adozona.hu
BH 2015.6.169
BH 2015.6.169
A felszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentésére telefax útján is lehetőség van [1991. évi XLIX. tv. 28. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az elsőfokú bíróság a P. Kft. adós ellen a 2012. június 14. napján benyújtott kérelem alapján 2012. augusztus 28-i kezdő időponttal a felszámolást elrendelte, felszámolóként az A. Gazdasági és Szaktanácsadó Kft.-t kijelölte.
[2] A hitelező a 2012. október 4-én kelt igénybejelentését 2012. október 5-én telefax útján, majd 2012. október 10-én postai úton megküldte a felszámoló részére. A felszámoló az igényt határidőn túl bejelentett igényként sorolta be és igazolta vissza a hitelező részé...
BH 2015.6.169 A felszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentésére telefax útján is lehetőség van [1991. évi XLIX. tv. 28. § (2) bek.].
[1] Az elsőfokú bíróság a P. Kft. adós ellen a 2012. június 14. napján benyújtott kérelem alapján 2012. augusztus 28-i kezdő időponttal a felszámolást elrendelte, felszámolóként az A. Gazdasági és Szaktanácsadó Kft.-t kijelölte.[2] A hitelező a 2012. október 4-én kelt igénybejelentését 2012. október 5-én telefax útján, majd 2012. október 10-én postai úton megküldte a felszámoló részére. A felszámoló az igényt határidőn túl bejelentett igényként sorolta be és igazolta vissza a hitelező részére. Állította, hogy a telefax útján továbbított iratot nem kapta meg, a postán érkezett irat pedig a felszámolás kezdő időpontjához képest 40 napon túl érkezett. Kifogásában a hitelező az igénye határidőben benyújtottként történő besorolását kérte. A becsatolt adási jelentéssel és forgalmi napló adataival igazolta, hogy a faxüzenet továbbítása 37 másodperc alatt eredményesen megtörtént, a faxjelentésen "OK" jelzés volt.
[3] Az elsőfokú bíróság kötelezte a felszámolót, hogy a hitelező 2012. október 5-i igénybejelentését haladéktalanul, 40 napon belüli, határidőben érkezett igényként vegye nyilvántartásba. Megállapította, hogy a hitelezői igények határidőben történő bejelentésére nyitva álló határidő utolsó napja 2012. október 7-e volt. Kifejtette, hogy a csőd- és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 28. § (2) bekezdés f) pontja a hitelezőiigény-bejelentés módját nem, csak annak határidejét szabályozza. Ebből következően a hitelező által becsatolt adási jelentéssel és forgalmi napló adataival igazolt, 2012. október 5-én telefax útján továbbított hitelezőiigény-bejelentés a felszámolóhoz határidőben érkezett. A felszámolót terhelte - az irat hozzá történő megérkezését tagadó nyilatkozata miatt - annak igazolása, hogy a hitelező által megküldött telefax a hitelező által valószínűsített időpontban hozzá nem érkezett meg, mely tény a saját készüléke forgalmi adatait tanúsító irattal lett volna igazolható. E bizonyítási kötelezettségének a felszámoló nem tett eleget, a bizonyítás sikertelensége a hitelező terhére nem eshetett.
[4] A felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[5] A jogerős végzés ellen a felszámoló nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Állította, hogy a jogerős döntés a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjába, a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 164. § (1) bekezdésébe, a Pp. 206. § (1) bekezdésébe és a Pp. 221. § (1) bekezdésébe ütközik. Kérte, hogy a Kúria a jogerős határozatot a Pp. 275. § (4) bekezdés első fordulata alapján helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a hitelező kifogását utasítsa el.
[6] Kifejtette, hogy a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja annak ellenére nem szabályozza az igénybejelentés módját, hogy jelentős joghatásokat fűz annak megtörténte időpontjához. A Pp. sem tartalmaz erre vonatkozóan rendelkezést, ezért e kérdés eldöntése a bírói gyakorlat alapján indokolt. Jelen ügyben a BH 2012.192. számú eseti döntésben foglaltak az irányadóak, az ott rögzítettek értelmében a végrehajtói iratküldés szabályai szerint joghatály csak a postán, könyvelt küldeményként feladott iratokhoz kapcsolódik.
