adozona.hu
AVI 2015.1.10
AVI 2015.1.10
Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése nem minősíthető használati joggal kapcsolatos szerződésnek (1990. évi XCIII. tv. 80. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2005. március 8-án kelt ajándékozási szerződéssel ajándékba kapta A. Károlytól a p.-i 3210 helyrajzi számú belterületi ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét. A felperes tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte, a terhére előírt 50 000 Ft ajándékozási és 3000 Ft eljárási illetéket megfizette.
A szerződő felek 2009. január 29-én az ajándékozási szerződést felbontották, az eredeti állapotot helyreállították. A földhivatal határozatával A. Károly ajándékozó tulajdonjogát eredeti állapot he...
AVI 2015.1.10 Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése nem minősíthető használati joggal kapcsolatos szerződésnek (1990. évi XCIII. tv. 80. §)
A felperes 2005. március 8-án kelt ajándékozási szerződéssel ajándékba kapta A. Károlytól a p.-i 3210 helyrajzi számú belterületi ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét. A felperes tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte, a terhére előírt 50 000 Ft ajándékozási és 3000 Ft eljárási illetéket megfizette.A szerződő felek 2009. január 29-én az ajándékozási szerződést felbontották, az eredeti állapotot helyreállították. A földhivatal határozatával A. Károly ajándékozó tulajdonjogát eredeti állapot helyreállítása címén visszajegyezte.
A felperes 2010. április 26-án kérelmet nyújtott be a terhére kiszabott 53 000 Ft illeték törlése érdekében, melyet az elsőfokú adóhatóság elutasított azzal, hogy az eredeti ajándékozási szerződés bontó feltételt nem tartalmazott. A földhivatal a szerzett jogot átvezette, a szerződés rendeltetését betöltötte, ezért nem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdés c) pontja.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2128131965 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható, mert a Ptk. 319. § (3) bekezdése szerinti szerződés felbontása akkor alkalmazható, amikor a szerződés a teljesítés megtörténte nélkül szűnik meg. A használatra jogosító szerződések esetén az eredeti állapot visszaállítására fogalmilag sincs lehetőség.
A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását és 50 000 Ft ajándékozási illeték visszatérítését kérte azzal, hogy az alperes jogértelmezése az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem helytálló.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta és kötelezte, hogy a felperesnek 15 nap alatt térítsen vissza 50 000 Ft illetéket. Ítéletében kifejtette, hogy az alperes jogértelmezése a Ptk. 319. § (3) bekezdésével kapcsolatban nem helytálló. Ezen jogszabályhely nyelvtani értelmezése is kizárja az alperesi jogértelmezést. A Ptk. 319. § (3) bekezdése szerint a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A teljesített szolgáltatások visszaadására vonatkozó kötelezettség értelmezhetetlen lenne az alperes ide vonatkozó jogértelmezése alapján, mely szerint a Ptk. 319. §-ának alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha a felek szerződéses kötelezettségeiket még nem teljesítették.
Ugyancsak alaptalannak ítélte az elsőfokú bíróság az alperes érvelését a Ptk. 99. § tekintetében is. A tulajdonjog megszerzésére irányuló szerződések ugyanis nem minősíthetők használati joggal kapcsolatos szerződésnek.
Az illetékhatóság jogszabályi felhatalmazás híján nem követelhet meg az Itv.-ben rögzített feltételrendszertől szigorúbb feltételeket. Így, ha az illeték visszatérítését kérő személy az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat teljesítette, kérelme elutasításának nincs jogi lehetősége.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, mert az ellentétes az Itv. 1. §, 3. § (2) bekezdés a) pontja, 79. § (1) bekezdés és 80. § (1) bekezdés c) pontjával. Jogi álláspontja szerint az ajándékozási szerződés szerződésszerűen teljesítésbe ment, a szerződés a rendeltetését betöltötte, azaz megszűnt. A már teljesítésbe ment ajándékozási szerződést a felek nem bonthatták fel, az eredeti állapot helyreállítása csak egy másik szerződés útján lehetséges.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy az alperesi álláspont ellentmond a Ptk. kötelmi jogból eredő rendelkezéseinek, így elsősorban a Ptk. 205. § (1) bekezdésének. Az ajándékozó az ajándék visszakövetelése iránt peres eljárást indított, majd a felek peren kívüli megállapodásban az ajándékozási szerződést felbontották, és az ajándékozás előtti eredeti állapot helyreállítását kérték. A perbeli jogviszony megfelel a Ptk. 319. § (3) bekezdésének, így az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazható.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Ptk. 579. § (1) bekezdése értelmében az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. A (2) bekezdés értelmében az ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása is kötelező. A perbeli esetben a felperes és A. Károly ajándékozási szerződést kötöttek 2006. március 8-án, melynek alapján az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét a felperes javára bejegyezték és erre figyelemmel a felperes terhére 50 000 Ft ajándékozási illetéket írtak elő, melyet megfizetett.
