adozona.hu
BH 2015.2.44
BH 2015.2.44
A korhatár előtti ellátás igénybevételéhez a társas vállalkozói jogviszonyt, és a társas vállalkozásban történő személyes közreműködést kell megszüntetni [2011. évi CLXVII. tv. 7. § (1) bek.; 1997. évi LXXX. tv. 4. §, 5. §, 7. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes 2013. február 20. napján kelt határozatával a felperes korhatár előtti ellátás megállapítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Hatósági Főosztálya a 2013. június 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozatok indokolása szerint a felperes a korhatár előtti ellátáshoz szükséges életkort nem töltötte be, ezen túlmenően a korhatár előtti öregségi nyugdíjak...
BH 2015.2.44 A korhatár előtti ellátás igénybevételéhez a társas vállalkozói jogviszonyt, és a társas vállalkozásban történő személyes közreműködést kell megszüntetni [2011. évi CLXVII. tv. 7. § (1) bek.; 1997. évi LXXX. tv. 4. §, 5. §, 7. §].
[1] Az alperes 2013. február 20. napján kelt határozatával a felperes korhatár előtti ellátás megállapítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Hatósági Főosztálya a 2013. június 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozatok indokolása szerint a felperes a korhatár előtti ellátáshoz szükséges életkort nem töltötte be, ezen túlmenően a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.) 7. § (1) bekezdés f) pontja a társas vállalkozói jogviszonyra nem terjed ki, ami azt jelenti, hogy a társas vállalkozói jogviszonyban állók jognyilatkozatot nem tehetnek, megállapodást nem köthetnek, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § i) pontja szerint a társas vállalkozó nem minősül foglalkoztatottnak.[2] A felperes a keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását azzal, hogy a bíróság állapítsa meg részére 2012. december 7. napjától a korhatár előtti ellátást. A felperes hivatkozott arra, hogy a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pont nem tartalmaz korlátozást a társas vállalkozói jogviszonyban állókra. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, fenntartva álláspontját, mely szerint felperes társas vállalkozó, jognyilatkozatot nem tehet és megállapodást nem köthet, így részére korhatár előtti ellátás nem állapítható meg.
[3] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti érvelés szerint a Tbj. 4. §-a értelmében a társas vállalkozás, ezen belül az ügyvédi iroda foglalkoztató, a Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján a társas vállalkozó, az ügyvédi iroda tagja biztosítottnak minősül. A felperes mint az ügyvédi iroda tagja vett részt az iroda működésében, mely iroda azonban nem volt a munkáltatója a felperesnek, ezért a felperes az irodával a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjában rögzített megállapodást nem köthetett. Az ügyvédi irodával kötött megállapodás nem jelenti a biztosítási jogviszony megszűnését, ezért sem felel meg a 2011. december 28. napján kelt megállapodás a Khetv. 7. § (1) bekezdésében írt feltételeknek.
[4] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben annak megváltoztatását, a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra utasítását kérte azzal, hogy az alperes állapítson meg a felperes részére 2012. december 7. napjától korhatár előtti ellátást. A felperes álláspontja szerint a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjából nem következik, hogy az ügyvédi iroda társas vállalkozás tagjával megállapodást ne köthetne, a felhívott jogszabályhely a munkáltató és munkavállaló megkülönböztetést nem használja. A felperes hivatkozott arra is, hogy ügyvédi tevékenységet kizárólag ügyvédi iroda (amely a tagjaitól elkülönült jogi személy) tagjaként fejtett ki és biztosítással járó jogviszonyát 2012. december 28-tól 2013. március 31-ig megszüntette.
[5] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte nyilatkozatait fenntartva.
[6] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint.
[7] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának arról kellett állást foglalnia, hogy a munkaügyi bíróság a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjának helytálló értelmezésével döntött-e a felperes korhatár előtti ellátási igényének elutasításáról.
