adozona.hu
BH 2015.12.333
BH 2015.12.333
A peres bíróságnak a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben elsődlegesen azt szükséges vizsgálnia, hogy a bejegyzési kérelem elbírálásának folyamatban léte alatt benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem érdemi elbírálásának feltételei fennálltak-e. Amennyiben nem, kizárólag a Ctv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott körben vizsgálható a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő fél által benyújtott kereset [2006. évi V. tv. (Ctv.) 46. § (1) bek., 50. § (1) bek., 65. §
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] 2013. március 28-án az alperes adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a cégbíróságon a felperes ügyvezetői tisztségének törlése, az új képviseletre jogosult ügyvezető, annak kézbesítési megbízottja, az üzletrész-átruházás alapján bekövetkezett tagváltozás, illetve a létesítő okirat módosításának bejegyzése iránt.
[2] 2013. április 6-án, a még folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás során a felperes - mint az alperes egyik jogi személy tagjának az ügyvezetője, közvete...
BH 2015.12.333 A peres bíróságnak a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben elsődlegesen azt szükséges vizsgálnia, hogy a bejegyzési kérelem elbírálásának folyamatban léte alatt benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem érdemi elbírálásának feltételei fennálltak-e. Amennyiben nem, kizárólag a Ctv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott körben vizsgálható a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő fél által benyújtott kereset [2006. évi V. tv. (Ctv.) 46. § (1) bek., 50. § (1) bek., 65. § (1) bek., 74. § (3) bek., 77. § (1) bek., 78. § (2) bek.].
[1] 2013. március 28-án az alperes adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a cégbíróságon a felperes ügyvezetői tisztségének törlése, az új képviseletre jogosult ügyvezető, annak kézbesítési megbízottja, az üzletrész-átruházás alapján bekövetkezett tagváltozás, illetve a létesítő okirat módosításának bejegyzése iránt.[2] 2013. április 6-án, a még folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás során a felperes - mint az alperes egyik jogi személy tagjának az ügyvezetője, közvetetten tulajdonosa - törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperes ellen, kérve az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a bejegyezni kért adatok alapjául megjelölt taggyűlési határozatok jogellenesen összehívott, 2013. március 14-én megtartott, olyan taggyűlésen születtek, amelyen az ügyvezetése alatt működő, közvetetten tulajdonában álló társaság szabályszerű képviselete nem volt biztosított. Előadta azt is, hogy az említett tag érvényesen nem mondott le az alperes másik tagjának átruházni kívánt üzletrészén fennálló elővásárlási jogáról sem.
[3] A cégbíróság a felperes törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsítettnek látva, a bejegyzési eljárást felfüggesztette. Felhívta egyúttal az alperest a felperes beadványában jelzett törvénysértő állapot 30 napon belüli megszüntetésére, szabályszerűen összehívott taggyűlés megtartásával.
[4] 2013. május 27-én az alperes társaság tagjai újabb taggyűlést tartottak. Ezen a korábban meghozott, az adatváltozások bejegyzésének alapjául megjelölt határozatokat ismételten elfogadták, illetve megerősítették.
[5] A cégbíróság az erről szóló taggyűlési jegyzőkönyv benyújtását követően, 2013. október 18-án kelt végzésével a felperes törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése iránti kérelmét elutasította. Jogi álláspontja szerint az adott törvényességi felügyeleti eljárásban nem volt vizsgálható az alperes tagjának az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos döntése, ahogy a csatolt okiratok valódisága sem. A cégbíróság megítélése szerint tehát, a felperest megillette a törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésének a joga, csak a kérelme olyan jogsértés kivizsgálására irányult, amelyre az adott eljárás keretei között nem kerülhetett sor. A cégbíróság a 2013. október 18-án kelt és 2013. november 7-én közzétett határozatával a bejelentett adatváltozások bejegyzését elrendelte.
