adozona.hu
BH+ 2015.7.304
BH+ 2015.7.304
I. Az adós ingatlana vonatkozásában a felszámolás kezdő időpontját megelőzően megkötött adásvételi szerződés önmagában nem eredményezi a vevő tulajdonszerzését ahhoz a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is szükséges [Ptk. 116. §, 117. § (3) bek.; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 4. §]. II. Amennyiben a földhivatal a tulajdonjog bejegyzését megtagadja és a felszámoló az adásvételi szerződéstől eláll, az adásvétellel érintett ingatlan a felszámolási vagyon része, a felszámoló annak érté
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az A. Kft. adós 2011. szeptember 29. napján adásvételi szerződést kötött a P. Kft. vevővel a c.-i 36/4 hrsz.-ú, 766 m2 kivett, beépítetlen terület megjelölésű építési telken található, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem bejegyzett 15 lakásos társasházra. A vevő a vételárat 2011. október 31. napjáig az F. Takarékszövetkezet óvadéki számlájára volt köteles megfizetni. A vevő 2011. szeptember 30. napján benyújtott tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a földhivatal 2012. júliu...
BH+ 2015.7.304 I. Az adós ingatlana vonatkozásában a felszámolás kezdő időpontját megelőzően megkötött adásvételi szerződés önmagában nem eredményezi a vevő tulajdonszerzését ahhoz a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is szükséges [Ptk. 116. §, 117. § (3) bek.; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 4. §].
II. Amennyiben a földhivatal a tulajdonjog bejegyzését megtagadja és a felszámoló az adásvételi szerződéstől eláll, az adásvétellel érintett ingatlan a felszámolási vagyon része, a felszámoló annak értékesítésére kiírt pályázatban megnyilvánuló intézkedése nem jogsértő [Ptk. 319. § (3) bek., 320. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. §].
Az A. Kft. adós 2011. szeptember 29. napján adásvételi szerződést kötött a P. Kft. vevővel a c.-i 36/4 hrsz.-ú, 766 m2 kivett, beépítetlen terület megjelölésű építési telken található, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem bejegyzett 15 lakásos társasházra. A vevő a vételárat 2011. október 31. napjáig az F. Takarékszövetkezet óvadéki számlájára volt köteles megfizetni. A vevő 2011. szeptember 30. napján benyújtott tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a földhivatal 2012. július 12. napján kelt határozatával elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az ingatlan, amelyre a bejegyzést kérték, az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, az társasházi tulajdonként nem jött létre, az egyes ingatlanokat nem alakították ki.A Fővárosi Törvényszék az eladó A. Kft. felszámolását a 2011. február 15. napján benyújtott kérelem alapján elrendelte, felszámolóként az N. Kft-t kijelölte. A felszámolás kezdő időpontja 2011. november 8. napja. A felszámolás során az F. Takarékszövetkezet igénye 29 373 703 Ft összegben, a Cstv. 49/D. § szerinti rangsorban került nyilvántartásba vételre.
A felszámoló 2012. február 6. napján a 2011. szeptember 29. napján megkötött adásvételi szerződéstől elállt, arra hivatkozva, hogy a felek részéről teljesítés nem történt, majd a Cégközlöny 2012. november 8. napján megjelent számában az ingatlant értékesítésre meghirdette.
A hitelező 2012. november 30. napján az ingatlanértékesítésre pályázat kiírásában megvalósuló felszámolói intézkedés miatt kifogást nyújtott be, állítva azt, hogy a vevő számára a vételárat az F. Takarékszövetkezet kölcsönként biztosította. A vételár 2011. október 28. napján a kifogással élő hitelező óvadékszámlájára megfizetésre került. Erre tekintettel az értékesíteni kívánt ingatlan nem tartozik az adós felszámolás alatti vagyonába. Az adós a vevővel az adásvételi szerződést megkötötte, a vételár kiegyenlítésre került, így a vevő ingatlan-nyilvántartáson kívül az adásvétellel érintett társasház tulajdonát már a felszámolást megelőzően megszerezte. Állította, hogy a felszámoló intézkedésével sérült a hitelező joga, mert a vételárra nyújtott kölcsön biztosítékaként az ingatlanra zálogjogát nem tudja bejegyeztetni.