[7] Kiemelte, hogy álláspontja szerint a hitelezői igény telefax útján történő kézbesítéséhez is fűződhet joghatály, de ahhoz az szükséges, hogy az igénybejelentés igazolt módon a címzetthez megérkezzék. Jelen eljárásban azonban a hitelező által telefax útján továbbított irat a felszámolóhoz nem érkezett meg, a hitelezőiigény-bejelentéshez kapcsolódó adási jelentés pedig csak valószínűsíti, de nem bizonyítja az irat felszámolóhoz történő megérkezését, ezért a hitelező által hivatkozott BH 2003.502 számú eseti döntés jelen ügyben nem alkalmazható.
[8] Álláspontja szerint az eljárt bíróságok tévesen határozták meg a feleket terhelő bizonyítási terhet. Vitatta, hogy az "OK" megjelölésű, adásidőt rögzítő jelentés alkalmas annak bizonyítására, hogy a telefaxon küldött igénybejelentés a címzetthez megérkezett, olvasható szöveget tartalmaz, és az a hitelező által hivatkozott tartalmú volt. Erre tekintettel állította, a jogerős határozat sérti a Pp. 164. § (1) bekezdését, mert valónak fogadta el azt, hogy a hitelező az igényét telefaxon határidőben bejelentette.
[9] Állította, hogy jogsértő a jogerős határozatban foglalt döntés azért is, mert a felszámoló terhére értékelte a telefax üzenet meg nem érkezésére vonatkozó bizonyítás sikertelenségét.
[10] A hitelező felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős határozat hatályában való fenntartását kérte.
[11] A Kúria a jogerős határozatot a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül és megállapította, hogy a jogerős határozat a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okból nem jogszabálysértő.
[12] Tévesen állította a felszámoló, hogy a hitelezői igény telefax útján történő bejelentése sérti a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontját. A hivatkozott jogszabály azt a hitelezőknek szóló felhívást tartalmazza, hogy a követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be. Helyesen hivatkozott a felszámoló arra, hogy a Cstv. az igénybejelentés módjára rendelkezést nem tartalmaz. Ebből azonban az következik, hogy a jogszabály nem kívánja meg a bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó Pp. 99. § (1) bekezdésében foglalt szabályok betartását, ezért a hitelezői igény bejelentése telefax útján is megtehető.
[13] A felszámoló az eljárás során nem vitatta azt, hogy a hitelező az általa közölt telefaxszámra küldte meg az igénybejelentést. Amennyiben a felszámoló a telefaxszámát a hitelezők számára hozzáférhetővé teszi, úgy az elektronikus kommunikáció általánossá válásával számolnia kell a levelezés e formájának igénybevételével. A felszámolói tisztséget betöltő személy gondosságához tartozik a telefaxküldeményként érkező levelek megfelelő kezelése, a telefaxkészülék adatainak rögzítése és megőrzése.
[14] Nem vitásan a hitelező az igénybejelentését a telefaxüzenet küldését követően postai szolgáltató útján is megküldte, így a felszámoló akkor járt volna el helyesen - különösen úgy, hogy ismernie kellett a hitelező által folytatott gyakorlatot -, ha a postai úton megküldött levél kézhezvételét követően a telefaxkészüléke adatait áttekinti, és azt az igénybejelentéshez kapcsolódóan értékeli. A felszámoló nem így járt el, ezért a jogerős döntés nem sértette a Pp. 164. § (1) bekezdését azzal, hogy a felszámoló terhére értékelte állítása bizonyításának sikertelenségét.
