adozona.hu
BH 2016.1.19
BH 2016.1.19
A vagyonfelügyelő a csődegyezség elbírálása tárgyában hozott végzést csak az őt érintő, azaz a díját megállapító részében jogosult fellebbezéssel, illetve felülvizsgálati kérelemmel támadni [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) és (4) bek., 233. § (1) bek., 270. § (2) bek., 273. § (2) bek. a) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével a csődeljárást megszüntette és a vagyonfelügyelő díját bruttó 11 434 479 forint összegben állapította meg.
[2] A végzéssel szemben az adós és a vagyonfelügyelő fellebbezést nyújtott be. Utóbb az adós a csődeljárás soron kívül történő megszüntetését és a felszámolás elrendelését kérte.
[3] A vagyonfelügyelő - az adós nyilatkozata ellenére fenntartott - fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú végzés megváltoztatását és a csődegyezség jóváhagyását, másodlago...
[2] A végzéssel szemben az adós és a vagyonfelügyelő fellebbezést nyújtott be. Utóbb az adós a csődeljárás soron kívül történő megszüntetését és a felszámolás elrendelését kérte.
[3] A vagyonfelügyelő - az adós nyilatkozata ellenére fenntartott - fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú végzés megváltoztatását és a csődegyezség jóváhagyását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte.
[4] Az elsőfokú bíróság végzésével a vagyonfelügyelő fellebbezését hivatalból elutasította. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a bíróság végzésének az egyezség tárgyában hozott rendelkezését csak az egyezséget kötő felek, az adós és a hitelezők támadhatják meg fellebbezéssel, a vagyonfelügyelő nem, mert az egyezség megkötésében nem vett részt. A vagyonfelügyelő az egyezség elbírálása tárgyában hozott határozatot csak az őt érintő, azaz a díját megállapító részében jogosult fellebbezéssel megtámadni.
[5] A vagyonfelügyelő fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.
[6] A másodfokú bíróság - a fellebbezésben írtakra is figyelemmel - hangsúlyozta, hogy önmagában az a jogszabályi rendelkezés, amely magasabb összegű díj számítását teszi lehetővé az egyezség jóváhagyása esetén, mint a csődeljárás megszüntetése esetén [Cstv. 16. § (4) bekezdés], a vagyonfelügyelő érdekeltségét megalapozó körülménynek nem tekinthető. Utalt arra is, hogy a vagyonfelügyelői díj jogszabályban meghatározott mértéke nem a vagyonfelügyelő eljárásától, hanem az eljárás befejezésének módjától függ. A bíróság az adós és a hitelezők által megkötött egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az megfelel a jogszabályokban foglaltaknak.
[7] A jogerős végzés ellen a vagyonfelügyelő nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a fellebbezés elbírálásával az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, másodlagosan pedig kérte a jogerős végzés - elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedő - hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.
[8] Állította, hogy a jogerős végzés sérti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 237. §-át és a Cstv. 6. § (4) bekezdését.
[9] Rámutatott, hogy álláspontja szerint arra a kérdésre kell a felülvizsgálati eljárásban választ adni, megilleti-e önálló fellebbezési jog a vagyonfelügyelőt a csődeljárást megszüntető végzéssel szemben.
[10] Álláspontja szerint a Pp. 237. §-át nem lehet alkalmazni, ha a fellebbező részbeni érdekeltsége áll fenn. A vagyonfelügyelő érintettségét, érdekeltségét megalapozza, hogy az egyezség jóváhagyása esetén magasabb összegű díj illeti meg, ráadásul a bíróság a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett egyezségről döntött, végzésében a vagyonfelügyelő eljárását, intézkedését és ellenjegyzését is minősítette, amikor úgy foglalt állást, hogy az egyezség a Cstv. szabályainak nem felelt meg.
[11] Ha megtagadnák a vagyonfelügyelőtől a jogorvoslati jogot, az a Pp.-vel és az Alaptörvénnyel is ellentétesen azt jelentené, hogy egy az eljárásban részt vevő, annak törvényes lefolytatásáért felelős jogalanyt érintően a bíróságnak megfellebbezhetetlen döntési és rendelkezési jogosultsága lenne, amivel a vagyonfelügyelő eljárásbeli szerepe kérdőjeleződne meg.