Az elsőfokú bíróság a kifogást a csőd és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (3) bekezdése alapján elutasította. Kifejtette, a hitelező a rögzített tartalmú kifogás benyújtására nem volt jogosult, e jog a vevőt illette meg, aki e jogával nem élt. Az ügy érdemében megállapította, nem nyert bizonyítást az, hogy az ingatlan még a felszámolási eljárás megindulása előtt kikerült az adós vagyonából, így az a felszámolási vagyon része.
A hitelező fellebbezése alapján eljárt ítélőtábla az elsőfokú végzést helybenhagyta. A hitelező fellebbezésében írt hivatkozásával szemben, elfogadta az elsőfokú bíróság érvelését, az értékesítésre meghirdetett ingatlan felszámolási vagyonhoz tartozása körében. A földhivatali bejegyzés elutasítása kizárta a tulajdonváltozás bekövetkeztét, mert az ingatlan tulajdona nem az adásvételi szerződéssel, hanem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel száll át a vevőre. A hitelezőnek a zálogszerződés létrejöttének elmaradása miatt előterjesztett, valamint az elállás jogszerűségét vitató fellebbezését alaptalannak találta a másodfokú bíróság. E körben kifejtette, a zálogszerződés megkötése a tulajdonos változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének elmaradásával, és nem a felszámoló intézkedésével áll közvetlen kapcsolatban. Az elállás körében megállapította, hogy az elállással érintett szerződés szempontjából harmadik személynek minősülő hitelező részéről a felszámoló e tárgyú jognyilatkozata nem tehető vitássá, arra is figyelemmel, hogy az elállás folytán a felszámolás alatti vagyon nem csökkent.
A jogerős döntés ellen az F. Takarékszövetkezet hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, állítva azt, hogy az ítélőtábla tévesen értelmezte az ügyben hatályos, a Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 116. § rendelkezéseit, mert az eladó a tulajdonjogával szabadon rendelkezhetett. Ez a rendelkezési joga nem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel vált hatályossá vagy érvényessé, hanem az, az írásba foglalással megtörtént [Ptk. 365. § (3) bekezdés]. A fentiek miatt a jogerős döntés jogszabálysértő. A hitelező vállalta rövid határidő mellett a felülvizsgálati kérelme részletes indokolásának benyújtását, azonban az ügyben több nyilatkozatot nem tett.
Felülvizsgálati ellenkérelem nem érkezett.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
A Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.
A Kúria a felülvizsgálati kérelemből megállapította, hogy jóllehet a kérelmet benyújtó megjelölte az általa megsértettnek állított jogszabályhelyeket, de nem indokolta meg, hogy álláspontja szerint a jogerős végzés azokat mennyiben és milyen módon sértette meg. Ezért a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértés körében bírálta felül, és megállapította, hogy a jogerős döntés a felülvizsgálati kérelemben felhozott okból nem jogszabálysértő.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság azt, hogy a kifogás tárgyát adó ingatlan a felszámolási vagyon része, a Kúria a végzés indokaival egyetért.
A Ptk. 117. § (3) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonos változásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A bejegyzés konstitutív hatályú, a bejegyzés megtörténtéig a vevőnek - érvényes szerződése esetén - a bejegyzésre, mint a szerződés teljesítésére irányuló kötelmi joga keletkezett. Önmagában az adásvételi szerződés megkötésében megtestesülő tulajdonnal való rendelkezés nem eredményezi a tulajdonjog átszállását, ahhoz a törvény értelmében a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges.
