Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    8005/2009. (AEÉ 4-5.) APEH tájékoztató

    8005/2009. (AEÉ 4-5.) APEH tájékoztató

    a 2008. évi személyi jövedelemadó, különadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói (kifizetői) feladatokról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Kibocsátó(k):
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A 2008. január 1-jétől a 2008. évre alkalmazandó - a személyi jövedelemadó, különadó megállapítására, illetőleg az egészségügyi hozzájárulás elszámolására, vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (szja -tv.), az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvénynek az szja-törvényt módosító és kiegészítő rendelkezései, valamint az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.), ...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    8005/2009. (AEÉ 4-5.) APEH tájékoztató
    a 2008. évi személyi jövedelemadó, különadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói (kifizetői) feladatokról
    A 2008. január 1-jétől a 2008. évre alkalmazandó - a személyi jövedelemadó, különadó megállapítására, illetőleg az egészségügyi hozzájárulás elszámolására, vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (szja -tv.), az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvénynek az szja-törvényt módosító és kiegészítő rendelkezései, valamint az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.), továbbá az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.), az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló, többször módosított 1996. évi CXXVI. törvény (Szf. tv.) tartalmazza.
    Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azok ismeretét nem pótolja.
    A kifizetők és munkáltatók igazolásokkal kapcsolatos feladatait és az adatszolgáltatási kötelezettségeit a 8008/2008. (AEÉ 13-14.), valamint a 8009/2008. (AEÉ 13-14.) APEH tájékoztató ismertette. Az említett tájékoztatókban foglaltak ismerete is szükséges a jelen tájékoztatóban leírtak alkalmazásához.
    I. Az adómegállapítás elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók
    A munkáltatói adómegállapítást 2009. június 10-éig kell megküldeni a bevallást benyújtó adóügyében illetékes igazgatóságához (3-11. számú melléklet).
    Az adómegállapítást az adóhatóság részére kizárólag elektronikus úton lehet továbbítani.
    A munkáltatói adómegállapításhoz szükséges nyilatkozatok, az adómegállapítás levezetésére szolgáló nyomtatványok, kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, azokat az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu) lehet letölteni, vagy a megadott formátum alapján elkészíteni és a magánszemély számára átadni.
    A tájékoztató részét képezi a 12. számú melléklet, az adóhatóság tájékoztatására szolgáló nyomtatvány a magánszemély adóhátralékáról, valamint az elektronikusan történő adatszolgáltatás általános szabályait összefoglaló 13. számú melléklet.
    II. A munkáltatói adómegállapításhoz szükséges további tudnivalók
    1. A személyi jövedelemadó megállapításának és elszámolásának feltételei
    1/a A magánszemély bevallási kötelezettségének általános szabályai
    A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben megszerzett összes bevétele alapján - adóévenként köteles megállapítani és bevallani, valamint az adót megfizetni. A különadózó jövedelmek közül annak a jövedelemnek az adójáról, amely nem kifizetőtől származik, vagy amely adójának megállapítására maga köteles (pl. a tőzsdei ügyletből, csere ügyletből származó jövedelem) szintén bevallásában kell számot adnia.
    A magánszemély - az előzőekben megállapított kötelezettségétől eltérően - nem köteles bevallani:
    a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
    b) az olyan bevételt, amelyre, a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint nemleges bevallási nyilatkozatot tett;
    c) a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;
    d) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot;
    e) a kamatjövedelmet, ha abból a kifizető az adót levonta;
    f) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 000 forintot és az adót a kifizető levonta;
    g) a c)-f) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta;
    h) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet);
    i) azt a jövedelmet, amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani. Ilyen jövedelem lehet az alkalmi munkavállalói könyvvel szerzett jövedelem.
    A magánszemély nem köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag a következő jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt:
    - olyan bevételt, amelyet az a)-i) pontok alapján nem köteles bevallani;
    - adóterhet nem viselő járandóságot szerzett;
    - magánnyugdíjpénztár a kedvezményezett részére teljesített nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést teljesített, és ha a magánszemély a kifizetőnek nyilatkozott arról, hogy ezen jövedelme után a szja-törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége (e nyilatkozatról a kifizető adatot szolgáltatott az állami adóhatóságnak 2009. január 31-éig).
    A magánszemély az előzőekben leírtaktól függetlenül köteles az adóévre, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást benyújtani, ha
    - az adóévben egyéni vállalkozó volt;
    - az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységből származó, a támogatások nélkül számított bevétele az adómentesség értékhatárát (600 000 forintot) meghaladta, kivéve, ha a szja-törvény rendelkezései szerint nemleges nyilatkozatot tehet;
    - az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte (nem minősül költséglevonás kérésének a szja-törvény szerinti igazolás nélkül elszámolható költség - elismert költség - levonására tett nyilatkozat);
    - az adóévre fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
    - tőzsdei ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
    - az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott (12%) adófizetésére köteles;
    - nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot);
    - a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
    - olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
    - nem belföldi illetőségű magánszemély;
    - végkielégítés megosztott része után van adókötelezettsége;
    - a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
    - az előzőekben nem említett esetekben akkor, ha nem tesz, vagy nem tehet egyszerűsített bevallásra vagy munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot, vagy valamely bevételére vonatkozóan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályait alkalmazza.
    1/b Az adóhatóság közreműködésével tehet eleget önadózás keretében az adókötelezettségének (egyszerűsített bevallás) az a magánszemély, aki:
    - kizárólag olyan bevallásköteles jövedelmet szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, és/vagy
    - ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van adókötelezettsége,
    - az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles,
    - az adóévre tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett,
    - az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles,
    - nyugdíj-előtakarékossági számláról nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett,
    továbbá
    - nem volt egyéni vállalkozó, és
    - mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott, és
    - az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem kivételével, nem kötelezett az adóhatósági közreműködés nélkül elkészítendő 0853-as bevallás benyújtására,
    azzal, hogy nem zárja ki az egyszerűsített bevallást, ha a magánszemély
    - adókedvezményt érvényesít,
    - az adójáról rendelkezik,
    továbbá,
    - ha a mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételéből a jövedelmére nemleges nyilatkozatot ad vagy egyébként e bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani.
    1/c A munkáltatói adómegállapítás kérésének feltételei
    A magánszemély az adókötelezettségének a következő feltételek fennállása esetében, ha a munkáltató (kifizető) vállalja, a munkáltató (kifizető) közreműködésével tesz eleget.
    A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet a munkáltatónak.
    Az adó megállapítását vállaló munkáltatónak kell tekinteni a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot is (továbbiakban: munkáltató), amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles.
    (A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság - ideértve az európai holding részvénytársaságot is -, az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.)
    A magánszemély a 08NY29 nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben
    - kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be;
    - az első pontban említett bevételét kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;
    - az első pontban említett bevételét a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezte;
    - az adóévben - az előzőekben említett bevétel(ek) mellett - kizárólag
    · adóköteles társadalombiztosítási,
    · családtámogatási ellátás,
    · önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye,
    · a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás,
    · belföldről származó nyugdíj címén szerzett bevételt,
    feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást 2009. március 20-áig átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.
    Az adómegállapításhoz szükséges többi igazolást, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik a magánszemély, e nyilatkozatát is a munkáltatójának átadja 2009. március 20-áig.
    1/d A munkáltatói adómegállapítás további feltételei
    1/da Az előzőekben felsorolt előírásokon túl a munkáltatói adómegállapításra akkor van lehetőség, ha a magánszemély
    - osztalékból, árfolyamnyereségből, vállalkozásból történő kivonásból és életjáradékból származó jövedelme kizárólag munkáltatójától származott,
    - osztalékból, származó jövedelme munkáltatójától származott, illetve, ha nem kizárólag munkáltatójától származott, azaz, ha más kifizető(k)től is szerzett ilyen címen és értékpapír kölcsönzéséből, életjáradékból, vállalkozásból történő kivonásból, valamint árfolyamnyereségből jövedelmet, és ez együttesen sem haladja meg az 50 000 forintot, és az adót a másik kifizető levonta (erről írásban nyilatkozott), ugyanez a feltétel igaz az e pont alatt felsorolt többi jövedelem esetén is,
    - ingó, ingatlan, vagyoni érétkű jog átruházásból származó bevételéből, jövedelme nem keletkezett,
    - önálló művészeti tevékenységével kapcsolatban a bevétele a munkáltatójától származott és az adóelőleg megállapítása nem tételes költségelszámolással került meghatározásra, és a kifizetéskor levonásra került,
    - az adóévben az adóelőleg levonásakor figyelembe vett adóterhet nem viselő járandósága (ide nem értve a társadalombiztosítási-családtámogatási ellátást és a belföldről származó nyugdíjat) a munkáltatójától származott, kivéve azt a jövedelmet, amely a szja-törvény 3. § 72/l. pontja szerint az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető (ez utóbbi az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás választási lehetőségét is kizárja),
    - nyilatkozata a göngyölítéses módszer alkalmazásával kapcsolatban megfelelt a törvényben előírtaknak (vagyis az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegének túllépését követően minden bevételének kifizetését megelőzően nyilatkozott a munkáltatójának, hogy az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó általános szabály szerint vonja le. Ilyen nyilatkozat hiányában a magánszemély köteles, az adóév végén emiatt mutatkozó befizetési különbözet 12%-át adóbevallásában rendezni.),
    - nem kívánja az adómegállapítás során visszaigényelni a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot,
    - önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet a magánszemély egyéni számláján, mely egyéb jövedelemként adóköteles (ilyen például a magánszemély egyéni számlájának megterhelése kölcsön vissza nem fizetése, illetve nem szolgáltatás nyújtásaként történő kifizetés esetén, vagy nem a munkáltatótól származik az adomány), illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból történő kilépése vagy a várakozási idő letelte után részére adóköteles kifizetés nem történt;
    - a magánnyugdíjpénztár az általa korábban a tag egyéni számláján jóváírt összeget nem fizette ki a magánszemély részére, hanem azt a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztárba vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalta (kifizetés helyett).
    1/db A munkáltató az előzőekben felsorolt feltételek fennállását nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a dolgozó figyelmét a szükséges tudnivalókra, valamint - amennyiben tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről - arra, hogy dolgozójának adóbevallást kell adnia nyilatkozat helyett.
    Az adómentes bevételek (például azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania) nem érintik a munkáltató adómegállapítását. (Így például, ha a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele kevesebb évi 600 000 forintnál.)
    Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét az egyéb feltételek fennállása esetén, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvet váltott ki, de e jogviszonyából nem keletkezett (bevallásköteles) jövedelme.
    Nem állapíthatja meg a munkáltató annak a dolgozójának adóját, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel, továbbá akinek más forrásból is származott olyan adóköteles jövedelme, mely az 1/b és 1/c pontban leírtak szerint kizárja az adómegállapítás lehetőségét. Ilyen eset lehet, ha a dolgozó az érdekképviseleti szervezettől kapott üdülési költség-hozzájárulást (nem adómentes természetbeni juttatást), függetlenül attól, hogy melyik érdekképviseleti szervezettől kapta e juttatást, és mely forrásból biztosították annak fedezetét. Ide sorolható az is, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a dolgozó pénztárnál vezetett egyéni számláján, a pénztári alapok közötti átcsoportosításból írt jóvá összeget. (Kivéve, ha az összeg forrása a fedezeti alapból történő befektetés hozama vagy az értékelési különbözet, mert utóbbiak adómentes jövedelmek.) Előfordulhat, hogy más kifizetőtől (is) szerzett adóterhet nem viselő járandóságot a magánszemély (kivéve az ide tartozó társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat). Bár az adóelőleg levonása során a dolgozó nyilatkozata alapján ezeket a járandóságokat figyelembe vette a munkáltató, mégsem végezheti el a magánszemély adómegállapítását.
    Nem kizáró ok, ha más kifizetőtől szerez a magánszemély összesen 50 000 forintot meg nem haladó osztalékból, értékpapír kölcsönzéséből, árfolyamnyereségből, életjáradékból és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmet, és az ezt terhelő adót a kifizető levonta. Abban az esetben, ha az osztalék után a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti adókulccsal állapította meg a munkáltató az adó mértékét, úgy a magánszemély év végi adóját nem állapíthatja meg, a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
    1/e A munkáltatói adómegállapítás eljárási, technikai kérdései, határidők
    1/ea Az adóévet (2008.) követően a dolgozóval, a nyilatkozata megtételekor, meglévő munkáltatója számolhat el, ha a magánszemély a nyilatkozatát határidőben, azaz 2009. január 31-éig benyújtotta.
    Ha a magánszemély új munkáltatójához nyújtotta be a nyilatkozatát, akkor csatolja annak a munkáltatónak a 2008. évi jövedelemigazolását, akinél (amelynél) 2008. december 31-én még munkaviszonyban állt, illetve akinél (amelynél) a 2008. év folyamán munkaviszonyban volt és a munkaviszony évközben szűnt meg. Ha a magánszemély 2009. január 1-je után megszünteti a munkaviszonyát, de 2009. január 31-éig nem létesít új munkaviszonyt, akkor önadózóként adóbevallást kell adnia, vagy élhet az egyszerűsített bevallás lehetőségével, ha annak feltételei fennállnak (1/b pont).
    A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély munkaviszonya nem szűnik meg, ezért a munkáltató megállapíthatja az adóját, ha annak egyéb feltételei fennállnak.
    A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély is 2009. január 31-éig kérheti a munkáltatójától az adómegállapítást.
