adozona.hu
BH 2015.1.17
BH 2015.1.17
Gazdasági társaság vezető tisztségviselője személyében bekövetkezett változás esetén az adóhatóság az adóregisztrációs eljárásban jogosult vizsgálni, hogy az új vezető személyével kapcsolatban nem áll-e fenn valamilyen akadály. Az Art. 24/C. § (2) bekezdése és a 24/D. § (1) bekezdése együtt alkalmazandó [2003. évi XCII. tv. 24/C. § (2), (5), (8), (1) bek. 17. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A B. I. Kft. a cégadataiban 2011. december 29-én bekövetkezett változás bejegyzése iránt 2012. február 29-én kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál. A cégbíróság 2012. február 29-én kelt végzésével - a kérelem benyújtása időpontjára visszamenőleges hatállyal - a bejegyzést elrendelte. A cégjegyzék adatai értelmében a cég vezető tisztségviselője ezen időponttól a felperes lett. A megváltozott adatokat a cégbíróság az adóhatósági nyilvántartás számára átadta.
[2] Az...
BH 2015.1.17 Gazdasági társaság vezető tisztségviselője személyében bekövetkezett változás esetén az adóhatóság az adóregisztrációs eljárásban jogosult vizsgálni, hogy az új vezető személyével kapcsolatban nem áll-e fenn valamilyen akadály. A 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/C. § (2) bekezdése és a 24/D. § (1) bekezdése együtt alkalmazandó [2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 24/C. § (2), (5), (8), (1) bek. 17. § (1) bek.].
[1] A B. I. Kft. a cégadataiban 2011. december 29-én bekövetkezett változás bejegyzése iránt 2012. február 29-én kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál. A cégbíróság 2012. február 29-én kelt végzésével - a kérelem benyújtása időpontjára visszamenőleges hatállyal - a bejegyzést elrendelte. A cégjegyzék adatai értelmében a cég vezető tisztségviselője ezen időponttól a felperes lett. A megváltozott adatokat a cégbíróság az adóhatósági nyilvántartás számára átadta.[2] Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 24/C. § (1) bekezdése alapján lefolytatott adóregisztrációs eljárás során megállapította, hogy a cég újonnan bejegyzett vezető tisztségviselője tekintetében a 24/C. § (2) bekezdés a) pontja ab) alpontja szerinti akadály merült fel, ezért felszólította a Kft.-t, hogy az akadályt 15 napon belül hárítsa el. Tájékoztatta továbbá, hogy 8 napos jogvesztő határidőn belül maga az érintett vezető tisztségviselő is kimentési kérelmet terjeszthet elő, aminek tárgyában az adóhatóság külön határozattal dönt. Az akadály elhárítása hiányában az adószám törlésre kerül.
[3] A felperes 2012. április 26-án kimentési kérelmet terjesztett elő, melyben előadta, hogy 2010. augusztus 10-én vásárolta meg a H. 2003. Kft. 100%-os üzletrészét, a cég vagyoni helyzetéről, kötelezettségeiről tájékoztatást kapott, de csak 8 millió forintot valamivel meghaladó tartozásról volt tudomása, a felszámolási eljárás megindulásáról pedig egyáltalán nem. Ő személy szerint adóköteles tevékenységet a cégben nem végzett.
[4] A kimentési kérelmet az elsőfokú adóhatóság elutasította. Álláspontja szerint a kérelemben foglaltak nem voltak alkalmasak a kellő körültekintő magatartás bizonyítására, nem elégítették ki az Art. 24/C. § (5) bekezdésében foglalt feltételeket.
[5] A kimentési kérelemmel azonos tartalmú fellebbezés nyomán eljárt alperes 2012. augusztus 6-án hozott határozatával az elsőfokú határozatot az indokolás részbeni megváltoztatásával helybenhagyta.
