adozona.hu
BH+ 2015.11.481
BH+ 2015.11.481
A kényszertörlő végzéssel szemben a kft. cégjegyzékbe bejegyzett tagját fellebbezési jog megilleti [Pp. 233. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvényszék cégbírósága (a továbbiakban: cégbíróság) a 2013. augusztus 5-én kelt és 2013. október 14-én közzétett végzésével a B. Kft.-t (a továbbiakban: cég) megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. A 2014. február 5-én kelt végzésével pedig felhívást tett közzé a céggel szembeni esetleges követelés, annak vagyonára, az ellene indult bírósági, közjegyzői, hatósági eljárás folyamatban létére, vele szembeni igény bejelentésére. Az ugyanezen a napon kelt...
A cégbíróság a 2014. május 6-án kelt, 2014. május 29-én közzétett 6. sorszámú végzésével ezért elrendelte a kft. kényszertörlését, a vezető tisztségviselőjét pedig eltiltotta attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos, vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, közkereseti társaság tagja, betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen, a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül.
E végzéssel szemben a kft. minősített többségi befolyással rendelkező tagja (a továbbiakban: cégjegyzékbe bejegyzett tag) 2014. június 13-án fellebbezést nyújtott be. Elsődlegesen a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan az elsőfokú határozat megváltoztatásával a cég vagyonának tagok közötti felosztását kérte. Előadta, a kft. a T. Kft.-ből kiválás útján jött létre, megszerezve a jogelőd vagyonának 29,5%-át jelentő, mintegy 121 000 000 Ft értékű tárgyi eszközt. Állította, a jogelőd kötelezettségei nem terhelték a céget. A vagyon szinte kizárólag ingatlanból állt. Azok tekintetében a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a mindkét társaságban ügyvezetői tisztséget betöltő vezető tisztségviselő nem intézkedett. A cégjegyzékbe bejegyzett tag tételesen megjelölt olyan b-i ingatlanokat, amelyek álláspontja szerint a kft. tulajdonában vannak.
Az ítélőtábla a 2014. november 7-én kelt végzésével a fellebbezést hivatalból elutasította. Kifejtette, az adott ügyben alkalmazandó, a cégnyilvántartásról, a cégeljárásról és a bírósági végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) tételesen nem rögzítette, hogy a Pp. szabályai megfelelően irányadóak a kényszertörlési eljárásban. Ennek ellenére a kényszertörlési eljárás a Pp. általános eljárási szabályainak alkalmazása nélkül nem folytatható le. A Ctv. VIII/A. fejezete ugyanis csak a kényszertörlési eljárás speciális rendelkezéseit tartalmaz. A Ctv. 118. § (7) és (8) bekezdése sem határozza meg a törlő végzéssel szemben fellebbezést benyújtó személyek körét. Irányadónak kell ezért tekinteni a Pp. 233. § (1) bekezdését, amely szerint fellebbezéssel a fél élhet, továbbá a beavatkozó s az, akire a határozat rendelkezést tartalmazza, ez utóbbi a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. Az ítélőtábla úgy találta e körbe a kényszertörölt cég tagja nem tartozik.
A kényszertörölt cég cégjegyzékbe bejegyzett tagja, illetve az időközben történt üzletrész átruházás ellenére a cégjegyzékbe be nem jegyzett tag fellebbezésében az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtáblának a fellebbezés érdemi elbírálására utasítását kérte. A beadvány szerint, ha a fellebbezés jogát a Pp. általános szabályai szerint kell megítélni, a törölt társaság tagja olyan személynek minősül, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A kft. kényszertörlése ugyanis a tag érdekeit is nyilvánvalóan sérti. A kényszertörlési eljárás a tag tagsági viszonyát nem szünteti meg. A fellebbező felek állították, az ítélőtábla jogértelmezése kiüresíti a fellebbezési jogot, amely azonban alapjog, amit az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése biztosít. Utaltak arra, a fellebbezési jogot az Alkotmánybíróság is ekként értelmezi [5/1992. (I. 30.) AB határozat].
A fellebbezéshez csatolták a cégjegyzékbe bejegyzett, illetve a cégjegyzékbe be nem jegyzett új tag között 2014. október 10-én kelt üzletrész átruházási szerződést is. E szerint az új tag megszerezte a cégjegyzékbe bejegyzett tagnak a kft.-ben lévő, a törzstőke 83,3%-át kitevő üzletrészét.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az ítélőtábla helyesen mutatott rá arra a végzésében, hogy az elsőfokú bíróság határozatának meghozatalakor a Ctv. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései tételesen nem rögzítették, miszerint a Ctv. speciális szabályai hiányában a Pp. rendelkezései megfelelően irányadóak. E szabályt az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 112. §-ának (44) bekezdése iktatta be a Ctv. 116. § (6) bekezdésébe. A rendelkezés 2014. július 1-jétől hatályos. Egyetértett a Kúria az ítélőtáblával abban, e jogszabályi pontosítástól függetlenül, a Ctv. által nem szabályozott valamennyi nemperes eljárásban, így a kényszertörlési eljárásban is a Pp. szabályai megfelelően irányadóak voltak. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybalépése folytán szükséges rendelkezések tárgyában hozott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdése ugyanis kimondja: ha az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó szabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a Pp. szabályait a nemperes eljárásban is alkalmazni kell. Helyesen mutatott rá tehát az ítélőtábla, hogy a Pp. 233. § (1) bekezdése alapján kell állást foglalni a tekintetben, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett tagot a fellebbezés joga megilleti-e.
