adozona.hu
BH+ 2015.12.524
BH+ 2015.12.524
A cégjegyzékbe hivatalból bejegyző végzéssel szemben a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt per nem indítható [2006. évi V. tv. (Ctv.) 64/A. §, 65. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvényszék cégbírósága 2013. március 5-én kelt végzésével az alperes cégjegyzékébe hivatalból bejegyezte, hogy a felszámolási eljárás 2013. február 9-én, a felszámoló bíróság végzése folytán, a cég fennmaradásával fejeződött be.
A felperesek keresetükben a fenti végzés hatályon kívül helyezését kérték arra hivatkozva, hogy a változás-bejegyzési eljárás alapjául szolgáló dokumentumok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. Előadták, hogy a felszámolási eljárás hitelezői egyezséggel törté...
A felperesek keresetükben a fenti végzés hatályon kívül helyezését kérték arra hivatkozva, hogy a változás-bejegyzési eljárás alapjául szolgáló dokumentumok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. Előadták, hogy a felszámolási eljárás hitelezői egyezséggel történő befejezéséhez szükséges legfőbb szervi előzetes jóváhagyó határozat meghozatalára jogszabálysértően került sor.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A elsőfokú bíróság a 2013. november 20-án kelt végzésével a pert megszüntette. Kifejtette, a cégbíróság végzése a felperesekre rendelkezést nem tartalmaz, így a felperesek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 65. § (1) bekezdése szerinti perindításra nem jogosultak. A keresetlevelet ezért a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna elutasítani.
A felperesek fellebbezésükben a fenti végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárás lefolytatására, újabb határozat hozatalára utasítását kérték a keresetüknek megfelelő határozat meghozatala érdekében.
A másodfokú bíróság a 2014. szeptember 5-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Kifejtette, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperesek kereshetőségi jogának hiányában szüntette meg a pert. A Ctv. 65. § (1) bekezdése ugyanis csak a kérelemre indult bejegyzési eljárásokban hozott végzésekre irányadó. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság végzését érdemben helytállónak tartotta, mert a hivatalból hozott változásbejegyző végzéssel szemben a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt per nem indítható, csak a cég, valamint az ügyész kérheti a hibás bejegyzés kijavítását (Ctv. 64/A. §). A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a fellebbezés elbírálása szempontjából nincs jogi jelentősége annak, a felpereseknek az eljáró bíróval szemben előterjesztett elfogultsági kifogása, valamint az ellenkérelemre nyilatkozat megtétele céljából határidő biztosítása iránti kérelmükre figyelemmel az elsőfokú bíróság csak 2013. november 20-án rendelkezett a per megszüntetéséről.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben - annak tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú végzés megváltoztatásával keresetüknek megfelelő határozat meghozatalát kérték. Kérték továbbá, hogy a Kúria utasítsa a cégbíróságot az alperes cégjegyzékből történő törlésére. Előadták, a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon nem vette figyelembe az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, miszerint a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja szerint hivatalból kellett volna elutasítani. E helyett 8 hónap eltelte után szüntette meg a pert. Sérelmezték, hogy nem értesítette az ügyészséget a szükséges intézkedések megtétele céljából, és úgy hozta meg döntését, hogy tudott az alperes jogellenes működéséről, a 2012. április 16-i, a 2012. december 14-i, a 2013. március 29-i küldöttgyűlések törvénysértő összehívásáról. A felperesek állították, tagsági jogaikat sérti, hogy az alperes bejegyzése óta nem rendelkezik jogszerűen megválasztott küldöttekkel.
Az alperes a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra észrevételt nem tett.
A Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
Mindenekelőtt rögzíti, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelme nincs összhangban az indokolásukban írtakkal. Részben azt állítják, hogy a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül, haladéktalanul el kellett volna utasítani, részben azt, hogy a változásbejegyző végzést hatályon kívül kell helyezni.
