adozona.hu
ÍH 2015.159
ÍH 2015.159
PÉNZFORGALMI JELZŐSZÁM HIÁNYA MIATTI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS Ha a pénzforgalmi jelzőszám cégjegyzéki adatként történő feltüntetésének hiánya nem a cég mulasztására vezethető vissza, ezért vele szemben nincs helye törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának és nem kötelezhető felügyeleti illeték megfizetésére sem [Ctv. 80. § (3) bekezdés, 72. § (1) bekezdés, 24. § (1) bekezdés j) pont, (6) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Sz. Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság tekintetében Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala 2013. december 9. napján bejelentette, hogy a gazdasági társaság hatályos cégnyilvántartásban szereplő adatai nem felelnek meg a Ctv. 24. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt követelményeknek, tekintettel arra, hogy a cég létező pénzforgalmi számlaszámát, továbbá az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók nevét és székhelyét egyáltalán nem tartalmazza.
Az elsőfokú bíróság a bejelentés alapján ...
Az elsőfokú bíróság a bejelentés alapján hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban a 2014. február 25. napján kelt 2. sorszámú végzésével a Ctv. 80. § (1) bekezdésének megfelelően felhívta a társaságot arra, hogy a bejelentésre 30 napon belül nyilatkozzon és a törvénysértő állapotot szüntesse meg.
A társaság 2014. május 19. napján benyújtotta az elsőfokú bíróságnál az 1997. augusztus 4. napján kelt, a K&H Bank Zrt.-vel kötött pénzforgalmi bankszámlaszerződését.
Az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzésében tájékoztatta a céget, hogy a bankszámláját vezető pénzintézetnél járjon el új bankszámla nyitása iránt, és erről tájékoztassa a cégbíróságot.
A társaság 2014. november 4. napján ismét benyújtotta az elsőfokú bíróságnak a korábban csatolt pénzforgalmi bankszámlaszerződését, és nyilatkozott, hogy az megkötése óta érvényes.
Az elsőfokú bíróság 2015. január 5. napján kelt 8. sorszámú végzésében felhívta a céget, hogy harminc napon belül a törvényes működést állítsa helyre, és kötelezte, hogy fizessen meg az államnak 100 000 forint eljárási illetéket. Határozata indokolásában rögzítette, a felhívására a cég bejelentette, hogy 1997. óta van érvényes bankszámlája. A bíróság tájékoztatta a gazdasági társaságot, hogy a cégjegyzékben ennek ellenére nincs feltüntetve a bankszámlaszám. Ezért ismételten felhívta, hogy nyisson bankszámlát. A cég ismételten arra hivatkozott, hogy van bankszámlája. Az elsőfokú bíróság azonban megállapította, hogy a cégjegyzék nem tartalmazza a cég pénzforgalmi számláját, valamint az azt vezető pénzügyi intézmény nevét és székhelyét, ezért a céggel szemben a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedését alkalmazta, és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 65. § (3) bekezdése és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 78. § (1) bekezdése alapján rendelkezett az illeték megfizetéséről.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezést terjesztett elő, amelyben - érdemben - a végzés megváltoztatását és a 100 000 forint eljárási illeték törlését kérte. Előadta, hogy a cég 1997. augusztus 4. óta működő bankszámlával rendelkezik, ezt az adóhatóság felé is megküldte, illetve azóta is innen teljesíti kötelezettségeit. A számlát vezető pénzintézetet is megkereste, amely kiadta részére az eredeti bankszámla szerződést, melyet az eljárás során becsatolt. A fellebbezéséhez mellékelt 2015. január 18. napján kelt bankinformációban rögzítettek szerint a bank a cég pénzforgalmi számlaszámát a törvényi szabályozásnak megfelelően jelentette, amelyet az ügyfél kérésére felülvizsgálnak, és újra jelentenek az illetékes hatóságok felé. A társaság a fellebbezésében hivatkozott továbbá a Ctv. 24. § (6) bekezdés j) pontjára, amely szerint a pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató elektronikus adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságon a számla megnyitását követő nyolc napon belül.