Tény, hogy a vevő tulajdonjoga bejegyzése iránti kérelmét a földhivatal elutasította és az sem vitatott, hogy a felszámoló az adásvételi szerződéstől elállt még az ingatlan értékesítésre történő meghirdetése és a földhivatali határozatot meghozatala előtt. Az eljárás során nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a felszámoló elállásra irányuló nyilatkozata ellen a vevő kifogást nyújtott volna be, illetve a földhivatal határozat ellen jogorvoslattal élt volna. Ebből következően nem nyert bizonyítást az, hogy a kifogással érintett ingatlan még a felszámolás kezdő időpontja előtt kikerült az adós vagyonából. Ezért helyesen állapította meg a másodfokú határozat, hogy a felszámoló annak értékesítésére kiírt pályázatban megnyilvánuló intézkedése, figyelemmel a Cstv. 48. § (1) bekezdésbe foglalt kötelezettségére is, nem jogszabálysértő.
Téves a hitelező hivatkozása arra, hogy a jogerős határozat a Ptk. 116. §-át sérti.
A hitelező által felhívott jogszabály (Ptk. 116. §) az olyan ingatlantulajdonosok jogszerzését védi, akiknek a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéstől függetlenül, a Ptk. 120. §, 121. §, 137. §, 598. §, 637. §, a Csjt. 27. § a) pont és a Ptk. 578/G. §-okban felsorolt esetekben, valamely tény bekövetkezése miatt a törvény erejénél fogva keletkezett. A felhívott jogszabály azt rögzíti, hogy e tulajdonosok kérhetik a tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését.
A jelen ügyben azonban a vevő az ingatlanra adásvételi szerződést kötött, ezért tulajdonjoga csak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezhetett volna. A bejegyzés időpontjáig csak kötelmi jogcíme volt arra, hogy az igényét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. A felszámoló a Cstv. 47. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján elállt az adásvételi szerződéstől, a teljesítés hiányára hivatkozva, így nyilatkozata a szerződést a Ptk. 320. § (1) bekezdésében foglaltak szerint felbontotta. A szerződés megkötésének időpontjára visszaható hatállyal megszűnt, az esetlegesen teljesített szolgáltatások visszajárnak [Ptk. 319. § (3) bekezdés]. Az elállás ellen a vevő kifogással nem élt. A másodfokú határozat pedig helytálló a hitelező eljárásbeli legitimációja hiánya körében, így a vevő tulajdoni igényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése - még annak megalapozottsága esetén is - okafogyottá vált. A kifejtett indokolás mellett a másodfokú határozatnak a Ptk. 116. §-ába ütközése nem állapítható meg.
A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII.30.278/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria az N. Kft. felszámoló által képviselt A. Kft. "f.a." adós szervezet elleni felszámolási eljárásban a Dr. Jakab Zoltán ügyvéd által képviselt F. Takarékszövetkezet hitelező által benyújtott kifogás tárgyában, a Budapest Környéki Törvényszék előtt 2.Fpkh.13-2012-000221 számon indult eljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla által 15.Fpkf.44.035/2013/3. számú jogerős végzése ellen a hitelező 18. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t :
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az A. Kft. adós 2011. szeptember 29. napján adásvételi szerződést kötött a P. Kft. vevővel a c-i 36/4 hrsz.-ú, 766 nm kivett, beépítetlen terület megjelölésű építési telken található, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem bejegyzett 15 lakásos társasházra. A vevő a vételárat 2011. október 31. napjáig az F. Takarékszövetkezet óvadéki számlájára volt köteles megfizetni. A vevő 2011. szeptember 30. napján benyújtott tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a földhivatal 2012. július 12. napján kelt határozatával elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az ingatlan, amelyre a bejegyzést kérték, az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, az társasházi tulajdonként nem jött létre, az egyes ingatlanokat nem alakították ki.