A Kúria maradéktalanul elfogadta a perben eljárt bíróságok álláspontját a tekintetben, hogy a felpereseket a támadott hivatalból meghozott változásbejegyző végzéssel szemben keresetindítási jog nem illette meg, mégpedig a másodfokú bíróság végzésében rögzített okból. A másodfokú bíróság arra is helyesen mutatott rá, hogy az elsőfokú döntés érdemi helytállóságát nem érinti, a másodfokú eljárás során nem volt értékelhető, hogy a keresetlevél hivatalbóli elutasítására nem a keresetlevél megvizsgálását követően azonnal került sor. A Kúria álláspontja szerint az ügyészség értesítésének elmaradása - az adott tényállás mellett - jogszabálysértésként ugyancsak nem értékelhető, mert ilyen jogszabályi kötelezettség a peres bíróságokat jelen ügyben nem terhelte.
A felülvizsgálati kérelemben kifejtettekre tekintettel a Kúria hangsúlyozza, a cégbíróság meghozott változásbejegyző végzése ellen, ahogy arra a másodfokú bíróság is rámutatott és ahogy azt már a bejegyző végzés is tartalmazta, a Ctv. 64/A. §-ában szabályozott jogorvoslatnak van helye. A cégbíróságnak a hivatalból eljárás keretében született végzése meghozatalakor - vagyis egy másik bíróság jogerős határozatának cégnyilvántartásba bejegyzésekor - nincs hatásköre arra, hogy vizsgálja, felülbírálja, a vele azonos szinten, ugyancsak nemperes eljárás keretében eljáró felszámoló bíróság jogerős végzésével jogszerűen rendelkezett-e az alperes felszámolási eljárásának befejezéséről. Nem értékelheti végzése meghozatalakor azt sem, hogy az alperes szabályszerűen működik-e, a felperesek által hivatkozott küldöttgyűlések összehívására szabályszerűen került-e sor. Ezzel összefüggésben a felpereseknek más eljárások keretében van, vagy lehet kereshetőségi, illetve törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésére irányuló joga.
(Kúria Gfv. VII. 30.025/2015.)
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Pongó Erik ügyvéd által képviselt F. E. I. r. és F. E.-né II. r. felpereseknek dr. Szabó Sándor ügyvéd által képviselt I. Társulat alperes ellen a Balassagyarmati Törvényszék előtt 7.G.20.159/2013. számon indult perben és a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpkf.43.390/2014/2. számú végzésével szemben a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
A Balassagyarmati Törvényszék Cégbírósága 2013. március 5-én kelt végzésével hivatalból az alperes cégjegyzékébe bejegyezte, hogy a felszámolási eljárás 2013. február 9-én, a felszámoló bíróság Fpk.12-09-000047 számú végzése folytán, a cég fennmaradásával fejeződött be.
A felperesek keresetükben a fenti végzés hatályon kívül helyezését kérték arra hivatkozva, hogy a változás-bejegyzési eljárás alapjául szolgáló dokumentumok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. Előadták, hogy a felszámolási eljárás hitelezői egyezséggel történő befejezéséhez szükséges legfőbb szervi előzetes jóváhagyó határozat meghozatalára jogszabálysértően került sor.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A elsőfokú bíróság a 2013. november 20-án kelt végzésével a pert megszüntette. Kifejtette, a cégbíróság végzése a felperesekre rendelkezést nem tartalmaz, így a felperesek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 65. § (1) bekezdése szerinti perindításra nem jogosultak. A keresetlevelet ezért a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna elutasítani.
A felperesek fellebbezésükben a fenti végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárás lefolytatására, újabb határozat hozatalára utasítását kérték a keresetüknek megfelelő határozat meghozatala érdekében.