[6] A felperes a 2013. november 8-án benyújtott keresetében a cégbíróság bejegyző végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a keresetével érintett végzés meghozatalát megelőző változásbejegyzési eljárás során, mint törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező fél, jogosult a cégbíróság határozatát teljes terjedelmében és nemcsak a rá vonatkozó rendelkezés tekintetében támadni. Előadta, hogy a perbeli taggyűlések összehívása a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 143. § (1) bekezdésébe, illetve az alperes társasági szerződésének 11.6. pontjába ütközött. Hivatkozott arra is, hogy az alperes egyik tagjának szabályszerű képviselete nem volt biztosított. A taggyűlés ezért nem volt határozatképes, a Gt. 142. § (3) bekezdése értelmében. Állította azt is, hogy az alperes másik tagjának üzletrészén fennálló elővásárlási jogról az alperes nevében csak ő lett volna jogosult lemondó nyilatkozatot tenni, a Gt. 29. § (1) bekezdése szerint. Utalt arra, hogy a bejegyzés iránti kérelemhez az alperes nem csatolta sem az erről, sem a kívül állóra történő üzletrész-átruházáshoz való hozzájárulásról szóló, az alperes taggyűlése által adott nyilatkozatot, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2. számú mellékletének II. ad) és ae) pontjában előírtak ellenére. Vitatta, hogy a nem ügyvezető által összehívott taggyűléseken a Gt. 20. § (3) bekezdésének alkalmazásával, a tagok jogszabályoknak megfelelő taggyűlési határozatokat hozhattak. A felperes utalt arra is, hogy a perbeli taggyűléseken nem készült szabályszerű jegyzőkönyv, nem született döntés a határozatoknak a határozatok könyvébe történő bejegyzéséről.
[7] Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Ctv. 65. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással, a felperes kereshetőségi jogát kizárólag a rá vonatkozó rendelkezés tekintetében ismerte el. Érdemben vitatta az általa megjelölt jogszabálysértéseket.
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Úgy találta, helye volt a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának. Az alperes májusban megtartott taggyűlése azonban a márciusi taggyűlésen meghozott határozatok jogellenességét kiküszöbölte. Utalt arra is, a Gt. 20. § (3) bekezdésében írtak alapján nem volt akadálya annak, hogy a májusban ugyancsak nem az ügyvezető által szabályszerűen összehívott taggyűlésen a tagok jogszabályoknak megfelelő határozatokat hozzanak. Úgy ítélte továbbá, hogy a bejegyzési kérelemhez az alperes csatolta mindazokat az okiratokat, amelyeket a Ctv. előírt. A perbeli adatváltozások bejegyzését elrendelő végzés meghozatalának mind anyagi jogi, mind eljárási jogi feltételei fennálltak.
[9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, tárgyaláson kívül hozott ítéletével helybenhagyta.
[10] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az ítélőtábla új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte.
[11] Előadta, a másodfokú ítélet meghozatalára a Pp. 256/A. § (3) bekezdésének megsértésével, a felek előzetes tájékoztatásának hiányában, tárgyaláson kívül került sor. A felperes ezért jogainak érvényesítésében akadályozva volt. Hivatkozott arra is, hogy az ítélőtábla a Ctv. 77. § (1) bekezdését, a Ctv. 78. § (2) bekezdését megsértve állapította meg a keresettel támadott végzésnek a felperesre vonatkozó rendelkezéseit meghaladó része tekintetében a felperes kereshetőségi jogának hiányát. Sérelmezte továbbá, hogy a másodfokú bíróság érdemben nem bírálta el az adatváltozások alapjául megjelölt taggyűlési határozatok, az átruházott üzletrészen fennállt elővásárlási jogról való lemondás jogellenességével kapcsolatos felperesi állításokat. Állította azt is, hogy az ítélőtábla jogi álláspontjából az következik, a per megszüntetéséről kellett volna döntenie. A jogerős ítélet ezért a Gt. 32. § (1) bekezdését, a 123. § (2) bekezdését, 126. § (1) bekezdését, 141. § (2) bekezdés d) pontját, 152. § (2) bekezdését, 146. § (1) és (3) bekezdését, 29. § (1) bekezdését, valamint a Ctv. 2. számú mellékletének II. ad.) pontját, illetve a Pp. 251. §-át sérti.
[12] Az alperes a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte.
[13] A Kúria az ítélőtábla határozatát a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Azt a felperes által megjelölt okokból az alábbiakra tekintettel nem találta jogszabálysértőnek.
[14] A felperes alaptalanul állította, hogy a másodfokú bíróság nem tájékoztatta arról, a fellebbezését tárgyaláson kívül kívánja elbírálni. Az erről és a tárgyalás kitűzése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről szóló 2014. szeptember 4-én kelt ítélőtáblai végzést ugyanis 2014. szeptember 15-én a posta kézbesítette a felperest képviselő ügyvédi iroda címén, az ezt igazoló tértivevény adatai szerint. A jogerős ítélet meghozatalára ezért a Pp. 256/A. § (3) bekezdésének megsértése nélkül - tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában - tárgyalás mellőzésével került sor.