[8] A Khetv. 7. § (1) bekezdése 2011. december 31-ét követő naptól a korhatár előtti ellátást életkor betöltéséhez, szolgálati idő megszerzéséhez [a) pont] és különböző személyi körbe tartozó igénylőkre (nők, korkedvezményre, bányásznyugdíjra stb. jogosultságot szerzők, foglalkoztatási jogviszonyban állók) vonatkozó egyéb feltételekhez köti [b)-f) pontok]. A 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feltétel a munkaviszonyban és azzal egy tekintet alá eső, munkavégzésre irányuló foglalkoztatási jogviszonyban állókra vonatkozik: "…esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna".
[9] A Khetv. 7. § (1) bekezdés utolsó fordulatában szereplő "biztosítással járó jogviszony" kifejezést a Khetv. 1. § a) pont aa) alpontja definiálja. A Khetv. alkalmazásában biztosítással járó jogviszony a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontjai szerinti biztosítási jogviszony.
[10] A felperes a munkaügyi bíróság által felülvizsgált határozatokkal elbírált igénybejelentés benyújtásakor társas vállalkozói jogviszonyban állt, ami - figyelemmel arra, hogy a vállalkozói tevékenységet nem saját jogú nyugdíjasként folytatta, ezért kiegészítő tevékenységet folytatónak [Tbj. 4. § e) pont] nem tekinthető - a Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján biztosítási jogviszonynak minősül.
[11] A Tbj. 4. § i) pontja szerint foglalkoztatott az, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. A Tbj. 4. § i) pontja szerint tehát a felperes nem minősült foglalkoztatottnak, azonban a Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján biztosított volt.
[12] A Tbj. 4. § a) pont 3. alpont értelmében az ügyvédi iroda, mint társas vállalkozás [Tbj. 4. § c) pont 11. alpont] foglalkoztatónak minősül.
[13] A Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontja a biztosítással járó jogviszony megszüntetését követeli meg a korhatár előtti ellátásra jogosultság feltételeként.
[14] A korhatár előtti ellátás igénybevételéhez a társas vállalkozói jogviszonyt meg kell szüntetni, illetőleg a társas vállalkozói jogviszonyban a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködést kell megszüntetni.
[15] Peradat, hogy a 2011. december 28. napján a felperes az irodavezető-helyettes ügyvéddel, dr. K. Á.-val megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy 2012. december 28. napjával a felperes az ügyvédi iroda vezetői tevékenységéről lemond, ügyvédi tevékenységet irodai tagként nem folytat, ügyvédi tevékenységét szünetelteti, az iroda tevékenységében ezen időponttól ténylegesen és személyesen nem működik közre. A felperes 2012. december 28-tól 2013. március 31. napjáig szüneteltette ügyvédi tevékenységét. Az ügyvédi iroda és a felperes közötti megállapodás megkötésére az ügyvédi iroda taggyűlése határozatában hatalmazta fel dr. K. Á. irodavezető-helyettes ügyvédet.
[16] A Tbj. 7. §-a értelmében a biztosítás - amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.
[17] A Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban kellett megkötni azzal, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van. Ez azt jelenti, hogy nem a biztosítással járó jogviszonyt kellett megállapodással megszüntetni, hanem az annak alapját képező jogviszonyt, azaz jelen perbeli esetben a társas vállalkozói jogviszonyt.
[18] A fentebb hivatkozott jogszabályhelyekből egyértelműen megállapítható, hogy az ügyvédi iroda bár foglalkoztatónak minősül a Tbj. 4. § a) pont 3. alpontja értelmében, azonban a felperes, mint az ügyvédi iroda tagja, mint társas vállalkozó foglalkoztatottnak nem minősül, így nem állapítható meg, hogy az ügyvédi iroda a felperest biztosítotti jogviszonyban foglalkoztatta volna, ebből következően a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjában megkövetelt megállapodást sem köthettek egymással. A becsatolt okiratokból megállapítható, hogy a felperes biztosítási jogviszonyát nem szüntette meg, hanem csupán annak szüneteltetésében állapodtak meg a felek a 2011. december 28. napján kelt megállapodásukban. Így tehát a felperes jogviszonya nem a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjában írtaknak megfelelően szűnt meg, ezért részére korhatár előtti ellátás megállapításának nem volt helye.