A Fővárosi Törvényszék az eladó A. Kft. felszámolását a 2011. február 15. napján benyújtott kérelem alapján elrendelte, felszámolóként az N. Kft-t kijelölte. A felszámolás kezdő időpontja 2011. november 8. napja. A felszámolás során az F. Takarékszövetkezet igénye 29.373.703,- Ft összegben, a Cstv. 49/D. § szerinti rangsorban került nyilvántartásba vételre.
A felszámoló 2012. február 6. napján a 2011. szeptember 29. napján megkötött adásvételi szerződéstől elállt, arra hivatkozva, hogy a felek részéről teljesítés nem történt, majd a Cégközlöny 2012. november 8. napján megjelent számában az ingatlant értékesítésre meghirdette.
A hitelező 2012. november 30. napján az ingatlanértékesítésre pályázat kiírásában megvalósuló felszámolói intézkedés miatt kifogást nyújtott be, állítva azt, hogy a vevő számára a vételárat az F. Takarékszövetkezet kölcsönként biztosította. A vételár 2011. október 28. napján a kifogással élő hitelező óvadékszámlájára megfizetésre került. Erre tekintettel az értékesíteni kívánt ingatlan nem tartozik az adós felszámolás alatti vagyonába. Az adós a vevővel az adásvételi szerződést megkötötte, a vételár kiegyenlítésre került, így a vevő ingatlan-nyilvántartáson kívül az adásvétellel érintett társasház tulajdonát már a felszámolást megelőzően megszerezte. Állította, hogy a felszámoló intézkedésével sérült a hitelező joga, mert a vételárra nyújtott kölcsön biztosítékaként az ingatlanra zálogjogát nem tudja bejegyeztetni.
Az elsőfokú bíróság a kifogást a csőd és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (3) bekezdése alapján elutasította. Kifejtette, a hitelező a rögzített tartalmú kifogás benyújtására nem volt jogosult, e jog a vevőt illette meg, aki e jogával nem élt. Az ügy érdemében megállapította, nem nyert bizonyítást az, hogy az ingatlan még a felszámolási eljárás megindulása előtt kikerült az adós vagyonából, így az a felszámolási vagyon részét képezi.
A hitelező fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú végzést helybenhagyta. A hitelező fellebbezésében írt hivatkozásával szemben, osztotta az elsőfokú bíróság érvelését, az értékesítésre meghirdetett ingatlan felszámolási vagyonhoz tartozása körében. A földhivatali bejegyzés elutasítása kizárta a tulajdonváltozás bekövetkeztét, mert az ingatlan tulajdona nem az adásvételi szerződéssel, hanem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel száll át a vevőre. A hitelező zálogszerződés létrejöttének elmaradása miatt előterjesztett, valamint az elállás jogszerűségét vitató fellebbezését alaptalannak találta a másodfokú bíróság. E körben kifejtette, a zálogszerződés megkötése a tulajdonos változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének elmaradásával, és nem a felszámoló intézkedésével áll közvetlen kapcsolatban. Az elállás körében megállapította, hogy az elállással érintett szerződés szempontjából harmadik személynek minősülő hitelező részéről a felszámoló e tárgyú jognyilatkozata vitássá nem tehető, arra is figyelemmel, hogy az elállás folytán a felszámolás alatti vagyon nem csökkent.
A jogerős döntés ellen az F. Takarékszövetkezet hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, állítva azt, hogy az ítélőtábla tévesen értelmezte az ügyben hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 116. § rendelkezéseit, mert az eladó a tulajdonjogával szabadon rendelkezhetett. Ez a rendelkezési joga nem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel vált hatályossá vagy érvényessé, hanem az, az írásba foglalással megtörtént [Ptk. 365. § (3) bekezdés]. A fentiek miatt a jogerős döntés jogszabálysértő. A hitelező vállalta rövid határidő mellett a felülvizsgálati kérelme részletes indokolásának benyújtását, azonban az ügyben több nyilatkozatot nem tett.
Felülvizsgálati ellenkérelem nem érkezett.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
A Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.
