adozona.hu
BH+ 2015.1.29
BH+ 2015.1.29
A felszámolóval szembeni kifogás előterjesztésére rendelkezésre álló határidő akkor kezdődik, amikor a hitelező teljes terjedelmében megismeri a felszámoló intézkedésének a körülményeit [1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 51. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós felszámolását a bíróság 2011. április 12-én indította meg, felszámolóként a K. Kft.-t jelölte ki.
A felszámoló 2012. június 20-án terjesztette elő a közbenső mérleget és a hozzá kapcsolódó jelentést, melyet korábban a hitelezők számára megküldött. A kifogást előterjesztő hitelező 2012. május 11-én vette át a megküldött iratokat, melyre 2012. május 29-én kelt levelében részletes észrevételeit közölte a felszámolóval. A közbenső mérleg bíróság általi vizsgálata során a hitelező a bírós...
BH+ 2015.1.29 A felszámolóval szembeni kifogás előterjesztésére rendelkezésre álló határidő akkor kezdődik, amikor a hitelező teljes terjedelmében megismeri a felszámoló intézkedésének a körülményeit [1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 51. §].
Az adós felszámolását a bíróság 2011. április 12-én indította meg, felszámolóként a K. Kft.-t jelölte ki.A felszámoló 2012. június 20-án terjesztette elő a közbenső mérleget és a hozzá kapcsolódó jelentést, melyet korábban a hitelezők számára megküldött. A kifogást előterjesztő hitelező 2012. május 11-én vette át a megküldött iratokat, melyre 2012. május 29-én kelt levelében részletes észrevételeit közölte a felszámolóval. A közbenső mérleg bíróság általi vizsgálata során a hitelező a bíróság által megküldött felszámolói választ részben elfogadta, részben fenntartotta észrevételét (2012. július 19.). Az elsőfokú bíróság felhívta a hitelezőt 31. sorszámú végzésével, hogy nyilatkozzon, a felszámoló által elkészített közbenső mérlegre és jelentésre tett nyilatkozatait észrevételként, vagy a felszámoló ellen előterjesztett kifogásként tartja-e fenn, figyelemmel arra, hogy a közbenső mérlegre tett észrevételében foglaltak - tartalmuk szerint - részben a felszámoló eljárása elleni kifogásnak tekintendők.
A 31. sorszámú végzésre nyilatkozva a hitelező a korábbi észrevételeit kifogásként fenntartotta, egyebek mellett a Heli CPQD15 homlokvillás targonca értékesítéséből és az adótúlfizetés visszautalásából befolyt összegek tekintetében. Kérte a bíróságot, hogy a felszámoló intézkedését semmisítse meg, vagy a felszámoló részére új intézkedést írjon elő az általa kifogásolt kérdések körében. Beadványában hivatkozott az ÍH 2011.135. számú döntésben kifejtettekre, mely szerint a felszámolóval történt levelezés nem eredményezheti a kifogás elkésettségét.
Az elsőfokú bíróság kötelezte a felszámolót, hogy 8 napon belül a Cstv. 49/D. § (2) bekezdése szerinti elszámolást küldje meg a hitelezőnek a Heli CPQD15 homlokvillás targonca értékesítéséből és az adótúlfizetés visszautalása folytán befolyt bevételekről, továbbá ugyanezen határidőn belül a befolyt bevétellel számoljon el a hitelező felé, ezt meghaladóan a kifogást elutasította.
A felszámoló fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a hitelező kifogását elutasította. A fellebbezést azért találta megalapozottnak, mert az elsőfokú bíróság a korábban észrevételként benyújtott nyilatkozatokat érdemben elbírálta. Úgy ítélte meg, hogy a hitelező a számára 2012. május 11-én kézbesített közbenső mérlegből és jelentésből tudomására jutott jogszabálysértő felszámolói intézkedés vagy mulasztás ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül élhetett volna kifogással a felszámolást elrendelő bíróságnál. A hitelező azonban e határidőn túl, 2012. május 29-én közölte a felszámolóval az észrevételeit, ezért azt még abban az esetben sem lehet határidőben érkezett kifogásnak tekinteni, ha az elsőfokú bíróságnak a 31. sorszámú végzésében megfogalmazott felhívására az eredetileg észrevételként tett nyilatkozatot kívánná kifogásként fenntartani.