[6] A másodfokú határozat utalt az Art. 138. § (1) bekezdésére, a 24/D. § (1) bekezdésére, 17. § (1) bekezdés b) pontjára, a 24/C. § (2) bekezdése a) pont aa) alpontjára (ez utóbbira nézve változtatta meg az elsőfokú határozat indokolását) és a 24/C. § (5)-(8) bekezdésére is. Rögzítette, hogy a felperes vonatkozásában a kimentési kérelem valóban nem volt elfogadható, mert a felperes 2010. augusztus 10-ét követően a határozat meghozatalának napjáig tagi jogviszonnyal rendelkezett, illetve rendelkezik a H. 2003. Kft. "f. a." társaságban, melynek adótartozása 2011. június 30-át követően meghaladta a 15 millió forintos értékhatárt, és az azóta is fennáll. A jogszabályi hivatkozást azért kellett pontosítani, mert a felszámolás alatt álló társaság még jogutód nélkül nem szűnt meg.
[7] A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát a korábbi jogorvoslati kérelmei indokától eltérő, más jogcímen kérte.
[8] Kifejtette, hogy rosszul értelmezi az adóhatóság az Art. 24/C. § (2) bekezdését, illetve 24/D. § (1) bekezdését, ugyanis a 24/C. § (2) bekezdésében foglalt akadályok mindegyike - utalással az Art. 17. § (1) bekezdés b) pontjára - az adózók adószám megállapítása iránti kérelme benyújtása napjához kötődik, ami még a cégbejegyzést megelőzően történik. Álláspontja szerint az adószám megállapítás iránti kérelem benyújtásának napját nem lehet a változásbejegyzési kérelem benyújtása napjaként tekinteni.
[9] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az Art. 24/D. § (1) bekezdése alapján a változásbejelentésről való tudomásszerzés időpontját követő 30 napon belül az adóhatóságnak meg kell vizsgálnia a képviseleti jogosultság esetleges akadályát. Jelen esetben ez meg is történt, és a 24/C. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont szerinti akadály megállapítható volt. Ez a felek között egyébiránt már nem is volt vita tárgya.
[10] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
[11] Kérte az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezni és olyan új, a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozni, amely az alperesi és az elsőfokú határozatot is hatályon kívül helyezi.
[12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[13] Az Art. 24/C. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint: "Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag)
a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely
aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt".
[14] Az Art. 24/D. § (1) bekezdése értelmében: "(1) Az állami adóhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető tisztségviselőjének, képviseletre jogosult tagjának, vagy a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag) személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály."
[15] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő.
[16] A közigazgatási perben a felperes az alperesi határozatot jogszabálysértésre tekintettel támadhatja, illetve hivatkozhat arra, hogy a hatóságok az alkalmazandó jogszabályokat tévesen értelmezték. Perbeli esetben a felperes keresetében mindkettőre hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ítélete - a kereseti kérelemhez kötöttség elvére figyelemmel - a felperes keresetében felvetett jogkérdésre válaszolt.
[17] A felperes érvelése arról szólt, hogy a vezető tisztségviselő személyében történt változásbejelentési eljárás körében nem vizsgálhatók azok az akadályok, amelyeket az adóhatóság a cég alapításához, tehát az első adószám megkéréséhez kapcsolódóan ellenőrizhet. Ehhez képest alappal állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az adóhatóságnak joga volt a változásbejegyzési eljárásban is vizsgálni az akadályt, és azt az arra vonatkozó eljárási rendben, valamint határidőben meg is tette.
[18] A Kúria ezt annyival egészíti ki, hogy jelen esetben az Art. 24/C. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja együtt értelmezendő az Art. 24/D. § (1) bekezdésével. A tisztségviselő személyét érintő változás esetén az utóbbi szabályban foglalt felhatalmazás, visszautalás alapján van lehetőség az akadály ellenőrzésre. Eltérő értelmezés mellett az Art. 24/D. § kiüresedne, értelmét veszítené.
[19] Megjegyzi még a Kúria, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy a felperes a keresetében más jogszabályra (vagy másra is) hivatkozzon mint korábban, de jelen esetben ez - az egyébiránt valójában a felperes személyes kimentési kérelme tárgyában hozott - alperesi határozat jogellenessége megállapítására nem volt alkalmas.
[20] Mindezekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján az elsőfokú jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. I. 35.081/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Funtig Ügyvédi Iroda által képviselt B. I. felperesnek a dr. Gulyás Krisztián jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. november 11-én kelt 2.K.27.065/2013/7. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.065/2013/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A B. I. Kft. a cégadataiban 2011. december 29-én bekövetkezett változás bejegyzése iránt 2012. február 29-én kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál. A cégbíróság 2012. február 29-én kelt végzésével - a kérelem benyújtása időpontjára visszamenőleges hatállyal - a bejegyzést elrendelte. A cégjegyzék adatai értelmében a cég vezető tisztségviselője ezen időponttól a felperes lett. A megváltozott adatokat a cégbíróság az adóhatósági nyilvántartás számára átadta.
Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 24/C. § (1) bekezdése alapján lefolytatott adóregisztrációs eljárás során megállapította, hogy a cég újonnan bejegyzett vezető tisztségviselője tekintetében a 24/C. § (2) bekezdés a) pontja ab) alpontja szerinti akadály merült fel, ezért felszólította a Kft-t, hogy az akadályt 15 napon belül hárítsa el. Tájékoztatta továbbá, hogy 8 napos jogvesztő határidőn belül maga az érintett vezető tisztségviselő is kimentési kérelmet terjeszthet elő, aminek tárgyában az adóhatóság külön határozattal dönt. Az akadály elhárítása hiányában az adószám törlésre kerül.
A felperes 2012. április 26-án kimentési kérelmet terjesztett elő, melyben előadta, hogy 2010. augusztus 10-én vásárolta meg a H. 2003. Kft. 100%-os üzletrészét, a cég vagyoni helyzetéről, kötelezettségeiről tájékoztatást kapott, de csak 8 millió forintot valamivel meghaladó tartozásról volt tudomása, a felszámolási eljárás megindulásáról pedig egyáltalán nem. Ő személy szerint adóköteles tevékenységet a cégben nem végzett.
A kimentési kérelmet az elsőfokú adóhatóság elutasította. Álláspontja szerint a kérelemben foglaltak nem voltak alkalmasak a kellő körültekintő magatartás bizonyítására, nem elégítették ki az Art. 24/C. § (5) bekezdésében foglalt feltételeket.
A kimentési kérelemmel azonos tartalmú fellebbezés nyomán eljárt alperes 2012. augusztus 6-án hozott határozatával az elsőfokú határozatot az indokolás részbeni megváltoztatásával helybenhagyta. A másodfokú határozat utalt az Art. 138. § (1) bekezdésére, a 24/D. § (1) bekezdésére, 17. § (1) bekezdés b) pontjára, a 24/C. § (2) bekezdése a) pont aa) alpontjára (ez utóbbira nézve változtatta meg az elsőfokú határozat indokolását) és a 24/C. § (5)-(8) bekezdésére is. Rögzítette, hogy a felperes vonatkozásában a kimentési kérelem valóban nem volt elfogadható, mert a felperes 2010. augusztus 10-ét követően a határozat meghozatalának napjáig tagi jogviszonnyal rendelkezett, illetve rendelkezik a H. 2003. Kft. "fa" társaságban, melynek adótartozása 2011. június 30-át követően meghaladta a 15 millió forintos értékhatárt és az azóta is fennáll. A jogszabályi hivatkozást azért kellett pontosítani, mert a felszámolás alatt álló társaság még jogutód nélkül nem szűnt meg.
A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát a korábbi jogorvoslati kérelmei indokától eltérő, más jogcímen kérte. Kifejtette, hogy rosszul értelmezi az adóhatóság az Art. 24/C. § (2) bekezdését, illetve 24/D. § (1) bekezdését, ugyanis a 24/C. § (2) bekezdésében foglalt akadályok mindegyike - utalással az Art. 17. § (1) bekezdés b) pontjára - az adózók adószám megállapítása iránti kérelme benyújtása napjához kötődik, ami még a cégbejegyzést megelőzően történik. Álláspontja szerint az adószám megállapítás iránti kérelem benyújtásának napját nem lehet a változásbejegyzési kérelem benyújtása napjaként tekinteni.
A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az Art. 24/D. § (1) bekezdése alapján a változásbejelentésről való tudomásszerzés időpontját követő 30 napon belül az adóhatóságnak meg kell vizsgálnia a képviseleti jogosultság esetleges akadályát. Jelen esetben ez meg is történt, és a 24/C. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont szerinti akadály megállapítható volt. Ez a felek között egyébiránt már nem is volt vita tárgya.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezni és olyan új, a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozni, amely az alperesi és az elsőfokú határozatot is hatályon kívül helyezi. Kérelme indokait, jogszabályi hivatkozásait a keresetében foglaltakkal azonosan adta elő, mely szerint a felperes személyével szemben azért nem következhetett be akadály, mert az Art. 24/C. § (2) bekezdésében foglalt akadályok mindegyike az adózók adószám megállapítás iránti kérelme benyújtásának napjához kötődik, ami az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettséget takarja és még a cégjegyzést megelőzően folyik le. Az alperes kiterjesztően értelmezte az Art. 24/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, rávetítette a változásbejegyzési kérelem benyújtására vonatkozó eljárásra. A bíróság éppen a keresetben felvetett jogértelmezési kérdésre nem adott választ, azt megkerülte, illetve tévesen értelmezte az Art. 24/D. § (1) bekezdésében, 24/C. § (2) bekezdésében foglaltak tartalmát.
Az alperes ellenkérelmében az érdemben helyes jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Utalt arra, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében a B. I. Kft-vel szemben lefolytatott adóregisztrációs eljárás során az alperes által elkövetett olyan jogszabálysértésekre hivatkozott, amit maga a társaság vitathatott volna. A felperes a 24/D. § (3) bekezdés szerint csak kimentési kérelmet terjesztett elő, melynek során az Art. 24/C. § (5) bekezdésben foglaltakat kellett volna bizonyítania, ezt azonban az eljárás során nem tette meg.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
Az Art. 24/C. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint: "Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag)
a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely
aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt".
Az Art. 24/D. § (1) bekezdése értelmében: "(1) Az állami adóhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető tisztségviselőjének, képviseletre jogosult tagjának, vagy a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag) személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály."
A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő. A közigazgatási perben a felperes az alperesi határozatot jogszabálysértésre tekintettel támadhatja, illetve hivatkozhat arra, hogy a hatóságok az alkalmazandó jogszabályokat tévesen értelmezték. Perbeli esetben a felperes keresetében mindkettőre hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ítélete - a kereseti kérelemhez kötöttség elvére figyelemmel - a felperes keresetében felvetett jogkérdésre válaszolt. A felperes érvelése arról szólt, hogy a vezető tisztségviselő személyében történt változásbejelentési eljárás körében nem vizsgálhatók azok az akadályok, amelyeket az adóhatóság a cég alapításához, tehát az első adószám megkéréséhez kapcsolódóan ellenőrizhet. Ehhez képest alappal állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az adóhatóságnak joga volt a változásbejegyzési eljárásban is vizsgálni az akadályt, és azt az arra vonatkozó eljárási rendben, valamint határidőben meg is tette.
A Kúria ezt annyival egészíti ki, hogy jelen esetben az Art. 24/C. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja együtt értelmezendő az Art. 24/D. § (1) bekezdésével. A tisztségviselő személyét érintő változás esetén az utóbbi szabályban foglalt felhatalmazás, visszautalás alapján van lehetőség az akadály ellenőrzésre. Eltérő értelmezés mellett az Art. 24/D. § kiüresedne, értelmét veszítené.
Megjegyzi még a Kúria, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy a felperes a keresetében más jogszabályra /vagy másra is/ hivatkozzon mint korábban, de jelen esetben ez - az egyébiránt valójában a felperes személyes kimentési kérelme tárgyában hozott - alperesi határozat jogellenessége megállapítására nem volt alkalmas.
Mindezekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján az elsőfokú jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles megfizetni.
Budapest, 2014. szeptember 25.
Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla sk. bíró
(Kúria Kfv. I. 35.081/2014.)