adozona.hu
AVI 2016.1.7
AVI 2016.1.7
Ha a bíróság a bizonyítékokat nem értékeli, mérlegeli, súlyos eljárási jogszabálysértést követ el [2003. évi CXXVII. tv. 116/A. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes által üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson tartott jövedéki ellenőrzés során a felperes terhére jövedéki törvénysértést állapítottak meg, mert a készleten talált gázolaj a lobbanáspont tekintetében eltért a Magyar Szabvány előírásától. Emiatt a felperes terhére 270 029 Ft jövedéki adót, 1 350 145 Ft jövedéki bírságot és 57 800 Ft vizsgálati költséget határoztak meg. Az alperes megsemmisítő határozata folytán megismételt eljárásban a felperes terhére ismételten a fenti összegű adót...
AVI 2016.1.7 Ha a bíróság a bizonyítékokat nem értékeli, mérlegeli, súlyos eljárási jogszabálysértést követ el [2003. évi CXXVII. tv. 116/A. § (1) bek.]
A felperes által üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson tartott jövedéki ellenőrzés során a felperes terhére jövedéki törvénysértést állapítottak meg, mert a készleten talált gázolaj a lobbanáspont tekintetében eltért a Magyar Szabvány előírásától. Emiatt a felperes terhére 270 029 Ft jövedéki adót, 1 350 145 Ft jövedéki bírságot és 57 800 Ft vizsgálati költséget határoztak meg. Az alperes megsemmisítő határozata folytán megismételt eljárásban a felperes terhére ismételten a fenti összegű adót, bírságot és vizsgálati költséget szabták ki azzal, hogy az üzemanyagtöltő állomás 30 nyitva tartási napra történő lezárását is elrendelték. Az alperes 2012. november 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot az üzemanyagtöltő állomás pontos helyének megjelölése vonatkozásában megváltoztatta, míg egyebekben helybenhagyta.Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Kiemelte, hogy a felperesnek a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 110. § (3) bekezdése alapján a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolnia kell. Az alperes helytállóan utalt arra, hogy a Jöt. 114. § (1), (2), (4) és a 117. § (5) bekezdése alapján az üzemanyagtöltő állomásokon a Magyar Szabványnak nem megfelelő üzemanyag csak nagyon kivételes esetben, megfelelő iratok birtokában tárolható, forgalmazható. A felperes az eljárás során rendelkezésre bocsátott bizonylatokkal csak azt bizonyította, hogy mikor és mennyi Magyar Szabványnak megfelelő üzemanyagot szerzett be, de a helyszíni ellenőrzéskor talált Magyar Szabványnak nem megfelelő gázolaj eredetét, származását ezen iratokkal igazolni nem tudta. A Jöt. objektív felelősségi rendszere okán az alperest nem terhelte kötelezettség arra vonatkozóan, hogy felkutassa azokat az okokat, melyek a szabványon kívüli jövedéki termék előállításához vezettek.
A jogsértés megállapítása tekintetében nincs jogi relevanciája annak, hogy az adózás alól elvont jövedéki termék milyen módon került a felperes birtokába, az saját mulasztás vagy más személy mulasztása miatt következett be. Nem releváns továbbá azon felperesi hivatkozás sem, miszerint a keveredés a szállító cég tartálykocsijában következett be. Helytálló az a hatósági álláspont, hogy kivételes méltánylást érdemlő körülmény sem állt fenn, mivel a felperes több üzemanyagtöltő állomást üzemeltető társaság, ezért joggal várható el tőle, hogy tisztában legyen a magas adattartalmú jövedéki termékekhez kapcsolódó szigorú szabályokkal. Emiatt az üzemanyagok lefejtése során a keveredés elkerülése tőle joggal volt elvárható. Kiemelte, hogy jövedéki termék-előállítás nem történt, ugyanakkor igazolatlan származású termék volt a felperes birtokában.