Az elsőfokú bíróság tehát egy elkésetten előterjesztett kifogást bírált el érdemben, ezért a Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alkalmazásával a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kifogást elutasította.
A hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Másodlagosan kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalával a felszámoló kötelezését, hogy 8 napon belül a Cstv. 49/D. § (2) bekezdése szerinti elszámolást küldje meg a hitelezőnek a Heli CPQD15 homlokvillás targonca értékesítéséből és az adófizetés visszautalása folytán befolyt bevételekről, továbbá kötelezését arra, hogy a befolyt bevétellel számoljon el a hitelező felé.
Állította, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékokat iratellenesen mérlegelte és azokból okszerűtlen következtetéseket vont le, ezzel a Pp. 206. §-át megsértette.
A felülvizsgálati kérelem részletes indokolásában kifejtette, hogy a jogerős végzés tévesen ítélte meg a kifogás előterjesztésére rendelkezésre álló határidő kezdő időpontját. Álláspontja szerint a felszámoló által megküldött közbenső mérlegből a felszámolói álláspont nem jutott teljes körűen a hitelező tudomására.
A targonca vételárával kapcsolatban a közbenső mérleg csak azt tartalmazta, hogy a felszámoló a járművet értékesítette és befolyt 2 280 000 Ft, melyből a hitelező részére 110 251 Ft került átutalásra. A hitelező 2012. május 29-én kelt levelében hívta fel a felszámolót az elszámolásra. A felszámoló jogszabálysértésére vonatkozó információ a hitelező számára a 9. sorszámú végzéshez mellékletben megküldött dokumentumokból vált nyilvánvalóvá, azaz 2013. január 3-án. A hitelező a válaszát 2013. január 8-án megküldte a törvényszéknek. Ezért e tekintetben határidőben előterjesztette a kifogását.
Az adótúlfizetés elszámolását ugyancsak határidőn belül kifogásolta, mert a közbenső mérleghez csatolt jelentés ugyan tartalmazta az adóvisszautalásra vonatkozó tényt, de az nem derült ki belőle, hogy a felszámoló nem kíván elszámolni ezzel a hitelezővel. Csak a 2012. december 10-én tartott személyes meghallgatáson fejtette ki a felszámoló, hogy erre a bevételre miért nem terjed ki a hitelező zálogjoga. A hitelező ugyanezen a tárgyaláson kifogásolta a felszámoló eljárását, hivatkozva a Cstv. 49/D. § (2) bekezdésére és a bírósági gyakorlatra (ÍH 2012.44.) Ezért ezt a kifogását is határidőben terjesztette elő.
Utalt arra, hogy amennyiben a kifogás előterjesztéséhez szükséges információk nem teljes mértékben állnak a hitelező rendelkezésére, akkor a tájékoztatás kérésével, az információk egyéb úton való beszerzésével (bíróság előtti eljárás) és a felszámolóval való levelezéssel nem veszíti el a kifogásolás jogát.
Az elszámolás jogszerűségének megítéléséhez szükséges iratok és a felszámoló jogi álláspontjának ismerete hiányában a hitelező érdemben nem tudta kifogásolni a felszámoló intézkedését, a kifogás idő előttinek minősült volna. Önmagában egy nem részletezett elszámolás megléte ezeket nem helyettesítheti.
Hivatkozott az Alaptörvény 28. cikkére is, mellyel ellentétes lenne a jogerős végzésben kifejtett álláspont, mert azt a hitelezőt hozná hátrányos helyzetbe, aki a felszámolóval való vitáját a bírósági út igénybevétele nélkül próbálja megoldani.
A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Álláspontja szerint a közbenső mérleg a jogszabályoknak megfelelően készült el, abból a hitelező a reá irányadó adatokhoz és információkhoz hozzá tudott jutni.
A Kúria a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a jogerős végzést.
A felülvizsgálati eljárásban eldöntendő jogkérdés az volt, hogy mikor nyílik meg a kifogást előterjesztő számára a 8 napos kifogás előterjesztési határidő [Cstv. 51. § (1) bekezdés], mi tekinthető e körben tudomásszerzésnek.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a hitelező már a közbenső mérlegből értesült a felszámoló jogszabálysértő intézkedéséről, ebből következően a közbenső mérleg kézhezvételétől számított 8 napon belül kellett volna a kifogását előterjesztenie mind a két kifogással érintett kérdésben.
Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemmel nem került felterjesztésre a közbenső mérleg, ezért a Kúria nem tudta megállapítani, hogy az pontosan mit is tartalmazott. A rendelkezésre álló iratokból azonban megállapítható, bár a hitelező a felszámolónál és a bíróságnál folyamatosan jelezte, hogy a targonca értékesítéséből befolyt összeg őt illetné, valóban csak a bíróság 9. sorszámú végzése folytán került sor arra, hogy a hitelező megismerhesse azt a szerződést, amely alapján a felszámoló a befolyt vételárat túlnyomó részében másnak utalta át.
A Kúria álláspontja szerint, ha a felszámoló által készített közbenső mérleg nem tartalmazza azokat az információkat, amelyek teljes terjedelmében megismertetik a hitelezővel a felszámoló intézkedésének körülményeit, a létrejött dokumentumokat, úgy a közbenső mérleghez tett észrevételek alapján kiderült új tények megalapozzák a hitelező kifogás előterjesztési jogát.
A jelen eljárásban nem vitatott a felek között, hogy a hitelező a közbenső mérleg alapján tudott arról, nem neki fizették ki a targonca vételárát teljes egészében, és értesült arról is, hogy az adóvisszatérítés nem az ő számára került kifizetésre. Már a jogvita első szakaszában hol észrevételnek, hol kifogásnak nevezte beadványaiban a felszámolóval kapcsolatos fenntartásait és kérelmeit. Nem vitásan az eljárás e szakaszában nem került sor szabályos kifogás előterjesztésére, bár a hitelező észrevételeit fokozatosan a felek és a bíróság is kifogásként értékelte, különösen a 31. számú végzést követően.
A Kúria álláspontja szerint azonban a targoncával kapcsolatban nem tekinthető elkésettnek a hitelező kifogása. A hitelező ugyanis a felszámoló által becsatolt iratok alapján - a 9. sorszámú végzést követően - került abba a helyzetbe, hogy a targonca vételárával kapcsolatban a kifogását előterjeszthesse. Ez technikailag a korábbi kifogást "fenntartó" nyilatkozatával valósult meg, ami az iratok átvételéhez képest határidőben történt kifogás előterjesztésnek minősül.
Nem volt azonban ilyen új információja a hitelezőnek a 7. sorszámú jegyzőkönyv szerint az adóvisszatérítés tekintetében, ezért ezzel kapcsolatban számára a tudomásszerzéstől a kifogás benyújtására megállapított 8 napos határidő valóban eltelt.
Megjegyzi a Kúria, hogy a közbenső mérleg jóváhagyása körében a bíróságnak vizsgálnia kell azt, a felszámoló a részleges vagyonfelosztási javaslatot a jogszabályoknak megfelelően terjesztette-e elő.
Figyelemmel eltérő álláspontjára, a másodfokú bíróság érdemben nem vizsgálta a targonca értékesítésével kapcsolatos fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság határozatát, ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján e körben a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A másodfokú bíróságnak a fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem korlátai között érdemben kell megvizsgálnia, hogy helytálló-e az elsőfokú bíróság végzése a targonca értékesítéséből befolyt vételárra, és ezzel kapcsolatban a felszámoló kötelezettségeire vonatkozóan.