[19] A Kúria ezért a jogerős ítéletet - az indokolás fenti kiegészítésével - a Pp. 275. § (3) bekezdésének alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Mfv. III. 10.741/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a dr. Czakó Károlyné dr. Ladányi Ilona ügyvéd által képviselt dr. C. K. felperesnek a Juhászné dr. Fazekas Edina jogtanácsos által képviselt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 5.M.629/2013. szám alatt indított és a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. szeptember 19-én kelt 5.M.629/2013/2. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.629/2013/2. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
I n d o k o l á s
Az alperes 2013. február 20. napján kelt határozatával a felperes korhatár előtti ellátás megállapítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Hatósági Főosztálya a 2013. június 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozatok indokolása szerint a felperes a korhatár előtti ellátáshoz szükséges életkort nem töltötte be, ezen túlmenően a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.) 7. § (1) bekezdés f) pontja a társas vállalkozói jogviszonyra nem terjed ki, ami azt jelenti, hogy a társas vállalkozói jogviszonyban állók jognyilatkozatot nem tehetnek, megállapodást nem köthetnek, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § i) pontja szerint a társas vállalkozó nem minősül foglalkoztatottnak.
A felperes kereseti kérelmében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását azzal, hogy a bíróság állapítsa meg részére 2012. december 7. napjától a korhatár előtti ellátást. Keresetében a felperes hivatkozott arra, hogy a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pont nem tartalmaz korlátozást a társas vállalkozói jogviszonyban állókra. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, fenntartva álláspontját, mely szerint felperes társas vállalkozó, jognyilatkozatot nem tehet és megállapodást nem köthet, így részére korhatár előtti ellátás nem állapítható meg.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti érvelés szerint a Tbj. 4. § értelmében a társas vállalkozás, ezen belül az ügyvédi iroda foglalkoztató, a Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján a társas vállalkozó, az ügyvédi iroda tagja biztosítottnak minősül. A felperes, mint az ügyvédi iroda tagja vett részt az iroda működésében, mely iroda azonban nem volt a munkáltatója a felperesnek, ezért a felperes az irodával a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjában rögzített megállapodást nem köthetett. Az ügyvédi irodával kötött megállapodás nem jelenti a biztosítási jogviszony megszűnését, ezért sem felel meg a 2011. december 28. napján kelt megállapodás a Khetv. 7. § (1) bekezdésében írt feltételeknek.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben annak megváltoztatását, a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra utasítását kérte azzal, hogy az alperes állapítson meg a felperes részére 2012. december 7. napjától korhatár előtti ellátást. A felperes álláspontja szerint a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjából nem következik, hogy az ügyvédi iroda társas vállalkozás tagjával megállapodást ne köthetne, a felhívott jogszabályhely a munkáltató és munkavállaló megkülönböztetést nem használja. A felperes hivatkozott arra is, hogy ügyvédi tevékenységet kizárólag ügyvédi iroda (amely a tagjaitól elkülönült jogi személy) tagjaként fejtett ki és biztosítással járó jogviszonyát 2012. december 28-tól 2013. március 31-ig megszüntette.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte nyilatkozatait fenntartva.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint.
A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának arról kellett állást foglalnia, hogy a munkaügyi bíróság a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjának helytálló értelmezésével döntött-e a felperes korhatár előtti ellátási igényének elutasításáról.
A Khetv. 7. § (1) bekezdése 2011. december 31-ét követő naptól a korhatár előtti ellátást életkor betöltéséhez, szolgálati idő megszerzéséhez [a) pont] és különböző személyi körbe tartozó igénylőkre (nők, korkedvezményre, bányásznyugdíjra, stb. jogosultságot szerzők, foglalkoztatási jogviszonyban állók) vonatkozó egyéb feltételekhez köti [b)-f) pontok]. A 7. § (1) bekezdés f) pont szerinti feltétel a munkaviszonyban és azzal egy tekintet alá eső, munkavégzésre irányuló foglalkoztatási jogviszonyban állókra vonatkozik: (...)"esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna".