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatása és a kereset teljesítése iránt, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő kötelezése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a helyesen rögzített tényállásból az elsőfokú bíróság tévesen és jogszabálysértő módon volt le jogi következtetést. Hangsúlyozta, hogy a felperes a lobbanáspont eltérését maga sem vitatta, de mindvégig állította és állítja, hogy az egyidejűleg szállított benzin és gázolaj üzemanyagok keveredésére vezethető vissza az eltérés, mely a tehergépjármű konstrukciós sajátossága, ami ebből adódóan elkerülhetetlen, s a jövedéki vizsgálat, illetve a bírósági eljárás során beszerzett igazságügyi műszaki szakértői, valamint az igazságügyi vegyészszakértői vizsgálatok eredményének megismerését követően jutott ez tudomására, bizonyosodott meg arról. A felperes nem volt tudatában és ismeretében a szükségszerű keveredésnek, korábban a rendszeres jövedéki ellenőrzések során ilyen jellegű probléma nem merült fel, így a helyes jogszabályi értelmezés mellett ez esetben a Jöt. 7. § 1. pont g) alpontja az irányadó, amely az ilyen jellegű keveredést nem minősíti jövedéki termék előállításának. Ezt maga az elsőfokú bíróság is elismerte ítéletének 7. oldal 2. bekezdésében, mégis téves jogértelmezéssel hozta meg a felperesi jövedéki törvénysértést megállapító határozat jogszerűségére vonatkozó elutasító határozatát. Amennyiben ugyanis nem történt jövedéki termék-előállítás, úgy az adózott üzemanyagok keveredéséből nem jöhetett létre újabb nem adózott termék. Ebből következően e termék birtoklása sem lehet törvénysértő, mivel igazolt származással rendelkező jövedéki termékek keveredése nem változtathatja meg a származás igazoltságának jogi sorsát sem. Hivatkozott arra is, hogy a Jöt. 114. § (1)-(2) bekezdése olyan jövedéki termékek birtoklását, szállítását, értékesítését szankcionálja, melyet nem adóraktárban állítottak elő, de a felperes esetében nem ez történt. A felperes egyértelműen és hitelt érdemlő módon bizonyítani tudta a nála fellelt jövedéki termékek származását, illetve azt a tényt, hogy a jövedéki termék után az adó befizetésre került. A Jöt. 116/A. § (1) bekezdésének alkalmazásakor az alperes nem értékelte kellő körültekintéssel, hogy a felperesnél több alkalommal volt már ellenőrzés, amikor jövedéki törvénysértés megállapítására nem került sor, illetőleg azt a tényt, hogy a műszaki szakértői vélemény szerint a gépjármű teljes ürítése nem lehetséges, így a keveredés elkerülhetetlen.
Az alperesi felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati jellege miatt nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a Kúria a Pp. 275. §-a értelmében a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.
Közigazgatási perekben is érvényesül a Pp. 213. § (1) bekezdése szerinti kereseti kérelemhez kötöttség elve, a Pp. 3. § (2) bekezdése, illetve 215. §-a. Ebből következően a közigazgatási bíróság által hozott ítéletnek is ki kell terjednie valamennyi kereseti kérelemre, illetve a keresetben vitatott valamennyi tény, körülmény, bizonyíték és jogcím elbírálására. A bíróságnak ugyanis a Pp. 339/A. §-a értelmében a közigazgatási határozatot a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján kell felülvizsgálnia, ennélfogva a keresetben előadottakat és annak bizonyítékait egybe kell vetnie valamennyi közigazgatási és peres eljárás során feltárt adattal, ténnyel, körülménnyel, bizonyítékkal és csak mindezek eredményeként, okszerű bizonyítékértékelés alapján, a Pp. 221. § (1) bekezdésében előírt indokolási kötelezettségét is teljesítve hozhat érdemi döntést a keresettel támadott határozatok jogszerűsége tárgyában.
A perbeli esetben a jogerős ítélet nem tartalmazza a valósághű tényállást, nem említi meg azt a tényt, hogy egy azonos tényállású ügyben az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt per volt folyamatban, az ott beszerzett szakértői vélemények a jelen perben becsatolásra kerültek és azokat a bíróság a per tárgyává tette. Ezen bizonyítékok mérlegelése, értékelése elmaradt, pedig ezek különös jelentőséggel bírnak a Jöt. 116/A. § (1) bekezdésének alkalmazásakor. Az általánosan kialakult és következetes legfelsőbb bírósági-kúriai gyakorlat szerint az indokolási kötelezettség megsértése olyan súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését vonja maga után.
Erre tekintettel a Kúria jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak pontosan és részletesen rögzítenie kell az ügyben irányadó tényállást, ismertetnie kell a másik perben lefolytatott bizonyítást, annak eredményét és ezen rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésével, mérlegelésével kell állást foglalnia a felperes keresetében foglaltakról.
(Kúria, Kfv. I. 35.355/2014/5.)