[15] A Kúria - bár a másodfokú bíróság által megjelölttől eltérő okból - egyetértett azzal a jogerős ítéletben kifejtett jogi állásponttal, hogy a felperes kereshetőségi joga a Ctv. 65. § (1) bekezdése értelmében kizárólag a hatályon kívül helyezni kért bejegyző végzésnek a rá vonatkozó rendelkezésével szemben állt fenn.
[16] Az ítélőtábla helytállóan ítélte úgy, hogy a felperes nem volt jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni. E jogosultságának hiányát azonban nem a másodfokú bíróság által hivatkozott jogi érdek valószínűsítésének hiánya eredményezte, hanem az, hogy a Ctv. 74. § (3) bekezdése szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye, ha az arra vonatkozó igény más polgári perben érvényesíthető. Márpedig a felperes mint az alperes ügyvezetője, az adatváltozások bejegyzésének alapjául megjelölt, a törvényességi felügyeleti eljárás során a taggyűlés nem szabályszerű összehívása és megtartása miatt jogellenesen meghozottnak állított, valamennyi taggyűlési határozatot megtámadhatta volna, kérhette volna azok peres bíróság általi felülbírálatát a Gt. 45. § (2) bekezdése értelmében. Amint az a BH 2014.130. számú kúriai döntésből is kitűnik, az említett jogszabályon alapuló keresetének előterjesztését nem akadályozta, hogy a perbeli taggyűléseken a tisztségéből visszahívták.
[17] A Kúria szerint tehát a felperest a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga az adott tényállás mellett nem illette meg, figyelemmel arra, hogy a Ctv. 78. §-a olyan rendelkezést nem tartalmaz, amely miatt a Ctv. 74. § (3) bekezdése nem lenne alkalmazandó. A Ctv. 78. § (2) bekezdésének rendelkezése azt jelenti, hogy ha a cégbíróság a bejegyzési eljárás során előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja - akár legitimáció hiányában, akár érdemben -, a kérelmezőt a végzéssel szemben fellebbezési jog nem illeti meg, de a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújthat be. Ezen eljárásban a peres bíróság feladata annak elbírálása, hogy a felperesként fellépő törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő jogosult volt-e törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésére. Ha úgy ítéli meg, hogy nem, ez a felperes kereseti kérelmének terjedelmét a Ctv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott körre korlátozza, vagyis a végzés rá vonatkozó rendelkezéseit támadhatja keresetében. Így tehát ilyen esetekben fel sem merülhet, hogy a per megszüntetéséről kellene, lehetne dönteni, a keresetet érdemben kell elbírálni.
[18] Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban is, hogy a bejegyzési eljárás során a cégbíróság a vizsgálati jogkörét a Ctv. 50. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 46. § (1) bekezdésének keretei között gyakorolhatta. A felperes képviseleti jogának törléséhez szükséges taggyűlési határozaton túl, a taggyűlés összehívásáról szóló meghívó, a taggyűlésen megjelent tagok képviseletére vonatkozó okirat becsatolását a Ctv. nem írta elő. Az azok által igazolt körülmények vizsgálatára a cégbíróság hatásköre sem terjedt ki. A jelen eljárásban emiatt nem volt vizsgálható, hogy a felperes ügyvezetői tisztségéből való visszahívására szabályszerűen összehívott és megtartott taggyűlésen hozott határozattal került-e sor. A felperes által a jogellenes határozathozatalt alátámasztó jogi érvek elbírálására jelen eljárásban nem volt mód. A jogerős ítélet nem sérti ezért az alkalmazásra nem került, a felperes által a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. Miután a felperes a tagváltozás bejegyzését kereshetőségi joga hiányában, jelen eljárás keretei között nem támadhatta, az e körben általa hivatkozott anyagi jogi és eljárási jogi jogszabálysértések vizsgálatára ugyancsak nem volt jogi lehetőség.