(Kúria Gfv. VII. 30.007/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság K. Korlátolt Felelősségű Társaság felszámoló meghatalmazása alapján eljárt dr. Gulyás Zoltán ügyvéd által képviselt L. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" adós felszámolására irányuló eljárásban a Dr. Lajer Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Lajer Zsolt ügyvéd által képviselt C. Zártkörűen Működő Részvénytársaság hitelező kifogása alapján a Debreceni Törvényszéken 5.Fpkh.187/2012. számon folyó eljárásban a Debreceni Ítélőtábla Fpkhf.III.30.173/2013/4. számú jogerős végzése ellen a hitelező által 22. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a jogerős végzésnek a Heli CPQD15 homlokvillás targonca értékesítéséből befolyt bevételekkel és elszámolással kapcsolatos kifogást elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, egyebekben a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a hitelezőnek 42.700 (Negyvenkettőezer-hétszáz) Ft, a felszámolónak 12.700 (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft költsége merült fel. A hitelező a tévesen lerótt 5000 (Ötezer) Ft többlet-illetéket az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.
E végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az adós felszámolását a bíróság 2011. április 12-én indította meg, felszámolóként a K. Kft.-t jelölve ki.
A felszámoló 2012. június 20-án terjesztette elő a közbenső mérleget és a hozzá kapcsolódó jelentést, melyet korábban a hitelezők számára megküldött. A kifogást előterjesztő hitelező 2012. május 11-én vette át a megküldött iratokat, melyre 2012. május 29-én kelt levelében részletes észrevételeit közölte a felszámolóval. A közbenső mérleg bíróság általi vizsgálata során a hitelező a bíróság által megküldött felszámolói választ részben elfogadta, részben fenntartotta észrevételét (2012. július 19.). Az elsőfokú bíróság felhívta a hitelezőt 31. sorszámú végzésével, hogy nyilatkozzon, a felszámoló által elkészített közbenső mérlegre és jelentésre tett nyilatkozatait észrevételként, vagy a felszámoló ellen előterjesztett kifogásként tartja-e fenn, figyelemmel arra, hogy a közbenső mérlegre tett észrevételében foglaltak - tartalmuk szerint - részben a felszámoló eljárása elleni kifogásnak tekintendők.
A 31. sorszámú végzésre nyilatkozva a hitelező a korábbi észrevételeit kifogásként fenntartotta, egyebek mellett a Heli CPQD15 homlokvillás targonca értékesítéséből és az adótúlfizetés visszautalásából befolyt összegek tekintetében. Kérte a bíróságot, hogy a felszámoló intézkedését semmisítse meg, vagy a felszámoló részére új intézkedést írjon elő az általa kifogásolt kérdések körében. Beadványában hivatkozott az ÍH 2011.135. számú döntésben kifejtettekre, mely szerint a felszámolóval történt levelezés nem eredményezheti a kifogás elkésettségét.
Az elsőfokú bíróság kötelezte a felszámolót, hogy 8 napon belül a Cstv. 49/D. § (2) bekezdése szerinti elszámolást küldje meg a hitelezőnek a Heli CPQD15 homlokvillás targonca értékesítéséből és az adótúlfizetés visszautalása folytán befolyt bevételekről, továbbá ugyanezen határidőn belül a befolyt bevétellel számoljon el a hitelező felé, ezt meghaladóan a kifogást elutasította.
A felszámoló fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a hitelező kifogását elutasította. A fellebbezést azért találta megalapozottnak, mert az elsőfokú bíróság a korábban észrevételként benyújtott nyilatkozatokat érdemben elbírálta. Úgy ítélte meg, hogy a hitelező a számára 2012. május 11-én kézbesített közbenső mérlegből és jelentésből tudomására jutott jogszabálysértő felszámolói intézkedés vagy mulasztás ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül élhetett volna kifogással a felszámolást elrendelő bíróságnál. A hitelező azonban ezen határidőn túl, 2012. május 29-én közölte a felszámolóval az észrevételeit, ezért azt még abban az esetben sem lehet határidőben érkezett kifogásnak tekinteni, ha az elsőfokú bíróságnak a 31. sorszámú végzésében megfogalmazott felhívására az eredetileg észrevételként tett nyilatkozatot kívánná kifogásként fenntartani.