A Kúria megítélése szerint a cég kényszertörléséről szóló végzés a kft. cégjegyzékbe bejegyzett tagját személyében érinti, a végzés reá vonatkozóan rendelkezést is tartalmaz. A cég törlésével egyidejűleg ugyanis a cégjegyzékbe bejegyzett tag tagsági viszonya is törlésre kerül a cégjegyzékből. E személyére vonatkozó döntés nem választható el a végzés egyéb rendelkezéseitől. Így, a cégjegyzékbe bejegyzett tagot a törlő végzéssel szemben a fellebbezés joga megilleti. E joggal attól függetlenül élhet, hogy őt mint minősített befolyással rendelkező tagot a cégbíróság személyesen értesítette a kényszertörlési eljárás megindulásáról, valamint felhívta, hogy a cég vagyonára vonatkozó információkat jelentse be, de e felhívásnak nem tett eleget.
A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 259. §-a folytán megfelelően irányadó 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a fellebbezés érdemi elbírálása végett az ítélőtáblát újabb eljárásra, újabb határozathozatalra utasította. A megismételt eljárás során szükség esetén vizsgálni kell azt is, hogy a bejelentett üzletrész átruházására, illetve a bejegyzett cégjegyzési adatokra tekintettel ki minősül a cég tagjának.
(Kúria Ktf. VII. 30.424/2014.)
A Kúria mint fellebbezési bíróság a B. Korlátolt Felelősségű Társaság "kényszertörlés alatt" cég ellen a Kaposvári Törvényszék Cégbírósága előtt Cgt.14-13-001289. számon indult kényszertörlési eljárásban a Pécsi Ítélőtábla Ktf.V.40.218/2014/2. számú végzése ellen a dr. Hutter Ambrus ügyvéd által képviselt M. Kft. "f.a.", valamint I. Z. által benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
A Kúria az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezi és az ítélőtáblát újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasítja.
A Kaposvári Törvényszék Cégbírósága (a továbbiakban: cégbíróság) a 2013. augusztus 5-én kelt és 2013. október 14-én közzétett Cgt.14-13-000717/4. számú végzésével a B. Kft.-t (a továbbiakban: cég) megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. A 2014. február 5-én kelt Cgt.14-13-001283/2. számú végzésével pedig felhívást tett közzé a céggel szembeni esetleges követelés, annak vagyonára, az ellene indult bírósági, közjegyzői, hatósági eljárás folyamatban létére, vele szembeni igény bejelentésére. Az ugyanezen a napon kelt 3. sorszámú végzésével a cég bejegyzett tagját, valamint a vezető tisztségviselőjét is közvetlenül felhívta a fenti tények bejelentésére, pénzbírság terhe mellett. A cégbíróság által előírt határidőben a céggel szemben követelést nem jelentettek be, vagyonára vonatkozóan adat nem merült fel.
A cégbíróság a 2014. május 6-án kelt, 2014. május 29-én közzétett 6. sorszámú végzésével ezért elrendelte a kft. kényszertörlését, a vezető tisztségviselőjét pedig eltiltotta attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos, vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, közkereseti társaság tagja, betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen, a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül.
E végzéssel szemben a kft. minősített többségi befolyással rendelkező tagja (a továbbiakban: cégjegyzékbe bejegyzett tag) 2014. június 13-án fellebbezést nyújtott be. Elsődlegesen a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan az elsőfokú határozat megváltoztatásával a cég vagyonának tagok közötti felosztását kérte. Előadta, a kft. a T. Kft.-ből kiválás útján jött létre, megszerezve a jogelőd vagyonának 29,5%-át képező, mintegy 121.000.000 Ft értékű tárgyi eszközt. Állította, a jogelőd kötelezettségei nem terhelték a céget. A vagyon szinte kizárólag ingatlanból állt. Azok tekintetében a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a mindkét társaságban ügyvezetői tisztséget betöltő vezető tisztségviselő nem intézkedett. A cégjegyzékbe bejegyzett tag tételesen megjelölt olyan b.-i ingatlanokat, amelyek álláspontja szerint a kft. tulajdonát képezik.
