adozona.hu
BH+ 2015.3.125
BH+ 2015.3.125
A károsult a felszámoló kárt okozó magatartása miatti kártalanítási igényét a felszámoló ellen indított peres eljárásban érvényesítheti [1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 54. §; 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: régi Ptk.) 339. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós ellen 1996. július 23-án indult meg a felszámolás. A bíróság felszámolóként az R. Rt-t jelölte ki, majd 2010. december 2-től a FELSZÁMOLÓ-R. Zrt-t.
A kérelmezők "nemlakhatási bérlet", "állagmegóvás elmulasztása" és "rongálás által okozott költség", valamint ""építési költségnövekedés" címén az eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjába sorolandó igényként...
A kérelmezők "nemlakhatási bérlet", "állagmegóvás elmulasztása" és "rongálás által okozott költség", valamint ""építési költségnövekedés" címén az eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjába sorolandó igényként kérték nyilvántartásba venni a felszámolás idején, a felszámoló szervezetek működése alatt és miatt keletkezett kártérítési igényüket (95-14 sorszámú jegyzőkönyv).
A felszámoló kérte az igény elutasítását.
Az elsőfokú bíróság a kérelmezők "vitatott hitelezői igényként benyújtott kártérítési igényét" elutasította és rendelkezett a kérelmezők által befizetett szakértői díjelőleg "visszaigényelhetőségéről".
A végzés indokolásában érdemben vizsgálta a kérelmezők kártérítési igényét, és azt alaptalannak találta.
A kérelmezők által benyújtott fellebbezés alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését - eltérő indokolással - helybenhagyta. Kiemelte, hogy az adós vagyonával kapcsolatban a felszámoló a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet törvényes képviselőjének minősül. A felszámoló kárfelelősségére a Cstv. 54.§-a tartalmaz sajátos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 339.§-ára utaló szabályt.
A kérelmezők által érvényesített kárigények kifejezetten a felszámolók működése alatt, azzal összefüggő kárigények, jellegük folytán - amennyiben azok alaposnak minősülnek - úgy nem az adós gazdálkodó szervezet felel a kérelmezők állított káráért, az adott kárigények nem az adós gazdálkodó szervezet vagyonából elégítendők ki. A felszámolóval szemben érvényesített kárigényért az adós gazdálkodó szervezet ugyanis nem felelhet, mert a törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős [régi Ptk. 350. § (3) bekezdés].
Miután a kérelmezők kárigényüket a felszámolók magatartásával összefüggésben érvényesítették, ennek a felszámolói felelősségnek (Cstv. 54.§, régi Ptk.339.§) a vizsgálatára nem a vitatott hitelezői igény elbírálására irányuló nemperes eljárásban kerülhet sor, hanem kizárólag - erre irányuló kereset előterjesztése esetén - az általános hatáskörű bíróság előtt lefolytatandó jogvitában.
Helyesen utasította el az elsőfokú bíróság a kérelmezők hitelezői igényét, mert a kérelmezők követelésére vonatkozó vizsgálat, és a bizonyítás eredményeképp hozandó megállapítások az általános hatáskörű bíróságra tartoznak.
A kérelmezők igénye a felszámoló mint törvényes képviselő eljárásával összefüggésben érvényesített olyan kárigény, amely perben tisztázandó, szoros értelemben vett jogvitás kérdés.
A kérelmezők nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték a jogerős végzésnek - az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedő hatályú - hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását.
Állították a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjának, (2) bekezdés b) pontjának, 27/B. § (11) bekezdésének, 50. § (2) bekezdésének, 52. § (2) bekezdésének, 51.§ (2)-(3) bekezdésének a megsértését.
A felülvizsgálati kérelem indokolásában - az általuk fontosnak tartott tények felsorolását követően - rámutattak, hogy a felmentett felszámoló 1998. június 16-án került törlésre a cégnyilvántartásból, ezért vele szemben már nincs lehetőségük kártérítési igényt érvényesíteni.
Álláspontjuk szerint a mögöttes felelősökkel szembeni igény érvényesítésének előfeltétele, hogy a főadóssal szemben az igény érvényesítésre kerüljön.
Tájékoztatták a Kúriát, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, a Második Szekcióban a késedelem vonatkozásában már eljárást kezdeményeztek.
A felszámoló nem nyújtott be felülvizsgálati ellenkérelmet.
A Kúria a tényállást kiegészíti az alábbiakkal:
Az eljárás adataiból megállapíthatóan az R. Rt. 2006. március 1-jéig működött ebben a formában, akkor átalakult zártkörűen működő részvénytársasággá. 2010. október 1-jén kezdődött el a végelszámolása, amelyet 2011. április 18-án felszámolási eljárás követett. Az R. Zrt. stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalkozásként jelenleg is felszámolás alatt áll, a törvényszék folytatja a felszámolását.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6.§ (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
A Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.
A Kúria a felülvizsgálati kérelemből megállapította, hogy - bár a kérelmet benyújtók felsorolták az általuk megsértettnek állított jogszabályhelyeket, de - nem indokolták meg, hogy álláspontjuk szerint a jogerős végzés azokat mennyiben és milyen módon sértette meg.
E körben a felülvizsgálati kérelemnek csak az a része tekinthető ilyen kérelemnek, amely szerint "a mögöttes felelősökkel szembeni igény érvényesítésének előfeltétele, hogy a főadóssal szemben az igény érvényesítésre kerüljön".
A Kúria megállapította, hogy ebben a kérdésben tévednek a kérelmezők. A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a kérelmezők által állított kár megtérítése iránti igény - jellegénél fogva, amennyiben alaposnak minősül - nem az adós gazdálkodó szervezet vagyonából elégítendő ki. A felszámoló a tevékenységével összefüggésben önállóan felel a tevékenységével összefüggésben okozott kárért a Cstv. 54.§-a és a régi Ptk.339.§-a szerint. A kárigény érvényesítésére - ahogy azt a másodfokú bíróság helytállóan kifejtette - peres eljárásban van lehetőség.
Megjegyzi a Kúria, a kiegészített tényállásra tekintettel tévesen állították a kérelmezők azt, hogy a felmentett felszámoló már törlésre került, így már nem is létezik, mert a társaság valójában felszámolás hatálya alatt áll, és még nem került törlésre a cégnyilvántartásból.
A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.144/2014.)
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a T. Szövetkezet "felszámolás alatt" adós felszámolása iránt indított eljárásban a dr. Hetényi Géza ügyvéd által képviselt K. D. és Társai kérelmezők vitatott hitelezői igénye tárgyában a Fővárosi Törvényszéken 8.Fpk.01-1994-000723/95 számon folyó eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.43.706/2013/3. számú jogerős végzése ellen a kérelmezők által 95-45. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Az adós ellen 1996. július 23-án indult meg a felszámolás a Fővárosi Bíróságon a 8.Fpk.01-1994-000723 számú eljárásban. A bíróság felszámolóként az R Rt-t jelölte ki, majd 2010. december 2-től a FELSZÁMOLÓ-R. Zrt-t.
A kérelmezők "nemlakhatási bérlet", "állagmegóvás elmulasztása" és "rongálás által okozott költség", valamint "építési költségnövekedés" címén az eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjába sorolandó igényként kérték nyilvántartásba venni a felszámolás idején, a felszámoló szervezetek működése alatt és miatt keletkezett kártérítési igényüket (95-14 sorszámú jegyzőkönyv).
A felszámoló kérte az igény elutasítását.
Az elsőfokú bíróság a kérelmezők "vitatott hitelezői igényként benyújtott kártérítési igényét" elutasította és rendelkezett a kérelmezők által befizetett szakértői díjelőleg "visszaigényelhetőségéről".
A végzés indokolásában érdemben vizsgálta a kérelmezők kártérítési igényét, és azt alaptalannak találta.
A kérelmezők által benyújtott fellebbezés alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését - eltérő indokolással - helybenhagyta. Kiemelte, hogy az adós vagyonával kapcsolatban a felszámoló a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet törvényes képviselőjének minősül. A felszámoló kárfelelősségére a Cstv. 54.§-a tartalmaz sajátos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 339.§-ára utaló szabályt.
A kérelmezők által érvényesített kárigények kifejezetten a felszámolók működése alatt, azzal összefüggő kárigények, jellegük folytán - amennyiben azok alaposnak minősülnek - úgy nem az adós gazdálkodó szervezet felel a kérelmezők állított káráért, az adott kárigények nem az adós gazdálkodó szervezet vagyonából elégítendők ki. A felszámolóval szemben érvényesített kárigényért az adós gazdálkodó szervezet ugyanis nem felelhet, mert a törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős [régi Ptk. 350. § (3) bekezdés].
