adozona.hu
BH+ 2015.10.442
BH+ 2015.10.442
A tagintézmény-vezetői megbízás visszavonásának indoka - a "tagintézmény-vezetői status" megszűnése - valónak és okszerűnek bizonyult, mert az átszervezés során jogutódként létrehozott intézmény vezetőjének nem csak elnevezése változott, hanem feladatai tartalmában is eltérőek [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 23. § (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2009. július 31-éig a H.-i H. J. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közalkalmazottja volt. Az intézmény jogutódlással történt megszűnése után a létrejött új jogutód intézmény tagintézményének a vezetője lett 2010. július 31-éig. Ezt követően a tagintézmény-vezetői munkakör pályázat útján került betöltésre, amely során a felperes, mint nyertes pályázó kinevezését módosították 2015. július 31-éig. Ezen új in...
BH+ 2015.10.442 A tagintézmény-vezetői megbízás visszavonásának indoka - a "tagintézmény-vezetői status" megszűnése - valónak és okszerűnek bizonyult, mert az átszervezés során jogutódként létrehozott intézmény vezetőjének nem csak elnevezése változott, hanem feladatai tartalmában is eltérőek [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 23. § (5) bek.].
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2009. július 31-éig a H.-i H. J. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közalkalmazottja volt. Az intézmény jogutódlással történt megszűnése után a létrejött új jogutód intézmény tagintézményének a vezetője lett 2010. július 31-éig. Ezt követően a tagintézmény-vezetői munkakör pályázat útján került betöltésre, amely során a felperes, mint nyertes pályázó kinevezését módosították 2015. július 31-éig. Ezen új intézményt a fenntartó 2012. június 30-ával jogutódlással megszüntette, és jogutódként létrehozta a H. Óvoda Általános Iskola Gimnázium Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégiumot, amelynek jogelőd intézményei a H. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Sz. Óvoda, és a T. L. Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégium volt. Ezen új intézményben nagyobb hangsúlyt kapott a német nyelvoktatás. A felperes 2012. augusztus 23-áig látta el a kinevezése szerinti vezetői "munkakört". Ekkor tagintézmény-vezetői megbízása visszavonásáról szóló szerződésmódosítást adtak át számára. Az intézkedést azzal indokolták, hogy 2012. július 1-jétől a H. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény H. J. tagiskolájában átszervezés miatt a tagintézmény vezetői státusz megszűnt.A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a tagintézmény-vezetői beosztást visszavonó intézkedés jogellenes, ezért kérte eredeti, magasabb vezetői beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, és 2012. szeptember 1-jétől magasabb vezetői pótléka megfizetését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Indokolásában megállapította, hogy a felperes korábbi vezetői feladatai kizárólag az általa vezetett tagintézmény működéséhez kapcsolódtak. Az átszervezést követően a kibővült intézményben a vezetői feladatok megváltoztak, az egyes intézményegységek vezetői feladatai az új vezetői struktúrába illeszkedtek. Az új intézmény SZMSZ-e szerint a főigazgatót az általános főigazgató-helyettes helyettesíti, s a H. Általános Iskola élén igazgató-helyettes áll. Azt állapította meg, hogy nem volt annak jelentősége, hogy az SZMSZ vezetésre vonatkozó rendelkezései és a függelékben foglaltak nem álltak teljes összhangban, mert az általános iskola vezetői pozíciójának tartalmát nem annak elnevezése határozta meg. A H.-i Általános Iskola vezetőjének munkaköri leírása kifejezésre juttatta, hogy az általános iskola vezetésével kapcsolatos feladatok mellett a feladatkörét képezte a főigazgató helyettesítése a német nyelvű, illetve német nemzetiségi rendezvényeken, és maga az alapító okirat is azt tartalmazta, hogy az új intézmény részeként nagyobb hangsúlyt kapott a német nyelvoktatás. Mindezekre figyelemmel a felperes által korábban betöltött vezetői pozíció nem azonos a jelenlegi vezetői munkakörrel a H.-i Általános Iskolában.
A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Indokolásában kifejtette, hogy az adott esetben szervezeti változás történt annak az intézménynek a tekintetében, amely vonatkozásában a felperes korábban vezetői megbízást kapott a tagintézmény vezetőjeként. 2012. július 1-jével ez a tagintézmény egy jogutód intézményegység tagjává vált, annak az új szervezeti struktúrába kellett illeszkednie, és ez az intézményegység vezetésére is kihatott. Nem tulajdonított jelentőséget annak a körülménynek, hogy az új intézmény szervezeti és működési szabályzata a felperes által támadott intézkedés közlésekor még nem volt kész. Az alperes ettől függetlenül bizonyította, hogy az átszervezés 2012. július 1-jével már megvalósult és a tényleges helyzethez képest nem bírt relevanciával az a körülmény, hogy mindezt az adott időpontban az SZMSZ nem tükrözte.
Megállapította, hogy a négy intézményegységből álló szervezet felépítésének ábrázolása az SZMSZ-ben nem volt egyértelmű és ellentmondásokat is tartalmazott, azonban ennek nem volt jelentősége a felperes igénye elbírálása vonatkozásában. Az alperes kétséget kizáróan bizonyította, hogy a felperes korábbi munkaköre helyébe lépő vezetői (igazgató-helyettesi) munkakörnek a tartalma a korábbi felperesi vezetői munkakörbe tartozó feladatokhoz képest változott. A szervezeti átalakítás kihatott a tagintézmény vezetői feladataira, a felperes által ellátott munkakör tartalmára. Az új vezető feladata a főigazgató helyettesítése, illetőleg meghatározott kérdésekben képviselete volt. Önmagában az a körülmény is alátámasztotta az intézkedés jogszerűségét, hogy a H.-i Általános Iskola a jogutód intézményegységben székhely intézmény lett, míg korábban csupán egy tagintézmény volt, és a korábbi székhely Gy.-n volt. A felperes által támadott munkáltatói intézkedés és indokolása között a bíróság nem talált lényegi ellentmondást, a vezetői státusz megszűnése az átszervezéshez kapcsolódott, így az valós volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben azt kérte, hogy a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása mellett kötelezze a Kúria az alperest, hogy az eredeti, magasabb vezetői beosztásában foglalkoztassa tovább, és kötelezze az alperest havi 65 000 forint magasabb vezetői pótlék megfizetésére.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (a továbbiakban: Kjt.) 23. § (5) bekezdésében foglaltakat, és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (a továbbiakban: Kt.) 102. § (3) bekezdésében foglaltakat, a döntés hozatala előtt elmulasztottak eleget tenni tájékoztatási kötelezettségüknek, amely a Kjt. 25/A. §-a alapján terhelte őket. Ezen tájékoztatást követően lett volna abban a helyzetben, hogy nyilatkozzon továbbfoglalkoztatásáról. Ugyancsak nem tett eleget az alperes indokolási kötelezettségének sem, illetve a közölt indokolás nem volt valós és okszerű. A kinevezés-módosítás indoka az volt, hogy átszervezés folytán a tagintézményben a vezetői státusz megszűnt, az eljárt bíróságok azonban nem e körben folytatták le a bizonyítást, hanem azt vizsgálták, hogy az átszervezés érintette a tagintézmény vezetői pozícióját. Az új tagintézménynek is volt vezetője, ennek megfelelően a vezetői megbízás visszavonásának indoka valótlan volt. Ebben a körben nem kellett vizsgálni azt, hogy a két munkakör mennyiben tért el egymástól. Az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a felperes által vezetett intézményegységben az új vezetői státusz más, többlettartalommal való megtöltése történt. Az eljárt bíróságok a munkakörök közötti tartalmi különbségekre helyezték a hangsúlyt annak ellenére, hogy az intézkedést azzal indokolták, hogy az általa korábban betöltött státusz megszűnt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn, mert az megfelel a jogszabályoknak.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A felperes felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a jogerős ítélet sérti a Kt. 102. § (3) bekezdését, továbbá a Kjt. 25/A. §-a, illetve 23. § (5) bekezdésében foglaltakat. A Kt., illetve a Kjt. 25/A. § megsértésére a felperes fellebbezésében nem hivatkozott, és ennek hiányában e kérdés nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát sem, a jogerős ítélet pedig csak olyan körben támadható felülvizsgálattal, amely az első- és másodfokú eljárásban is felmerült (EBH 2000.371., BH 1997.54.). Erre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem ezen pontjait érdemben nem vizsgálta.
A Kjt. hatályos rendelkezései 2008. január 1-jétől 2010. december 31-éig lehetőséget biztosítottak arra, hogy a vezetői tevékenységet vezetői megbízás vagy vezetői munkakörbe történő kinevezés alapján lássa el a közalkalmazott. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXV. tv. akként módosította a Kjt. vezetőkre vonatkozó rendelkezését, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezetői, illetve vezető beosztásra történő megbízással látható el 2011. január 1-jétől. A jogszabály 7. § (1) bekezdése akként rendelkezett, hogy a törvény hatályba lépésével egyidejűleg a magasabb vezetői kinevezések a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől magasabb vezetői megbízássá alakultak át. Ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezető munkakörbe vagy ennek hiányában a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kellett kinevezni. Ebből következően a felperes 2011. január 1-jétől ideiglenesen általános iskolai tanár tanító munkakört látott el, és magasabb vezetői megbízás keretében végezte a tagintézmény vezetését.
A munkáltató ezen vezetői megbízást vonta vissza 2012. augusztus 23-án, amely intézkedés jogszerűségét támadta a felperes.
A vezetői megbízás visszavonását azzal indokolta, hogy az iskolában átszervezés miatt a tagintézmény-vezetői státusz megszűnt, amely tartalmilag azt jelenti, hogy a tagintézmény vezetésére vonatkozó magasabb vezetői megbízás megszűnt.
Kellő alap nélkül állította a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy ezen indok nem volt valós és okszerű. A lefolytatott bizonyítási eljárást követően helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy 2012. július 1-jétől a korábbi szervezeti egység megszűnt, és új intézményként jött létre a H. Óvoda Általános Iskola, Gimnázium, korábbitól eltérő szervezeti felépítéssel, és annak irányítási struktúrája is módosult. A felperes korábbi vezetői feladatai a tagintézmény működéséhez kapcsolódtak, míg az új intézményt a főigazgató irányította, akit távollétében az általános főigazgató-helyettes helyettesítette. Az átszervezés következtében a H.-i Általános Iskola egy olyan új kibővült intézmény részeként működött tovább, ahol nagyobb hangsúlyt kapott a német nyelvoktatás, és az általános iskola vezetője olyan, a főigazgató helyettesítésére vonatkozó feladatokat látott el, amely nem tartozott a felperes, mint tagintézmény-vezető feladatkörébe. Mindezekre figyelemmel helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a magasabb vezetői megbízás visszavonása indoka valós és okszerű volt, a felperes által korábban betöltött tagintézmény-vezetői státusz (megbízási feladatok) megszűntek, és az általános iskola vezetői feladatai más tartalommal jelentkeztek. Mindezekből megállapítható, hogy a jogerős ítélet megfelelt a Kjt. 23. § (5) bekezdésében foglaltaknak.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.036/2015.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Kaposvári 7. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Halász Lajos ügyvéd) által képviselt S.-né M. L. felperesnek a dr. Kristóf Ádám ügyvéd által képviselt K. I. K. alperes ellen vezetői megbízás visszavonása jogellenességének megállapítása és vezetői pótlék megfizetése iránt a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 3.M.68/2014. szám alatt megindított és másodfokon a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.023/2014/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2015. május 6-án megtartott tárgyaláson meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.023/2014/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2009. július 31-éig a H.-i H. J. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közalkalmazottja volt. Az intézmény jogutódlással történt megszűnése után a létrejött új jogutód intézmény tagintézményének a vezetője lett 2010. július 31-éig. Ezt követően a tagintézmény vezetői munkakör pályázati kiírás útján került betöltésre, amely során a felperes, mint nyertes pályázó kinevezése módosításra került 2015. július 31-éig. Ezen új intézményt a fenntartó 2012. június 30-ával jogutódlással megszüntette, és jogutódként létrehozta a H. Óvoda Általános Iskola Gimnázium Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégiumot, amelynek jogelőd intézményei a H. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Sz. Óvoda, és a T. L. Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégium volt. Ezen új intézményben nagyobb hangsúlyt kapott a német nyelvoktatás. A felperes 2012. augusztus 23-áig látta el a kinevezése szerinti vezetői "munkakört". Ekkor tagintézmény-vezetői megbízása visszavonásáról szóló szerződésmódosítást adtak át számára. Az intézkedést azzal indokolták, hogy 2012. július 1-jétől a H. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény H. J. tagiskolájában átszervezés miatt a tagintézmény vezetői státusz megszűnt.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a tagintézmény-vezetői beosztást visszavonó intézkedés jogellenes, ezért kérte eredeti, magasabb vezetői beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, és 2012. szeptember 1-jétől magasabb vezetői pótléka megfizetését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megismételt eljárásban hozott 3.M.68/2014/5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Indokolásában megállapította, hogy a felperes korábbi vezetői feladatai kizárólag az általa vezetett tagintézmény működéséhez kapcsolódtak. Az átszervezést követően a kibővült intézményben a vezetői feladatok megváltoztak, az egyes intézményegységek vezetői feladatai az új vezetői struktúrába illeszkedtek. Az új intézmény SZMSZ-e szerint a főigazgatót az általános főigazgató-helyettes helyettesíti, s a H.-i Általános Iskola élén igazgató-helyettes áll. Azt állapította meg, hogy nem volt annak jelentősége, hogy az SZMSZ vezetésre vonatkozó rendelkezései és a függelékben foglaltak nem álltak teljes összhangban, mert az általános iskola vezetői pozíciójának tartalmát nem annak elnevezése határozta meg. A H.-i Általános Iskola vezetőjének munkaköri leírása kifejezésre juttatta, hogy az általános iskola vezetésével kapcsolatos feladatok mellett a feladatkörét képezte a főigazgató helyettesítése a német nyelvű, illetve német nemzetiségi rendezvényeken, és maga az alapító okirat is azt tartalmazta, hogy az új intézmény részeként nagyobb hangsúlyt kapott a német nyelvoktatás. Mindezekre figyelemmel a felperes által korábban betöltött vezetői pozíció nem azonos a jelenlegi vezetői munkakörrel a H.-i Általános Iskolában.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.023/2014/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Indokolásában kifejtette, hogy az adott esetben szervezeti változás történt annak az intézménynek a tekintetében, amely vonatkozásában a felperes korábban vezetői megbízást kapott a tagintézmény vezetőjeként. 2012. július 1-jével ez a tagintézmény egy jogutód intézményegység tagjává vált, annak az új szervezeti struktúrába kellett illeszkednie, és ez az intézményegység vezetésére is kihatott. Nem tulajdonított jelentőséget annak a körülménynek, hogy az új intézmény szervezeti és működési szabályzata a felperes által támadott intézkedés közlésekor még nem volt kész. Az alperes ettől függetlenül bizonyította, hogy az átszervezés 2012. július 1-jével már megvalósult és a tényleges helyzethez képest nem bírt relevanciával az a körülmény, hogy mindezt az adott időpontban az SZMSZ nem tükrözte.
Megállapította, hogy a négy intézményegységből álló szervezet felépítésének ábrázolása az SZMSZ-ben nem volt egyértelmű és ellentmondásokat is tartalmazott, azonban ennek nem volt jelentősége a felperes igénye elbírálása vonatkozásában. Az alperes kétséget kizáróan bizonyította, hogy a felperes korábbi munkaköre helyébe lépő vezetői (igazgató-helyettesi) munkakörnek a tartalma a korábbi felperesi vezetői munkakörbe tartozó feladatokhoz képest változott. A szervezeti átalakítás kihatott a tagintézmény vezetői feladataira, a felperes által ellátott munkakör tartalmára. Az új vezető feladata a főigazgató helyettesítése, illetőleg meghatározott kérdésekben képviselete volt. Önmagában az a körülmény is alátámasztotta az intézkedés jogszerűségét, hogy a H.-i Általános Iskola a jogutód intézményegységben székhely intézmény lett, míg korábban csupán egy tagintézmény volt, és a korábbi székhely Gy. volt. A felperes által támadott munkáltatói intézkedés és indokolása között a bíróság nem talált lényegi ellentmondást, a vezetői státusz megszűnése az átszervezéshez kapcsolódott, így az valós volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben azt kérte, hogy a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása mellett kötelezze a Kúria az alperest, hogy az eredeti, magasabb vezetői beosztásában foglalkoztassa tovább, és kötelezze az alperest havi 65 000 forint magasabb vezetői pótlék megfizetésére a felülvizsgálati eljárási költség viselése mellett.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.(a továbbiakban: Kjt.) 23. § (5) bekezdésében foglaltakat, és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (a továbbiakban: Kt.) 102. § (3) bekezdésében foglaltakat, a döntés hozatala előtt elmulasztottak eleget tenni tájékoztatási kötelezettségüknek, amely a Kjt. 25/A. §-a alapján terhelte őket. Ezen tájékoztatást követően lett volna abban a helyzetben, hogy nyilatkozzon továbbfoglalkoztatásáról. Ugyancsak nem tett eleget az alperes indokolási kötelezettségének sem, illetve a közölt indokolás nem volt valós és okszerű. A kinevezés-módosítás indoka az volt, hogy átszervezés folytán a tagintézményben a vezetői státusz megszűnt, az eljárt bíróságok azonban nem e körben folytatták le a bizonyítást, hanem azt vizsgálták, hogy az átszervezés érintette a tagintézmény vezetői pozícióját. Az új tagintézménynek is volt vezetője, ennek megfelelően a vezetői megbízás visszavonásának indoka valótlan volt. Ebben a körben nem kellett vizsgálni azt, hogy a két munkakör mennyiben tért el egymástól. Az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a felperes által vezetett intézményegységben az új vezetői státusz más, többlettartalommal való megtöltése történt. Az eljárt bíróságok a munkakörök közötti tartalmi különbségekre helyezték a hangsúlyt annak ellenére, hogy az intézkedést azzal indokolták, hogy az általa korábban betöltött státusz megszűnt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn, mert az megfelel a jogszabályoknak és marasztalja a felperest a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségekben.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A felperes felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a jogerős ítélet sérti a Kt. 102. § (3) bekezdését, továbbá a Kjt. 25/A. §-a, illetve 23. § (5) bekezdésében foglaltakat. A Kt., illetve a Kjt. 25/A. § megsértésére a felperes fellebbezésében nem hivatkozott, és ennek hiányában e kérdés nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát sem, a jogerős ítélet pedig csak olyan körben támadható felülvizsgálattal, amely az első- és másodfokú eljárásban is felmerült (EBH 2000.371., BH 1997.54.). Erre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem ezen pontjait érdemben nem vizsgálta.
A Kjt. hatályos rendelkezései 2008. január 1-jétől 2010. december 31-éig lehetőséget biztosítottak arra, hogy a vezetői tevékenységet vezetői megbízás vagy vezetői munkakörbe történő kinevezés alapján lássa el a közalkalmazott. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXV. tv. akként módosította a Kjt. vezetőkre vonatkozó rendelkezését, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezetői, illetve vezető beosztásra történő megbízással látható el 2011. január 1-jétől. A jogszabály 7. § (1) bekezdése akként rendelkezett, hogy a törvény hatályba lépésével egyidejűleg a magasabb vezetői kinevezések a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől magasabb vezetői megbízássá alakultak át. Ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezető munkakörbe vagy ennek hiányában a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kellett kinevezni. Ebből következően a felperes 2011. január 1-jétől ideiglenesen általános iskolai tanár tanító munkakört látott el, és magasabb vezetői megbízás keretében végezte a tagintézmény vezetését.
A munkáltató ezen vezetői megbízást vonta vissza 2012. augusztus 23-án, amely intézkedés jogszerűségét támadta a felperes.
A vezetői megbízás visszavonását azzal indokolta, hogy az iskolában átszervezés miatt a tagintézmény-vezetői státusz megszűnt, amely tartalmilag azt jelenti, hogy a tagintézmény vezetésére vonatkozó magasabb vezetői megbízás megszűnt.
Kellő alap nélkül állította a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy ezen indok nem volt valós és okszerű. A lefolytatott bizonyítási eljárást követően helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy 2012. július 1-jétől a korábbi szervezeti egység megszűnt, és új intézményként jött létre a H. Óvoda Általános Iskola, Gimnázium, korábbitól eltérő szervezeti felépítéssel, és annak irányítási struktúrája is módosult. A felperes korábbi vezetői feladatai a tagintézmény működéséhez kapcsolódtak, míg az új intézményt a főigazgató irányította, akit távollétében az általános főigazgató-helyettes helyettesítette. Az átszervezés következtében a H.-i Általános Iskola egy olyan új kibővült intézmény részeként működött tovább, ahol nagyobb hangsúlyt kapott a német nyelvoktatás, és az általános iskola vezetője olyan, a főigazgató helyettesítésére vonatkozó feladatokat látott el, amely nem tartozott a felperes, mint tagintézmény-vezető feladatkörébe. Mindezekre figyelemmel helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a magasabb vezetői megbízás visszavonása indoka valós és okszerű volt, a felperes által korábban betöltött tagintézmény-vezetői státusz (megbízási feladatok) megszűntek, és az általános iskola vezetői feladatai más tartalommal jelentkeztek. Mindezekből megállapítható, hogy a jogerős ítélet megfelelt a Kjt. 23. § (5) bekezdésében foglaltaknak.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A pervesztes felperes a Pp. 78. §-a alapján köteles viselni a felülvizsgálati eljárási költséget. A perköltség mértékét a Kúria a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján csökkentett mértékben állapította meg figyelembe véve a pertárgy értékét és az alperesi képviselő által végzett tevékenységet.
A felülvizsgálati eljárási illetéket a felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2015. május 6.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró
(Kúria Mfv. II. 10.036/2015.)