[15] A Kúria a fenti indokolás mellett az érdemben helytálló jogerős végzést, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.399/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a P. Kft. "f.a." adós ellen folyamatban lévő felszámolási eljárásban a dr. Vas Tibor jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága hitelező részéről a dr. Petia Csaba ügyvéd által képviselet A. Kft. felszámoló intézkedése ellen benyújtott kifogás tárgyában, a Fővárosi Törvényszék előtt 7. Fpkh.01-13-000011 számon indult eljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla 15. Fpkf.43.110/2014/3. számú végzése ellen a felszámoló által 18. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Kötelezi az adóst, hogy 15 napon belül fizessen meg a hitelezőnek 50.000 (Ötvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye
I n d o k o l á s
A Fővárosi Törvényszék a P. Kft. adós ellen a 2012. június 14. napján benyújtott kérelem alapján 2012. augusztus 28-i kezdő időponttal a felszámolást elrendelte, felszámolóként az A. Gazdasági és Szaktanácsadó Kft.-t kijelölte.
A hitelező a 2012. október 4-én kelt igénybejelentését 2012. október 5-én telefax útján, majd 2012. október 10-én postai úton megküldte a felszámoló részére. A felszámoló az igényt határidőn túl bejelentett igényként sorolta be és igazolta vissza a hitelező részére. Állította, hogy a telefax útján továbbított iratot nem kapta meg, a postán érkezett irat pedig a felszámolás kezdő időpontjához képest 40 napon túl érkezett. Kifogásában a hitelező az igénye határidőben benyújtottként történő besorolását kérte. A becsatolt adási jelentéssel és forgalmi napló adataival igazolta, hogy a faxüzenet továbbítása 37 másodperc alatt eredményesen megtörtént, a faxjelentésen "OK" jelzés volt.
Az elsőfokú bíróság kötelezte a felszámolót, hogy a hitelező 2012. október 5-i igénybejelentését haladéktalanul, 40 napon belüli, határidőben érkezett igényként vegye nyilvántartásba. Megállapította, hogy a hitelezői igények határidőben történő bejelentésére nyitva álló határidő utolsó napja 2012. október 7-e volt. Kifejtette, hogy a csőd- és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 28. § (2) bekezdés f) pontja a hitelezői igénybejelentés módját nem, csak annak határidejét szabályozza. Ebből következően a hitelező által becsatolt adási jelentéssel és forgalmi napló adataival igazolt, 2012. október 5-én telefax útján továbbított hitelezői igénybejelentés a felszámolóhoz határidőben érkezett. A felszámolót terhelte - az irat hozzá történő megérkezését tagadó nyilatkozata miatt - annak igazolása, hogy a hitelező által megküldött telefax a hitelező által valószínűsített időpontban hozzá nem érkezett meg, mely tény a saját készüléke forgalmi adatait tanúsító irattal lett volna igazolható. E bizonyítási kötelezettségének a felszámoló nem tett eleget, a bizonyítás sikertelensége a hitelező terhére nem eshetett.
A felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Kifejtette, hogy a felszámoló fellebbezésében nem hozott fel olyan tényt, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben és indokaiban helyes végzésének megváltoztatására.
A jogerős végzés ellen a felszámoló nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Állította, hogy a jogerős döntés a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjába, a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 164. § (1) bekezdésébe, a Pp. 206. § (1) bekezdésébe és a Pp. 221. § (1) bekezdésébe ütközik. Kérte, hogy a Kúria a jogerős határozatot a Pp. 275. § (4) bekezdés első fordulata alapján helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a hitelező kifogását utasítsa el.
Kifejtette, hogy a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja annak ellenére nem szabályozza az igénybejelentés módját, hogy jelentős joghatásokat fűz annak megtörténte időpontjához. Hivatkozása szerint a Pp. sem tartalmaz erre vonatkozóan rendelkezést, ezért e kérdés eldöntése a bírói gyakorlat alapján indokolt. Jelen ügyben a BH 2012.192. számú eseti döntésben foglaltak az irányadóak, az ott rögzítettek értelmében a végrehajtói iratküldés szabályai szerint joghatály csak a postán, könyvelt küldeményként feladott iratokhoz kapcsolódik.
Kiemelte, hogy álláspontja szerint a hitelezői igény telefax útján történő kézbesítéséhez is fűződhet joghatály, de ahhoz az szükséges, hogy az igénybejelentés igazolt módon a címzetthez megérkezzék. Jelen eljárásban azonban a hitelező által telefax útján továbbított irat a felszámolóhoz nem érkezett meg, a hitelezői igénybejelentéshez kapcsolódó adási jelentés pedig csak valószínűsíti, de nem bizonyítja az irat felszámolóhoz történő megérkezését, ezért a hitelező által hivatkozott BH2003.502 számú eseti döntés jelen ügyben nem alkalmazható.
