalni kellett volna, nem merült fel.
Budapest, 2015. szeptember 29.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Rápolti Barbara s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.156/2015.)