adozona.hu
AVI 2015.1.9
AVI 2015.1.9
A felfüggesztett illetékből nem törölhető a lakóházzal be nem épített telekre eső illetékrész (1990. évi XCIII. tv. 26. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2005. október 17. napján megvásárolta az m.-i ingatlan-nyilvántartásban 2.675 helyrajzi számon (hrsz.) nyilvántartott zártkerti, 1123 m2 alapterületű ingatlant. Az adásvételi szerződés 1. pontja szerint: "Az M. Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda 2005. 07. 18-án kiadott igazolása szerint a Képviselő-testület 20/2005. (VII. 14.) számú önkormányzati rendeletével elfogadott szabályozási terv alapján az ingatlan Lke-8 kertvárosias lakóterület, lakóházzal beépíthető."
A megyei illetékh...
AVI 2015.1.9 A felfüggesztett illetékből nem törölhető a lakóházzal be nem épített telekre eső illetékrész (1990. évi XCIII. tv. 26. §)
A felperes 2005. október 17. napján megvásárolta az m.-i ingatlan-nyilvántartásban 2.675 helyrajzi számon (hrsz.) nyilvántartott zártkerti, 1123 m2 alapterületű ingatlant. Az adásvételi szerződés 1. pontja szerint: "Az M. Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda 2005. 07. 18-án kiadott igazolása szerint a Képviselő-testület 20/2005. (VII. 14.) számú önkormányzati rendeletével elfogadott szabályozási terv alapján az ingatlan Lke-8 kertvárosias lakóterület, lakóházzal beépíthető."A megyei illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2005. december 13. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére a 7 000 000 Ft forgalmi értékű ingatlan megszerzése után 700 000 Ft vagyonszerzési illetéket szabott ki.
A felperes 2005. december 29-én az elsőfokú hatóságnak bejelentette, hogy az ingatlanon négy éven belül lakóházat épít, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékmentességi szabályok alkalmazását és a fizetési meghagyás módosítását kérte.
A felperes bejelentése alapján az elsőfokú hatóság a 2006. június 28. napján kelt 600.271/2/2006. számú határozatával az előírt illetékből 700 000 Ft vagyonszerzési illeték megfizetését 2009. október 19. napjáig felfüggesztette.
M. Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal Építésügyi Hatósága (a továbbiakban: építésügyi hatóság) a 2006. május 15-én kelt 2180-2/2006. számú határozatával felperes kérelmére az m.-i 2.675 hrsz.-ú ingatlan végleges telekmegosztását a beadott vázrajzok szerint engedélyezte. A változás után két ingatlan alakult ki: a 2.675/1 hrsz.-ú, 1.079 m2 (1.032 m2 DAT) beépítetlen terület, címe: M., J. út 98., illetve a 2.675/2 hrsz.-ú, 44 m2 (32 m2 DAT) út.
A felperes 2006. június 22. napján M. Község Önkormányzatával ingatlanrész ingyenes átadásáról szerződést kötött, amely alapján a 2.675/2 hrsz.-ú területét - figyelemmel arra, hogy a 2.675/1 hrsz.-ú ingatlanának forgalmi értéke az út kialakítása következtében számára előnyösen megváltozott - térítésmentesen az Önkormányzatnak átadta, amely azt elfogadta. A felperes kötelezettséget vállalt arra is, hogy a 2.675/2 hrsz.-ú ingatlanon lévő közműveket és kerítést kártalanítási igény nélkül, saját költségén a szabályozási terv szerinti vonalra áthelyezi.
Az építésügyi hatóság a 2008. szeptember 22-én kelt 3387-2/2008. számú határozatával felperes részére az M., J. u. 98. számú, 2675/1 hrsz.-ú ingatlanon megépült lakóház épületre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel megadta.
A G. Körzeti Földhivatal a 2008. október 10-én kelt 65330/2008./10.8.) számú határozatával a 2.675/1 hrsz.-ú ingatlan adataiban a zártkert helyett lakóház és udvar megnevezést jegyzett be, egyidejűleg az épület létesítésének tényét feljegyezte.