[12] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
[13] A Pp. 270. § (2) bekezdése szerint az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
[14] A vagyonfelügyelő fellebbezését hivatalból elutasító végzést helybenhagyó másodfokú jogerős határozat nem tekinthető az ügy érdemében hozott végzésnek.
[15] Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a vagyonfelügyelőnek nemcsak a felülvizsgálati, de a fellebbezési joga is korlátozott a Pp. 233. § (1) bekezdése alapján.
[16] Nem vitásan a vagyonfelügyelőt a Cstv. 6. § (4) bekezdése szerint félnek kell tekinteni a csődeljárásban, azonban csak a törvény által ráruházott jogait gyakorolhatja, és e körben illeti meg a jogorvoslati jog is. Feladata a csődegyezség létrehozása körében befejeződik azzal, hogy az adós a csődegyezséget benyújtja a bírósághoz. Önálló jogi érdekeltsége a csődegyezség jóváhagyása tekintetében nincs, az adós által benyújtott jogorvoslat esetén beavatkozóként támogathatja az adóst. Ha díjának meghatározása - az adott eljárás befejezési módjához képest - tévesen történt, akkor e körben van önálló fellebbezési és felülvizsgálati joga.
[17] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a vagyonfelügyelő felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból elutasította.
(Kúria Gfv. VII. 30.237/2015.)
A Kúria a dr. Bolberitz Kristóf ügyvéd által képviselt H. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" adós ellen a Budapest Környéki Törvényszéken 2.Cspk.13-2014-000014. számon indult csődeljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla 12.Cspkf. 43.775/2015/2. számú jogerős végzése ellen a Dr. Fodor Ákos Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Fodor Ákos ügyvéd által képviselt Q. Korlátolt Felelősségű Társaság vagyonfelügyelő felülvizsgálati kérelme folytán indult eljárásban meghozta a következő
A Kúria a vagyonfelügyelő felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja.
Megállapítja, hogy a vagyonfelügyelő kérelmére az általa lerótt 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási illetékből 27.000 (huszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítésének van helye.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
A Budapest Környéki Törvényszék 2.Cspk.13-2014-000014/19. számú végzésével a csődeljárást megszüntette és a vagyonfelügyelő díját bruttó 11.434.479 forint összegben állapította meg.
A végzéssel szemben az adós és a vagyonfelügyelő fellebbezést nyújtott be. Az adós 2015. március 10. napján érkezett beadványában a csődeljárás soron kívül történő megszüntetését és a felszámolás elrendelését kérte.
A vagyonfelügyelő - az adós nyilatkozata ellenére fenntartott - fellebbezésében elsődlegesen a végzés megváltoztatását és a csődegyezség jóváhagyását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság 32. sorszámú végzésével a vagyonfelügyelő fellebbezését hivatalból elutasította. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a bíróság végzésének az egyezség tárgyában hozott rendelkezését csak az egyezséget kötő felek, az adós és a hitelezők támadhatják meg fellebbezéssel, a vagyonfelügyelő nem, mert az egyezség megkötésében nem vett részt. A vagyonfelügyelő az egyezség elbírálása tárgyában hozott határozatot csak az őt érintő, azaz a díját megállapító részében jogosult fellebbezéssel megtámadni.
A vagyonfelügyelő fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 12.Cspkf. 43.775/2015/2. számú, jogerős végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.
A másodfokú bíróság - a fellebbezésben írtakra is figyelemmel - hangsúlyozta, hogy önmagában az a jogszabályi rendelkezés, amely [Cstv. 16. § (4) bekezdés] magasabb összegű díj számítását teszi lehetővé az egyezség jóváhagyása esetén, mint a csődeljárás megszüntetése esetén, a vagyonfelügyelő érdekeltségét megalapozó körülménynek nem tekinthető. Utalt arra is, hogy a vagyonfelügyelői díj jogszabályban meghatározott mértéke nem a vagyonfelügyelő eljárásától, hanem az eljárás befejezésének módjától függ. A bíróság az adós és a hitelezők által megkötött egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az megfelel a jogszabályokban foglaltaknak.