    A bevételből levonható összegre (például szakszervezeti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat, ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be, 2009. március 20-áig kell a munkáltató részére átadni.
    A munkáltatói adómegállapítást, a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának megállapításával együtt (08M29), 2009. június 10-éig elektronikus úton küldi meg a munkáltató az illetékes APEH igazgatóságához (Eredeti beadás, ezt jelölni kell az "adómegállapítás jellege" kódkockában E-vel.)
    A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait - ha adóját a munkáltató állapítja meg - a munkáltató köteles az adó megállapításához való elévülési idő végéig megőrizni.
    Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokkal kapcsolatos tudnivalók a 8009/2008. (AEÉ 13-14.) APEH tájékoztatóban találhatók.
    A 2008. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb 2009. május 20-áig írásba közölni kell a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást és erről az igazolást a magánszemély részére olyan időpontban adja át - például április 2. és május 10-e között -, hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs (élettárs) adóbevallásában (munkáltatói adómegállapításában) megosztással érvényesíthesse a május 20-ai határidőig.
    A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adómegállapítással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóügyében illetékes adóhatóság dönt.
    Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania, és meg kell fizetnie. A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
    Ha a munkáltatói adómegállapítás az Art. 28/B. § (2) bekezdésben foglaltak miatt nem módosítható, úgy munkáltató a feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie.
    Nem helyesbíthető a munkáltatói adómegállapítás, ha a 08M29-06-os lapot érinti. Ebben az esetben a magánszemély élhet adózói javítással (helyesbítéssel) a 0853-as bevallás benyújtásával, az ott leírtak szerint.
    Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése adózói szintű kötelezettség változást eredményez, úgy a 0908-as bevalláson az önellenőrzést is el kell végezni tekintettel arra, hogy az adómegállapítás "eredményéről" (a különbözet levonásáról vagy visszafizetéséről) a 0908-as bevallásban kell számot adni.
    1/eb Az 1-1%-os nyilatkozatok kezelése
    A munkáltatók 2009. május 20-áig kísérőjegyzékkel adják át az adóhatóságnak a dolgozók azon nyilatkozatait tartalmazó borítékot, amely nyilatkozatokban rendelkeznek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk 1+1%-áról.
    A magánszemély rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait - amennyiben az Szf. tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján a nyilatkozat(ok) kezelésével munkáltatóját bízza meg - legkésőbb 2009. május 10-éig adja át a munkáltatójának, hogy azok legkésőbb 2009. május 20-áig beérkezzenek az adóhatósághoz.
    A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot annak ragasztási felületére átnyúló aláírással, sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell megküldenie az állami adóhatóság illetékes igazgatósága részére.
    A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes adóhatóságnak, a másik példányt a rendelkező nyilatkozat benyújtásának éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
    A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, valamint az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét.
    A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Többoldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltató azonosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összesen darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell.
    Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, akkor főösszesítőt kell készíteni.
    2. A személyi jövedelemadó, a különadó, és a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulás különbözetének elszámolása
    A munkáltató a személyi jövedelemadó, a különadó és a levont adóelőleg(adó), az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2009. június 20-áig levonja, vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. (Így kell eljárni, például, ha az év végi adóelszámolás során helyesbíteni szükséges az adóévben az adóelőleg levonása során figyelembe vett adójóváírás összegét a korlátra tekintettel.) A munkabérből havonta levont adókülönbözet azonban nem haladhatja meg, az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőlegekkel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon 2009. június 20-áig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15%-os mértékkel.
    Ha a további két hónapi levonást követően is maradt még adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély adóügyében illetékes APEH igazgatóságot (08T29-es lap 12. számú melléklet). Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott.
    Az elszámolás közlésével egyidejűleg kell a 08T29-es lapon értesíteni a tartozás összegéről az illetékes regionális APEH igazgatóságot akkor, ha a magánszemélynek a nyilatkozata benyújtásának napja után megszűnt a munkaviszonya.
    A magánszeméllyel elszámolt személyi jövedelemadó, különadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a munkáltató a 0908-as bevallásában szerepelteti, a levont különbözetet megfizeti.
    A visszafizetés fedezetét arról a számláról kell igényelnie, amelyre az előzőek szerinti adónemeket befizette.
    3. A munkáltató részére átadható nyilatkozatok
    3/a A 08NY29 nyilatkozat (1. számú melléklet)
    A magánszemély 2009. január 31-éig írásban nyilatkozatot adhat a munkáltatójának, társas vállalkozásának és kérheti, hogy a 2008. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója, társasága állapítsa meg és számolja el a különbözetet (08NY29. 1. számú melléklet). Ha a magánszemély nem kéri a munkáltatói adómegállapítást, - és a munkáltató egyébként vállalja a munkáltatói adómegállapítást - ezt a tényt is közölnie kell a munkáltatójával.
    A munkáltató nem köteles elfogadni a magánszemély adómegállapítást kérő nyilatkozatát. Ha a munkáltató, nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, úgy köteles tájékoztatni a magánszemélyt arról, hogy élhet az egyszerűsített bevallás benyújtásának lehetőségével.
    3/b 08NY63 nyilatkozat (2. számú melléklet)
    Nyilatkozat a mezőgazdasági kistermelő, a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok részére a 2008. évi 4 000 000 forint alatti őstermelői tevékenységéből származó bevételéről és a 2008. évi egészségügyi hozzájárulás munkáltató (társas vállalkozás, polgári jogi társaság) által történő megállapításhoz
    Ha a munkavállaló (tag) őstermelői tevékenységet is folytatott az adóévben és e tevékenységére a tételes költség elszámolást alkalmazta, akkor a törvényben meghatározott feltételekkel az őstermelői bevételéről nemleges nyilatkozatot tehet. A bevallás helyett ezt a nyilatkozatot töltheti ki az említett őstermelő akkor, ha a jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított őstermelésből származó éves bevétele a 600 000 forintot meghaladja, de nem több 4 000 000 forintnál, és rendelkezik a támogatásokkal együtt számított bevételének 20%-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával.
    Ha a munkavállaló (tag) közös őstermelői igazolványba bejegyzett kistermelő és/vagy családi gazdálkodó és/vagy családi gazdaság közreműködő tagja - feltéve, hogy a közösen megszerzett bevételből a magánszemélyre jutó rész előzőek szerint számított összegnek megfelel - jogosult a nyilatkozattételre, feltéve, hogy az összes bevétel 20%-át kitevő kiadásról az együttesen nyilatkozóknak van számlájuk. Ebben az esetben is feltétel a tételes költség-elszámolási módalkalmazása.
    Amennyiben az előzőekben említett munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelésből, regisztrált mezőgazdasági termelő tevékenységből és/vagy családi gazdaságból származó őstermelői (a támogatások nélkül számított) bevétele (illetőleg az egy főre jutó bevétel) a 600 000 forintot nem haladja meg, úgy ezt a nyilatkozatot természetesen nem kell kitöltenie.
    Amennyiben a munkavállalótól (tagtól), mezőgazdasági kistermelői, családi gazdálkodói és/vagy családi gazdaság tagi mivoltában, az őstermelői tevékenységből származó bevételéből felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor a nyilatkozat helyett célszerű a személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, mert ezen a módon a levont, befizetett személyi jövedelemadó előleget visszaigényelheti az adóhatóságtól. Ebben az esetben sem kell jövedelmet bevallania, nyilatkozatát a 0853-as személyi jövedelemadó bevallás erre szolgáló részén kell megtennie.
    08NY63 - Kitöltési útmutató
    A nyilatkozaton a munkáltató és a magánszemély adatait fel kell tüntetni.
    Abban az esetben, ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is.
    Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, (regisztrált) mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek, úgy a regisztrációs számot be kell írnia.
    Amennyiben az előzőeknek megfelelő magánszemély munkaviszonyban, tagsági viszonyban állt, és az őstermelői, a támogatásokkal együtt számított bevételén kívül más, olyan bevétele nem volt, amely a munkáltató év végi adómegállapítását kizárná - ezt a nyilatkozatot a 08NY63-as nyomtatvány 631. sorában teheti meg.
    A 632. sorba a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összegét kell a 631. sor összegéből beírni.
    Külön kell közölni a 631. sor összegéből az egységes területalapú (földalapú) támogatás összegét (633. sor) is, valamint az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét (634. sor). A 635. sorban kellnyilatkozni a 2008. évi járulékfizetési kötelezettség alapjának összegéről. Ezt a sort annak az őstermelőnek kell kitöltenie, aki az őstermelői tevékenysége mellett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is áll (bedolgozói, megbízási), illetve gazdasági társaság választott tisztségviselője, mert ebben az esetben, őstermelőként biztosított. (A biztosítotti jogviszonnyal összefüggésben megfizetett járulékalappal csökkenteni kell majd, a 15%-os egészségügyi hozzájárulás alapját.)
    Ha a munkavállalónak (mezőgazdasági kistermelőnek és/vagy családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közreműködőnek, vagy a regisztrált mezőgazdasági termelőnek) a 0801-es bevallást nem kell kitöltenie és beküldenie azért, mert az abban szereplő valamennyi adat "0" lenne, akkor azt a 636. sorban az "X" beírásával kelljelölnie. Ez a nyilatkozat a bevallással egyenértékű. Amennyiben a 0801-es bevallást nem küldi be az illetékes adóhatósághoz, és az "X" beírását is elmulasztja a 08NY63-as számú nyilatkozatán a magánszemély, akkor a bevallásadási kötelezettségének nem tesz eleget, és mulasztási bírsággal sújtható.
    Abban az esetben, ha a munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelőként a 2009. évre átalány szerinti adózást kíván választani, úgy a 637. sorban nyilatkoznia kell erről "X" beírásával.
    Tájékoztatásul: Az átalányadózást csak a mezőgazdasági kistermelő választhatja (ide értve a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyt, a családi gazdálkodót, a családi gazdaság tagját is), ha a szja-törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül (továbbiakban mezőgazdasági kistermelő). A döntéshez a 0853-as bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget.
    Az Eho. tv. előírása szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből elért bevétele 5%-ának 15%-át egészségügyi hozzájárulásként köteles megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget az adóelőleg fizetésével egyidejűleg kell teljesíteni. Abban az esetben, ha adóelőleget nem fizetett, úgy egészségügyi hozzájárulást sem kellett év közben fizetnie.
    638. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély az adóév folyamán nem fizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás címen előleget, az erre szolgáló négyzetben "X"-el jelölje az erre vonatkozó nyilatkozatát.
    639. sor: Ha a magánszemély a 2008. évi 15%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségére év közben fizetett előleget, úgy a befizetett összeget kell összesítve az erre szolgáló helyen feltüntetnie.
    640. sor: Abban az esetben, ha a 639. sorban összeget tüntetett fel a magánszemély, itt kell nyilatkoznia arról, hogy hány darab befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatát csatolja a munkáltatója részére.
    III. A munkáltatói adómegállapítás
    A munkáltatói adómegállapításhoz a 3-11. számú mellékletek szerinti (08M29) nyomtatványminták készültek.
    Az adómegállapítást az említett nyomtatványok jól olvasható fénymásolt példányain vagy az APEH Internetes honlapjáról letöltött űrlapkitöltő-ellenőrző program segítségével előállított nyomtatványokon, illetőleg ennek megfelelően kell elkészíteni és biztosítani, hogy a magánszemély papír alapon megkapja. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával, kivéve azokat, amelyek a munkáltatói adómegállapításhoz szükségesek, de a bevallásban nem szerepelnek.
    08M29 lap kitöltése (3. számú melléklet)
    A 08M29 lapon a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni.
    Az Azonosítás (A) blokkban fel kell tüntetni a magánszemély azonosító adatait is, azaz nevét, születési nevét, nemét, anyja születési nevét, a magánszemély születési helyét és idejét, valamint a 0908-as bevallás mellékletében felsoroltak szerint az állampolgárságát és abban az esetben, ha a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja, a magánnyugdíjpénztár adóhatósági azonosító számát is.
    A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt.
    Ha az adómegállapítás korábbi munkáltatótól, más kifizetőtől származó jövedelmet - "halmozott adatot" - is tartalmaz, a (B) blokkban a jelölt helyen "1"-es számmal azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minősül a korábbi munkáltató által kiállított "Adatlap 2008." adatainak figyelembe vétele. Ilyennek tekintendő továbbá az adóköteles családtámogatási ellátás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás is. Ez utóbbi feltétele az, hogy a magánszemély e bevételéről kiállított igazolásait átadja a munkáltatójának. Ha az elszámolás nem tartalmaz "halmozott adatot", "0"-át kell beírni az erre szolgáló négyzetbe.
    A munkáltatói adómegállapítás részét képezi a mezőgazdasági kistermelő munkavállaló egészségügyi hozzájárulásának megállapítása is - a magánszemély nyilatkozata alapján. A 08M29-07-es lap (10. sz. melléklet) kitöltésének feltétele, hogy a 08M29-es lapon az őstermelői igazolvány számát feltüntessék.
    A nem magyar állampolgárságú munkavállaló esetében is fel kell tüntetni az adóazonosító jelet, tekintettel arra, hogy az őstermelői igazolvány kiállításának az egyik feltétele az adóazonosító jel megléte.
    Abban az esetben, ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is. Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, (regisztrált) mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek a magánszemély, úgy a regisztrációs számot kell beírni.
    Tekintettel arra, hogy ez a nyomtatvány egyben a magánszemély bevallásának is tekintendő, itt az ezzel kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni. Így a 08M29-es lapon fel kell tüntetni a munkáltatói adómegállapítás részeként felhasznált lapok mennyiségét. A 08M29-01-01-es és a 08M29-01-02-es lap benyújtása kötelező.
    Ha az adómegállapítást az elévülési időn belül a II. 1/c pontnál leírtak szerint helyesbíti a munkáltató, úgy ezt is jelölni kell "H"-val ezen a lapon. Előfordulhat, hogy a magánszeméllyel kapcsolatosan nem terhelte adómegállapítási kötelezettség a munkáltatót. Ilyen akkor fordulhat elő, ha a munkáltató, a magánszemély erre irányuló kérelmének hiányában végzi el az adómegállapítást. Ez évtől kezdődően lehetősége van ezt is közölni az adóhatósággal. Ekkor a helyesbítés mellett jelölni kell "T" betűvel e lapon. A "T" jelölés esetén, a 08M29 lap kitöltésén túl nincs más teendő.
    A munkáltatói adómegállapítás pótlására csak adóéven belül van lehetőség. Pótlásnak kell tekinteni a határidőt követően teljesített eredeti adatszolgáltatást. A pótlást a 08M29-es lap B) blokkjában az erre szolgáló helyen "P"-vel kell jelölni.
    A 2008. évi adómegállapítás részeként felhasználható lapok:

    08M29                     ‑Magánszemélyenkénti összesítő a 2008. évi személyi jövedelemadó és különadó megállapításához (3. sz. melléklet)

    08M29-01-01           ‑A 2008. évi személyi jövedelemadó és különadó megállapítása (4/a. sz. melléklet)

    08M29-01-02           ‑A 2008. évi személyi jövedelemadó és különadó megállapítása (4/b. sz. melléklet)

    08M29-02                ‑Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények részletezése (5. sz. melléklet)

    08M29-03                ‑A 2008. évi személyi jövedelemadó munkáltató (társas vállalkozás, polgári jogi társaság) által történő megállapításához tett nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatokat tartalmazó lap (6. sz. melléklet)

    08M29-04                ‑A 2008. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához tett nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottak adatait tartalmazó lap (7. sz. melléklet)

    08M29-05                ‑A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének érvényesítéséhez szükséges részletező adatok (8. sz. melléklet)

    08M29-06                ‑Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről (9. sz. melléklet)

    08M29-07                ‑Tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása (10. sz. melléklet)

    Ajánlott segédlet       ‑az adókedvezmények megállapításához - az adóhatósághoz nem kell benyújtani (11. sz. melléklet)
    08M29-01-01-es lap (4/a. sz. melléklet)
    Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
    A munkáltatói adómegállapítás egyes sorainál hivatkozott munkáltatói jövedelemigazolás kitöltését a 8008/2008. (AEÉ 13-14.) APEH tájékoztató tartalmazza. Ebből következően itt csak a 08M30-as igazolás hivatkozott sorainál leírtaktól eltérő útmutatás található.
    Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
    A munkaviszonyból származó bérjövedelem (érdekképviseleti tagdíj nélkül)
    1. sor: Ez az összeg tartalmában megegyezik a munkáltatói jövedelemigazolás (továbbiakban: M30-as igazolás) 1. sorában szereplő jövedelemmel.
    Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a köztestület számára fizetett tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Abban az esetben, ha önálló tevékenységből származó bevétellel is rendelkezik a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét.
    Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
    2. sor: E sor "b" oszlopában kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést (M30-as igazolás 2. sor). Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget a "c" oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig a "d" oszlopban kell szerepeltetni. Ezt azonban a munkáltató csak akkor teheti meg, ha a költségtérítésből szabályosan vonta le az adóelőleget. Ha ugyanis a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot adott az adóelőleg levonásához, a munkáltató akkor sem számolhat el a munkavállalóval, ha utóbb a dolgozó mégsem kívánja a költségeit igazolni. (Ekkor már a 12%-os külön adót csak önadózással, az adóbevallásában rendezheti.) A nem jogszabályon alapuló költségtérítés teljes összegét (a "b" oszloppal egyezően) a "d" oszlopban kell feltüntetni.
    Külszolgálatért kapott jövedelem
    3. sor: Ebben a sorban az M30-as igazolás 3. soránál ismertetett bevételt ("b" oszlop), a bizonylat nélkül elszámolható költséget ("c" oszlop) és a jövedelmet ("d" oszlop) kell feltüntetni.
    Más bérjövedelem
    4. sor: Ebben a sorban az M30-as igazolás 4. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha azt nem a munkáltató fizette ki, és arról a magánszemély a részére kiállított igazolást, a munkáltatójának maradéktalanul átadta.
    Más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek
    5. sor: Ebben a sorban az M30-as igazolás 5. sorában szereplő jövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató fizette ki.
    Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
    6. sor: Ez a sor szolgál a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. A bizonylat nélkül elszámolható részt a "c" oszlopban, a bruttó bevételt (kifizetést) a "b" oszlopban, a kettő különbözeteként jelentkező jövedelmet pedig a "d" oszlopban kell szerepeltetni. Egyebekben a 2. sornál leírtak érvényesek.
    Önálló tevékenységből származó jövedelmek
    Önálló tevékenységből származó jövedelem
    9. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az M30-as igazolás 9. sorában megjelölt jogcímeken kifizetett összegek bruttó értékét. A "d" oszlopban jövedelemként a kifizetés teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az elismert költséghányad nyújt fedeztetet, a köztestület számára fizetett tagdíjra is. Önálló tevékenységből származó bevétel esetén az 1. sorban nem lehet a bérjövedelmet az egyébként levonható, e tagdíjjal csökkenteni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része.
    Abban az esetben, ha a dolgozó (tag) a munkáltató felé bármely önálló tevékenység ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 90%-os jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül készített adóbevallás (0853. számú) benyújtására kötelezett.
    Egyéb jövedelmek
    Adóterhet nem viselő járandóságok
    A 12-17. sorokban a "b" oszlopban kell feltüntetni az M30-as igazolás megfelelő soraiban szereplő összegből azt a részt, melyet a munkáltatótól szerzett a magánszemély. Azon jövedelmeket, melyek adóterhet nem viselő járandóságként adókötelesek, de a társadalombiztosítási ellátás, családtámogatási ellátás keretében más kifizetőtől kapott a magánszemély, szintén itt kell szerepeltetni, ha a kifizetésről a magánszemély az igazolásait átadta. Azon adóterhet nem viselő járandóságok esetében melyek csak bizonyos korlátig tekinthetők ebbe a körbe tartozónak, a korlátot meghaladó részt egyéb jövedelemként az elszámolás 21. sorában kell feltüntetni az M30-as igazolásnál leírtak szerint. Ilyen jövedelem például a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggő juttatás és a hallgatói munkadíj és az arany, a gyémánt, a vas, rubin díszoklevéllel járó pénzbeli juttatás, ösztöndíjas foglalkoztatott juttatása, feltéve, hogy ezeket a munkáltató fizette ki. Ha az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) bevételt és/vagy a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelmet szerez a magánszemély, úgy a munkáltatói adómegállapítás eleve kizárt.
    Nyugdíj (nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék)
    12. sor: Ebben a sorban a magánszemély által átadott igazolás szerinti, 2008. évben kapott, belföldi nyugdíj, továbbá a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék, valamint a jövedelempótló kártérítési járadék összegét kell figyelembe venni. Az utóbbi esetében feltétel, hogy a magánszemély betöltse a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt.
    Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás
    13. sor: Ebben a sorban a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegét kell feltüntetni.
    Egyéb, adóterhet nem viselő járandóság
    17. sor: Ebbe a sorba kell beírni mindazon adóterhet nem viselő járandóság együttes összegét, melyet a munkáltatótól (társaságától) szerzett a magánszemély.
    A 12., 13. soroknál leírt, adóterhet nem viselő járandóságokon kívüli adóterhet nem viselő járandóságok részletes felsorolását és fogalmát az szja-törvény 3. § 72. pontja tartalmazza.
    Adóterhet nem viselő járandóságok összesen
    18. sor: Ebbe a sorba, a "d" oszlopba írja be a 12-17. sorok "b" oszlopainak összegét.
    Külföldi kiküldetésből származó jövedelem
    20. sor: Ebben a sorban a "b"" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonynak nem minősülő nem önálló és az önálló tevékenységgel összefüggésben külföldi kiküldetés esetén kifizetett teljes összeget. A bizonylat nélkül elszámolható részt az M30-as igazolás 3. soránál leírtak szerint kell megállapítani és beírni a "c" oszlopba, míg a fennmaradó részt (jövedelmet) a "d" oszlopban kell feltüntetni.
    Egyéb jogcímen kapott jövedelem
    21. sor: Ez a sor tartalmazza azokat a juttatásokat és egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, amelyekkel szemben nem lehet költséget elszámolni. (Lásd az M30-as igazolás 21. sora.)
    Összevont adóalap összege
    24. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopába az 1-21. sorok "d" oszlopainak együttes összegét kell beírni. Az "a" oszlopban az 1-4. sor "d" oszlopába írt jövedelmeket együttesen kell feltüntetni.
    2008. évi összes jövedelem
    25. sor: Ebben a sorban kell a "d" oszlopban feltüntetni a magánszemély összevonás alá eső jövedelmeit (24. sor "d" oszlop) és külön adózó jövedelmeit (a 08M29-01-02-es lap 184. és 185. sor "b" oszlopa alapján számított összeg) együttesen. Ezt az összeget kell figyelembe venni a jövedelemkorlátok számítása (adójóváírás, adókedvezmények érvényesítése) során.
    Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adója és kedvezményei
    A számított adó
    26. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 24. sor "d" oszlopában szereplő jövedelmek számított adóját, melyet a szja-törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kell megállapítani.
    Adójóváírás
    29. sor: A ténylegesen figyelembe vehető adójóváírás év végén történő kiszámításánál a következők szerint kell eljárni.
    Az adójóváírás az adóévben megszerzett bérjövedelem 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 136 080 Ft) lehet.
    Amennyiben a magánszemély 2008. évi összes - az elszámolásban szereplő - jövedelme, (25. sor "d" oszlopa) az 1 250 000 forintot meghaladja, de nem több 2 762 000 forintnál, akkor az adójóváírásra való jogosultságát a magánszemély teljes egészében nem veszítette el, csökkenő mértékben érvényesíthető az adójóváírás a következők szerint.
    A magánszemélyt egyébként adójóváírásként megillető összeget csökkenteni kell, annak az összegnek a 9%-ával, amennyivel az öszszes jövedelme az 1 250 000 forintot meghaladja. Ezzel a szabállyal az adójóváírás 2 762 000 forintnál "elfogy".
    Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe az M30-as igazolásnál leírtak szerint.
    Adóterhet nem viselő járandóságok (18. sor) adója
    30. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban az elszámolás 18. sorában feltüntetett jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kiszámított adó összegét kell szerepeltetni.
    A 29-30. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen
    32. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell összesíteni a 29-30. sorok "b" oszlopában szereplő tételek együttes összegét.
    Az összevont adóalap adója
    33. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába a 26. sor összegéből a 32. sor összegének levonása után megmaradt adó összegét vagy nullát kell beírni.
    Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összesen
    34. sor: Ebbe a sorba kell átírni a 08M29-02. lap 106. sorának "d" oszlopában szereplő összeget.
    Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó
    35. sor: Ebben a sorban a 33. sor összegéből a 34. sor összegének levonása után fennmaradó összeget kell szerepeltetni. Amennyiben a 34. sorban feltüntetett összes adókedvezmény összege több mint a 33. sorban szereplő összevont adóalap adója, úgy ide "0"-át kell írni, mivel az elszámolásban szereplő adókedvezményeket legfeljebb az összevont adóalap adójának mértékéig lehet figyelembe venni.
    08M29-01-02-es lap (4/b. sz. melléklet)
    A munkáltatótól származó elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója
    Életjáradéki szerződésből származó jövedelem és adója
    164. sor: Életjáradéki szerződés alapján a munkáltató által ellenszolgáltatás nélkül adott életjáradék teljes összegét és 35%-os mértékkel kiszámított adóját kell ebben a sorban feltüntetni. Amennyiben a kifizető e jövedelem után valamilyen oknál fogva nem vonta le az adót, a magánszemélynek kell azt rendeznie önadózás keretében a személyi jövedelemadó bevallása során.
    Az árfolyamnyereségből származó jövedelem és adója
    165. sor: Ez a sor szolgál a munkáltatótól (társaságtól) származó árfolyamnyereségnek és 25%-os adójának feltüntetésére. A jövedelmet a "b" oszlopban, az adó összegét pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni.
    A kitöltés előtt tanácsos az M30-as igazolás 165. sorához írt tájékoztatót elolvasni.
    Az osztalék és adója elszámolásakor célszerű az M30-as igazolás azonos számú soraihoz írt tájékoztatót elolvasni.
    Az osztalék és adója 10%-kal
    166. sor: Bármely EGT-államában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak minősülő hozama után az adó mértéke 10%.
    Abban az esetben, ha a fentiek szerinti osztalék fizetésére került sor 2008. évben, úgy a 10%-os adó összegét kell a 166. sor "c" oszlopába beírni.
    A 2008. évi adózott eredmény felosztásakor az elengedett tagi kölcsön alapján megállapított összeg és 10%-os adója
    167. sor: A szja-törvény 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2008. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében kifizetett és külön igazolt osztaléknak a 2008. évi adózott eredmény terhére megállapított összege után, a fennálló tagi kölcsön 2008. évi elengedése esetén, az adókötelezettséget a 2008. december 9-én hatályba lépett rendelkezések [2008. évi LXXXI. tv. 257. § (19) bekezdése] szerint lehet megállapítani.
    Abban az esetben, ha a kifizető az adót levonja, úgy e sor "c" oszlopába a 10%-os adó összegét be kell írni. Ha a magánszemély választja a kötelezettség teljesítését, úgy a munkáltatói elszámolás kizárt.
    Az osztalék és adója 25%-kal
    168. sor: Ebbe a sorba kell a 25%-os adómérték alá tartozó osztalék jövedelmet beírni. A jövedelmet az "b" oszlopban, az adó összegét a "c" oszlopban kell feltüntetni. A 169. és 170. sornál leírtak alapján, itt kell feltüntetni annak az osztaléknak, részesedésnek az összegét, amely 25%-os mértékkel adóköteles.
    Az osztalék és adója 35%-kal
    169. sor: Ez a sor szolgál a 35%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet az "b" oszlopban, az adó összegét a "c" oszlopban kell feltüntetni.
    Vállalkozásból kivont jövedelem és adója
    177. sor: Ez a sor szolgál a vállalkozásból kivont jövedelem és a 25%-os adó összegének feltüntetésére. A sor kitöltése előtt célszerű a 8008/2008. (AEÉ 13-14.) APEH tájékoztató erre vonatkozó részeit is elolvasni.
    Az elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója (összesítő sor)
    184. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában összegezni kell a külön adózó jövedelmeket, valamint a "c" oszlopban a levont adók összegét.
    Ezen sor "b" oszlopában szereplő összes jövedelmet kell hozzáadni az összevont adóalap összegéhez (24. sor "d"oszlop) és beírnia 25. sor "d" oszlopába, ha a 185. sor "b" oszlopának összege az50 000 forintot meghaladja (a 185. sornál leírtak figyelembevételével).
    E sor "c" oszlopában kell az összevont adóalapba nem tartozó, azaz a külön adózó jövedelmek adójának együttes összegét feltüntetni. (A 164-177. sorok adóösszegei együtt.)
    Ilyenkor, ez utóbbi összeget kell hozzáadni a 35. sor "c" oszlopának összegéhez és a 57. sor "c" oszlopába beírni.
    Az összes jövedelem megállapításánál figyelembe vehető jövedelem kiszámítása
    185. sor: Ez a sor szolgál az összes jövedelem (25. sor "d" oszlop) megállapításához szükséges számítások elvégzésére, az egyes különadózó jövedelmek 50 000 forintos értékhatárának megállapításához. Ha a munkavállaló 2009. március 20-áig írásban nyilatkozott arról, hogy más kifizetőtől milyen összegű osztalékból, árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmet ért el, az "a" oszlopban fel kell tüntetni a nyilatkozat szerinti összeget.
    Ebben a sorban, a "b" oszlopban össze kell adni e sor "a" oszlopában és a 184. sor "b" oszlopában szereplő összegeket. [185b = 184b + 185a]
    - Ha a 184. sor "a" oszlopa nem tartalmaz összeget (184a = 0) és a 184. sor "b" oszlopban az összeg nem haladja meg az 50 000 forintot (184b <= 50 000), úgy az összes jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni az itt szereplő összeget, azaz nem kell a 24. sor "d" oszlopához hozzáadni és a 25. sor "d" oszlopába beírni a külön adózó jövedelmet. [Ha 185a = 0 és 184b < 50 000, akkor 25d = 24d + 0]
    - Ha a 185. sor "a" oszlopa összeget tartalmaz (185a > 0) és a 184. sor "b" oszlopban szereplő összeggel együtt nem haladja meg az50 000 forintot (185a + 184b <= 50 000), úgy az összes jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni az itt szereplő összeget, azaz nem kell a 24. sor "d" oszlopához hozzáadni és a 25. sor "d" oszlopába beírni. [Ha 185a > 0 és 184b + 185a <50 000, akkor 25d = 24d + 0]
    - Amennyiben a nyilatkozat szerinti (a 185. sor "a" oszlopában feltüntetendő összeg) és a 184. sor "b" oszlopainak összege együttesen meghaladja az 50 000 forintot (185a + 184b > 50 000), a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett. [Ha 184a > 0 és 185a + 184b > 50 000, akkor bevallást kell adni.]
    Abban az esetben, ha a 164-177. sorok szerinti jövedelem, mely a munkáltatótól (társaságtól) származik, meghaladja az 50 000 forintot és a 184. sor "a" oszlopa nulla, nincs akadálya az elszámolásnak.
    A fentiek szerinti számítások elvégzése után, az 51. sor "c" oszlopában értelemszerűen azt az adó összeget kell figyelembe venni, amelyre nézve egyébként a magánszemély bevallási kötelezettsége is fennállna. Az 57. sor "b" oszlopába levont adóként az az adó összeg kerül, amelyre a magánszemély bevallási kötelezettsége fennállna. Abban az esetben, ha nem keletkezik "bevallás köteles" jövedelme a magánszemélynek az 51. és az 57. sor "a" oszlopában kell feltüntetni a levont adó összegét, hiszen az adó levonása megtörtént, de a kötelezettség számításakor ezen adó összegek nem vesznek részt.
    Példa a leírtak alkalmazásához:
     