Miután a kérelmezők kárigényüket a felszámolók magatartásával összefüggésben érvényesítették, ennek a felszámolói felelősségnek [Cstv. 54. §, régi Ptk. 339.§] a vizsgálatára nem a vitatott hitelezői igény elbírálására irányuló nemperes eljárásban kerülhet sor, hanem kizárólag - erre irányuló kereset előterjesztése esetén - az általános hatáskörű bíróság előtt lefolytatandó jogvitában.
Helyesen utasította el az elsőfokú bíróság a kérelmezők hitelezői igényét, mert a kérelmezők követelésére vonatkozó vizsgálat, és a bizonyítás eredményeképp hozandó megállapítások az általános hatáskörű bíróságra tartoznak.
A kérelmezők igénye a felszámoló mint törvényes képviselő eljárásával összefüggésben érvényesített olyan kárigény, amely perben tisztázandó, szoros értelemben vett jogvitás kérdés.
A kérelmezők nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték a jogerős végzésnek - az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedő hatályú - hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását.
Állították a Cstv. 57.§ (1) bekezdés a) pontjának, (2) bekezdés b) pontjának, 27/B.§ (11) bekezdésének, 50.§ (2) bekezdésének, 52.§ (2) bekezdésének, 51.§ (2)-(3) bekezdésének a megsértését.
A felülvizsgálati kérelem indokolásában - az általuk fontosnak tartott tények felsorolását követően - rámutattak, hogy a felmentett felszámoló 1998. június 16-án került törlésre a cégnyilvántartásból, ezért vele szemben már nincs lehetőségük kártérítési igényt érvényesíteni.
Álláspontjuk szerint a mögöttes felelősökkel szembeni igény érvényesítésének előfeltétele, hogy a főadóssal szemben az igény érvényesítésre kerüljön.
Tájékoztatták a Kúriát, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, a Második Szekcióban a késedelem vonatkozásában már eljárást kezdeményeztek.
A felszámoló nem nyújtott be felülvizsgálati ellenkérelmet.
A Kúria a tényállást kiegészíti az alábbiakkal:
Az eljárás adataiból megállapíthatóan az R. Rt. 2006. március 1-jéig működött ebben a formában, akkor átalakult zártkörűen működő részvénytársasággá. 2010. október 1-jén kezdődött el a végelszámolása, amelyet 2011. április 18-án felszámolási eljárás követett. Az R. Zrt. stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalkozásként jelenleg is felszámolás alatt áll, a Fővárosi Törvényszék 23. Fpk.01-2010-012356 számon folytatja a felszámolását.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6.§ (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
A Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.
A Kúria a felülvizsgálati kérelemből megállapította, hogy - bár a kérelmet benyújtók felsorolták az általuk megsértettnek állított jogszabályhelyeket, de - nem indokolták meg, hogy álláspontjuk szerint a jogerős végzés azokat mennyiben és milyen módon sértette meg.
E körben a felülvizsgálati kérelemnek csak az a része tekinthető ilyen kérelemnek, amely szerint "a mögöttes felelősökkel szembeni igény érvényesítésének előfeltétele, hogy a főadóssal szemben az igény érvényesítésre kerüljön".
A Kúria megállapította, hogy ebben a kérdésben tévednek a kérelmezők. A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a kérelmezők által állított kár megtérítése iránti igény - jellegénél fogva, amennyiben alaposnak minősül - nem az adós gazdálkodó szervezet vagyonából elégítendő ki. A felszámoló a tevékenységével összefüggésben önállóan felel a tevékenységével összefüggésben okozott kárért a Cstv. 54.§-a és a régi Ptk.339.§-a szerint. A kárigény érvényesítésére - ahogy azt a másodfokú bíróság helytállóan kifejtette - peres eljárásban van lehetőség.
Megjegyzi a Kúria, a kiegészített tényállásra tekintettel tévesen állították a kérelmezők azt, hogy a felmentett felszámoló már törlésre került, így már nem is létezik, mert a társaság valójában felszámolás hatálya alatt áll, és még nem került törlésre a cégnyilvántartásból.
A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.