A jogerős végzés ellen a vagyonfelügyelő nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a fellebbezés elbírálásával az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, másodlagosan pedig kérte a jogerős végzés - elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedő - hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.
Állította, hogy a jogerős végzés sérti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 237. §-át és a Cstv. 6. § (4) bekezdését.
Rámutatott, hogy álláspontja szerint arra a kérdésre kell a felülvizsgálati eljárásban választ adni, hogy megilleti-e önálló fellebbezési jog a vagyonfelügyelőt a csődeljárást megszüntető végzéssel szemben.
Álláspontja szerint a Pp. 237. §-át nem lehet alkalmazni, ha a fellebbező részbeni érdekeltsége áll fenn. A vagyonfelügyelő érintettségét, érdekeltségét megalapozza, hogy az egyezség jóváhagyása esetén magasabb összegű díj illeti meg, ráadásul a bíróság a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett egyezségről döntött, és végzésében a vagyonfelügyelő eljárását, intézkedését és ellenjegyzését is minősítette, amikor úgy foglalt állást, hogy az egyezség a Cstv. szabályainak nem felelt meg.
Ha megtagadnák a vagyonfelügyelőtől a jogorvoslati jogot, az a Pp.-vel és az Alaptörvénnyel is ellentétesen azt jelentené, hogy egy az eljárásban résztvevő, annak törvényes lefolytatásáért felelős jogalanyt érintően a bíróságnak megfellebbezhetetlen döntési és rendelkezési jogosultsága lenne, amivel a vagyonfelügyelő eljárásbeli szerepe kérdőjeleződne meg.
A Kúria a tényállást kiegészíti azzal, hogy az adóssal szemben 2015. július 13-án megindult a felszámolási eljárás.
A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
A Pp. 270. § (2) bekezdése szerint az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
A vagyonfelügyelő fellebbezését hivatalból elutasító végzést helybenhagyó másodfokú jogerős határozat nem tekinthető az ügy érdemében hozott végzésnek.
Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a vagyonfelügyelőnek nemcsak a felülvizsgálati, de a fellebbezési joga is korlátozott a Pp. 233. § (1) bekezdése alapján.
Nem vitásan a vagyonfelügyelőt a Cstv. 6. § (4) bekezdése szerint félnek kell tekinteni a csődeljárásban, azonban csak a törvény által ráruházott jogait gyakorolhatja, és e körben illeti meg a jogorvoslati jog is. Miután a kifogás elbírálása kapcsán külön fellebbezésnek nincs helye, e végzés ellen külön jogorvoslattal nem élhet. Feladata a csődegyezség létrehozása körében befejeződik azzal, hogy az adós a csődegyezséget benyújtja a bírósághoz. Önálló jogi érdekeltsége a csődegyezség jóváhagyása tekintetében nincs, az adós által benyújtott jogorvoslat esetén beavatkozóként támogathatja az adóst. Ha díjának meghatározása - az adott eljárás befejezési módhoz képest - tévesen történt, akkor e körben önálló fellebbezési joga és felülvizsgálati joga van.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a vagyonfelügyelő felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból elutasította.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. § (1) bekezdésének f) pontja, valamint 50. §-ának (4) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelem hivatalból történt elutasítása folytán - a mérsékelt felülvizsgálati eljárási illeték 3.000 Ft, ezért a vagyonfelügyelő az általa illetékbélyeggel lerótt 30.000 Ft-ból 27.000 Ft-ot visszaigényelhet az adóhatóságtól az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján. A Kúria erről az állami adóhatóságot az Itv. 81. §-ának (2) bekezdése alapján, a határozatának az elsőfokú bíróság útján való megküldésével értesíti. A Kúria tájékoztatja a vagyonfelügyelőt, hogy az illeték visszatérítését az adóhatóságtól kérnie kell.
A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdésének e) pontja zárja ki.