A Pécsi Ítélőtábla a 2014. november 7-én kelt végzésével a fellebbezést hivatalból elutasította. Kifejtette, az adott ügyben alkalmazandó, a cégnyilvántartásról, a cégeljárásról és a bírósági végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) tételesen nem rögzítette, hogy a Pp. szabályai megfelelően irányadóak a kényszertörlési eljárásban. Ennek ellenére a kényszertörlési eljárás a Pp. általános eljárási szabályainak alkalmazása nélkül nem folytatható le. A Ctv. VIII/A. fejezete ugyanis csak a kényszertörlési eljárás speciális rendelkezéseit tartalmaz. A Ctv. 118. § (7) és (8) bekezdése sem határozza meg a törlő végzéssel szemben fellebbezést benyújtó személyek körét. Irányadónak kell ezért tekinteni a Pp. 233. § (1) bekezdését, amely szerint fellebbezéssel a fél élhet, továbbá a beavatkozó s az, akire a határozat rendelkezést tartalmazza, ez utóbbi a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. Az ítélőtábla úgy találta e körbe a kényszertörölt cég tagja nem tartozik.
A kényszertörölt cég cégjegyzékbe bejegyzett tagja, illetve az időközben történt üzletrész átruházás ellenére a cégjegyzékbe be nem jegyzett tag fellebbezésében az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtáblának a fellebbezés érdemi elbírálására utasítását kérte. A beadvány szerint, ha a fellebbezés jogát a Pp. általános szabályai szerint kell megítélni, a törölt társaság tagja olyan személynek minősül, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A kft. kényszertörlése ugyanis a tag érdekeit is nyilvánvalóan sérti. A kényszertörlési eljárás a tag tagsági viszonyát nem szünteti meg. A fellebbező felek állították, az ítélőtábla jogértelmezése kiüresíti a fellebbezési jogot, amely azonban alapjog, amit az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése biztosít. Utaltak arra, a fellebbezési jogot az Alkotmánybíróság is ekként értelmezi [5/1992. (I. 30.) AB határozat].
A fellebbezéshez csatolták a cégjegyzékbe bejegyzett, illetve a cégjegyzékbe be nem jegyzett új tag között 2014. október 10-én kelt üzletrész átruházási szerződést is. E szerint az új tag megszerezte a cégjegyzékbe bejegyzett tagnak a kft.-ben lévő, a törzstőke 83,3%-át kitevő üzletrészét.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az ítélőtábla helyesen mutatott rá arra a végzésében, hogy az elsőfokú bíróság határozatának meghozatalakor a Ctv. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései tételesen nem rögzítették, miszerint a Ctv. speciális szabályai hiányában a Pp. rendelkezései megfelelően irányadóak. E szabályt az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 112. §-ának (44) bekezdése iktatta be a Ctv. 116. § (6) bekezdésébe. A rendelkezés 2014. július 1-jétől hatályos. Egyetértett a Kúria az ítélőtáblával abban, ezen jogszabályi pontosítástól függetlenül, a Ctv. által nem szabályozott valamennyi nemperes eljárásban, így a kényszertörlési eljárásban is a Pp. szabályai megfelelően irányadóak voltak. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybalépése folytán szükséges rendelkezések tárgyában hozott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdése ugyanis kimondja: ha az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó szabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a Pp. szabályait a nemperes eljárásban is alkalmazni kell. Helyesen mutatott rá tehát az ítélőtábla, hogy a Pp. 233. § (1) bekezdése alapján kell állást foglalni a tekintetben, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett tagot a fellebbezés joga megilleti-e.
A Kúria megítélése szerint a cég kényszertörléséről szóló végzés a kft. cégjegyzékbe bejegyzett tagját személyében érinti, a végzés reá vonatkozóan rendelkezést is tartalmaz. A cég törlésével egyidejűleg ugyanis a cégjegyzékbe bejegyzett tag tagsági viszonya is törlésre kerül a cégjegyzékből. Ezen személyére vonatkozó döntés nem választható el a végzés egyéb rendelkezéseitől. Így, a cégjegyzékbe bejegyzett tagot a törlő végzéssel szemben a fellebbezés joga megilleti. E joggal attól függetlenül élhet, hogy őt mint minősített befolyással rendelkező tagot a cégbíróság személyesen értesítette a kényszertörlési eljárás megindulásáról, valamint felhívta, hogy a cég vagyonára vonatkozó információkat jelentse be, de e felhívásnak nem tett eleget.
A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 259. §-a folytán megfelelően irányadó 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a fellebbezés érdemi elbírálása végett az ítélőtáblát újabb eljárásra, újabb határozathozatalra utasította. A megismételt eljárás során szükség esetén vizsgálandó az is, hogy a bejelentett üzletrész átruházására, illetve a bejegyzett cégjegyzési adatokra tekintettel ki minősül a cég tagjának.