adozona.hu
AVI 2015.3.26
AVI 2015.3.26
A fél jövedéki ügyben csak akkor mentesül az objektív felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jövedéki terméknek nem ő a birtokosa [2003. évi CXXVII. tv. 17. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes játéktermet üzemeltet, amelynek egyik bárpulttal, székekkel, polcokkal, hűtőszekrénnyel és kávéfőzővel felszerelt helyiségében a jövedéki hatóság járőrei ellenőrzésük során közel 10 liter különböző fajtájú alkoholterméket, 4 liter sört, 3 liter pezsgőt, 1,5 liter köztes alkoholterméket, 3/4 liter bort és 17 doboz magyar adójegyes cigarettát találtak. A felperes a játékteremben jövedéki termékek forgalmazására vonatkozó működési engedéllyel és ahhoz tartozó nyilvántartással nem rend...
AVI 2015.3.26 A fél jövedéki ügyben csak akkor mentesül az objektív felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jövedéki terméknek nem ő a birtokosa [2003. évi CXXVII. tv. 17. § (3) bek.]
A felperes játéktermet üzemeltet, amelynek egyik bárpulttal, székekkel, polcokkal, hűtőszekrénnyel és kávéfőzővel felszerelt helyiségében a jövedéki hatóság járőrei ellenőrzésük során közel 10 liter különböző fajtájú alkoholterméket, 4 liter sört, 3 liter pezsgőt, 1,5 liter köztes alkoholterméket, 3/4 liter bort és 17 doboz magyar adójegyes cigarettát találtak. A felperes a játékteremben jövedéki termékek forgalmazására vonatkozó működési engedéllyel és ahhoz tartozó nyilvántartással nem rendelkezett. A járőrök az ellenőrzés során találtak egy "bár-kávézó" feliratú füzetet, amelyben 2009. július 3-tól 2010. január 27-ig dátumozva különféle jövedéki termékek beszerzésére, ajándékozására és értékesítésére vonatkozó bejegyzések voltak. Az ellenőrzés helyszínén jelenlévő felperesi alkalmazott úgy nyilatkozott, hogy esetenként a játékterem vendégeinek ajándékként italt, kávét, cigarettát adnak. Ezt, valamint az alkalmazottak fogyasztásait rögzítik a feltalált füzetben. A felperes könyvelését is végző meghatalmazottja tanúvallomásában a későbbiekben úgy nyilatkozott, hogy a jövedéki termékek egy korábbi zártkörű rendezvényről maradtak meg. A meghallgatott tanúk úgy nyilatkoztak, hogy tudomásuk szerint a játékteremben termékértékesítés nem történt.Az elsőfokú jövedéki hatóság a felperest határozatával 150 000 Ft jövedéki bírsággal, 20 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta és 11 383 Ft jövedéki adó megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el. A megismételt eljárásban az elsőfokú jövedéki hatóság megkereste D. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal jegyzőjét annak közlésére, hogy a felperes tett-e bejelentést jövedéki termékek forgalmazásával kapcsolatban. A tájékoztatás szerint a felperes ilyen bejelentést nem tett, a kereskedelmi tevékenység végzésére működési engedéllyel nem rendelkezik. Az elsőfokú jövedéki hatóság újabb határozatában a felperest ismételten jövedéki bírság és jövedéki adó megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2010. július 27-ei határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy jövedéki termékek forgalmazásával nem foglalkozott.