    I.

    „a”

    „b”

    „c”

    165. sor (árfolyamnyereség)

     

    40 000

    10 000

    177. sor (vállalkozásból k.v)

     

    5 000

    1 250

    184. sor (összesen)

     

    45 000

    11 250

    185. sor

    0

    0

    11 250*

    II.

    „a”

    „b”

    „c”

    165. sor (árfolyamnyereség)

     

    40 000

    10 000

    177. sor (vállalkozásból k.v)

     

    5 000

    1 250

    184. sor (összesen)

     

    45 000

    11 250

    185. sor (nyilatkozat alapján)

    16 000

    61 000

    11 250

    III.

    „a”

    „b”

    „c”

    165. sor (árfolyamnyereség)

     

    40 000

    10 000

    168. sor (osztalék 25%)

     

    10 000

    2 500

    184. sor (összesen)

     

    50 000

    12 500

    185. sor

    0

    50 000

    12 500*

    IV.

    „a”

    „b”

    „c”

    165. sor (árfolyamnyereség)

     

    0

    0

    168. sor (osztalék 25%)

     

    40 000

    10 000

    169. sor (osztalék 35%)

     

    60 000

    21 000

    184. sor (összesen)

     

    100 000

    31 000

    185. sor

    0

    100 000

    31 000**
    Az I., III-IV. példák esetében megállapíthatja a munkáltató a magánszemély adóját, az I., III. példák esetében nem keletkezik "bevallás köteles jövedelme a magánszemélynek. Az 51. és az 57. sor "a" oszlopában kell feltüntetni a *-gal jelzett összeget, hiszen az adó levonása megtörtént, de a kötelezettség számításakor ezen adó összegek nem vesznek részt (nem kaphatja vissza a magánszemély). A IV. példa esetében a **-gal jelzett összeg az 51. sor "c" oszlopában szerepel és az 57. sor "b" oszlopában is figyelembe kell venni.
    A II. példa szerinti esetben a magánszemély nyilatkozata alapján, a 16 000 forint jövedelme származik más kifizetőtől (amely az adót is levonta) a magánszemélynek, de bevallás benyújtására kötelezett.
    A 2008. évi adófizetési kötelezettség
    A 2008. évi befizetendő vagy visszajáró személyi jövedelemadó összegének kiszámítása, elszámolása
    A 2008. évi adó összege
    51. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell a magánszemély 2008. évi összevont adóalapja adójának (35. sor "c" oszlopa) és külön adózó jövedelmei (184. sor "c" oszlopa, valamint a 185. sor "c" oszlopa figyelembe vételével) számított adójának együttes összegét feltüntetni. Az 51. sor "a" oszlopában külön kell feltüntetni azt az adó összeget, amely nem érinti a magánszemély bevallási kötelezettségét.
    A fizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása
    55-70. sorok: A 55. sor "b" oszlopába a munkáltatói jövedelemigazolás 55. soránál meghatározott, azzal egyező összeget kell beírni.
    A kiszámított adót a munkáltató összeveti a levont adóelőleg (55. sor "b" oszlop), levont forrásadó (56. és 57. sor "b" oszlop) együttes összegével (66. sor) és megállapítja a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendő adóelőleget. Levont adóelőlegként kell figyelembe venni, a Foglalkoztatási Hivatal, valamint a táppénzt folyósító szerv igazolásán ilyenként szereplő összeget is. Az elszámolással megállapított adótartozást a 69. sorba, a visszajáró adót (adóelőleget) a 70. sorba kell beírni.
    Az 57. sor "a" oszlopában külön kell feltüntetni azt az adó összeget, amelyet levont a munkáltató (a társaság), de mivel nem érinti a magánszemély bevallási kötelezettségét, az elszámolásban nem vette figyelembe.
    Egyéb adatok
    Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
    42. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a bérből levont és/vagy a magánszemély által igazoltan megfizetett munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat és az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható igazoltan megfizetett tagdíj összegét, amelyet az 1. sorban feltüntetett bér összegénél csökkentő tételként vett figyelembe a munkáltató.
    A 2008-ban felvett osztalékelőleg és adója
    43. sor: Ebben a sorban (a "c" oszlopban) kell feltüntetni a 2008. évben osztalékelőleg címén megszerzett jövedelmet. A "b" oszlopba a levont 10 és/vagy 25%-os adó összegét kell beírni.
    Ha bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztalékelőlegnek minősülő hozamot fizetnek ki, úgy az ilyen osztalékelőleg után az adó mértéke 10%.
    651. sor: Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét.
    652. sor: Ebbe a sorba az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét kell beírni.
    653. sor: Ebbe a sorba a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét kell beírni.
    A 2008. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása, elszámolása
    A különadó alapjául szolgáló, összevonandó jövedelmek utáni adókötelezettség a 2008. évre
    241. sor: Ebben a sorban (a "b" oszlopban) kell feltüntetni a 2008. évben a különadó alapjául szolgáló jövedelem összegét, azaz a 24. sor "d" oszlopába írt összegnek a 7 137 000 forintot meghaladórészét. A "c" oszlopba, a "b" oszlopban feltüntetett összeget terhelő 4%-os különadó összegét kell beírni.
    A 2008. évben levont különadó előleg összege
    244. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 2008. évben a különadó alapjául szolgáló jövedelem után levont különadó-előleg összegét.
    Még fizetendő különadó összege
    251. sor: Ebbe a sorba (a "c" oszlopba) kell a 241. sor "c" oszlopában szereplő összegből a 244. sor "c" oszlopában feltüntetett öszszeg levonása után megmaradt különadó összegét beírni. A különbözet levonására az Art. előírásait kell alkalmazni (II. 2. pont).
    A visszaigényelhető különadó összege
    252. sor: Ebbe a sorba (a "c" oszlopba) kell a 244. sor "c" oszlopában szereplő összegből a 241. sor "c" oszlopában feltüntetett öszszeg levonása után megmaradt különadó összegét beírni. A különbözet visszafizetésére az Art. előírásai szerint kerülhet sor (II. 2. pont).
    08M29-02-es lap (5. sz. melléklet)
    Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények
    Ha a magánszemély a 2008. évi adót csökkentő több adókedvezményre is jogosult, azokat az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában az Szja. tv-nek az adókedvezményekre vonatkozó rendelkezései sorrendjében kell érvényesíteni. [2008. évi LXXXI. tv. 257. § (8) bekezdés]
    A magánszemély az adókedvezmények sorrendjére vonatkozó nyilatkozatát megteheti az "Ajánlott segédlet az adókedvezmények megállapításához" elnevezésű lapon is (11. sz. melléklet). Ez a lap nem része a munkáltatói adómegállapításnak! Ha a magánszemély a 2008. évi személyi jövedelemadót csökkentő több kedvezményre is jogosult és nem nyilatkozik a kedvezmények sorrendjéről, úgy a kedvezmények címénél zárójelben található sorszám az irányadó a sorrend figyelembevételéhez.
    Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg (2.)
    81. sor: A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havi 3 450 forint összegű személyi adókedvezmény illeti meg. A fogyatékosságot a törvényben meghatározott módon igazolni kell. A kedvezmény attól a hónaptól jár, amikor a fogyatékosság az adott hónapban legalább egy napig fennállt.
    Ez a kedvezmény az adózó személyéhez kapcsolódik, ezért akkor is jár a fogyatékosnak, ha gondozója családi kedvezményt érvényesít. E sor "d" oszlopába beírható adókedvezmény legfeljebb 41 400 forint lehet.
    Tájékoztatás a 82-101. sorokhoz kapcsolódó kedvezmény és jövedelemkorlát alkalmazásáról
    Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nem haladó mértékben érvényesíthetők.
    Annak érdekében, hogy annál nagyobb összegű kedvezmény az adómegállapításban ne szerepeljen, mint amennyire az összevont adóalap utáni adó ténylegesen fedezetet nyújt, célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege az említett mértéket (a 33. sorban lévő adót) ne haladja meg. Különösen fontos figyelni azoknál a kedvezményeknél, amelyekre esetlegesen a későbbiek során visszafizetési kötelezettsége keletkezhet. Adó hiányában ezeket az adómegállapításban nem célszerű feltüntetni, mert előfordulhat, hogy azt akkor is vissza kell fizetnie a magánszemélynek, ha az adója az összes, a bevallásban szereplő adókedvezményre nem volt elegendő.
    A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesíthetősége (82. és 83. sor). az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem nagyságától (25. sor "d" oszlop) is függ.
    A következő jogcímeken a magánszemélyt megillető adókedvezmények érvényesítésének egyik feltétele, hogy a magánszemély öszszes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme ne haladja meg a 3 400 000 forintot (e felett 3 900 000 forintig korlátozottan vehető igénybe), másik feltétele, hogy a kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg a 100 000 forintot.
    Ez a korlátozás
    - a felsőoktatási tandíjhoz, a 2007. évben fizetett felsőoktatási képzési költség halasztott érvényesítéséhez
    - a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékhoz,
    - a megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíjhoz,
    - a magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetéshez,
    - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteles munkáltatói hozzájárulás és az azt kiegészítő befizetéshez,
    - az élet-és nyugdíjbiztosítási díjhoz,
    - a közcélú adományokhoz kapcsolódó adókedvezményekre vonatkozik.
    Abban az esetben, ha a magánszemély összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (25. sor "d" oszlop) a 3 400 000 forintot meghaladja, de nem több 3 900 000 forintnál, akkor az előző jogcímeken a magánszemélyt együttesen megillető kedvezmény, de legfeljebb a 100 000 forintnak a 3 400 000 forint feletti jövedelme 20%-át meghaladó része érvényesíthető.
    Amennyiben az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem (25. sor "d"oszlop) több 3 400 000 forintnál, akkor mielőtt az adókedvezmények részletező táblája kitöltésre kerülne, célszerű meghatározni, hogy mekkora az a keret, amely a rendelkezésre áll, azaz a 25. sor "d" oszlop alapján a 3 400 000 forint feletti rész 20%-át kell meghatározni, majd azt a 100 000 forintból levonva, meghatározható mekkora lesz az a kedvezmény összeg, amely egyáltalán érvényesíthető.
    Abban az esetben pl., ha a magánszemély összes jövedelme 3 600 000 forint, akkor a már említett jogcímeken érvényesíthető kedvezmény nagyságának a meghatározásához ki kell számítani a 200 000 forint 20%-át, ami 40 000 forint, ezt le kell vonni a 100 000 forintból, így a magánszemély rendelkezésére álló keret 60 000 forint lesz. Az adókedvezmények beírásakor erre a korlátra is célszerű figyelemmel lenni.
    3 900 000 forint feletti jövedelem esetén az előzőekben megnevezett jogcímeken adókedvezmény nem vehető igénybe.
    A már említett adókedvezményeken kívül 2006. január 1-jétől a családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége az eltartotti létszámtól és a jövedelemnagyságtól is függ. A módosított szabály alapján családi kedvezményt csak akkor lehet igénybe venni, ha az eltartotti létszám legalább 3 fő, a magánszemély által érvényesíteni kívánt családi kedvezményt pedig csökkenteni kell akkor, ha a bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem (25. sor "d" oszlop) az eltartotti létszámhoz rendelt jövedelemkorlátot meghaladja.
    Tekintettel az előzőekben ismertetett korlátokra, a munkáltatói adómegállapításkor ezekre is figyelni kell. (A jövedelemnagyságtól függően kell kitölteni az egyes kedvezményi jogcímekhez tartozó sorokat).
    Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye (1.)
    82-83. sorok: A Szja. tv. lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményéről rendelkező előírása 2007. január 1-jén hatályát vesztette. Az átmeneti rendelkezés értelmében azonban, a szja-törvény 38. §-át, változatlan tartalommal kell alkalmazni azon hitelek esetében, amelyek tekintetében a hiteltörlesztés 2007. január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélra felvett hitel törlesztésébe az idézett törvényhely szerint beletartozik a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj.
    Amennyiben a magánszemély 2007. január 1-je előtt a fentieket fizette, az adókedvezmény a részére továbbra is jár, függetlenül attól, hogy a fenti időpontig megkezdődik-e a tőke törlesztése. Az előtörlesztés esetén szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az adókedvezmény a szja-törvény 38. §-ának 2006. december 31-én hatályos előírásai szerint.
    Ezekben a sorokban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a hitelintézet igazolása alapján, a fentieknek megfelelő, az 1993. december 31-e után, de 2008. január 1-je előtt a hitelintézettel megkötött lakáscélúhitel törlesztésére fordított összeg kedvezményét.
    A szja-törvény 2006. december 31-én hatályos előírásai a következők.
    A pénzintézet igazolása alapján az összevont adóalap adóját adókedvezmény csökkenti, amely az 1993. december 31-e után (és 2008. január 1-je előtt) hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj (továbbiakban: törlesztés) címén az adóévben megfizetett összeg.
    Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként, vagy adóstársaként, legfeljebb az adóévben 120 000 Ft vonható le.
    A hitelszerződésben feltüntetett adós és adóstársak közül csak egy személy jogosult a kedvezményre. A kedvezmény összege az adós és az adóstársak között nem osztható meg.
    A kedvezmény az adóévben törlesztett összeg 30, illetve 40%-a, de az adóévben legfeljebb 120 000 forint lehet.
