adozona.hu
BH+ 2015.11.492
BH+ 2015.11.492
A közbeszerzési eljárásból kizárható az az erőforrást nyújtó szervezet is, amelynek mulasztása miatt a közbeszerzési eljárásból nem út, hanem az ajánlattevőt zárták ki [2011. CVIII. tv. 56. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Bem rakparti ág kivitelezése (Budai észak-déli villamos kapcsolat kialakítása) és a Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Széll Kálmán téri ág kivitelezése (Budai észak-déli villamos kapcsolat kialakítása) építési beruházások tárgyában az I. r. beavatkozó a 2013. december 2-án feladott és az Európai Unió hivatalos lapjában december 5-én közzétett ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást indított. A felhívás szerint egyebek mell...
BH+ 2015.11.492 A közbeszerzési eljárásból kizárható az az erőforrást nyújtó szervezet is, amelynek mulasztása miatt a közbeszerzési eljárásból nem út, hanem az ajánlattevőt zárták ki [2011. CVIII. tv. 56. § (1) bek.].
A Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Bem rakparti ág kivitelezése (Budai észak-déli villamos kapcsolat kialakítása) és a Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Széll Kálmán téri ág kivitelezése (Budai észak-déli villamos kapcsolat kialakítása) építési beruházások tárgyában az I. r. beavatkozó a 2013. december 2-án feladott és az Európai Unió hivatalos lapjában december 5-én közzétett ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást indított. A felhívás szerint egyebek mellett nem lehetett ajánlattevő az a szervezet, amellyel szemben törvényi kizáró okok álltak fenn. A kizáró okra vonatkozóan az ajánlattevő köteles nyilatkozni.Az ajánlattételi határidőig a felperes és két másik konzorcium tett a munkálatokra ajánlatot. A felperes ajánlatában a kizáró ok hiányáról nyilatkozott.
Az I. r. beavatkozó a felperes ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mert három évnél nem régebben lezárt közbeszerzési eljárásból hamis adat szolgáltatása miatt kizárták, és mert jelen eljárásban erről hamisan nyilatkozott, ezzel megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a hamis adatszolgáltatásra, illetőleg hamis nyilatkozat adásra vonatkozó szabályait.
A felperes előzetes vitarendezési kérelmet adott be, melyet az I. r. alperes elutasított.
Ezt követően a felperes jogorvoslati kérelmet adott be az alpereshez, melyben kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és az I. r. beavatkozó kötelezését új lezáró döntés meghozatalára.
Az alperes 2014. szeptember 2-i határozatában a kérelmet elutasította. Indokolása szerint a korábban és a jelenleg hatályos Kbt. is a kizárásra a jelen ügyre alkalmazandóan azonos szabályokat adott. Nem vitás, hogy a felperest korábbi ügyben három éven belül a közbeszerzésből kizárták, ezért a felperesi ajánlat érvénytelenségét jogszerűen állapították meg. Nincs annak jelentősége, hogy a kizárás más gazdálkodót nevesített konkrétan, és nem magát a felperest, mert a kizárási ok a felperes érdekkörében jelentkezett, és mert a felperes a korábbi közbeszerzési ügyekben az ajánlattevővel együtt járt el. A korábbi kizárást ténykérdésnek kell tekinteni, azt nyilvántartásba nem kellett venni, mert a felperes adatszolgáltatási kötelezettsége ettől függetlenül fennáll. Helytálló ezért a Kbt. említett rendelkezésén alapuló I. r. alperesi döntés is, mely szerint a verseny tisztaságára is tartozik a bejelentés elmulasztása.