A fellebbezés megalapozott.
A cégjegyzék adataira, a törvényességi felügyeleti eljárásra nézve a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A Ctv. 72. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. A törvénysértő állapot megszüntetése érdekében alkalmazandó intézkedéseket a Ctv. 81. § (1) bekezdése sorolja fel. Ilyen intézkedés alkalmazására a törvényességi felügyeleti eljárás céljára is figyelemmel csakis akkor kerülhet sor, ha az eljárásra alapul szolgáló jogsértés fennáll, és az a társaság mulasztására vezethető vissza.
A Ctv. 80. § (4) bekezdése előírja, hogy a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a cégbíróság megállapítja, hogy a törvénysértő állapot nem áll fenn.
A Ctv. 24. § (1) bekezdés j) pontja értelmében a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók nevét és székhelyét.
A Ctv. 24. § (6) bekezdése alapján az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató elektronikus adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságon a számla megnyitását követő nyolc napon belül. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszűnése esetén is. A bejelentés nem esik illeték, illetve közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség alá. Az adat bejelentése automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg. Ha a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató e kötelezettségének nem, vagy nem határidőben tesz eleget, a cégbíróság erről tájékoztatja a Magyar Nemzeti Bankot.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: régi Ctv.) 12. § (1) bekezdés - 2001. szeptember 1. napjától hatályos - k) pontja alapján a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét.
A régi Ctv. 12. § (4) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát vezető pénzügyi intézmény - ha ennek műszaki feltételei fennállnak, számítógépes adattovábbítás útján - köteles bejelenteni a cégbíróságon a számla megnyitásától számított 30 napon belül, ez a rendelkezés irányadó pénzforgalmi számla megszűnése esetén is.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 186. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálybalépésének időpontjában már bejegyzett cégnek a törvény hatálybalépésekor fennálló pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatot a cégbíróság számítógépes rendszer útján, 2001. december 31-ig tartozott beszerezni az adóhatóságtól.
A Fővárosi Ítélőtábla a közhiteles cégnyilvántartás adataiból megállapította, hogy a társaság pénzforgalmi jelzőszáma XXXX, a számla megnyitásának dátuma 1997. augusztus 4. napja; a pénzforgalmi jelzőszámot a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. kezeli, amely adatot a cégjegyzékbe 2015. január 28. napján jegyeztek be. Ezt megelőzően 2001. 11. 12. - 2001. 11. 12. napi hatállyal szerepel a cég pénzforgalmi jelzőszáma azonos adatokkal a cégnyilvántartásban.
A fentiekből következik, a törvényességi felügyeleti eljárást az elsőfokú bíróság a bejelentés alapján jogszerűen indította meg a céggel szemben, mivel a cégjegyzék nem tartalmazta azt az adatot, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak [Ctv. 74. § (1) bekezdés e) pont]. Az eljárás során azonban igazolást nyert, hogy a cég mindvégig rendelkezett érvényes bankszámlával, az időközben a cégjegyzékbe bejegyzett pénzforgalmi jelzőszáma az általa becsatolt bankszámlaszerződésen szereplővel azonos, és a fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen következik, hogy a pénzforgalmi jelzőszám cégjegyzéki adatként való feltüntetésének hiánya nem a cég mulasztására vezethető vissza, nem róható a társaság terhére. Ezért vele szemben intézkedés alkalmazásának, továbbá az Itv. 65. § (1) bekezdése, illetve a 3/2014. PJE alapján sem a teljes, sem a mérsékelt felügyeleti illeték kiszabásának nincs helye.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, a törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását, valamint a cég illeték megfizetésére kötelezését mellőzte, és az eljárást Ctv. 80. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával megszüntette.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgtf. 43.382/2015/4.)