A Khetv. 7. § (1) bekezdés utolsó fordulatában szereplő "biztosítással járó jogviszony" kifejezést a Khetv. 1. § a) pont aa) pontja definiálja. A Khetv. alkalmazásában biztosítással járó jogviszony a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontjai szerinti biztosítási jogviszony.
A felperes a munkaügyi bíróság által felülvizsgált határozatokkal elbírált igénybejelentés benyújtásakor társas vállalkozói jogviszonyban állt, ami - figyelemmel arra, hogy a vállalkozói tevékenységet nem saját jogú nyugdíjasként folytatta, ezért kiegészítő tevékenységet folytatónak [Tbj. 4. § e) pont] nem tekinthető - a Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján biztosítási jogviszonynak minősül.
A Tbj. 4. § i) pontja szerint foglalkoztatott az, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. A Tbj. 4. § i) pontja szerint tehát a felperes nem minősült foglalkoztatottnak, azonban a Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján biztosított volt.
A Tbj. 4. § a) pont 3. alpont értelmében az ügyvédi iroda, mint társas vállalkozás [Tbj. 4. § c) pont 11. alpont] foglalkoztatónak minősül.
A Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontja a biztosítással járó jogviszony megszüntetését követeli meg a korhatár előtti ellátásra jogosultság feltételeként.
A korhatár előtti ellátás igénybe vételéhez a társas vállalkozói jogviszonyt meg kell szüntetni, illetőleg a társas vállalkozói jogviszonyban a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködést kell megszüntetni.
Peradat, hogy a 2011. december 28. napján a felperes az iroda vezetőhelyettes ügyvéddel, dr. K. Á-dal megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy 2012. december 28. napjával a felperes az ügyvédi iroda vezetői tevékenységéről lemond, ügyvédi tevékenységet irodai tagként nem folytat, ügyvédi tevékenységét szünetelteti, az iroda tevékenységében ezen időponttól ténylegesen és személyesen nem működik közre. A felperes 2012. december 28-tól 2013. március 31. napjáig szüneteltette ügyvédi tevékenységét. Az ügyvédi iroda és a felperes közötti megállapodás megkötésére az ügyvédi iroda taggyűlése az 1/2011.(XII.28.) számú határozatában hatalmazta fel dr. K. Á. irodavezető-helyettes ügyvédet.
A Tbj. 7. § értelmében a biztosítás - amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.
A Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban kellett megkötni azzal, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van. Ez azt jelenti, hogy nem a biztosítással járó jogviszonyt kellett megállapodással megszüntetni, hanem az annak alapját képező jogviszonyt, azaz jelen perbeli esetben a társas vállalkozói jogviszonyt.
A fentebb hivatkozott jogszabályhelyekből egyértelműen megállapítható, hogy az ügyvédi iroda bár foglalkoztatónak minősül a Tbj. 4. § a) pont 3. alpontja értelmében, azonban a felperes, mint az ügyvédi iroda tagja, mint társas vállalkozó foglalkoztatottnak nem minősül, így nem állapítható meg, hogy az ügyvédi iroda a felperest biztosítotti jogviszonyban foglalkoztatta volna, ebből következően a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjában megkövetelt megállapodást sem köthettek egymással. A becsatolt okiratokból megállapítható, hogy a felperes biztosítási jogviszonyát nem szüntette meg, hanem csupán annak szüneteltetésében állapodtak meg a felek a 2011. december 28. napján kelt megállapodásukban. Így tehát a felperes jogviszonya nem a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjában írtaknak megfelelően szűnt meg, ezért részére korhatár előtti ellátás megállapításának nem volt helye.
A Kúria ezért a jogerős ítéletet - az indokolás fenti kiegészítésével - a Pp. 275. § (3) bekezdés alkalmazásával hatályában fenntartotta.
A felperes az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles.
A társadalombiztosítási perek tárgyi illeték és költségmentesek, ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárás illetéket a Tny. 81. §-a alapján a magyar állam viseli.
Budapest, 2014. október 16.
Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró
(Kúria Mfv. III. 10.741/2013.)