Álláspontja szerint az eljárt bíróságok tévesen határozták meg a feleket terhelő bizonyítási terhet. Vitatta, hogy az "OK" megjelölésű, adásidőt rögzítő jelentés alkalmas annak bizonyítására, hogy a telefaxon küldött igénybejelentés a címzetthez megérkezett, olvasható szöveget tartalmaz, és az a hitelező által hivatkozott tartalmú volt. Erre tekintettel állította, a jogerős határozat sérti a Pp. 164. § (1) bekezdését, mert valónak fogadta el azt, hogy a hitelező az igényét telefaxon határidőben bejelentette.
Állította, hogy jogsértő a jogerős határozatban foglalt döntés azért is, mert a felszámoló terhére értékelte a telefax üzenet meg nem érkezésére vonatkozó bizonyítás sikertelenségét.
A hitelező felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős határozat hatályában való fenntartását kérte. Ismételten hivatkozott arra, hogy a hitelezői igényét tartalmazó irattal, a faxjelentéssel továbbá faxkészüléke naplójával igazolta a bejelentése határidőben történő megtételét, így az eljárás során igazolt volt az, hogy a felszámoló telefaxgépe az adást fogadni tudta, az a címzetthez megérkezett. Az okirati bizonyítékokkal szemben a felszámoló bírói felhívás ellenére állított, de nem bizonyított telefax küldés sikertelenségére vonatkozó nyilatkozata súlytalan.
A Kúria a jogerős határozatot a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül és megállapította, hogy a jogerős határozat a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okból nem jogszabálysértő.
Tévesen állította a felszámoló, hogy a hitelezői igény telefax útján történő bejelentése sérti a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontját. A hivatkozott jogszabály azt a hitelezőknek szóló felhívást tartalmazza, hogy a követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be. Helyesen hivatkozott a felszámoló arra, hogy a Cstv. az igénybejelentés módjára rendelkezést nem tartalmaz. Ebből azonban az következik, hogy a jogszabály nem kívánja meg a bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó Pp. 99. § (1) bekezdésében foglalt szabályok betartását, ezért a hitelezői igény bejelentése telefax útján is megtehető.
A felszámoló az eljárás során nem vitatta azt, hogy a hitelező az általa közölt telefaxszámra küldte meg az igénybejelentést. Amennyiben a felszámoló a telefax számát a hitelezők számára hozzáférhetővé teszi, úgy az elektronikus kommunikáció általánossá válásával számolnia kell a levelezés e formájának igénybevételével. A felszámolói tisztséget betöltő személy gondosságához tartozik a telefaxküldeményként érkező levelek megfelelő kezelése, a telefaxkészülék adatainak rögzítése és megőrzése.
Nem vitásan a hitelező az igénybejelentését a telefaxüzenet küldését követően postai szolgáltató útján is megküldte, így a felszámoló akkor járt volna el helyesen, - különösen úgy, hogy ismernie kellett a hitelező által folytatott gyakorlatot - ha a postai úton megküldött levél kézhezvételét követően a telefaxkészüléke adatait áttekinti, és azt az igénybejelentéshez kapcsolódóan értékeli. A felszámoló nem így járt el, ezért a jogerős döntés nem sértette a Pp. 164. § (1) bekezdését azzal, hogy a felszámoló terhére értékelte állítása bizonyításának sikertelenségét.
A Kúria a fenti indokolás mellett az érdemben helytálló jogerős végzést, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelem eredménytelen volt, ezért a felszámoló által képviselt adós köteles a hitelezőnek a felülvizsgálati eljárással felmerült költségeit a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 78. § (1) és (2) bekezdése alapján megfizetni. A jogtanácsosi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja, (5) bekezdése és a 4/A. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával állította meg.
Budapest, 2015. március 27.
Dr. Török Judit sk. a tanács elnöke, Dr. Lakatosné dr. Gerzson Nóra sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.399/2014.)