A Kúria a felülvizsgálati kérelemből megállapította, hogy jóllehet a kérelmet benyújtó megjelölte az általa megsértettnek állított jogszabályhelyeket, de nem indokolta meg, hogy álláspontja szerint a jogerős végzés azokat mennyiben és milyen módon sértette meg. Ezért a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértés körében bírálta felül, és megállapította, hogy a jogerős döntés a felülvizsgálati kérelemben felhozott okból nem jogszabálysértő.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság azt, hogy a kifogás tárgyát képező ingatlan a felszámolási vagyon részét képezi, a Kúria a végzés indokaival egyetért.
A Ptk. 117. § (3) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonos változásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A bejegyzés konstitutív hatályú, a bejegyzés megtörténtéig a vevőnek - érvényes szerződése esetén - a bejegyzésre, mint a szerződés teljesítésére irányuló kötelmi joga keletkezett. Önmagában az adásvételi szerződés megkötésében megtestesülő tulajdonnal való rendelkezés nem eredményezi a tulajdonjog átszállását, ahhoz a törvény értelmében a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges.
Tény, hogy a vevő tulajdonjoga bejegyzése iránti kérelmét a földhivatal elutasította és az sem vitatott, hogy a felszámoló az adásvételi szerződéstől elállt még az ingatlan értékesítésre történő meghirdetése és a földhivatali határozatot meghozatala előtt. Az eljárás során nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a felszámoló elállásra irányuló nyilatkozata ellen a vevő kifogást nyújtott volna be, illetve a földhivatal határozat ellen jogorvoslattal élt volna. Ebből következően nem nyert bizonyítást az, hogy a kifogással érintett ingatlan még a felszámolás kezdő időpontja előtt kikerült az adós vagyonából. Ezért helyesen állapította meg a másodfokú határozat, hogy a felszámoló annak értékesítésére kiírt pályázatban megnyilvánuló intézkedése, figyelemmel a Cstv. 48. § (1) bekezdésbe foglalt kötelezettségére is, nem jogszabálysértő.
Téves a hitelező hivatkozása arra, hogy a jogerős határozat a Ptk. 116. §-át sérti.
A hitelező által felhívott jogszabály (Ptk. 116. §) azon ingatlan tulajdonosok jogszerzését védi, akiknek a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéstől függetlenül, a Ptk. 120. §, a Ptk. 121. §, a Ptk. 137. §, a Ptk. 598. §, a Ptk. 637. §, a Csjt. 27. § a) pont és a Ptk. 578/G. §-okban felsorolt esetekben, valamely tény bekövetkezése miatt a törvény erejénél fogva keletkezett. A felhívott jogszabály azt rögzíti, hogy e tulajdonosok kérhetik a tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését.
A jelen ügyben azonban a vevő az ingatlanra adásvételi szerződést kötött, ezért tulajdonjoga csak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezhetett volna. A bejegyzés időpontjáig csak kötelmi jogcíme volt arra, hogy az igényét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. A felszámoló a Cstv. 47. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján elállt az adásvételi szerződéstől, a teljesítés hiányára hivatkozva, így nyilatkozata a szerződést a Ptk. 320. § (1) bekezdésében foglaltak szerint felbontotta. A szerződés megkötésének időpontjára visszaható hatállyal megszűnt, az esetlegesen teljesített szolgáltatások visszajárnak [Ptk. 319. § (3) bekezdés]. Az elállás ellen a vevő kifogással nem élt. A másodfokú határozat pedig helytálló a hitelező eljárásbeli legitimációja hiánya körében, így a vevő tulajdoni igényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése - még annak megalapozottsága esetén is-okafogyottá vált. A kifejtett indoklás mellett a másodfokú határozatnak a Ptk. 116. §-ába ütközése nem állapítható meg.
A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A hitelező felülvizsgálati kérelme eredményre nem vezetett ezért költségeit maga viseli.
Budapest, 2015. március 24.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Lakatosné dr. Gerzson Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII.30.278/2014.)