[19] A Kúria mindezekre tekintettel, az ügy érdemi elbírálásra kiható jogszabálysértés nélkül hozott, az anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.051/2015.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Kemenes & Tüske Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Tüske Gábor ügyvéd által képviselt K. G. felperesnek a dr. Gaál Zsolt ügyvéd által képviselt D. Kft. alperes ellen adatváltozásokat bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a Fővárosi Törvényszéken 37.G.44.362/2013. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.431/2014/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
2013. március 28-án az alperes adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán a felperes ügyvezetői tisztségének törlése, az új képviseletre jogosult ügyvezető, annak kézbesítési megbízottja, az üzletrész átruházás alapján bekövetkezett tagváltozás, illetve a létesítő okirat módosításának bejegyzése iránt.
2013. április 6-án, a még folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás során a felperes - mint az alperes egyik jogi személy tagjának az ügyvezetője, közvetetten tulajdonosa - törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperes ellen, kérve az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a bejegyezni kért adatok alapjául megjelölt taggyűlési határozatok jogellenesen összehívott, 2013. március 14-én megtartott, olyan taggyűlésen születtek, amelyen az ügyvezetése alatt működő, közvetetten tulajdonában álló társaság szabályszerű képviselete nem volt biztosított. Előadta azt is, hogy az említett tag érvényesen nem mondott le az alperes másik tagjának átruházni kívánt üzletrészén fennálló elővásárlási jogáról sem.
A cégbíróság a felperes törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsítettnek látva, a bejegyzési eljárást felfüggesztette. Felhívta egyúttal az alperest a felperes beadványában jelzett törvénysértő állapot 30 napon belüli megszüntetésére szabályszerűen összehívott taggyűlés megtartásával.
2013. május 27-én az alperes társaság tagjai újabb taggyűlést tartottak. Ezen a korábban meghozott, az adatváltozások bejegyzésének alapjául megjelölt határozatokat ismételten elfogadták, illetve megerősítették.
A cégbíróság az erről szóló taggyűlési jegyzőkönyv benyújtását követően, 2013.október 18-án kelt végzésével a felperes törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése iránti kérelmét elutasította. Jogi álláspontja szerint az adott törvényességi felügyeleti eljárásban nem volt vizsgálható az alperes tagjának az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos döntése, ahogy a csatolt okiratok valódisága sem. A cégbíróság megítélése szerint tehát, a felperest megillette a törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésének a joga, csak a kérelme olyan jogsértés kivizsgálására irányult, amelyre az adott eljárás keretei között nem kerülhetett sor. A cégbíróság a 2013. október 18-án kelt és 2013. november 7-én közzétett Cg.01-09-930396/33. számú határozatával a bejelentett adatváltozások bejegyzését elrendelte.
A felperes a 2013. november 8-án benyújtott keresetlevelében a cégbíróság bejegyző végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a keresetével érintett végzés meghozatalát megelőző változás bejegyzési eljárás során mint törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező fél, jogosult a cégbíróság határozatát teljes terjedelmében és nemcsak a reá vonatkozó rendelkezés tekintetében támadni. Előadta, hogy a perbeli taggyűlések összehívása a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 143. § (1) bekezdésébe, illetve az alperes társasági szerződésének 11.6. pontjába ütközött. Hivatkozott arra is, hogy az alperes egyik tagjának szabályszerű képviselete nem volt biztosított. A taggyűlés ezért nem volt határozatképes, a Gt. 142. § (3) bekezdése értelmében. Állította azt is, hogy az alperes másik tagjának üzletrészén fennálló elővásárlási jogról az alperes nevében ő lett volna csak jogosult lemondó nyilatkozatot tenni, a Gt. 29. § (1) bekezdése szerint. Utalt arra, hogy a bejegyzés iránti kérelemhez az alperes nem csatolta sem az erről, sem a kívül állóra történő üzletrész átruházáshoz való hozzájárulásról szóló, alperes taggyűlése által adott nyilatkozatot, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2. számú mellékletének II.ad) és ae) pontjában előírtak ellenére. Vitatta, hogy a nem ügyvezető által összehívott taggyűléseken a Gt. 20. § (3) bekezdésének alkalmazásával, a tagok jogszabályoknak megfelelő taggyűlési határozatokat hozhattak. A felperes utalt arra is, hogy a perbeli taggyűléseken nem készült szabályszerű jegyzőkönyv, nem született döntés a határozatoknak a határozatok könyvébe történő bejegyzéséről.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Ctv. 65. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással, a felperes kereshetőségi jogát kizárólag a reá vonatkozó rendelkezés tekintetében ismerte el. Érdemben vitatta az általa megjelölt jogszabálysértéseket.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Úgy találta, helye volt a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának. Az alperes májusban megtartott taggyűlése azonban a márciusi taggyűlésen meghozott határozatok jogellenességét kiküszöbölte. Utalt arra is, a Gt. 20. § (3) bekezdésében írtak alapján nem volt akadálya annak, hogy a májusban ugyancsak nem az ügyvezető által szabályszerűen összehívott taggyűlésen a tagok jogszabályoknak megfelelő határozatokat hozzanak. Úgy ítélte továbbá, hogy a bejegyzési kérelemhez az alperes csatolta mindazokat az okiratokat, amelyeket a Ctv. előírt. A perbeli adatváltozások bejegyzését elrendelő végzés meghozatalának mind anyagi jogi, mind eljárási jogi feltételei fennálltak.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, tárgyaláson kívül hozott ítéletével helyben hagyta.