Az elsőfokú hatóság a 2009. december 11. napján kelt 2501821920 számú határozatával a fizetési meghagyással előírt visszterhes vagyonátruházási illeték törlése iránti felperesi kérelemnek részben helyt adott, és elrendelte 643 280 Ft vagyonátruházási illeték törlését.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. április 29. napján kelt 5227924287 számú határozatával az elsőfokú határozatot (helytelen számítás miatt) megváltoztatta, és 679 000 Ft törlését rendelte el. Döntését az Itv. 26. § (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdése, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 10. § (1) bekezdése, (4) bekezdése, 12. § (1)-(2) bekezdései, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. § (1)-(2) bekezdése, (6) bekezdése, 21. § (2) bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint a feltételes illetékmentesség abban az esetben biztosítja az illetékkötelezettség alóli mentesülést, amennyiben az adózó az általa megszerzett ingatlan egésze vonatkozásában teljesíti a beépítési kötelezettséget. Az előírt határidőben bemutatott használatbavételi engedély a felperes tulajdonában állt ingatlanból a jelenleg is tulajdonában lévő terület vonatkozásában igazolja csak a lakóházzal történő beépítés kötelezettségének határidőben való teljesítését, ezért a megvásárolt és a ténylegesen beépített terület arányában van helye az illeték törlésének. Az alperes álláspontja szerint kizárólag az Itv.-ben foglalt feltételek teljesülésének vizsgálatára van lehetőség, és nem lehetséges az adózó által hivatkozott azon körülmény figyelembevétele, hogy jogszabályi kötelezettség alapján az építési engedély feltétele volt az ingatlan megosztása, és egy részének átadása.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását kérte akként, hogy illetékfizetési kötelezettség nem terheli. Kifejtette, miszerint az építésügyi hatóság az építési engedély feltételéül szabta, hogy az ingatlanból a közút szélesítéséhez meghatározott területet az önkormányzatnak adjon át. Jogszabályi kötelezettségének tett tehát eleget a telekmegosztással, ahogyan álláspontja szerint az önkormányzat is jogszabályi kötelezettségét teljesítette az út kiszélesítésével a szabályozási tervben foglaltak megvalósítása érdekében. A jogalkotói szándék nem irányulhat arra, hogy valamely jogszabály alapján előírt jogszerű magatartás teljesítése egyben egy másik jogszabály rendelkezéseinek tükrében részben vagy egészben jogellenes magatartásnak minősüljön, illetve jogszabályi kedvezmények teljes vagy akárcsak részleges elveszítését eredményezze.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint nem a felperes saját elhatározásán múlt, hogy az ingatlanából út céljára alkalmas, de egyéb önálló ingatlanként nem funkcionáló területrészt az önkormányzat részére ingyenesen átadjon. Ennek indoka nyilvánvaló a belterületbe vonással kapcsolatos előnyök kompenzálása volt. Az Itv. alkalmazása eligazítást adhatott volna az alperesnek arra, hogy adott esetben a felperes terhére megállapított illetékfizetési kötelezettséget még arányosan se írja elő, és értékelje a felperes által hivatkozott indokokat. Az új eljárás tartalmát az elsőfokú bíróság akként határozta meg, hogy az alperes a megállapított arányos illetéket is törölni köteles.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte és alkalmazta az Itv. 26. § (1) bekezdésének a) pontját és (2) bekezdését. Az alperes fenntartotta és megismételte a határozatában foglaltakat. Az elsőfokú bíróság megsértette továbbá a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (1)-(3) bekezdéseit, ugyanis megváltoztatási jogkörében meghozatta volna azt a határozatot, aminek meghozatalára a közigazgatási szervet kötelezte. Az ítélet sérti továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-ának 24. pontját, az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdését, 14. § (1) bekezdését, az Itv. 102. §-ának b) pontját, l) pontját, ugyanis a telekmegosztást követően a tört helyrajzi számmal megjelölt földrészlet is önálló ingatlan, amelynek megszerzése illetékköteles, és az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy a megosztás során kialakított ingatlan megszerzése mely jogszabályhely alapján lenne illetékmentes.
A felperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az illetékhivatal az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. E jogszabályhelyek alkalmazásával az elsőfokú hatóság felperesnek az m.-i 2.675 hrsz.-ú ingatlan megszerzése után esedékes illetéke megfizetését felfüggesztette.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 112. §-ának (1) bekezdése alapján a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon. Az Étv. 24. §-ának (1) bekezdésében felsoroltak szerint telekalakítás a telekcsoport újraosztása, a telekfelosztás (2. § 24. pont), a telekegyesítés, és a telekhatárrendezés. Az Étv. 2. §-ának 24. pontja értelmében e törvény alkalmazásában telekfelosztás a telek új telkekre történő osztása. A felperes azt az ingatlant, amelyet megvásárolt, és amelyet lakóházzal kívánt beépíteni akként, hogy a vétel az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése alapján illetékmentes legyen, felosztotta.
Az Itv. nem tiltja a 26. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazását arra az esetre, amikor a vagyonszerző az ingatlan telekalakítását a megvételét követően, az Étv. 24. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint engedélyeztette. Az adóhatóságnak azonban vizsgálnia kell - ha a tulajdonos, aki a vagyonszerzés illetékmentességéért a megszerzett telektulajdon lakóházzal való beépítését vállalta, és a vásárlást követően az ingatlanát két ingatlanra felosztatta -, hogy a megváltozott tényállás alapján (egy telekből két telek lett), a két telekre külön-külön miként teljesülnek az Itv. 26. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek.
Ténykérdés, hogy a felperes csak és kizárólag a 2.675/1 hrsz.-ú ingatlant építette be, a 2.675/2 hrsz.-ú utat nem, jogkérdés, hogy így az Itv. 26. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételrendszernek a 2.675 hrsz.-ú ingatlanból csak a 2.675/1 hrsz.-ú ingatlannak megfelelő része felelt meg, a 2.675/2 hrsz.-ú nem. Jogszerűen járt el tehát az alperes akkor, amikor a megosztás során létrejött, lakóházzal be nem épített telekre eső illetékrészt a felfüggesztett illetékből nem törölte. Az elsőfokú bíróság ellentétes álláspontja téves.
Az adóhatóság arra is helytállóan mutatott rá, hogy az illetékmentességi szabályok alkalmazását nem befolyásolta az, hogy a felperes az ingatlan megvásárlását követően a helyi önkormányzattal milyen okok miatt állapodott meg a telek egy része ingyenes átadásáról, továbbá, hogy a lakóházzal való beépítés terveinek milyen építési jogszabályoknak kellett megfelelnie. A felperes törvények ütközésére és jogalkotói szándékra konkrét jogszabályhelyek megjelölése nélkül hivatkozott, amely így nem volt alkalmas keresete alátámasztására.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. V. 35.200/2011.)