A jogerős határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet, kérve a határozat megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a kizárási okok a felperesnél nem álltak fenn, így ajánlatát érvényesnek kellett volna tekinteni. Vitatta korábbi kizárásának jogszerűségét, állítva, hogy a korábbi kizárás nem őt, hanem az ajánlattevőt érintette név szerint, ugyanis egy konzorciumot zártak ki. Kifogásolta, hogy nem minden kérelme felől döntött az alperes, ezért a határozata hiányos volt. Előadta, hogy a verseny tisztaságát nem veszélyeztette, végül kifogásolta, hogy hiánypótlásra az ügyben nem hívták fel.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperest korábban kizárták a közbeszerzésből, ezért a jelen közbeszerzési ügyben tett ajánlatát érvénytelennek kellett nyilvánítani. A korábban a konzorciumot kizáró döntés a felperesre közvetlenül is kihatott, mert a felperes abban, mint erőforrást nyújtó szervezet vett részt. Megállapította a bíróság, hogy az alperes határozata valóban egyes kérdéseket illetően hiányos volt, azonban ez nem éri el azt a mértéket, ami alapot adhatna a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére. A határozat azokra a körülményekre, melyeken az érdemi döntés alapult, részletes indokolást adott.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes határozatának keresete szerinti megváltoztatását kérte. Előadta, hogy korábban nem a felperes zárták ki a közbeszerzési eljárásból, hanem egy konzorciumot, ezért sem a régi, sem az új Kbt. kizárási szabályait vele szemben nem lehetett alkalmazni. Hivatkozott arra is, hogy az ajánlatkérő döntésének időpontjában a közbeszerzési hatóság hivatalos honlapján nem szerepelt a kizárt ajánlattevők listáján, a megelőző eljárásokban a felperes nem volt ajánlattevő, abban csak a résztvevő konzorcium alkalmasságának igazolásában vett részt, többek között szakember, mint erőforrás biztosításával. Állította, hogy a 2003. évi CXXIX. tv. (a továbbiakban: régi Kbt.) 62. §-a speciális rendelkezés a régi Kbt. 88. § (2) bekezdéséhez képest, mert a 62. § csak az ajánlatkérő kizárásáról tartalmaz előírást. A felperessel szemben tehát kizárást vagy eltiltást korábban nem alkalmaztak, ezért a jelen eljárásban nincs részvételt kizáró ok. Jogszabálysértésként a régi Kbt. 62. §-ának (1) és 88. §-a (2) bekezdésének b) pontját jelölte meg.
Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy kizárható-e a közbeszerzési eljárásból az olyan erőforrást nyújtó szervezet, melyről korábbi eljárásban megállapították, hogy hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, de ehhez képest nem az őt, hanem az ajánlattevő konzorciumot nevesítették, mint akit kizártak az eljárásból.
A Kbt. 56. § (1) bekezdésének f) és j) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi - három évnél nem régebben lezárult - a közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig, illetve az sem, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti.
A Kúria álláspontja megegyezik a közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontjával abban, hogy a felperest egy korábbi eljárásból kizárták. Alaptalan a felperesnek az az okfejtése, ami szerint a korábbi eljárásban csak az ajánlattevőt zárták ki az eljárásból, melyben ő csak erőforrást nyújtó szervezetként vett részt, ezért vele szemben kizárás nem történt, mert a régi Kbt. 88. §-ának (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját, vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet az eljárásból kizárták. A régi Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése az ajánlatkérőnek az eljárásból való kizárásáról rendelkezik, abban az esetben, hogy ha a számára erőforrást nyújtó szervezet adatszolgáltatási kötelezettségét nem megfelelően teljesíti. A 62. § (3) bekezdése egyúttal előírja, hogy az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) megjelölésével - köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát az (1) bekezdés b) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról. Ez utóbbi rendelkezésekből az következik, hogy korábban a kizárást az ajánlatkérő neve alatt kellett megtenni, azonban az érintett erőforrást nyújtó szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) megjelölése kötelezettségéből az következik, hogy az ajánlatkérő kizárása kihat az erőforrást nyújtó szervezetre is, különösen abban az esetben, ha az ajánlatkérő kizárása az erőforrást nyújtó szervezet érdekkörében felmerült okból történt. Ténykérdésnek kell tekinteni tehát a felperes eljárásból való korábbi három éven belül történt kizárását, ezért jogszabályoknak megfelelően döntött a bíróság, amikor megállapította, hogy a felperes jelen közbeszerzési eljárásban érvénytelen ajánlatot tett. Minthogy a Közbeszerzések Tanácsát az ajánlatkérőnek csak értesíteni kell, és ez az értesítés eredménye nem konstitutív, hanem deklaratív hatályú, függetlenül annak megjelenésétől, vagy a megjelenés hiányától, a korábbi kizárás ténylegességére tekintettel, a jelenlegi ajánlat érvénytelenségéről kellett dönteni.
A kifejtett indokok alapján a Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. III. 37.098/2015/8.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Dr. Petrik Ferenc Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Petrik Ferenc ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Puskás Sándor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Nagy Gizella ügyvéd által képviselt B. Zrt. I.r., dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt S. Kft. II.r. beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. november 25. napján kelt 26.K.33.744/2014/9. számon hozott ítélete ellen a felperes részéről 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.744/2014/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint és az I. r. alperesi beavatkozónak 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati költséget.
A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Bem rakparti ág kivitelezése (Budai észak-déli villamos kapcsolat kialakítása) és a Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Széll Kálmán téri ág kivitelezése (Budai észak-déli villamos kapcsolat kialakítása) építési beruházások tárgyában az I.r. beavatkozó a 2013. december 2-án feladott és az Európai Unió hivatalos lapjában december 5-én közzétett ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást indított. A felhívás szerint egyebek mellett nem lehetett ajánlattevő az a szervezet, amellyel szemben törvényi kizáró okok álltak fenn. A kizáró okra vonatkozóan az ajánlattevő köteles nyilatkozni.
Az ajánlattételi határidőig a felperes és két másik konzorcium tett a munkálatokra ajánlatot. A felperes ajánlatában a kizáró ok hiányáról nyilatkozott.
Az I.r. beavatkozó a felperes ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mert három évnél nem régebben lezárt közbeszerzési eljárásból hamis adat szolgáltatása miatt kizárták, és mert jelen eljárásban erről hamisan nyilatkozott, ezzel megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a hamis adatszolgáltatásra, illetőleg hamis nyilatkozat adásra vonatkozó szabályait.
A felperes előzetes vitarendezési kérelmet adott be, melyet az I.r. alperes elutasított.
Ezt követően a felperes jogorvoslati kérelmet adott be az alpereshez, melyben kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és az I.r. beavatkozó kötelezését új lezáró döntés meghozatalára.
Az alperes 2014. szeptember 2-i határozatában a kérelmet elutasította. Indokolása szerint a korábban és a jelenleg hatályos Kbt. is a kizárásra a jelen ügyre alkalmazandóan azonos szabályokat adott. Nem vitás, hogy a felperest korábbi ügyben három éven belül a közbeszerzésből kizárták, ezért a felperesi ajánlat érvénytelenségét jogszerűen állapították meg. Nincs annak jelentősége, hogy a kizárás más gazdálkodót nevesített konkrétan, és nem magát a felperest, mert a kizárási ok a felperes érdekkörében jelentkezett, és mert a felperes a korábbi közbeszerzési ügyekben az ajánlattevővel együtt járt el. A korábbi kizárást ténykérdésnek kell tekinteni, azt nyilvántartásba nem kellett venni, mert a felperes adatszolgáltatási kötelezettsége ettől függetlenül fennáll. Helytálló ezért a Kbt. említett rendelkezésén alapuló I.r. alperesi döntés is, mely szerint a verseny tisztaságára is tartozik a bejelentés elmulasztása.
A jogerős határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet, kérve a határozat megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a kizárási okok a felperesnél nem álltak fenn, így ajánlatát érvényesnek kellett volna tekinteni. Vitatta korábbi kizárásának jogszerűségét, állítva, hogy a korábbi kizárás nem őt, hanem az ajánlattevőt érintette név szerint, ugyanis egy konzorciumot zártak ki. Kifogásolta, hogy nem minden kérelme felől döntött az alperes, ezért a határozata hiányos volt. Előadta, hogy a verseny tisztaságát nem veszélyeztette, végül kifogásolta, hogy hiánypótlásra az ügyben nem hívták fel.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperest korábban kizárták a közbeszerzésből, ezért a jelen közbeszerzési ügyben tett ajánlatát érvénytelennek kellett nyilvánítani. A korábban a konzorciumot kizáró döntés a felperesre közvetlenül is kihatott, mert a felperes abban, mint erőforrást nyújtó szervezet vett részt. Megállapította a bíróság, hogy az alperes határozata valóban egyes kérdéseket illetően hiányos volt, azonban ez nem éri el azt a mértéket, ami alapot adhatna a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére. A határozat azokra a körülményekre, melyeken az érdemi döntés alapult, részletes indokolást adott.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes határozatának keresete szerinti megváltoztatását kérte. Előadta, hogy korábban nem a felperes zárták ki a közbeszerzési eljárásból, hanem egy konzorciumot, ezért sem a régi, sem az új Kbt. kizárási szabályait vele szemben nem lehetett alkalmazni. Hivatkozott arra is, hogy az ajánlatkérő döntésének időpontjában a közbeszerzési hatóság hivatalos honlapján nem szerepelt a kizárt ajánlattevők listáján, a megelőző eljárásokban a felperes nem volt ajánlattevő, abban csak a résztvevő konzorcium alkalmasságának igazolásában vett részt, többek között szakember, mint erőforrás biztosításával. Állította, hogy a 2003. évi CXXIX. tv. (a továbbiakban: régi Kbt.) 62. §-a speciális rendelkezés a régi Kbt. 88. § (2) bekezdéséhez képest, mert a 62. § csak az ajánlatkérő kizárásáról tartalmaz előírást. A felperessel szemben tehát kizárást vagy eltiltást korábban nem alkalmaztak, ezért a jelen eljárásban nincs részvételt kizáró ok. Jogszabálysértésként a régi Kbt. 62. §-ának (1) és 88. §-a (2) bekezdésének b) pontját jelölte meg.
Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy kizárható-e a közbeszerzési eljárásból az olyan erőforrást nyújtó szervezet, melyről korábbi eljárásban megállapították, hogy hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, de ehhez képest nem az őt, hanem az ajánlattevő konzorciumot nevesítették, mint akit kizártak az eljárásból.
A Kbt. 56. § (1) bekezdésének f) és j) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi - három évnél nem régebben lezárult - a közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig, illetve az sem, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti.
A Kúria álláspontja megegyezik a közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontjával abban, hogy a felperest egy korábbi eljárásból kizárták. Alaptalan a felperesnek az az okfejtése, ami szerint a korábbi eljárásban csak az ajánlattevőt zárták ki az eljárásból, melyben ő csak erőforrást nyújtó szervezetként vett részt, ezért vele szemben kizárás nem történt, mert a régi Kbt. 88. §-ának (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját, vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet az eljárásból kizárták. A régi Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése az ajánlatkérőnek az eljárásból való kizárásáról rendelkezik, abban az esetben, hogy ha a számára erőforrást nyújtó szervezet adatszolgáltatási kötelezettségét nem megfelelően teljesíti. A 62. § (3) bekezdése egyúttal előírja, hogy az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) megjelölésével - köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát az (1) bekezdés b) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról. Ez utóbbi rendelkezésekből az következik, hogy korábban a kizárást az ajánlatkérő neve alatt kellett megtenni, azonban az érintett erőforrást nyújtó szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) megjelölése kötelezettségéből az következik, hogy az ajánlatkérő kizárása kihat az erőforrást nyújtó szervezetre is, különösen abban az esetben, ha az ajánlatkérő kizárása az erőforrást nyújtó szervezet érdekkörében felmerült okból történt. Ténykérdésnek kell tekinteni tehát a felperes eljárásból való korábbi három éven belül történt kizárását, ezért jogszabályoknak megfelelően döntött a bíróság, amikor megállapította, hogy a felperes jelen közbeszerzési eljárásban érvénytelen ajánlatot tett. Minthogy a Közbeszerzések Tanácsát az ajánlatkérőnek csak értesíteni kell, és ez az értesítés eredménye nem konstitutív, hanem deklaratív hatályú, függetlenül annak megjelenésétől, vagy a megjelenés hiányától, a korábbi kizárás ténylegességére tekintettel, a jelenlegi ajánlat érvénytelenségéről kellett dönteni.
A kifejtett indokok alapján a Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeit a Pp. 78. §-a alapján a felperes viseli.
Az illetékfizetésre vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezésein alapszik.
A felperes egy banki igazolást csatolt az iratokhoz, melyben a NAV részére 70.000 forint bírósági eljárási illetéket átutalt. Az igazolásból azonban nem tűnt ki, hogy az átutalás jelen ügyben történt, ezért kellett az alperes kötelezéséről rendelkezni. Amennyiben e 70.000 forint a felperest illeti, az összeget a NAV illetékes szervétől visszaigényelheti.
Budapest, 2015. március 31.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Króneisz Gábor s.k. bíró
(Kúria Kfv. III. 37.098/2015/8.)