A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú jövedéki hatóságot új eljárásra kötelezte. Álláspontja szerint a jövedéki hatóság nem tárta fel a tényállást megfelelően. Megalapozatlanul állapította meg, hogy a felperes engedély nélküli kereskedelmi tevékenységet folytatott jövedéki termékekkel. Hangsúlyozta, hogy a játékterem érintett helyisége kizárólag a felperes alkalmazottai számára van nyitva, az ott fellelt füzet tartalma alapján a jövedéki hatóság egyfajta prekoncepciót alkalmazott. Hangsúlyozta, hogy a jövedéki termék birtoklása csak akkor jár jogkövetkezményekkel, ha a birtoklás nem adózott termékek vonatkozóan valósul meg. E körben azonban a jövedéki hatóság megfelelő bizonyítást nem folytatott le. A megyei bíróság nem osztotta a jövedéki hatóság véleményét a tekintetben, hogy a füzetben lévő utalások, bejegyzések a jövedéki termékek értékesítését bizonyítják. Hangsúlyozta, hogy e körben elmaradt a felperes által felajánlott bizonyítás lefolytatása és annak értékelése.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint a jogerős ítélet ellentétes a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 17. § (3) bekezdésében, 114. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdés b) pontja, (3) bekezdésében foglaltakkal. Az alperes hangsúlyozta, hogy az adózás alól elvont jövedéki termékek birtoklása objektív alapú felelősséget vált ki, a jogellenes tevékenység a birtokban tartással már megvalósul. Álláspontja szerint a jogszerű birtokban tartást a felperes nem bizonyította, a járőrök által talált füzetben lévő bejegyzések arra utalnak, hogy a felperes jogellenesen értékesített jövedéki terméket. Az alperes felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenőrzéskor a helyszínen lévő felperesi alkalmazott tanúvallomása ellentétben áll a felperesi könyvelő meghatalmazott és G. András képviselő előadásával. Az alperesi álláspont szerint a megtalált füzet bejegyzései bizonyítják, hogy a felperes több mint fél éve végezte a jogellenes értékesítési tevékenységet, amelynek alapján megállapítható, hogy a lefoglalt jövedéki termékek birtokosának tekintendő.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a meghallgatott felperesi ügyvezető és könyvelő elmondták, hogy a játékteremben vendéglátóipari tevékenységet nem folytatnak, a helyiségben fellelt jövedéki termékek nem a felperesi társaság tulajdonát képezik, értékesítés a helyiségben nem történt. A tulajdonos, T. Henrietta és a társaság ügyvezetője G. András zártkörű rendezvényt követően hagyták a helyiségben a jövedéki termékeket. A tárolóhelyiséget kizárólag a játékterem dolgozói vehették igénybe. A felperes hangsúlyozta, hogy - amint azt a jogerős ítélet helyesen megállapította - a jövedéki hatóság a tényállást nem tisztázta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, és nem tárta fel a felperesi adózó javára szolgáló tényeket. Utalt továbbá arra, hogy az alperesi felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben a bizonyítékok felülmérlegelésének a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában nincs helye.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A megyei bíróság helyes jogi álláspontra helyezkedett, amikor megállapította, hogy önmagában jövedéki termék birtoklása nem vált ki jövedéki jogi felelősséget, ahhoz az is szükséges, hogy a terméket az adózás alól is elvonják.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor - a megyei bíróság jogi álláspontjától eltérően - úgy látta, hogy a járőrök által lefoglalt "bár-kávézó" feliratú füzet egyértelmű jövedéki termékértékesítésekről tartalmaz bejegyzést, jelentős bizonyító erejű iratként igazolja, hogy a felperesi kft. a játékterem üzemeltetése mellett a Jöt. rendelkezéseit megsértve értékesített engedély nélkül jövedéki terméket. A Jöt. 17. § (3) bekezdése értelmében adófizetésre kötelezett személy az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon birtokolja, felhasználja vagy forgalomba hozza. A Legfelsőbb Bíróság utal arra a következetes gyakorlatra, miszerint a felperes csak akkor mentesülhet a Jöt.-ben megfogalmazott objektív felelősségi szabályok, így a bírságfizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a jövedéki terméknek nem ő a birtokosa ( Kfv. VI. 39.074/2009/7. ).
A Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti döntésében kimondta, hogy a Jöt. objektív szankciórendszerére figyelemmel az üzlethelyiségben a nyitva tartási idejében található jövedéki termék eredetét a nem jövedéki engedélyes kereskedő igazolni köteles. ( Kfv. I. 39.241/2010/10. ) A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a felperesi felelősséget nem zárhatja ki az a körülmény sem, hogy a tároló helyiség kizárólag az alkalmazottak használatára szolgált. A lefoglalt füzet tartalma szerint ugyanis a játékterem működésével összefüggésben került sor ezen jövedéki termékek értékesítésére. (A Legfelsőbb Bíróság csak olyan esetben tekintette mentő körülménynek a tárolás módját, amikor lezárt, az érintett kizárólagos használatára szolgáló öltözőszekrényről volt szó.)
A Legfelsőbb Bíróság a füzetben fellelhető számos, értékesítésről szóló bejegyzésre tekintettel (pl.: Bacardi 550 fizetve 2009. 07. 28.; pókerbe 1 sör 2190, wiskey + cola 2×500; két wiskey-cola eladva 1320, eladva 4 cl Jim Bean 4×; 0,08 Finnlandia 1080, 1 Redbull 500 eladva, Gin 2× Jäger 1× 1350) bizonyítottnak találta, hogy a felperes jövedéki termékeket jogellenesen értékesített. Az idézett nagy súlyú bizonyítékokkal szemben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem okszerű a felperes működéséhez kapcsolódó személyek tanúvallomásának hasonló súllyal történő értékelése. A rendelkezésre álló iratbizonyíték bizonyító erejével szemben nem tekinthető döntőnek T. Henrietta meghallgatásának, mint a felperes által felajánlott bizonyításnak az elmaradása sem.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő határozatként a felperes keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.135/2011.)