    Az összevont adóalap adójából levonható kedvezmény mértékét befolyásolja többek között a lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek, hiteleknek (az együttes) összege, továbbá a hitel felvételének a célja (használt lakás vásárlása, bővítése vagy új lakás vásárlása, építése stb.).
    Az előzőekben ismertetett feltételek mellett is csak abban az esetben lehet teljes egészében érvényesíteni az említett mértékű kedvezményt, ha a magánszemély adómegállapításban elszámolt (a 08M29-01-01 lap 25. sorának "d" oszlopában szereplő) éves összes jövedelme nem több 3 400 000, illetve a törvényben meghatározott feltételek esetén 4 400 000 forintnál.
    Ha a magánszemély adómegállapításban elszámolt éves összes jövedelme meghaladja a 3 400 000 forintot, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor a magánszemélyt egyébként megillető kedvezménynek, legfeljebb 120 000 forintnak a 3 400 000 forint feletti jövedelme 20%-át meghaladó részét lehet érvényesíteni az adómegállapításában.
    Ha a magánszemély házastársa vagy élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, és a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben az adóstársa, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanbantulajdonostársak is, akkor a kedvezmény teljes összegére jogosító jövedelemhatár a magánszemély esetében 4 400 000 forint.
    A törvényben meghatározott esetek kivételével a kedvezményt az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben lehet igénybe venni. Kivételes szabály vonatkozik arra az esetre, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az igénylő az említett kormányrendelet szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben a kedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztés időszakában családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.
    A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét.
    Abban az esetben, ha kedvezményt kér a magánszemély érvényesíteni, az "a" oszlopban a kedvezmény alapjául szolgáló összeget a kedvezmény mértékének (30, 40%) megfelelő sorban kell feltüntetni.
    40% az érvényesíthető adókedvezmény mértéke (ezt kell a 82. sorban feltüntetni) az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha a lakáscélra felvett hitel
    - a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült,
    - és a magánszemély által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 000 000 forintot nem haladja vagy nem haladta meg,
    - a hitelt belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez nyújtották.
    A 40%-os kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően, más lakcímként még nem jelentette be.
    30% az adókedvezmény (ezt kell a 83. sorban feltüntetni) abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen a 10 000 000 forintot nem haladja, illetőleg nem haladta meg, és a 40%-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg. Ebben az esetben lakáscélú felhasználásnak minősül, ha a lakáscélú hitelt:
    - belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez;
    - belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;
    - belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez;
    - a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy az szja-törvénynek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra vette fel a magánszemély.
    A meglévő ingatlan alapterületének növelése abban az esetben jogosítja az adóst a kedvezmény érvényesítésére, ha a növelés legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez.
    Ha a hitelintézet által igazolt összeg megfizetésére olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használt fel a magánszemély, amely alapján e törvény külön rendelkezése szerint nem keletkezik a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetési kötelezettség, úgy a kedvezmény nem érvényesíthető.
    Abban az estben érvényesíthető az adókedvezmény - az egyéb feltételek megléte esetén -, ha az ilyen hitel alapján kamatkedvezményből származó jövedelem sem keletkezik. Ez akkor fordulhat elő, ha például a magánszemély olyan kamatra kapta a munkáltatói hitelt a hitelintézeti hitele törlesztésére, amely után nem kell megfizetni a kamatkedvezmény utáni adót. Amikor a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetés történt, mert például a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alapján akár a magánszemély, akár a kifizető megfizette az adót, szintén érvényesíthető az adókedvezmény.
    A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg együttes kedvezménye, legfeljebb 120 000 forint
    84. sor: Ebben a sorban kell a 82. és 83. sor "b" oszlopában feltüntetett kedvezmények összegét beírni, legfeljebb azonban 120 000 forintot.
    Közteherjegy értékének 75%-a (3.)
    86. sor: Ha a magánszemély alkalmi munkavállalói könyv alapján foglalkoztatott munkavállalót, akkor a magánszemély nevére szóló bizonylattal igazoltan vásárolt, és az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közteherjegy 75%-ával csökkenthető az összevont adóalap utáni adó.
    A 2004. december 31-ig befizetett felsőoktatási tandíj halasztott kedvezménye (9.)
    87. sor: E sorban szerepeltetendő a felsőoktatási intézményhez 2004. december 31-ig befizetett tandíjkedvezmény elhalasztott része, melyet a magánszemély 2008. évben kíván érvényesíteni. Több adóév halasztott kedvezményének összevonása esetén 60 000 Ft-nál magasabb összeg is szerepelhet.
    A 2005. január 1. - 2007. december 31-e között befizetett tandíj halasztott kedvezménye (9.)
    88. sor: Ha a magánszemély a 2005., 2006. évi tandíja, a 2007. év felsőoktatási képzési költség utáni kedvezmény igénybevételét elhalasztotta és 2008. évben kívánja érvényesíteni részben, vagy egészben, akkor a halasztott kedvezmény összegét e sorban kell feltüntetni. Amennyiben a kedvezmény alapjául szolgáló díjat 2005-ben és /vagy 2006-ban fizette be a magánszemély, akkor a kedvezmény összegét e sor "b" oszlopában kell feltüntetni és a 94. sor "d" oszlopában is szerepeltetni kell.
    E sor "b" oszlopában az érvényesítés feltétele, hogy az éves összjövedelem (25D) ne haladja meg a 6 000 000 Ft-ot. Ha az éves összjövedelem a 6 000 000 Ft-ot meghaladja, de nem éri el a 6 500 000 Ft-ot, úgy a kiszámított kedvezmény összegének, de legfeljebb a 100 000 Ft-nak a 6 000 000 Ft feletti jövedelme 20%-át meghaladó része érvényesíthető.
    Ha a kedvezmény alapjául szolgáló felsőoktatási képzési költség összegét 2007- ben fizette be a magánszemély, a halasztott kedvezmény összegét a 88. sor "c"oszlopába kell írni.
    Felsőoktatási tandíjként befizetett összeg 30%-a, legfeljebb hallgatónként 60 000 forint (8.)
    89. sor: Felsőoktatási intézményhez 2008. évben befizetett képzési díj címén az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson a tandíj (képzési költség, költségtérítés, egyéb térítés, továbbiakban: tandíj) befizetőjeként szerepel. Ennek a sornak "c" oszlopába kell beírni az igazolásban szereplő összeg alapján számított kedvezmény összegét.
    Felnőttképzés díjaként 2004. július 1-jét megelőzően befizetett összeg után érvényesített, halasztott kedvezmény, legfeljebb 60 000 Ft (9.)
    90. sor: A 2004. július 1-je előtt fizetett felnőttképzési díj utáni halasztott kedvezményt - a 60 000 Ft-os korlátra figyelemmel - az összjövedelem nagyságától függetlenül lehet érvényesíteni. A 2004. július 1-je előtt befizetett felnőttképzési díj utáni halasztott kedvezmény összegét e sor "b" és "d" oszlopában is tüntesse fel.
    Felnőttképzés díjaként 2004. július 1. - 2004. december 31-e között befizetett összeg után érvényesített, halasztott kedvezmény, legfeljebb 60 000 Ft (9.)
    91. sor: A felnőttképzés díjaként 2004. július 1. - 2004. december 31-e között befizetett összeg után érvényesített, halasztott kedvezmény összegét e sor "b" oszlopába, valamint ha ezzel az összeggel együtt az összes felnőttképzési díj halasztott kedvezményének együttes összege nem haladja meg a 60 000 Ft-ot, akkor a "b" oszlopban szereplő összeget a "d" oszlopban is tüntesse fel.
    E sor "b" oszlopában az érvényesítés feltétele, hogy az éves összjövedelem (25D) ne haladja meg a 3 400 000 Ft-ot. Ha az éves összjövedelem a 3 400 000 Ft-ot meghaladja, de nem éri el a 4 000 000 Ft-ot, úgy a kiszámított kedvezmény összegének, de legfeljebb a 60 000 Ft-nak a 3 400 000 Ft feletti jövedelme 10%-át meghaladó része érvényesíthető.
    Felnőttképzés díjaként 2005. január 1. - 2006. december 31-e között befizetett összeg után érvényesített, halasztott kedvezmény, legfeljebb 60 000 Ft (9.)
    92. sor: E sor "b" oszlopában a 2005-ben és/vagy 2006-ban fizetett felnőttképzési díj halasztott kedvezményét, legfeljebb 60 000 Ft-ot kell szerepeltetni, akkor, ha az összjövedelem (25D) nem haladja meg a 91. sornál már ismertetett jövedelemkorlátot.
    A kedvezmény érvényesítésének feltétele továbbá, hogy az ezen a címen érvényesített halasztott kedvezmény a 88. sorban szereplő kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 Ft-ot. A "b" oszlopban feltüntetett összeget - a 100 000 Ft-os korlátra figyelemmel - a 94. sor "d" oszlopában is szerepeltetni kell.
    A felnőttképzési díj utáni halasztott kedvezmény együttesen, legfeljebb 60 000 Ft (9.)
    93. sor: E sor "b" oszlopában kell összegezni a 90-92. sorok "b" oszlopaiban feltüntetett kedvezmények együttes összegét. A kedvezmény az előzőek szerinti korlátokat figyelembe véve sem haladhatja meg a 60 000 Ft-ot.
    A 2005-ben, 2006-ban fizetett felsőoktatási tandíj, felnőttképzési díj halasztott kedvezmény együttes összege, legfeljebb 100 000 Ft (9.)
    94. sor: Ez a sor szolgál a 2005-ben és /vagy 2006-ban fizetett felsőoktatási tandíj (88. sor "b" oszlopa), felnőttképzési díj halasztott kedvezménye (92. sor "b" oszlopa) együttes összegének feltüntetésére, amelyre vonatkozik a 100 000 Ft-os korlát. Ebben a sorban akkor szerepelhet adat, ha az összjövedelem (25D) nem haladja meg a6 500 000 Ft-ot.
    Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a (4.)
    95. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által átadott - a nyugdíjbiztosítási szervezet által kiállított - igazolás alapján igénybe vehető kedvezmény összegét, amennyiben a magánszemély saját maga vagy más magánszemély javára olyan társadalombiztosítási megállapodást kötött, melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából összeget fizetett be.
    A befizetés 25%-át kell a "c" oszlopban feltüntetni.
    Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (5.)
    96. sor: Ha a magánszemély a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény alapján valamely magánnyugdíjpénztárral kötött tagdíjfizetésre megállapodást, aminek alapján saját maga és/vagy más magánszemély javára fizetett be a nyugdíjpénztárba tagdíjat, akkor a befizetett összeg 25%-át érvényesítheti adókedvezményként, melyet e sor "c" oszlopába kell beírni.
    A kedvezmény a pénztár igazolása alapján érvényesíthető.
    Magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a (6.)
    97. sor: Amennyiben a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja és a kötelezően fizetendő tagdíját - megállapodás alapján - törvényben meghatározott mértékig (legfeljebb 10%-ig) kiegészíti, a magánnyugdíjpénztár igazolása alapján, ezen összeg 30%-át adókedvezményként érvényesítheti. A kedvezmény összegét a "c" oszlopba kell beírni.
    Fontos tudnivaló, hogy a kedvezmény nem jár arra a tagdíj-kiegészítésre, melyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be. (Ez az összeg ugyanis nem része az összevont adóalapnak!)
    A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteles munkáltatói hozzájárulás és az azt kiegészítő befizetés 30%-a (7.)
    98. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteles munkáltatói hozzájárulás, valamint a magánszemély által foglalkoztatói hozzájárulása kiegészítéseként az adóévben befizetett összeg 30%-át, mely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kiadott igazolás alapján érvényesíthető.
    A kedvezmény összegét a "c" oszlopba kell beírni.
    A magánszemély jövedelmének kiszámításakor nem kell figyelembe venni a munkáltató által a magánszemély javára foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként befizetett legfeljebb a minimálbér 50%-át meg nem haladó összeget (ez után adókedvezmény sem érvényesíthető). Az ezt meghaladó rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme.
    Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20(30)%-a (11.)
    99. sor: E sor "c" oszlopa szolgál a magánszemély által, illetőleg a magánszemély biztosított nevére szólóan a munkáltató által kötött tíz éves vagy annál hosszabb időtartamú adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés díjaként - a belföldi biztosítóintézet igazolása alapján - a 2008. évben befizetett összeg(ek) 20%-ának, illetőleg 30%-ának (emelt összegű kedvezménynek) feltüntetésére.
    Emelt összegű (+10%-os) kedvezmény érvényesíthető a biztosítás adóévben megfizetett díjából azon összeg után, mely - a biztosító igazolása alapján - meghaladja a 2006. adóévben az adott szerződés alapján megfizetett díj összegét. Emelt összegű kedvezmény esetén az "a" oszlopban a "c" oszlopból a díjnövekmény kedvezményét kell jelölni. Ha nem változott a díjfizetés nagysága, az "a" oszlopba "0"-át kell írni.
    Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes.
    A közcélú adományként befizetett összeg kedvezménye (10.)
    (100. és 101. sorok)
    Ezekben a sorokban, a közcélú adományként befizetett összeg kedvezményét kell feltüntetni az erre jogosító igazolás(ok) alapján.
    Az igazolások őrzéséről a munkáltatónak kell gondoskodnia.
    Közcélú adománynak minősül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott tevékenysége(ke)t folytató közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége céljára, illetve közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az egyház, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,illetőleg a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás céljára az adóévbenbefizetett - átadott - pénzösszeget is) céljára (pénzben) juttatott öszszeg. Közcélú adománynak minősül az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára az ugyanezen törvényben meghatározott tevékenység támogatása is.
    A közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba nem pénztártagként befizetett pénzbeli támogatói adomány, illetőleg az egyház, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszegek esetében a befizetett összeg 30%-a az adókedvezmény, de ezen a címen legfeljebb 50 000 forint érvényesíthető (100. sor "c" oszlopa).
    Amennyiben kiemelkedően közhasznú szervezetnek juttat a magánszemély közcélú adományt, úgy szintén a befizetett összeg 30%-a vehető figyelembe adókedvezményként, de ekkor az adókedvezmény mértéke 100 000 forintig terjedhet (101. sor "c" oszlopa).
    Előfordulhat olyan eset, amikor kiemelkedően közhasznú szervezetnek és közhasznú szervezetnek is juttat adományt a magánszemély. Ebben az esetben is legfeljebb az előzőek szerint érvényesíthető ezen a címen adókedvezmény.
    A közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel nyújtott tartós adományozás további külön adókedvezményre jogosítja a magánszemélyt a támogatás második évétől kezdve.
    Tartós adományozás esetén az előbb említett befizetett összeg 30%-án túl, a már említett korlátig az adóévben befizetett összeg további 5%-a érvényesíthető adókedvezményként az erről szóló igazolás alapján.
    A külön kedvezményre visszafizetési kötelezettséget állapít meg a személyi jövedelemadó törvény, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély az adóévben nem teljesítette. Abban az esetben, amikor a másik szerződő felet a közhasznú nyilvántartásból törlik vagy az jogutód nélkül megszűnik, a korábban már érvényesített külön kedvezményt az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie a magánszemélynek. Amennyiben bármely más ok miatt nem teljesítette a magánszemély a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő kötelezettségét, akkor a korábban már érvényesített külön kedvezmény kétszeresét kell az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg megfizetnie. A magánszemély halála esetén nem keletkezik visszafizetési kötelezettség.
    Az előzőekben leírtak miatt érdemes felhívni a magánszemélyfigyelmét arra, hogy elsődlegesen az "alapkedvezményeket" célszerű érvényesítenie, mivel a tartós adományozás külön kedvezményétől eltérően a közcélú adományok (alap)kedvezményére nincs visszafizetési kötelezettsége.
    Amennyiben a magánszemély részére kiadott igazolásból megállapítható, hogy 1998-2004. és/vagy 2005. évben a magánszemély tartós adományozásra vonatkozó szerződést kötött és e szerződés alapján pénzbeli támogatást nyújtott (azonos vagy növekvő összegben), a számításnál először az alapkedvezményt kell kiszámítani, majd ezt követően a tartós adomány külön kedvezményét.
    Ha az igazolás alapján a közcélú adomány kedvezménye meghaladja az 50 000 forintot, úgy az 100. sor "c" oszlopába 50 000 forintot kell beírni.
    Az 100. sor "a" oszlopában a kedvezményre jogosító összegből ("c" oszlop) a tartós adomány kedvezményére eső részt kell feltüntetni. Ha a "c" oszlopban 50 000 forintot lehet feltüntetni a tartós adomány figyelmen kívül hagyásával, úgy az "a" oszlopba 0 forintot célszerű beírni - az általános résznél leírtak miatt.
    Az 101. sor szolgál a kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény érvényesítésére.
    A kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény felső határa 100 000 forint, így, ha az igazolás alapján számított összeg ennél több, úgy a "c" oszlopba 100 000 forintot kell beírni.
    A 100. sor "a" oszlopába a "c" oszlop összegéből a tartós adomány kedvezményére eső részt kell beírni.
    A 89-101. sorok "c" oszlopainak összesítése
    103. sor: E sor "c" oszlopa szolgál a 89-101. sorok "c" oszlopában feltüntetett, az ott leírtak alapján kiszámított adókedvezmények együttes összegének (legfeljebb 100 000 forint) feltüntetésére.
    A 103. sor "c" oszlopában szereplő kedvezményből ténylegesen érvényesíthető összeg
    104. sor: A jövedelemkorlátot is érvényesíteni kell a 100 000forintos korláton túl. Abban az esetben, ha a 25. sorban feltüntetett éves összes jövedelem a 3 400 000 forintot meghaladja, akkor a 89-101. sorok "c" oszlopában feltüntetett kedvezmények, azaz a 103. sor "c" oszlopában feltüntetett összegből (ami nem lehet több 100 000 forintnál), a 3 400 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részének megfelelő összegben érvényesíthető ténylegesen. Ezt az összeget kell ennek a sornak a "d" oszlopába beírni. A 3 900 000 forintot meghaladó éves összes jövedelem esetén a 89-101. sorok alapján kedvezmény már nem érvényesíthető. Ilyenkor a "c" oszlopba nullát kell írni.
    Családi kedvezmény eltartottak után (12.)
    105. sor: E sor "d" oszlopában kell a családi kedvezmény összegét szerepeltetni.
    A kedvezményt annál a házastársnál (jogosult élettársnál) kell figyelembe venni, aki ezt az adóév végén a munkáltatójának adott nyilatkozatában kéri. Így az a házastárs (jogosult élettárs) érvényesítheti elsődlegesen a családi kedvezmény egészét vagy egy részét, aki erről adott nyilatkozatot. Élettársak esetén az érvényesítés feltétele, hogy arra az élettárs is jogosult legyen. Abban az esetben, ha az élettárs nem tekinthető jogosultnak a családi pótlék folyósítása szempontjából, csak a kedvezmény év végi megosztására van lehetősége. Ennek feltétele, hogy az élettársak egyike sem veszi igénybe az adóévben a gyermeket nevelő, egyedülálló családi pótlékát és a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak, amelyen egymás adóazonosító jelét is feltüntetik.
    A kedvezményezett eltartottak után családi kedvezmény érvényesíthető.
    Kedvezményezett eltartott
    - az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot folyósítanak;
    - az, aki rokkantsági járadékban részesül;
    - a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig;
    - a saját jogán családi pótlékban részesülő személy.
    Ha a kedvezményezett eltartott olyan személy, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, akkor a kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján a családi pótlék igénylésére jogosult.
    Magzat esetében a családi kedvezményre a várandós nő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult.
    A saját jogán családi pótlékban részesülő, illetőleg rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott esetében a kedvezményre az eltartottal közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy személy a jogosult.
    A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 forint, ha az adott hónap bármely napján az eltartottak száma legalább három fő.
    Az eltartottak számába azokat a személyeket is be kell számítani, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének a megállapítása során figyelembe vesznek, de rájuk tekintettel családi pótlékot már nem folyósítanak.
    A családi kedvezmény szempontjából az a hónap számít jogosultsági hónapnak, amely hónapra családi pótlékot vagy rokkantsági járadékot folyósítanak.
    Magzat esetében a várandósság 91. napjától jogosultsági hónap minden olyan hónap, amelyben a várandósság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amelyben a gyermek megszületik Ez a hónap már nem a magzat, hanem a megszületett gyermek utáni családi pótlék folyósítására tekintettel számít jogosultsági hónapnak.
    A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő eltartott esetében az év végén is az a személy jogosult a kedvezmény érvényesítésére, akinél azt az adóelőleg megállapításánál figyelembe vették.
    Az összevont adóalap adójából ténylegesen levonható családi kedvezmény összege az adómegállapításban (08M29-01-01 lap 25. sorának "d" oszlopában szereplő) elszámolt éves összes jövedelem öszszegétől és az eltartottak számától is függ, a következők szerint:
    - ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt, és a 25. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 6 000 000 forint;
    - ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt és a 25. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 6 500 000 forint;
    - ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt és a 25. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 7 000 000 forint;
    - ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt és a 25. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 7 500 000 forint;
    - ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt és a 25. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 8 000 000 forint.
    Ha a magánszemély éves összes jövedelme a fentiek szerinti, az eltartottak számától függő jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a magánszemély a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja az adott jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.
    Példa:
    ‑3 kedvezményezett eltartott esetén, ha a magánszemély összes jövedelme 6 600 000 Ft, a kedvezmény érvényesítése a következő:
    ‑A számított családi kedvezmény: (3 x 4 000) x 12 hó = 144 000 Ft.
    ‑A 6 000 000 Ft feletti jövedelem 20%-a: (600 000 x 0,2) = 120 000 Ft.
    ‑Ténylegesen érvényesíthető kedvezmény összege: (144 000 - 120 000) = 24 000 Ft.
    ‑A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személy az őt megillető kedvezmény összegét a vele együtt élő házastársával, élettársával megoszthatja.
    ‑A családi kedvezmény nem érvényesített részét (illetőleg egészét) a családi pótlékra jogosult magánszeméllyel együtt élő házastársa (élettársa) érvényesítheti az adóévről benyújtandó 0853-as adóbevallásában, a munkáltatói adómegállapításában (08M29) illetve az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallásában. Megosztásnak tekintendő az is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
    A családi kedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy a magánszemély közölje az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Erre szolgál a 08M29-04 lap (8. sz. melléklet).
    Ha a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély 2008. évi adóját nem a munkáltatója állapítja meg, az önadózó házastárs (jogosult élettárs) által igénybe nem vett családi kedvezmény összegéről az írásbeli nyilatkozatot a másik házastárs, illetve élettárs saját munkáltatójának adja át.
    Elképzelhető, hogy a családi kedvezmény megosztott érvényesítése a rendelkezésre álló határidők letelte előtt nem valósítható meg. Szükség szerint önellenőrzéssel lehet a kedvezményt megosztani. Erre a lehetőségre célszerű felhívni a dolgozó figyelmét.
    A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ennek feltétele, hogy aki érvényesíteni kívánja e kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét, mivel ezen adatokat fel kell tüntetni a munkáltatói adómegállapításban (08M29-04-es lap). (Ha a kedvezményt igénybe venni kívánó magánszemély adóbevallást nyújt be, vagy az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás lehetőségével él, úgy a bevallásában kell az előzőekben leírt adatokat szerepeltetnie.). A saját jogán családi pótlékra jogosult és rokkantsági járadékban részesülő esetén is meg lehet osztani a kedvezményt, de azt elsősorban annál kell figyelembe venni, akinél az adóelőleg levonása során érvényesítették, de az év végén ő is megoszthatja a házastársával. Ha év közben az arra jogosultak közül senki nem érvényesített ezen a címen kedvezményt, úgy az adóév végén dönthetnek arról, ki éljen az érvényesítés lehetőségével és ki a megosztással.
    Összes adókedvezmény
    106. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopa szolgál a 81-105. sorok "d" oszlopaiba írt kedvezmények összesítésére.
    08M29-03-as lap (6. sz. melléklet)
    Ez a lap a 08M29-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgál.
    A lapot a magánszemély nyilatkozata alapján kell kitölteni. A táblában alkalmazott sorszámok a 0853-as bevallás sorszámaival egyeznek meg, kivéve azokat, amelyek a bevallásban nem található sorokhoz kapcsolódnak.
    Ezt a lapot akkor kell az elszámoláshoz mellékelni, ha a magánszemély kívánja a családi kedvezményt érvényesíteni, illetve megosztani, vagy várandósság miatt történik a kedvezmény érvényesítése.
    Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről
    629. sor: Annak a magánszemélynek, aki az adóév végén családi kedvezményt kíván érvényesíteni, erről nyilatkoznia kellett. Ugyanis, ha a magánszemély adóját a munkáltatója állapítja meg, a munkáltatónak tudnia kell, hogy az év végén a munkavállaló (tag) akar-e családi kedvezményt érvényesíteni, függetlenül attól, hogy az adóév során nála vagy a házastársánál, illetve ha a feltételeknek megfelel, az élettársánál vették-e figyelembe azt az adóelőleg levonása során.
    Nyilatkozat a várandósság tényéről
    154. sor: A családi adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltüntesse a munkáltatói elszámolásban (08M29-04-es lap). Ha még nem született meg a baba (magzat), az előbbieket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti. Akkor is ki kell tölteni ezt a sort, ha év közben megszületett a gyermek.
    A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak kell tekinteni a magzatot (ikermagzatot) a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig.
    A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak a várandósság időszakában azt a hónapot kell tekinteni, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll. Nem számít ebbe az időszakba az a hónap, melyben a gyermek megszületésével megnyílik a jogosultság a családi pótlékra. Ez esetben a várandósságról adott nyilatkozat mellett is meg kell adni a csecsemő adatait.
    A családi kedvezmény érvényesítése független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történik annak figyelembe vétele, így előfordulhat az az eset, hogy a várandós nővel közös háztartásban élő házastársa munkáltatói elszámolásánál kerül kitöltésre a várandósság tényéről szóló nyilatkozat. A leírtak miatt a várandósság idejére vonatkozó részt is ki kell töltenie a magánszemélynek, azaz azon hónapokat kell figyelembe vennie, melyekre nézve a 2008. évben a magzat után jogosult a családi kedvezményre.
    A nyilatkozatnak tartalmaznia kellett azokat az időpontokat, melyekre nézve a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja a dolgozó (a tag), valamint a magzatok számát is, ha iker terhességről van szó, és tudomással bír erről a tényről. Az évszám kitöltése során a magánszemély nyilatkozatában előfordulhatott, hogy az adóévtől eltérő "várható" időtartamot közölte. Ha például a jogosultság 2007. 09. 15. napjától 2008. 03. 15 napjáig tart a nyilatkozat szerint, úgy várandósság címén 2008. évben 3 hónapot lehet a családi kedvezmény szempontjából figyelembe venni és ezen a lapon feltüntetni. Ha a jogosultság 2008. 08. 20. napjától 2009. 02. 20. napjáig tart a nyilatkozat szerint, 2008. évben 5hónap vehető ilyen címen figyelembe és csak ennek megfelelő adatok beírására van lehetőség, vagyis a kedvezményre jogosító hónapok számánál csak a 2008. év hónapjait kell figyelembe venni.
    Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról (155-157. sor)
    Ha a magánszemély adóját a munkáltatója állapítja meg, ezen nyilatkozat a feltétele annak, hogy a családi kedvezményt megoszthassa a házastársával (élettársával). Várandós nő esetében az élettársat nem tekinti jogosultnak a szja-törvény, így a várandós nőnek a családi kedvezmény érvényesítéséről kell nyilatkoznia, élettárs esetén csak a megosztást engedi a törvény. A megadott kódkockában "X"-szel kell jelölni, ha a családi kedvezmény összegét a házastársak (élettársak) megosztják egymás között. Ebben az esetben a nyilatkozatot a dolgozó (tag) házastársának (élettársának) is alá kellett írnia, továbbá fel kellett tüntetnie a házastárs (élettárs) nevét és a házastárs (élettárs) adóazonosító jelét is.
    A családi kedvezmény érvényesítéséről (629. sor), a várandósság tényéről (154. sor) és a családi kedvezmény megosztásáról tett nyilatkozat (155. sor) esetén az erre szolgáló négyzetbe "X"-et kell beírni.
    A családi kedvezmény megosztásáról tett együttes nyilatkozat esetén, az elszámolás során a házastárs (élettárs) nevét és adóazonosító jelét ezen a lapon akkor is fel kell feltüntetni, ha a dolgozó az egész családi kedvezményt érvényesítette. Élettársak esetén a 157. sorban a tett nyilatkozat alapján kell a megosztást érvényesíteni.
    Előfordulhat olyan eset, amikor a magánszemély részére a Magyar Államkincstár folyósította 2008-ban a családi pótlékot. Amennyiben a MÁK nem ad a magánszemélynek a 2008. évről összesített igazolást a családi kedvezmény érvényesítéséhez, vagy a magánszemély nem rendelkezik olyan igazolásokkal, melyeket átadhat a munkáltatójának, a munkáltatói adómegállapítás során elfogadható az 11. számú melléklet szerinti adattartalmú írásos nyilatkozat.
    Ugyanez a nyilatkozat szolgál a saját jogán családi pótlékra jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő magánszemély és az élettársak részére is, amennyiben érvényesíteni kíván e címen adókedvezményt. (A 11. számú melléklet szerinti nyilatkozat a 2008. évi adómegállapításnak nem része, az adóhatósághoz nem kell beküldeni.
    08M29-04-es lap (7. sz. melléklet)
    Ez a lap a 08M29-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok szolgál.
    A lapon jelölni szükséges, hogy mennyit kellett igénybe venni a családi kedvezmény adatainak kitöltéséhez. E lap kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
    Amennyiben családi kedvezményt érvényesít a magánszemély, vagy a családi kedvezmény egy részét (illetőleg egészét) a vele élő házastársával, élettársával megosztja, mindkét magánszemélynek ki kell töltenie a 08M29-04-es lapot (vagy a személyi jövedelemadó bevallás részét képező 0853-04-es lapot, ill. az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás e célra szolgáló lapját), feltüntetve azon az eltartott gyermek(ek) természetes azonosító adatait, vagy adóazonosító jelét. Abban az esetben, ha az eltartott rendelkezik adóazonosító jellel, a családi és utónév, valamint az adóazonosító jel és a születési idő kitöltésén túl más adatot nem kell szerepeltetni. A lapon fel kell sorolni a kedvezményezett eltartottakat, valamint azon eltartottakat is, akiket a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vettek. Az eltartott kódkockájába a kedvezményezett eltartott adatai mellett "1"-est, az egyéb (nem kedvezményezett) eltartott adatainál "2"-est kell beírni.
    Az erre szolgáló helyen a kedvezményezett (tehát az "1"-es számmal jelölt) eltartott esetén jelölni kell, hány hónapon át volt jogosult a kedvezményre.
    Abban az esetben, ha év közben változik meg az eltartott gyermek "státusza" (kedvezményezett eltartottból eltartott lett), úgy kedvezményezettként kell értékelni és a kódkockába "1"-est kell írni. Az erre szolgáló helyen pedig jelezni kell, hány hónapig állt fenn a kedvezményezett eltartott állapot (pl. 05, 08, 10).
    A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül az érvényesítheti az adókedvezményt, akinél, az adóelőleg levonásánál figyelembe vették. A részletes szabályok a 157. sornál találhatók. További feltétel, hogy aki érvényesíteni kívánja e kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét.
    Ebben az esetben a kedvezményezett eltartott kódkockájába rokkantsági járadékban részesülőnél pedig "3"-ast, saját jogán családi pótlékra jogosult esetében "4"-est, kell írni. Ez esetben is ki kell tölteni a kedvezményezetti állapot idejét.
    08M29-05-ös lap (8. sz. melléklet)
    A lakáscélú hitel kedvezményének érvényesítéséhez szükséges részletező adatok (a magánszemély nyilatkozata alapján)
    Ez a lap a 08M29-es személyi jövedelemadó adómegállapítási nyomtatvány része és a lakáscélú hiteltörlesztési kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgál.
    A lapon fel kell tüntetni, hogy mennyi lapot kellett igénybe venni a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye adatainak kitöltéséhez. E lap kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
    A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse mekkora (30 és/vagy 40%-os) kedvezményre jogosult, valamint a kedvezmény alapjául szolgáló összege(ke)t (619. sor). Nyilatkoznia kell a munkáltatója (társasága) részére arról is (620. sor), hogy házastársa (élettársa) az adóévben hathónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, és az adókedvezmény alapjául szolgáló hitelszerződésben adóstársa és egyben a hitel felhasználásával megszerzett önálló ingatlanban tulajdonostársa is.
    A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye érvényesítésének további feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét (121. sor), az ingatlan helyrajzi számát (122. sor), valamint valamennyi adóstársa(i) nevét, adóazonosító jelét (611-618. sorok).
    Abban az esetben, ha a magánszemélynek nincs adóstársa, a rövidített nyilatkozatot kell kitölteni, azaz a 123. sorban nyilatkozik arról, hogy nincs adóstársa és a 611-618. sorok ebben az esetben üresen maradnak.
    08M29-06-os lap (9. sz. melléklet)
    Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz történő utaláshoz szükséges részletező adatok
    Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett, illetőleg a tag egyéni számláján jóváírt összeg utáni adókedvezményi lehetőség 2006. január 1-jétől megszűnt, helyette azonos feltételekkel és mértékben meghatározott összegnek az egyéni számlára történő utalásáról rendelkezhet a pénztártag magánszemély a munkáltatói vagy az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallásában, illetőleg az adóbevallásában. Ez a gyakorlatban egyrészt azt jelenti, hogy a "kedvezménnyel", vagyis az átutalni rendelt összeggel az összevont adóalap utáni adó nem csökkenthető, másrészt pedig azt, hogy rendelkezni csak abban az esetben lehet, ha a többi adókedvezmény levonása után marad még összevont adóalap utáni adó. A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár igazolása. Több önkéntes kölcsönös pénztárnál vezetett egyéni számla esetén is csak egy jelölhető meg az átutalás címzettjeként. A magánszemély csak akkor rendelkezhet, ha a rendelkezés időpontjában pénztártag, kivéve, ha a magánszemély, a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, mert ekkor rá, a rendelkezési tilalom nem vonatkozik!
    Csak olyan pénztár jelölhető meg, amely pénztárnál vezetett egyéni számla javára (amely pénztár igazolása szerint történt), a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve amely számla terhére történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele!
    Az átutalást az adóhatóságnak az adó visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a munkáltatói adómegállapítás beérkezésétől számított 30 napon belül.
    Abban az esetben, ha az adózónak az állami adóhatóságnál nem a munkáltatói adómegállapítás során keletkezett, nyilvántartott tartozása van, akkor az utalásra az adótartozás rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor.
    Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről
    Amennyiben a magánszemély valamely önkéntes pénztár tagja, és a pénztártól a rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges igazolást kapott, akkor a munkáltatójának a 132-139., valamint a 144. és 145. soroknak megfelelően kitöltött nyilatkozatot kell átadnia.
    Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság
    132. sor: Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összeg alapján rendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapjául a magánszemély által befizetett tagdíj, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben támogatói adomány és más adóköteles jogcímen jóváírt, a pénztár által kiadott igazolásban szereplő összegek szolgálnak. A saját befizetéssel esik egy tekintet alá, és így kedvezményre is jogosítja a munkáltatója által fizetett hozzájárulásnak az a része, amely a bevételnek nem számító részt meghaladja, vagyis a magánszemélynél munkaviszonyból származó jövedelemnek minősült. Ezt, a kedvezményre jogosító összeget a munkáltató által kiadott jövedelemigazolás tartalmazza (08M30 lap 651. sor). A munkáltató által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett, az értékhatárt meg nem haladó hozzájárulás nem számít bevételnek, így ez után rendelkezési jog sem illeti meg. Az egyéni számláján adómentes jogcímen jóváírt összegek, a rendelkezésre ugyancsak nem jogosítják a magánszemélyt.
    A kedvezmény mértéke a pénztár, illetőleg a munkáltató által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító öszszeg 30 százaléka, ezt kell a 132. sorba a "c" oszlopba beírni. Ha a pénztár igazolásán támogatói adomány jogcímen jóváírt összeg is szerepel, akkor az magánszemélynél egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül (21. sor "d" oszlopa). A pénztár az igazoláson csak a december 31-ig átutalt, illetőleg befizetett tagdíjat igazolja.
    Az ezen a címen magánszemélyt megillető összeg nem lehet több, mint 100 000 forint.
    Aki a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1 je előtt tölti be (145. sor), a rendelkezésre jogosító összeg 130 000 forint lehet.
    Amennyiben magánszemély a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagy önsegélyező pénztárnak is a tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben is jogosult a rendelkezési jog gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény legmagasabb összege 120 000 forint, ha magánszemély a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be (145. sor), akkor pedig 150 000 forint lehet.
    Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság
    133. sor: Ha magánszemély önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak vagy mindkettőnek a tagja, akkor a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolás alapján jogosult rendelkezési jogát gyakorolni. Ha a magánszemély javára a munkáltató is fizetett hozzájárulást és annak egy része vagy egésze adóköteles volt, akkor az adóköteles rész után magánszemély ugyancsak élhet a rendelkezési jogosultságával. A kedvezmény alapjául szolgáló munkaviszonyból származó jövedelmet a munkáltató az általa kiállított igazoláson feltüntette (08M30 lap 652. sor).
