adozona.hu
BH 2017.6.195
BH 2017.6.195
A 2006. évi V. törvény 9/C. §-ának rendelkezései - tartalmukat tekintve - anyagi jogi jogszabályoknak minősülnek. Értelmezésükre az ott írt határidő számítására a Pp. 103. § (3) bekezdése nem alkalmazható. A kényszertörlési eljárás megindításának időpontja nem azonos a kényszertörés kezdő időpontjával [2006. évi V. tv. (Ctv.) 9/C. §, 116. § (6) bek., 118. § (2) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 103. § (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A törvényszék cégbírósága (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 2014. december 17-én kelt, 2014. december 30-án jogerőre emelkedett végzésével a céget eltiltotta a további működéstől és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását.
[2] A kényszertörlés kezdő időpontja 2015. július 22. napja volt. E. L.-nek, a cég vezető tisztségviselőjének tisztsége 2014. május 31. napján szűnt meg.
[3] Az elsőfokú bíróság 2015. december 3-án kelt végzésével rendelkezett a cég kényszertörléséről....
[2] A kényszertörlés kezdő időpontja 2015. július 22. napja volt. E. L.-nek, a cég vezető tisztségviselőjének tisztsége 2014. május 31. napján szűnt meg.
[4] A volt vezető tisztségviselő fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyta.
[5] Végzése indokolásában egyebek mellett kifejtette, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 118. § (2) bekezdése, valamint a 9/C. §-a értelmében, ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság a hivatkozott törvényben meghatározott kivételekkel eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, vagy azt megelőző egy évben többek között a cég vezető tisztségviselője volt. Az ítélőtáblának az elsőfokú bíróságéval egyező jogi álláspontja azt volt, hogy a Ctv. 9/C. §-ában szereplő "azt megelőző" kifejezés alatt nem a kényszertörlési eljárás "kezdő időpontját", vagyis 2015. július 22. napját megelőző 365 napi időtartamot, hanem a 2014. évet mint naptári évet kell érteni.
[7] Álláspontja szerint a Pp. 103. § (3) bekezdése jelen eljárásban irányadó. Eszerint az években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdő napnak felel meg, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján. Tekintettel arra, hogy vezető tisztségviselői megbízatása 2014. május 31-én megszűnt, eltiltására jogszerűen nem kerülhetett sor, mivel a cég elleni kényszertörlési eljárás 2015. július 22-én indult meg.
[9] A volt vezető tisztségviselő felülvizsgálati kérelmében arra helyesen mutatott rá, hogy a Ctv. 116. § (6) bekezdése értelmében a kényszertörlési eljárás nem peres eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha a kényszertörlési eljárásra vonatkozó Ctv. fejezet másként nem rendelkezik - megfelelően kell alkalmazni.
[10] E rendelkezés az eljárási szabályok alkalmazására nézve irányadó. A Ctv. 9/C. § rendelkezései azonban - tartalmukat tekintve - anyagi jogi szabályoknak minősülnek. Értelmezésükre, az ott írt határidő számítására a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Pp. 103. § (3) bekezdése nem alkalmazható, így annak megsértése fel sem merülhet.
[11] A Kúria utal arra: a Ctv. 9/C. §-ában meghatározott határidő számításának kezdő időpontja, ahogy azt a vonatkozó szabályozás is egyértelműen tartalmazza, a kényszertörlési eljárás megindításának időpontja. Ez nem azonos a kényszertörlés kezdő időpontjával, amely a Ctv. 117. § (1) bekezdése értelmében a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés Cégközlönyben történő közzétételének napja. Az adott tényállás mellett, a kényszertörlési eljárás megindításának időpontja az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napja, vagyis 2014. december 30. Ebből következően a vezető tisztségviselő ebbéli tisztségének megszűnése (2014. május 31-e) és a kényszertörlési eljárás megindítása között nem telt el egy év.
[12] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős végzést - részben eltérő indokolás mellett - a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.346/2016.)
Az ügy száma:
A tanács tagjai: Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke
Dr. Vezekényi Ursula előadó bíró
Dr. Osztovits András bíró
A kényszertörölt cég: M. Szövetkezet „kényszertörlés alatt”
A kényszertörölt cég volt vezető tisztségviselője: E. L-né
A volt vezető tisztségviselő jogi képviselője: Dr. Zudor Mónika Csilla ügyvéd
Az ügy tárgya: kényszertörlési eljárás
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Ktf.III.30.053/2016/2. számú végzés
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Egri Törvényszék Cégbírósága Kt.10-15-000151/11. számú végzés
A Kúria a jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését hatályában fenntartja.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
[2] A kényszertörlés kezdő időpontja 2015. július 22. napja volt. E. L.-nénak, a cég vezető tisztségviselőjének tisztsége 2014. május 31. napján szűnt meg.
[4] A volt vezető tisztségviselő fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla a fellebbezési határidő elmulasztásának kimentése érdekében előterjesztett igazolási kérelemnek helyt adott, az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyta.
[5] Végzése indokolásában egyebek mellett kifejtette, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 118. § (2) bekezdése, valamint a 9/C. § értelmében, ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság a hivatkozott törvényben meghatározott kivételekkel eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, vagy azt megelőző egy évben többek között a cég vezető tisztségviselője volt. Az ítélőtáblának az elsőfokú bíróságéval egyező jogi álláspontja azt volt, hogy a Ctv. 9/C. §-ában szereplő "azt megelőző" kifejezés alatt nem a kényszertörlési eljárás "kezdő időpontját", vagyis 2015. július 22. napját megelőző 365 napi időtartamot, hanem a 2014. évet mint naptári évet kell érteni.
[7] Álláspontja szerint a Pp. 103. § (3) bekezdése jelen eljárásban irányadó. E szerint az években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdő napnak felel meg, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján. Tekintettel arra, hogy vezető tisztségviselői megbízatása 2014. május 31-én megszűnt, eltiltására jogszerűen nem kerülhetett sor, mivel a cég elleni kényszertörlési eljárás 2015. július 22-én indult meg.
[9] A volt vezető tisztségviselő felülvizsgálati kérelmében arra helyesen mutatott rá, hogy a Ctv. 116. § (6) bekezdése értelmében a kényszertörlési eljárás nem peres eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha a kényszertörlési eljárásra vonatkozó Ctv. fejezet másként nem rendelkezik - megfelelően kell alkalmazni.
[10] E rendelkezés az eljárási szabályok alkalmazására nézve irányadó. A Ctv. 9/C. § rendelkezései azonban - tartalmukat tekintve - anyagi jogi szabályoknak minősülnek. Értelmezésükre, az ott írt határidő számítására a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Pp. 103. § (3) bekezdése nem alkalmazandó, így annak megsértése fel sem merülhet.
[11] A Kúria utal arra: a Ctv. 9/C. §-ában meghatározott határidő számításának kezdő időpontja, ahogy azt a vonatkozó szabályozás is egyértelműen tartalmazza, a kényszertörlési eljárás megindításának időpontja. Ez nem azonos a kényszertörlés kezdő időpontjával, amely a Ctv. 117. § (1) bekezdése értelmében a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés Cégközlönyben történő közzétételének napja. Az adott tényállás mellett, a kényszertörlési eljárás megindításának időpontja az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napja, vagyis 2014. december 30. Ebből következően a vezető tisztségviselő ebbéli tisztségének megszűnése (2014. május 31-e) és a kényszertörlési eljárás megindítása között nem telt el egy év.
[12] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős végzést - részben eltérő indokolás mellett - a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
[13] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg