adozona.hu
AVI 2015.3.27
AVI 2015.3.27
Az ajándék visszakövetelése folytán bekövetkező vagyonmozgás az Itv. 2. fejezet 7. §-ának hatálya alá tartozik (1990. évi XCIII. tv. 7. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes tulajdonát képezte az F., M. u. 25. szám alatti ingatlan. 1989. évben a tulajdonjogot 1/2-ed részben V. Krisztián, 1/2-ed részben V. Anett ajándékozás jogcímén szerezte meg azzal, hogy a felperest 60 évig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. A felperes és V. Krisztián 2007. évben a városi bíróság előtt olyan tartalmú egyezséget kötött, hogy a felperes az ingatlan tulajdonjogát ajándék visszakövetelése jogcímén visszaszerzi. Az egyezséget a városi bíróság végzésével jóváhagyta. Az e...
AVI 2015.3.27 Az ajándék visszakövetelése folytán bekövetkező vagyonmozgás az Itv. 2. fejezet 7. §-ának hatálya alá tartozik (1990. évi XCIII. tv. 7. §)
A felperes tulajdonát képezte az F., M. u. 25. szám alatti ingatlan. 1989. évben a tulajdonjogot 1/2-ed részben V. Krisztián, 1/2-ed részben V. Anett ajándékozás jogcímén szerezte meg azzal, hogy a felperest 60 évig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. A felperes és V. Krisztián 2007. évben a városi bíróság előtt olyan tartalmú egyezséget kötött, hogy a felperes az ingatlan tulajdonjogát ajándék visszakövetelése jogcímén visszaszerzi. Az egyezséget a városi bíróság végzésével jóváhagyta. Az elsőfokú földhivatal a felperes tulajdonjogát az ajándék visszakövetelésével érintett tulajdoni hányadra bejegyezte. Az elsőfokú illetékügyi hatóság a felperest 202 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2010. április 19-ei határozatával a visszterhes vagyonátruházási illeték összegét 141 400 Ft-ra módosította, egyebekben a határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a visszterhes vagyonátruházási illeték törlését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolását az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 18. § (1) bekezdésére, 80. § (1) bekezdés c) pontjára és a Ptk. 582. § (1), (2) bekezdésére alapozta. Megállapította, hogy az ajándék visszakövetelése folytán az ajándék visszaadása esetén gyakorlatilag az eredeti állapot áll helyre. Amennyiben a szerződés megszűnésével a szerződő felek közötti eredeti állapot helyreáll, az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján az illetéket törölni, a megfizetett illetéket vissza kell téríteni. A megyei bíróság kifejtette, hogy az ajándék visszakövetelése nem minősül új tulajdonszerzésnek. Nem született olyan új kötelem, amely a vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséget váltana ki. Utalt arra, hogy az Itv. 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja az ajándék visszakövetelését, mint jogügyletet nem tartalmazzák, de az ajándékozás megszüntetésre került, és a tulajdon visszaadásával az eredeti állapot helyreállt.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperesi kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes az Itv. 80. § (1) bekezdés b), c) pontjában, 18. § (1) bekezdésében foglaltakkal. Előadta, hogy az iratokból nem állapítható meg, milyen volt az ingatlan eredeti és a tulajdonjog vissza-szálláskori állapota, történtek-e felújítási, átalakítási munkák, milyen magatartást tanúsítottak a felek az eredeti állapot helyreállítására irányulóan, és nem tartalmaz adatokat a visszarendezés konkrét módjára vonatkozóan sem. Az alperes hangsúlyozta, hogy a szerződés felbontása csak teljes elszámolás mellett mehetett végbe, amit a megyei bíróság elmulasztott vizsgálni. Az egyezség jóváhagyása körében a polgári bíróság sem vizsgálta az eredeti állapot helyreállításának megtörténtét. Az alperes kifejtette, hogy az eredeti ajándékozási szerződés annak teljesedésével megszűnt, így az eredeti állapot helyreállítása sem történhet meg. A perbeli esetben nem az ajándékozási szerződés felbontása és az eredeti állapot helyreállítása történt, hanem új kötelem keletkezett. Utalt arra a polgári bírósági gyakorlatra, amely szerint ajándék visszaadása esetén a kamat- vagy használati díjfizetés kezdete nem a szerződéskötés, hanem az igényérvényesítés időpontjához igazodik, ami arra utal, hogy ajándék visszaadása esetén sem a Ptk. 237. § szerinti eredeti állapot áll helyre. Kiemelte, hogy az Itv. 18. § (1) bekezdése a más módon történő megszerzést is illetékkötelesnek tekinti.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte hangsúlyozva, hogy az ajándék visszakövetelése nem visszterhes új tulajdonszerzés és az ajándékozási szerződés annak teljesítése után is felbontható.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság szükségesnek tartja kiemelni, hogy a következetes polgári peres bírósági gyakorlat szerint nincs akadálya annak, hogy a felek az ajándék visszakövetelése tárgyában megállapodjanak. Az ajándék visszakövetelését még a Ptk.-ban nem szabályozott körülmények bekövetkezéséhez is köthetik (Pfv.VI.20.235/2008/6.). A perbeli esetre vonatkozóan tehát nem volt magánjogi akadálya annak, hogy a felperes és a megajándékozott az ajándék visszaköveteléséről egyezséget kössön. Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja az illeték törlését, illetve visszatérítését írja elő, ha a jogügylet az eredeti állapot helyreállításával kerül megszüntetésre és ezt megfelelően igazolják. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli esetben az ajándékozási szerződés az ajándék visszakövetelésével az eredeti állapot állt helyre, mivel mind az ajándékozás, mind követelésének tárgya azonos volt. A felperes tulajdonjogát ajándék visszakövetelése jogcímén a földhivatal bejegyezte. Az ajándék visszakövetelése tárgyában kötött egyezséggel szükségszerűen együtt jár az eredeti állapot helyreállítása, ennek részletezésére és a visszakövetelés tárgyában hozott egyezségbe történő foglalására a szerződő feleket semmilyen jogszabály nem kötelezi.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy - amint arra a megyei bíróság ítéletében helyesen rámutatott - a felek között nem jött létre új vagyonátruházási szerződés, ezért az Itv. 18. § (1) bekezdése szerinti más módon történő megszerzés sem valósult meg. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy az ingyenes vagyonátruházási illeték szabályait az Itv. II. rész 2. fejezetében, míg a visszterhes vagyonátruházási illetéket 3. fejezetében szabályozza. Nincs törvényi alap arra, hogy a 2. fejezetben szabályozott vagyonszerzésre az illetékügyi hatóság a 3. fejezet visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályait - az Itv. 18. § (1) bekezdésének előírásait - alkalmazza. Az Itv. 18. § (1) bekezdése ugyan említést tesz az ajándékozási illeték alá nem eső más módon történő vagyonszerzésről, az ajándék visszakövetelése folytán bekövetkező vagyonmozgás azonban éppen az Itv. 2. fejezet 7. §-ának hatálya alá esik, ajándékozással történt vagyonszerzésnek minősül, amely után az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem kell illetéket fizetni.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.139/2011.)