Az elsőfokú bíróság tehát egy elkésetten előterjesztett kifogást bírált el érdemben, ezért a Pp.259.§-a és 253.§ (2) bekezdése alkalmazásával a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kifogást elutasította.
A hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Másodlagosan kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalával a felszámoló kötelezését, hogy 8 napon belül a Cstv. 49/D. § (2) bekezdése szerinti elszámolást küldje meg a hitelezőnek a Heli CPQD15 homlokvillás targonca értékesítéséből és az adófizetés visszautalása folytán befolyt bevételekről, továbbá kötelezését arra, hogy a befolyt bevétellel számoljon el a hitelező felé.
Állította, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékokat iratellenesen mérlegelte és azokból okszerűtlen következtetéseket vont le, ezzel a Pp. 206. §-át megsértette.
A felülvizsgálati kérelem részletes indokolásában kifejtette, hogy a jogerős végzés tévesen ítélte meg a kifogás előterjesztésére rendelkezésre álló határidő kezdő időpontját. Álláspontja szerint a felszámoló által megküldött közbenső mérlegből a felszámolói álláspont nem jutott teljes körűen a hitelező tudomására.
A targonca vételárával kapcsolatban a közbenső mérleg csak azt tartalmazta, hogy a felszámoló a járművet értékesítette és befolyt 2.280.000 Ft, melyből a hitelező részére 110.251 Ft került átutalásra. A hitelező 2012. május 29-én kelt levelében hívta fel a felszámolót az elszámolásra. A felszámoló jogszabálysértésére vonatkozó információ a hitelező számára a 9. sorszámú végzéshez mellékletben megküldött dokumentumokból vált nyilvánvalóvá, azaz 2013. január 3-án. A hitelező a válaszát 2013. január 8-án megküldte a törvényszéknek. Ezért e tekintetben határidőben előterjesztette a kifogását.
Az adótúlfizetés elszámolását ugyancsak határidőn belül kifogásolta, mert a közbenső mérleghez csatolt jelentés ugyan tartalmazta az adóvisszautalásra vonatkozó tényt, de az nem derült ki belőle, hogy a felszámoló nem kíván elszámolni ezzel a hitelezővel. Csak a 2012. december 10-én tartott személyes meghallgatáson fejtette ki a felszámoló, hogy erre a bevételre miért nem terjed ki a hitelező zálogjoga. A hitelező ugyanezen a tárgyaláson kifogásolta a felszámoló eljárását, hivatkozva a Cstv. 49/D. § (2) bekezdésére és a bírósági gyakorlatra (ÍH 2012.44.) Ezért ezt a kifogását is határidőben terjesztette elő.
Utalt arra, hogy amennyiben a kifogás előterjesztéséhez szükséges információk nem teljes mértékben állnak a hitelező rendelkezésére, akkor a tájékoztatás kérésével, az információk egyéb úton való beszerzésével (bíróság előtti eljárás) és a felszámolóval való levelezéssel nem veszíti el a kifogásolás jogát.
Az elszámolás jogszerűségének megítéléséhez szükséges iratok és a felszámoló jogi álláspontjának ismerete hiányában a hitelező érdemben nem tudta kifogásolni a felszámoló intézkedését, a kifogás idő előttinek minősült volna. Önmagában egy nem részletezett elszámolás megléte ezeket nem helyettesítheti.
Hivatkozott az Alaptörvény 28. cikkére is, mellyel ellentétes lenne a jogerős végzésben kifejtett álláspont, hiszen azt a hitelezőt hozná hátrányos helyzetbe, aki a felszámolóval való vitáját a bírósági út igénybe vétele nélkül próbálja megoldani.
A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Álláspontja szerint a közbenső mérleg a jogszabályoknak megfelelően készült el, abból a hitelező a reá irányadó adatokhoz és információkhoz hozzá tudott jutni.
A Kúria a Cstv. 6.§ (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a jogerős végzést.
A felülvizsgálati eljárásban eldöntendő jogkérdés az volt, hogy mikor nyílik meg a kifogást előterjesztő számára a 8 napos kifogás előterjesztési határidő [Cstv. 51. § (1) bekezdés], mi tekinthető e körben tudomásszerzésnek.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a hitelező már a közbenső mérlegből értesült a felszámoló jogszabálysértő intézkedéséről, ebből következően a közbenső mérleg kézhezvételétől számított 8 napon belül kellett volna a kifogását előterjesztenie mind a két kifogással érintett kérdésben.
Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemmel nem került felterjesztésre a közbenső mérleg, ezért a Kúria nem tudta megállapítani, hogy az pontosan mit is tartalmazott. A rendelkezésre álló iratokból azonban megállapítható, bár a hitelező a felszámolónál és a bíróságnál folyamatosan jelezte, hogy a targonca értékesítéséből befolyt összeg őt illetné, valóban csak a bíróság 9. sorszámú végzése folytán került sor arra, hogy a hitelező megismerhesse azt a szerződést, amely alapján a felszámoló a befolyt vételárat másnak utalta át túlnyomó részében.
A Kúria álláspontja szerint, ha a felszámoló által készített közbenső mérleg nem tartalmazza azokat az információkat, amelyek teljes terjedelmében megismertetik a hitelezővel a felszámoló intézkedésének körülményeit, a létrejött dokumentumokat, úgy a közbenső mérleghez tett észrevételek alapján kiderült új tények megalapozzák a hitelező kifogás előterjesztési jogát.
Nem vitatott a felek között a jelen eljárásban, hogy a hitelező a közbenső mérleg alapján tudott arról, nem neki fizették ki a targonca vételárát teljes egészében, és értesült arról is, hogy az adóvisszatérítés nem az ő számára került kifizetésre. Már a jogvita első szakaszában hol észrevételnek, hol kifogásnak nevezte beadványaiban a felszámolóval kapcsolatos fenntartásait és kérelmeit. Nem vitásan az eljárás ezen szakaszában nem került sor szabályos kifogás előterjesztésére, bár a hitelező észrevételeit fokozatosan a felek és a bíróság is kifogásként értékelte, különösen a 31. számú végzést követően.
A Kúria álláspontja szerint azonban a targoncával kapcsolatban nem tekinthető elkésettnek a hitelező kifogása. A hitelező ugyanis a felszámoló által becsatolt iratok alapján - a 9. sorszámú végzést követően - került abba a helyzetbe, hogy a targonca vételárával kapcsolatban a kifogását előterjeszthesse. Ez technikailag a korábbi kifogást "fenntartó" nyilatkozatával valósult meg, ami az iratok átvételéhez képest határidőben történt kifogás előterjesztésnek minősül.
Ugyanakkor nem volt ilyen új információja a hitelezőnek a 7. sorszámú jegyzőkönyv szerint az adóvisszatérítés tekintetében, ezért ezzel kapcsolatban számára a tudomásszerzéstől a kifogás benyújtására megállapított 8 napos határidő valóban eltelt.
Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a közbenső mérleg jóváhagyása körében a bíróságnak vizsgálnia kell azt, a felszámoló a részleges vagyonfelosztási javaslatot a jogszabályoknak megfelelően terjesztette-e elő.
Figyelemmel eltérő álláspontjára, a másodfokú bíróság érdemben nem vizsgálta a targonca értékesítésével kapcsolatos fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság határozatát, ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján e körben a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A másodfokú bíróságnak a fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem korlátai között érdemben kell megvizsgálnia, hogy helytálló-e az elsőfokú bíróság végzése a targonca értékesítéséből befolyt vételárra, és ezzel kapcsolatban a felszámoló kötelezettségeire vonatkozóan.
A Kúria a Pp. 275. § (5) bekezdése alapján csak megállapította a felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésének a)-b) pontja, (5) bekezdése, és a 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg. A hitelező tévesen több illetéket rótt le a felülvizsgálati kérelmére, ennek visszaigényléséről tájékoztatta a Kúria.
Budapest, 2014. október 16.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.007/2014.)