    A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb 100 000 forint lehet. Amennyiben magánszemély a nyugdíjkorhatárt a rá irányadó szabályok szerint 2020. január 1-je előtt tölti be (145. sor), akkor a kedvezmény 130 000 forint lehet.
    A kedvezmény összegét e sor "b" oszlopába kell beírni. Abban az esetben, ha magánszemély az egészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét lekötötte, vagy a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor az egészségpénztárakkal, valamint - feltéve természetesen, hogy önsegélyező pénztári tagságára tekintettel is kíván a rendelkezési jogával élni - az önsegélyező pénztárakkal kapcsolatos kedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot.
    Amennyiben magánszemély az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel is gyakorolja a rendelkezési jogát, akkor a kedvezmények együttes összege nem lehet több 120 000, illetőleg a 150 000 forintnál.
    Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg kedvezménye
    134. sor: Amennyiben magánszemély az egészségpénztárnál vezetett egyéni számláján a fennálló számlakövetelésből a magánszemély által meghatározott összeget a lekötés időpontjától számítva legalább 24 hónapra leköti, akkor az adóév utolsó napján lekötött, számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a további rendelkezésre jogosítja a lekötés évéről szóló adóbevallásban.
    Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre ebben a sorban csak akkor szerepeltessen adatot a magánszemély, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg az egészség- és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege - a 135. sorban szerepeltethető prevenciós szolgáltatás utáni kedvezményre is tekintettel - a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, továbbá nyugdíjpénztári tagsághoz kapcsolódó kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg a 150 000 forintot.
    Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós szolgáltatásának kedvezménye
    135. sor: Ha magánszemély egészségpénztár tagjaként az egyéni számlája terhére a külön kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a megbízása alapján a pénztár által kifizetett összeg 10%-át további kedvezményként érvényesítheti. A kedvezményre jogosító összeget a pénztár az általa kiadott igazoláson külön feltünteti.
    Amennyiben a magánszemély ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyelnie kell arra, hogy az e sor "b" oszlopában, valamint a lekötött összeghez kapcsolódó 134. sorban feltüntetendő kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg az egészség és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, valamint a nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg 150 000 forintot.
    Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és/vagy önsegélyező pénztári kedvezmény együttes összege
    136. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopában az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények együttes összegét kell feltüntetni. Ezen a címen érvényesíthető kedvezmény nem lehet több 100 000, illetőleg 130 000 forintnál.
    Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények együttes összege
    137. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopában a 132. és 136. sorok "c" oszlopaiban feltüntetett kedvezmények együttes összegét kell szerepeltetni.
    Amennyiben magánszemély csak nyugdíjpénztárhoz vagy csak egészség és/vagy önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezményt érvényesít, az ebbe a sorba beírható összeg legfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet.
    Abban az esetben azonban, ha nyugdíjpénztárhoz és egészség vagy önsegélyező pénztárhoz kapcsolódóan is érvényesít kedvezményt, akkor ebbe a sorba legfeljebb 120 000, illetőleg 150 000 forint kerülhet.
    Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg
    138. sor: Ebbe a sorba azt, a legfeljebb a 137. sor "d" oszlopában szereplő összeget írja be, amelyet az összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlájára kíván utaltatni. Amennyiben az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó (35. sor) kevesebb, mint amekkora összegre magánszemély egyébként a befizetései, és az adóköteles jóváírások alapján jogosult lenne, akkor ebben a sorban csak akkora összeget szerepelhet, hogy arra az összevont adóalap utáni adó fedezetet nyújtson.
    Nyilatkozat az átutaláshoz
    139. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által megnevezett azon önkéntes pénztárát, ahová az átutalást kéri. Fel kell tüntetni a pénztár adószámát, valamint a pénztár bankszámlaszámát is. Ez utóbbi szükséges ahhoz, hogy az adóhatóság teljesíteni tudja a megjelölt összeg átutalását a megjelölt önkéntes pénztárba.
    Ha magánszemély több pénztárnál is rendelkezik egyéni számlával, akkor is csak egy jelölhető meg.
    Az egyéni számlára az adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie.
    08M29-07-es lap (10. sz. melléklet)
    A tételes költség elszámolást alkalmazó nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15 százalékos egészségügyi hozzájárulásának megállapítása
    Annak a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelőnek, illetve annak a családi gazdálkodónak, illetőleg a családi gazdaság tagjának, a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélynek aki a munkáltatója felé 2009. január 31-ig az 08NY63 számú bevallást helyettesítő (egyszerűsített) nyilatkozaton közölte a mezőgazdasági őstermelésből származó bevételét - jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított, az őstermelésből származó éves bevétele a 600 000 forintot meghaladja, de nem több 4 000 000 forintnál, és rendelkezik (a támogatásokkal együtt számított) a bevételének 20%-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával -, és az előlegként befizetett egészségügyi hozzájárulás összegét, a munkáltatója köteles a 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás-különbözetet megállapítani, bevallani és megfizetni.
    A nyilatkozat alapulvételével a munkáltató megállapítja a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. Egészségügyi hozzájárulást a bevétel 5%-a után kell megfizetni, ha a magánszemély őstermelői mivoltában nem biztosított, melynek mértéke 15%. Abban az esetben, ha a magánszemély az őstermelői tevékenysége mellett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is áll (bedolgozói, megbízási, segítő családtagi, vállalkozási), illetve gazdasági társaság választott tisztségviselője, ebben az esetben, őstermelőként biztosított. (A biztosítotti jogviszonnyal összefüggésben megfizetett járulékalappal csökkenteni kell, a 15%-os egészségügyi hozzájárulás alapját.)
    A megállapított egészségügyi hozzájárulás összegéből le kell vonni az esetlegesen - igazoltan - befizetett előlegek összegeit. A bevallást olyan összeg(ek)ben kell teljesíteni, amilyen összeg(ek)ben a különbözetet, illetőleg a különbözet részleteit a munkáltató a munkabérből levonja. A bevallás hónapja(i) az(ok) az elszámolási hónap(ok), amely(ek)ben az egészségügyi hozzájárulás-különbözet egészét vagy egy részét a munkabérből levonták.
    Igazolásként kell elfogadni azokat a befizetési bizonylatok (csekkek) másolatait, amelyekről a munkavállaló azt nyilatkozza, hogy azok 2008. évre 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás címen kerültek befizetésre. (Célszerű a nyilatkozat átvételekor a csatolt befizetési bizonylatokkal kapcsolatban felhívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy azokat a befizetéseket, amelyeket 2008. évben teljesített, de a 2008. évet megelőző időszakra történt a befizetés, ebben a tekintetben nem lehet figyelembe venni.)
    A befizetési bizonylatok másolatait csak abban az esetben lehet igazolásként elfogadni, ha azokon a befizetést a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-06056212 APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési számlára teljesítették.
    A levonás utáni különbözetet a dolgozó az Art. jövedelemadó- különbözet levonására vonatkozó szabályai szerint köteles megfizetni (II. 2. pont).
    Az egészségügyi hozzájárulás megállapításának részletes szabályai a tájékoztató II. 3/b pontja alatt találhatók.
    Útmutató a 08M29-07-es lapon található elszámoláshoz
    A nyomtatványnak megfelelő adattartalommal a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni.
    A nem magyar állampolgárságú munkavállaló esetében is fel kell tüntetni az adóazonosító jelet, tekintettel arra, hogy az őstermelői igazolvány kiállításának az egyik feltétele az adóazonosító jel megléte.
    A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata a bevételéről és a kötelezettségéről
    631. sor: Ha a munkavállaló őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, valamint regisztrált magánszemély, illetve családi gazdálkodó, vagy családi gazdaság tagja és tételes költségelszámolási módot alkalmaz, vagy tételes költség elszámolási módot alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek tekintendő, és jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított, az őstermelésből származó éves bevétele 4 000 000 forintnál nem több, és rendelkezik (a támogatásokkal együtt számított) a bevételének 20%-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával, és az őstermelői jövedelem levezetése, bevallása helyett a 08NY63-as nyilatkozatában nyilatkozott az adóévi összes bevételéről, akkor nyilatkozat szerinti bevételt kell ebbe a sorba átvezetni.
    632. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összegét kell a magánszemély nyilatkozatából, azaz a 08NY63-as nyilatkozat 632. sorából átírni.
    633. sor: Ez a sor szolgál az egységes területalapú (földalapú) támogatás összegének feltüntetésére a magánszemély nyilatkozatából, azaz a 08NY63-as nyilatkozat 633. sorából átírni.
    634. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyéb jogcímen kapott támogatás összegét, a magányszemély nyilatkozatából, azaz a 08NY63-as nyilatkozat 634. sorából átírni.
    635. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 2008. évi járulékfizetési kötelezettség alapjának összegét.
    636. sor: Ha a munkavállalónak (mezőgazdasági kistermelőnek) a 0801-es bevallást nem kell kitöltenie és beküldenie a nyilatkozata szerint, úgy azt a 636. sorban "X" beírásával kell jelölni. A 08NY63-as nyilatkozat 636. sora is a bevallással egyenértékű. Ha nyilatkozatán a magánszemély üresen hagyta a jelölésre szolgáló négyzetet, akkor nyilatkozata szerint az illetékes adóhatósághoz a 0801-es adóbevallást be fogja nyújtani. Ebben az esetben a négyzet üresen marad.
    637. sor: Ebben a sorban, ha a munkavállaló mezőgazdasági kistermelőként 2009. évre átalány szerinti adózást kíván választani - melyről az 08NY63-as nyomtatvány 637. sorában nyilatkozott - igen válasz esetén "X"-et kell szerepeltetni.
    A mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása
    641. sor: Ebbe a sorba kell beírni a mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját.
    Az egészségügyi hozzájárulás alapját kétféle képen lehet meghatározni:
    1. A 631. sorban feltüntetett bevétel 5%-a akkor, ha a munkáltatóval munkaviszonyban álló magánszemély vagy társas vállalkozó esetében történik az elszámolás;
    2. Abban az esetben, ha a magánszemély őstermelői mivoltában biztosított (azaz a 08NY63-as nyilatkozatában a 635. sor adatát kitöltötte), és a tárgyévi bevétel 5%-a (631. sor összegének 5%-a) magasabb, mint a járulékok alapját képező összeg (635. sor), az egészségügyi hozzájárulást a különbözet 15 százalékában kell megállapítani.
    642. sor: Ebben a sorban kell a 641. sor összege után kiszámított 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét közölni.
    643. sor: Ebben a sorban az adózó által a 2008. évre előlegként igazoltan befizetett összeget kell feltüntetni (a 08NY63-as nyilatkozat 639. sorában szereplő összeg, feltéve, hogy a munkáltató felé igazolta a befizetést a magánszemély).
    644. sor: Ez a sor akkor tartalmaz adatot, ha a megállapított kötelezettség (642. sor) meghaladja a teljesített befizetés összegét (643. sor).
    645. sor: Amennyiben a teljesített befizetés összege (643. sor) meghaladja a kötelezettség összegét (642. sor), a különbözetet ebben a sorban kell szerepeltetni.
    Ajánlott segédlet az adókedvezmények megállapításához (11. sz. melléklet)
    Ez a lap a 08M29-es személyi jövedelemadó adómegállapítási nyomtatványnak nem része.
    Kitöltése nem kötelező, használata segítséget nyújt az adókedvezmények érvényesítéséhez, ill. a családi kedvezmény megállapításához. Kitöltése esetén sem kell benyújtani az adóhatósághoz!
    A szja-törvény előírja, hogy a magánszemélyt megillető adókedvezmények a magánszemély által a nyilatkozatában meghatározott sorrend szerint (661-673. sorokban arab számmal beírva) érvényesíthetők.
    A sorrendiségre vonatkozó jelölés hiányában a magánszemélyt megillető adókedvezmény a szja-törvénynek az adókedvezményekre vonatkozó rendelkezési sorrendje szerint érvényesíthető. A munkáltatói adómegállapítás során ezt a nyilatkozatot lehet figyelembe venni az adókedvezmények érvényesítése során.
    A 08M29-02 lap 105. sorában szerepeltetendő családi kedvezmény összegének meghatározásának alapjául szolgálhat a "Nyilatkozat az eltartottakról a családi kedvezmény érvényesítéséhez" elnevezésű táblázat.
    dr. Szikora János s.k.
    az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében