adozona.hu
BH+ 2015.1.32
BH+ 2015.1.32
A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésben fel kell tüntetni a törlesztő részletek számát, összegét is. Ennek teljesítéséhez nem elegendő, ha a pénzintézet a megkötött szerződés alapján történt folyósítást követően levélben közli ezeket az adatokat az adóssal [1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bek. e) pontja, 2. sz. melléklet III.5. és 13. pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A peres felek 2007. szeptember 13-án "Életbiztosítással kombinált lakossági jelzálog kölcsönszerződés" megjelölésű szerződést kötöttek, amely alapján az alperes 73 722 CHF-nek megfelelő összegű (maximum 10 500 000 Ft) kölcsönt nyújtott a felpereseknek. A szerződés I. pontja a kölcsön céljaként azt rögzítette, hogy finanszírozza a felperesek és a D. Takarékszövetkezet között létrejött kölcsönszerződés alapján fennálló 392 335 Ft összegű kölcsön alperes általi kiváltását; célja továbbá, hogy fi...
BH+ 2015.1.32 A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésben fel kell tüntetni a törlesztő részletek számát, összegét is. Ennek teljesítéséhez nem elegendő, ha a pénzintézet a megkötött szerződés alapján történt folyósítást követően levélben közli ezeket az adatokat az adóssal [1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bek. e) pontja, 2. sz. melléklet III.5. és 13. pontja].
A peres felek 2007. szeptember 13-án "Életbiztosítással kombinált lakossági jelzálog kölcsönszerződés" megjelölésű szerződést kötöttek, amely alapján az alperes 73 722 CHF-nek megfelelő összegű (maximum 10 500 000 Ft) kölcsönt nyújtott a felpereseknek. A szerződés I. pontja a kölcsön céljaként azt rögzítette, hogy finanszírozza a felperesek és a D. Takarékszövetkezet között létrejött kölcsönszerződés alapján fennálló 392 335 Ft összegű kölcsön alperes általi kiváltását; célja továbbá, hogy finanszírozza a felpereseket a kölcsönszerződés alapján terhelő 60 000 Ft összegű hitelfolyósítási díj, valamint a földhivatali igazgatási szolgáltatási díj (12 000 Ft/ingatlan) alperes általi meghitelezését.A szerződés 8. pontja tartalmazta, hogy a folyósítást követően az alperes a kölcsön lényeges adatainak összefoglalása érdekében a felpereseket Értesítő Levélben tájékoztatja, amely többek között a havi törlesztő részlet mértékét és esedékességét is tartalmazza. E pont rögzítette, hogy a peres felek ezt az Értesítő Levelet - mint szerződés kiegészítést - a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részének tekintik, amely azzal együtt értelmezendő.
A felperesek módosított keresetükben a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérték - többek között - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozással. Álláspontjuk szerint a szerződés nem tesz eleget a törlesztő részlet meghatározására vonatkozó hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint az alperes eleget tett a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontjában előírt kötelezettségének azáltal, hogy a szerződés megkötését követően a felpereseknek megküldött Értesítő Levélben feltüntette a törlesztő részletek összegét.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségét. A fellebbezés indokaira tekintettel rámutatott, a peres felek között lakossági kölcsönszerződés jött létre. Ez a szerződés nem vitásan egy korábbi lakossági kölcsönszerződésből eredő tartozás rendezését célozta, ez a tény a kölcsön jellegét nem módosítja, arra továbbra is a Hpt. lakossági szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. E körben arra is utalt a másodfokú bíróság, hogy magán a perbeli szerződésen is a lakossági kölcsönszerződés kifejezés került feltüntetésre.
Erre tekintettel vizsgálta, hogy a szerződés megfelel-e a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontjában írtaknak. A másodfokú bíróság szerint nem lett volna akadálya annak, hogy az alperes a szerződéskötéskor meghatározza a törlesztő részletek nagyságát azzal, hogy az a folyósítás időpontjának függvényében, milyen feltételek fennállása mellett, hogyan változhat meg. Tekintettel arra, hogy a perbeli szerződés nem tartalmazta a törlesztő részletek összegét, azt állapította meg, hogy e szerződés a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontja alapján semmis.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a felperes keresetét elutasító ítélet meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Megítélése szerint a másodfokú bíróság tévesen minősítette a perbeli szerződést lakossági kölcsönszerződésnek, ezért a jogerős ítélet a Hpt. 2. számú mellékletének III.5. és 13. pontjaiban található meghatározásokba ütközik. A másodfokú bíróság e mellett tévesen értelmezte a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontját is, miután a felek a szerződésben kifejezetten megállapodtak abban, hogy a hivatkozott jogszabályi kötelezettségét az alperes az Értesítő Levélben teljesíti. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a Hpt. hivatkozott rendelkezéséből nem vonható le az a kötelezettség, hogy a tájékoztatást csak a szerződésben lehet megadni, attól elkülönülő okiratban nem. A törlesztő részletek összegét egyébként sem lehetett volna a szerződéskötéskor meghatározni, mert a folyósítás pontos napja, értelemszerűen az azon a napon irányadó árfolyam sem volt ismert a szerződés megkötésekor.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték.
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértésekre tekintettel a Kúriának először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perbeli szerződés - a Hpt. 213. § alkalmazhatósága szempontjából - fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek minősül-e.
A perbeli szerződést adósként a felperesek mint természetes személyek kötötték, a szerződés - alperes által előre meghatározott elnevezése - "Életbiztosítással kombinált lakossági jelzálog kölcsönszerződés (adósságrendező kölcsön)" volt. A peres felek egyezően adták elő, hogy a kölcsön célja egy korábban más pénzintézettel kötött - tetőtér beépítésére felvett - kölcsönből eredő tartozás megszüntetése volt. A peranyagból az is megállapítható, hogy ez csak töredékét jelentette a peres felek között létrejött kölcsönszerződés szerinti összegnek. Egyéb cél sem a kölcsönszerződésből, sem a felek előadásából nem állapítható meg, így az a korábbi kölcsön kiváltásán túlmenően felhasználási célhoz nem kötött, természetes személynek nyújtott kölcsönnek minősül. A másodfokú bíróság tehát helyesen foglalt állást, amikor a perbeli szerződést lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésnek minősítette és ezért irányadónak tekintette a Hpt. 213. §-ának rendelkezéseit.
A felülvizsgálati kérelemre tekintettel a Kúriának abban a kérdésben is állást kellett foglalnia, hogy a perbeli szerződés tartalmazta-e a Hpt. 213 § (1) bekezdés e) pontja szerint meghatározott törlesztő részleteket. A felek által 2007. szeptember 13-án megkötött szerződés a törlesztő részleteket nem tartalmazta. A szerződés II/8. pontja egyértelmű rendelkezést tartalmazott arról, hogy a kölcsön folyósítását követően az alperes a "kölcsön lényeges adatainak összefoglalása érdekében" az adósokat Értesítő Levélben tájékoztatja. A szerződés azt is rögzítette, hogy az Értesítő Levélben milyen adatoknak kell szerepelniük. Így többek között abban kellett az adósokat a törlesztő részletek összegéről tájékoztatni. Az elsőfokú eljárás során becsatolt 2007. október 9-i Értesítő Levél alapján megállapítható, hogy a 10 500 000 Ft 2007. szeptember 21-én került folyósításra. Ez az okirat a törlesztő részletek összegét, külön az első, majd az azt követően fizetendő törlesztő részletek összegét tartalmazza azzal a tájékoztatással, hogy ez utóbbi változhat annak függvényében, hogy az adott hónap hány napból áll.
Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy egy szerződés megköthető akként is, hogy a felek nem egy, hanem több dokumentumba foglalják a megállapodásukat. A perbeli esetben azonban nem ez történt. A szerződés megkötésére 2007. szeptember 13-án került sor és a szerződésben vállalt feltételek igazolását követően az alperes a kölcsönt szeptember 21-én folyósította. Az alperes teljesítése is azt igazolja, hogy a felek között meghatározott feltételek teljesítésétől függő szerződés jött létre 2007. szeptember 13-án. Az Értesítő Levélben írtakat a felpereseknek nem kellett külön elfogadniuk, azt nem is írták alá. A perbeli kölcsönszerződés tehát nem tartalmazta a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontja szerinti törlesztő részletek számát és összegét, amely hiányt nem tudta pótolni - a kifejtett indokok alapján - az Értesítő Levél sem. A Kúria nem értett egyet az alperessel abban, hogy a szerződéses konstrukció nem tette lehetővé a szerződéskötéskor a törlesztő részletek összegének feltüntetését. A jogszabályi előíráson alapuló tájékoztatás e körben nem maradhatott volna el, azt a szerződéskötéskor rendelkezésre álló adatok alapján kellett, lehetett volna megadni, esetleg pontosan rögzítve a törlesztő részletszámítás metodikáját, ily módon kiszámíthatóvá téve a törlesztő részletek nagyságát.
A felperesek a Ptk. 239/A. §-a alapján csak a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték. A Kúria egyetért a másodfokú bírósággal abban, hogy a törlesztő részletek feltüntetésének hiánya a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontjában írtakra tekintettel a szerződés egészét és nem annak meghatározott, behatárolható részét teszi érvénytelenné. Az eljárt bíróságok éppen a Ptk. 239/A. § rendelkezése miatt nem vizsgálhatták, hogy a perbeli szerződés érvénytelenségnek mi a jogkövetkezménye és így azt sem, hogy lehetőség van-e a szerződés érvényessé nyilvánítására.
Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.101/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Némethi Gábor ügyvéd által képviselt H.-né F. Á. I.r. és H. Gy. II.r. felperesnek a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Stanka Gergely ügyvéd által képviselt B. Bank Nyrt. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 29.P.86.433/2013. számon indult és a Fővárosi Törvényszék 45.Pf.637.048/2013/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek mint együttes jogosultaknak 200.000 (Kettőszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A peres felek 2007. szeptember 13-án "Életbiztosítással kombinált lakossági jelzálog kölcsönszerződés" megjelölésű szerződést kötöttek, amely alapján az alperes 73.722 CHF-nek megfelelő összegű (maximum 10.500.000 Ft) kölcsönt nyújtott a felpereseknek. A szerződés I. pontja a kölcsön céljaként azt rögzítette, hogy finanszírozza a felperesek és a D. Takarékszövetkezet között létrejött kölcsönszerződés alapján fennálló 392.335 Ft összegű kölcsön alperes általi kiváltását; célja továbbá, hogy finanszírozza a felpereseket a kölcsönszerződés alapján terhelő 60.000 Ft összegű hitelfolyósítási díj, valamint a földhivatali igazgatási szolgáltatási díj (12.000 Ft/ingatlan) alperes általi meghitelezését.
A szerződés 8. pontja tartalmazta, hogy a folyósítást követően az alperes a kölcsön lényeges adatainak összefoglalása érdekében a felpereseket Értesítő Levélben tájékoztatja, amely többek között a havi törlesztő részlet mértékét és esedékességét is tartalmazza. E pont rögzítette, hogy a peres felek ezt az Értesítő Levelet - mint szerződés kiegészítést - a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részének tekintik, amely azzal együtt értelmezendő.
A felperesek módosított keresetükben a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérték - többek között - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozással. Álláspontjuk szerint a szerződés nem tesz eleget a törlesztő részlet meghatározására vonatkozó hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint az alperes eleget tett a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontjában előírt kötelezettségének azáltal, hogy a szerződés megkötését követően a felpereseknek megküldött Értesítő Levélben feltüntette a törlesztő részletek összegét.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségét. A fellebbezés indokaira tekintettel rámutatott, a peres felek között lakossági kölcsönszerződés jött létre. Ez a szerződés nem vitásan egy korábbi lakossági kölcsönszerződésből eredő tartozás rendezését célozta, ez a tény a kölcsön jellegét nem módosítja, arra továbbra is a Hpt. lakossági szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. E körben arra is utalt a másodfokú bíróság, hogy magán a perbeli szerződésen is a lakossági kölcsönszerződés kifejezés került feltüntetésre.
Erre tekintettel vizsgálta, hogy a szerződés megfelel-e a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontjában írtaknak. A másodfokú bíróság szerint nem lett volna akadálya annak, hogy az alperes a szerződéskötéskor meghatározza a törlesztő részletek nagyságát azzal, hogy az a folyósítás időpontjának függvényében, milyen feltételek fennállása mellett, hogyan változhat meg. Tekintettel arra, hogy a perbeli szerződés nem tartalmazta a törlesztő részletek összegét, azt állapította meg, hogy e szerződés a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontja alapján semmis.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a felperes keresetét elutasító ítélet meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Megítélése szerint a másodfokú bíróság tévesen minősítette a perbeli szerződést lakossági kölcsönszerződésnek, ezért a jogerős ítélet a Hpt. 2. számú mellékletének III.5. és 13. pontjaiban található meghatározásokba ütközik. A másodfokú bíróság e mellett tévesen értelmezte a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontját is, mivel a felek a szerződésben kifejezetten megállapodtak abban, hogy a hivatkozott jogszabályi kötelezettségét az alperes az Értesítő Levélben teljesíti. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a Hpt. hivatkozott rendelkezéséből nem vonható le az a kötelezettség, hogy a tájékoztatást csak a szerződésben lehet megadni, attól elkülönülő okiratban nem. A törlesztő részletek összegszerűségét egyébként sem lehetett volna a szerződéskötéskor meghatározni, mivel a folyósítás pontos napja, értelemszerűen az azon a napon irányadó árfolyam sem volt ismert a szerződés megkötésekor.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték.
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértésekre tekintettel a Kúriának először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perbeli szerződés - a Hpt. 213. § alkalmazhatósága szempontjából - fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek minősül-e.
A perbeli szerződést adósként a felperesek mint természetes személyek kötötték, a szerződés - alperes által előre meghatározott elnevezése - "Életbiztosítással kombinált lakossági jelzálog kölcsönszerződés (adósságrendező kölcsön)" volt. A peres felek egyezően adták elő, hogy a kölcsön célja egy korábban más pénzintézettel kötött - tetőtér beépítésére felvett - kölcsönből eredő tartozás megszüntetése volt. A peranyagból az is megállapítható, hogy ez csak töredékét képezte a peres felek között létrejött kölcsönszerződés szerinti összegnek. Egyéb cél sem a kölcsönszerződésből, sem a felek előadásából nem állapítható meg, így az a korábbi kölcsön kiváltásán túlmenően felhasználási célhoz nem kötött, természetes személynek nyújtott kölcsönnek minősül. A másodfokú bíróság tehát helyesen foglalt állást, amikor a perbeli szerződést lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésnek minősítette és ezért irányadónak tekintette a Hpt. 213. §-ának rendelkezéseit.
A felülvizsgálati kérelemre tekintettel a Kúriának abban a kérdésben is állást kellett foglalnia, hogy a perbeli szerződés tartalmazta-e a Hpt. 213 § (1) bekezdés e) pontja szerint meghatározott törlesztő részleteket. A felek által 2007. szeptember 13-án megkötött szerződés a törlesztő részleteket nem tartalmazta. A szerződés II/8. pontja egyértelmű rendelkezést tartalmazott ugyanakkor arról, hogy a kölcsön folyósítását követően az alperes a "kölcsön lényeges adatainak összefoglalása érdekében" az adósokat Értesítő Levélben tájékoztatja. A szerződés azt is rögzítette, hogy az Értesítő Levélben milyen adatoknak kell szerepelniük. Így többek között abban kellett az adósokat a törlesztő részletek összegéről tájékoztatni. Az elsőfokú eljárás során becsatolt 2007. október 9-i Értesítő Levél alapján megállapítható, hogy a 10.500.000 Ft 2007. szeptember 21-én került folyósításra. Ezen okirat a törlesztő részletek összegét, külön az első, majd az azt követően fizetendő törlesztő részletek összegét tartalmazza azzal a tájékoztatással, hogy ez utóbbi változhat annak függvényében, hogy az adott hónap hány napból áll.
Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy egy szerződés megköthető akként is, hogy a felek nem egy, hanem több dokumentumba foglalják a megállapodásukat. A perbeli esetben azonban nem ez történt. A szerződés megkötésére 2007. szeptember 13-án került sor és a szerződésben vállalt feltételek igazolását követően az alperes a kölcsönt szeptember 21-én folyósította. Az alperes teljesítése is azt igazolja, hogy a felek között meghatározott feltételek teljesítésétől függő szerződés jött létre 2007. szeptember 13-án. Az Értesítő Levélben írtakat a felpereseknek nem kellett külön elfogadniuk, azt nem is írták alá. A perbeli kölcsönszerződés tehát nem tartalmazta a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontja szerinti törlesztő részletek számát és összegét, amely hiányt nem tudta pótolni - a kifejtett indokok alapján - az Értesítő Levél sem. A Kúria nem értett egyet az alperessel abban, hogy a szerződéses konstrukció nem tette lehetővé a szerződéskötéskor a törlesztő részletek összegének feltüntetését. A jogszabályi előíráson alapuló tájékoztatás e körben nem maradhatott volna el, azt a szerződéskötéskor rendelkezésre álló adatok alapján kellett, lehetett volna megadni, esetleg pontosan rögzítve a törlesztő részletszámítás metodikáját, ily módon kiszámíthatóvá téve a törlesztő részletek nagyságát.
A felperesek a Ptk. 239/A. §-a alapján csak a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték. A Kúria egyetért a másodfokú bírósággal abban, hogy a törlesztő részletek feltüntetésének hiánya a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontjában írtakra tekintettel a szerződés egészét és nem annak meghatározott, behatárolható részét teszi érvénytelenné. Az eljárt bíróságok éppen a Ptk. 239/A. § rendelkezése miatt nem vizsgálhatták, hogy a perbeli szerződés érvénytelenségnek mi a jogkövetkezménye és így azt sem, hogy lehetőség van-e a szerződés érvényessé nyilvánítására.
Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint irányadó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) és (5) bekezdéseire - kötelezte a felperesek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek a viselésére.
Budapest, 2014. október 7.
Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András s.k. előadó-bíró, Dr. Ócsai Beatrix s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.101/2014.)
Lábjegyzet
Az 1996. évi törvényt a 2013. évi CCXXXVII. törvény hatályon kívül helyezte, de a hatálya alá tartozó jogvitákban a határozatban foglaltak továbbra is irányadók.