Az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával szemben úgy látta, a felperes nem volt jogosult ügyvezetői tisztségére és közvetett tulajdonosi minőségére hivatkozással, a tagváltozás bejegyzése iránti kérelemhez kapcsolódóan törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni. Jogi érdekét ugyanis az általa hivatkozott tisztségével és tulajdonosi mivoltával nem valószínűsítette. A Ctv. 78. § (2) bekezdése szerint ezért a keresettel támadott végzés teljes terjedelmével szemben nem illette meg a kereshetőségi jog.
A Ctv. 65. § (1) bekezdése értelmében kizárólag az őt érintő rendelkezést sérelmezhette. A másodfokú bíróság úgy ítélte azonban, hogy a cégbíróság rendelkezésére állt a felperes képviseleti jogának törléséhez szükséges valamennyi okirat. Utalt arra is, hogy a cégeljárás során nem volt vizsgálható, a felperes ügyvezetői tisztségből való visszahívásáról szóló taggyűlési határozat szabályszerűen összehívott, határozatképes taggyűlésen született-e. A felperes a Gt. 45. § (2) bekezdése alapján kezdeményezett peres eljárás során kérhette volna az érintett határozat bírósági felülvizsgálatát.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az ítélőtábla új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte.
Előadta, a másodfokú ítélet meghozatalára a Pp. 256/A. § (3) bekezdésének megsértésével, a felek előzetes tájékoztatásának hiányában, tárgyaláson kívül került sor. A felperes ezért jogainak érvényesítésében akadályozva volt. Hivatkozott arra is, hogy az ítélőtábla a Ctv. 77. § (1) bekezdését, a Ctv. 78. § (2) bekezdését megsértve állapította meg a keresettel támadott végzésnek a felperesre vonatkozó rendelkezéseit meghaladó része tekintetében a felperes kereshetőségi jogának hiányát. Sérelmezte továbbá, hogy a másodfokú bíróság érdemben nem bírálta el az adatváltozások alapjául megjelölt taggyűlési határozatok, az átruházott üzletrészen fennállt elővásárlási jogról való lemondás jogellenességével kapcsolatos felperesi állításokat. Állította azt is, hogy az ítélőtábla jogi álláspontjából az következik, a per megszüntetéséről kellett volna döntenie. A jogerős ítélet ezért a Gt. 32. § (1) bekezdését, a 123. § (2) bekezdését, 126. § (1) bekezdését, 141. § (2) bekezdés d) pontját, 152. § (2) bekezdését, 146. § (1) és (3) bekezdését, 29. § (1) bekezdését, valamint a Ctv. 2. számú mellékletének II.ad.) pontját, illetve a Pp. 251. §-át sérti.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte.
A Kúria az ítélőtábla határozatát a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Azt a felperes által megjelölt okokból az alábbiakra tekintettel nem találta jogszabálysértőnek.
A felperes alaptalanul állította, hogy a másodfokú bíróság nem tájékoztatta arról, hogy a fellebbezését tárgyaláson kívül kívánja elbírálni. Az erről és a tárgyalás kitűzése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről szóló 2014. szeptember 4-én kelt 16.Gf.40.431/2014/2. számú ítélőtáblai végzést ugyanis 2014. szeptember 15-én a posta kézbesítette a felperest képviselő ügyvédi iroda címén, az ezt igazoló tértivevény adatai szerint. A jogerős ítélet meghozatalára ezért a Pp. 256/A. § (3) bekezdésének megsértése nélkül – tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában – tárgyalás mellőzésével került sor.