A másodfokú bíróság a 2014. szeptember 5-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Kifejtette, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperesek kereshetőségi jogának hiányában szüntette meg a pert. A Ctv. 65. § (1) bekezdése ugyanis csak a kérelemre indult bejegyzési eljárásokban hozott végzésekre irányadó. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság végzését érdemben helytállónak tartotta, mert a hivatalból hozott változásbejegyző végzéssel szemben a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt per nem indítható, csak a cég, valamint az ügyész kérheti a hibás bejegyzés kijavítását (Ctv.64/A. §). A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a fellebbezés elbírálása szempontjából nincs jogi jelentősége annak, a felpereseknek az eljáró bíróval szemben előterjesztett elfogultsági kifogása, valamint az ellenkérelemre nyilatkozat megtétele céljából határidő biztosítása iránti kérelmükre figyelemmel az elsőfokú bíróság csak 2013. november 20-án rendelkezett a per megszüntetéséről.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben - annak tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú végzés megváltoztatásával keresetüknek megfelelő határozat meghozatalát kérték. Kérték továbbá, hogy a Kúria utasítsa a cégbíróságot az alperes cégjegyzékből történő törlésére. Előadták, a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság azon megállapítását, miszerint a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja szerint hivatalból kellett volna elutasítani. E helyett 8 hónap eltelte után szüntette meg a pert. Sérelmezték, hogy nem értesítette az ügyészséget a szükséges intézkedések megtétele céljából, és úgy hozta meg döntését, hogy tudott az alperes jogellenes működéséről, a 2012. április 16-i, a 2012. december 14-i, a 2013. március 29-i küldöttgyűlések törvénysértő összehívásáról. A felperesek állították, tagsági jogaikat sérti, hogy az alperes bejegyzése óta nem rendelkezik jogszerűen megválasztott küldöttekkel.
Az alperes a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra észrevételt nem tett.
A Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
Mindenekelőtt rögzíti, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelme nincs összhangban az indokolásukban írtakkal. Részben azt állítják, hogy a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül, haladéktalanul el kellett volna utasítani, részben azt, hogy a változásbejegyző végzést hatályon kívül kell helyezni.
A Kúria maradéktalanul osztotta a perben eljárt bíróságok álláspontját a tekintetben, hogy a felpereseket a támadott hivatalból meghozott változásbejegyző végzéssel szemben keresetindítási jog nem illette meg, mégpedig a másodfokú bíróság végzésében rögzített okból. A másodfokú bíróság arra is helyesen mutatott rá, hogy az elsőfokú döntés érdemi helytállóságát nem érinti, a másodfokú eljárás során nem volt értékelhető, hogy a keresetlevél hivatalbóli elutasítására nem a keresetlevél megvizsgálását követően azonnal került sor. A Kúria álláspontja szerint az ügyészség értesítésének elmaradása jogszabálysértésként ugyancsak nem értékelhető az adott tényállás mellett, mert ilyen jogszabályi kötelezettség a peres bíróságokat jelen ügyben nem terhelte.
A felülvizsgálati kérelemben kifejtettekre tekintettel a Kúria hangsúlyozza, a cégbíróság meghozott változásbejegyző végzése ellen, ahogy arra a másodfokú bíróság is rámutatott és ahogy azt már a bejegyző végzés is tartalmazta, a Ctv. 64/A. §-ában szabályozott jogorvoslatnak van helye. A cégbíróságnak a hivatalból eljárás keretében született végzése meghozatalakor - vagyis egy másik bíróság jogerős határozatának cégnyilvántartásba bejegyzésekor - nincs hatásköre arra, hogy vizsgálja, felülbírálja, a vele azonos szinten, ugyancsak nemperes eljárás keretében eljáró felszámoló bíróság jogerős végzésével jogszerűen rendelkezett-e az alperes felszámolási eljárásának befejezéséről. Nem értékelheti végzése meghozatalakor azt sem, hogy az alperes szabályszerűen működik-e, a felperesek által hivatkozott küldöttgyűlések összehívására szabályszerűen került-e sor. Ezzel összefüggésben a felpereseknek más eljárások keretében van, vagy lehet kereshetőségi, illetve törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésére irányuló joga.
A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban megítélhető perköltsége nem merült fel, így arról rendelkezni nem kellett.