Az ajándékozási szerződés teljesülése azonban nem zárja le véglegesen, hogy az életviszonyok változása miatt az ingatlan tulajdonjoga ne kerülhetne vissza az ajándékozó személyre. A Ptk. 582. § (1) bekezdése alapján a még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A felek közös akaratától vagy közös akaratának hiányától függően a felek megállapodhatnak peres eljáráson kívül is, ennek hiányában pedig az ajándékozónak peres eljárás útján kell az ajándékot visszakövetelni. A perbeli esetben az ajándékozó A. Károly először peres úton kívánta visszakövetelni az ajándékot, de keresetétől elállt, mivel a felek peren kívül a 2009. január 29-én kötött megállapodásukban az ajándékozási szerződést felbontották és megegyeztek az eredeti állapot helyreállításáról. Ennek alapján az ingatlan tulajdonjogát az ajándékozó nevére visszajegyezték.
A Ptk. 319. § (1) bekezdése értelmében a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. Az alperes hivatkozása ellenére a Ptk. az ajándékozási szerződés esetén sem tiltja a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy felbontását, így erre a perbeli esetben lehetőség volt. A jogi szakirodalomban is eltérő nézetek vannak a teljesítés szerződés megszüntető hatásáról. Azt azonban leszögezhetjük, hogy a Ptk. erről nem rendelkezik. Sokkal inkább arról van szó, hogy a szerződésszerű teljesítés a teljesítési kötelezettséget szünteti meg, tehát nem magát a szerződést.
A Ptk. 319. § (3) bekezdése alapján a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A perbeli esetben a felek megegyeztek az eredeti állapot helyreállításáról, hiszen az ingatlan tulajdonjoga visszaszállt az ajándékozóra, birtokba léphetett, az ingatlannal összefüggésben a feleknek semmilyen követelésük nem volt.
Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra ítéletében, hogy az ingatlan tulajdonjogának ajándékozási szerződéssel történő átruházása nem minősíthető egyszerű használati joggal kapcsolatos szerződésnek, hiszen a felperes nem az adott ingatlan használati jogát szerezte meg, hanem annak tulajdonjogát, amely sokkal több jogosítványt jelent, mint a használati jog megszerzése.
Az Itv. 79-81. §-ai szabályozzák az illeték törlése és visszatérítése témakört. Itt sorolja fel és szabályozza azokat az eseteket, amikor a még meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett illeték visszatérítésének van helye, mert akár eljárásjogi, akár a jogviszonyban történt változás miatt nincs, vagy megszűnik az illetékfizetési kötelezettség.
Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja szabályozza azt az esetet, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetében az ingatlanügyi hatóság határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják. A perbeli esetben a felek közös akarattal döntöttek arról, hogy az ajándékozást nem kívánják fenntartani, az ajándékba adott ingatlan résztulajdonjogát visszajegyezték az ajándékozó nevére, birtokba került, az eredeti állapotot a felek mindenben helyreállították, ezt az ingatlanügyi hatóság határozatával igazolták. Erre figyelemmel az alperes jogszerűtlen járt el, amikor az ajándékozási szerződés felbontása és az eredeti állapot helyreállítása ellenére nem alkalmazta az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontját, és megtagadta a felperes illeték visszatérítési kérelmét. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.083/2011.)