A Kúria – bár a másodfokú bíróság által megjelölttől eltérő okból – egyet értett azzal a jogerős ítéletben kifejtett jogi állásponttal, hogy a felperes kereshetőségi joga a Ctv. 65. § (1) bekezdése értelmében kizárólag a hatályon kívül helyezni kért bejegyző végzésnek a reá vonatkozó rendelkezésével szemben állt fenn.
Az ítélőtábla helytállóan ítélte úgy, hogy a felperes nem volt jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni. E jogosultságának hiányát azonban nem a másodfokú bíróság által hivatkozott jogi érdek valószínűsítésének hiánya eredményezte, hanem az, hogy a Ctv. 74. § (3) bekezdése szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye, ha az arra vonatkozó igény más polgári perben érvényesíthető. Márpedig a felperes mint az alperes ügyvezetője, az adatváltozások bejegyzésének alapjául megjelölt, a törvényességi felügyeleti eljárás során a taggyűlés nem szabályszerű összehívása és megtartása miatt jogellenesen meghozottnak állított, valamennyi taggyűlési határozatot megtámadhatta volna, kérhette volna azok peres bíróság általi felülbírálatát a Gt. 45. § (2) bekezdése értelmében. Amint az a BH 2014.130.számú kúriai döntésből is kitűnik, az említett jogszabályon alapuló keresetének előterjesztését nem akadályozta, hogy a perbeli taggyűléseken a tisztségéből visszahívták.
A Kúria szerint tehát a felperest a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga az adott tényállás mellett nem illette meg, figyelemmel arra, hogy a Ctv. 78. §-a olyan rendelkezést nem tartalmaz, amely miatt a Ctv. 74. § (3) bekezdése nem lenne alkalmazandó. A Ctv. 78. § (2) bekezdésének rendelkezése azt jelenti, hogy ha a cégbíróság a bejegyzési eljárás során előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja – akár legitimáció hiányában, akár érdemben –, a kérelmezőt a végzéssel szemben fellebbezési jog nem illeti meg, de a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújthat be. Ezen eljárásban a peres bíróság feladata annak elbírálása, hogy a felperesként fellépő törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő jogosult volt-e törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésére. Ha úgy ítéli meg, hogy nem, ez a felperes kereseti kérelmének terjedelmét a Ctv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott körre korlátozza, vagyis a végzés reá vonatkozó rendelkezéseit támadhatja keresetében. Így tehát ilyen esetekben fel sem merülhet, hogy a per megszüntetéséről kellene, lehetne dönteni, a keresetet érdemben kell elbírálni.
Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban is, hogy a bejegyzési eljárás során a cégbíróság a vizsgálati jogkörét a Ctv. 50. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 46. § (1) bekezdésének keretei között gyakorolhatta. A felperes képviseleti jogának törléséhez szükséges taggyűlési határozaton túl, a taggyűlés összehívásáról szóló meghívó, a taggyűlésen megjelent tagok képviseletére vonatkozó okirat becsatolását a Ctv. nem írta elő. Az azok által igazolt körülmények vizsgálatára a cégbíróság hatásköre sem terjedt ki. A jelen eljárásban emiatt nem volt vizsgálható, hogy a felperes ügyvezetői tisztségéből való visszahívására szabályszerűen összehívott és megtartott taggyűlésen hozott határozattal került-e sor. A felperes által a jogellenes határozathozatalt alátámasztó jogi érvek elbírálására jelen eljárásban nem volt mód. A jogerős ítélet nem sérti ezért az alkalmazásra nem került, a felperes által a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. Miután a felperes a tagváltozás bejegyzését kereshetőségi joga hiányában, jelen eljárás keretei között nem támadhatta, az e körben általa hivatkozott anyagi jogi és eljárási jogi jogszabálysértések vizsgálatára ugyancsak nem volt jogi lehetőség.
A Kúria mindezekre tekintettel, az ügy érdemi elbírálásra kiható jogszabálysértés nélkül hozott, az anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felperes az eredménytelen felülvizsgálati kérelme miatt köteles az alperes jogi képviseleti munkadíjból álló eljárási költségét megfizetni a Pp. 270. § (1) bekezdése, illetve 78. § (1) bekezdése alapján. Ennek mértékét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése, valamint 4/A. § (1) bekezdése alapján, általános forgalmi adóval növelt összegben határozta meg.
Budapest, 2015. szeptember 3.
Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.051/2015.)