adozona.hu
BH+ 2015.1.27
BH+ 2015.1.27
Csak a végrehajtható csődegyezség hagyható jóvá a bíróság által. A végrehajthatóságnak a becsatolt iratokból kell kitűnnie [1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 21. § (1) bek., 21/A. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós 2014. január 30-án előterjesztett kérelme alapján az elsőfokú bíróság 2014. február 11-én megindította a csődeljárást, vagyonfelügyelőként az E. Zrt.-t rendelve ki. Vagyonfelügyelő-biztosként B. S. került kijelölésre.
Az adós a második egyezségi tárgyalást 2014. május 28-án tartotta meg, amelyen a megjelent hitelezők a biztosított hitelezői osztályban 6676, a nem biztosított hitelezői osztályban 8195 szavazattal rendelkeztek (a biztosított osztályban az összes szavazat 7138, a nem bi...
Az adós a második egyezségi tárgyalást 2014. május 28-án tartotta meg, amelyen a megjelent hitelezők a biztosított hitelezői osztályban 6676, a nem biztosított hitelezői osztályban 8195 szavazattal rendelkeztek (a biztosított osztályban az összes szavazat 7138, a nem biztosított osztályban 13 480 volt). A biztosított hitelezői osztályban 3607, a nem biztosított osztályban 7001 szavazattal fogadták el a hitelezők az adós egyezségi javaslatát.
Az egyezségi tárgyaláson a vagyonfelügyelő társaság részéről B. S. helyett ifj. F. I. vett részt, az egyezségi tárgyalási jegyzőkönyvet B. S. látta el ellenjegyzésével.
A tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint az adós úgy nyilatkozott: "A csődegyezségi javaslat átdolgozásra került az előző tárgyalást követően. Ennek az az oka, hogy a társaság egyes ingatlanaira konkrét vételi ajánlatok érkeztek. Az ingatlanokon a biztosított hitelezők jelzáloggal bírnak, így ezek értékesítése csak akkor lehetséges, ha hozzájárulnak az eszközök értékesítéséhez. Emiatt a biztosított kategória megtérülést a társaság megemelte. A megtérülés a 100 000 e Ft alatti kötelezettségeknél 85% 5 év alatt, a 100 000 e Ft fölötti kötelezettségeknél 50% 10 év alatt. …A biztosított kategóriában a százmillió forint feletti követeléssel rendelkezők tekintetében kiemeli, hogy a követelés 100 millió forint alatti része 85%-ban öt év alatt a javaslat szerinti ütemezésben, míg a százmillió feletti részének 50%-a 10 év alatt a javaslat szerinti ütemezésben térül meg."
A Csődegyezségi megállapodás 5-6. oldalán a következő "csődegyezségi ajánlat" található a tartozások kifizetéséről:
"A csődeljárás során a 100 000 000 forint alatti, elismert, biztosított hitelezői igények esetében a társasággal szembeni követelések 85%-a, öt részletben az alábbi ütemezés szerint.
A 100 000 000 forint feletti, elismert, biztosított hitelezői igények esetében a társasággal szembeni tőkekövetelések 50%-a, tíz év alatt egyenlő részletekben az alábbi ütemezés szerint….
A csődeljárás során elismert, nem biztosított hitelezői igények esetében - összeghatártól függetlenül - a társasággal szembeni tőkekövetelések 5%-a, öt év alatt egyenlő részletekben az alábbi ütemezés szerint…."
A vagyonfelügyelő 2014. május 29-én kérelmet nyújtott be a csődegyezség jóváhagyására és mellékelte a dokumentumokat. Az adós képviselője kérelmet nem nyújtott be, csak becsatolta 2014. május 30-án (21. sorszámú beadvány) a csődegyezséget és a mellékleteit. Egyikük sem csatolta be a Csődegyezségi megállapodás részét jelentő 4. sorszámú "a csődegyezség szerinti kötelezettségek évenkénti bontása hitelezőnként" címet viselő mellékletet, melyre a Csődegyezségi megállapodás 9. oldalán utaltak.
Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette. A végzés indokolása szerint a törvény előírásainak olyan egyezség felel meg, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az adósnak mikor, milyen nagyságú fizetési kötelezettsége keletkezik egyes hitelezők felé. Nem felel meg az egyezség ezeknek a feltételeknek, ha utólagos értelmezésre szorul, esetleges végrehajtás vagy felszámolás kezdeményezése esetén a marasztalás összege nem állapítható meg. Az egyezség nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, mert
-a tárgyaláson az adós ügyvezetője által tett egyezségi javaslat nem azonos a 100 millió forint feletti követeléssel rendelkező hitelezők részére tett egyezségi ajánlatban foglaltakkal;
-a jegyzőkönyv, illetve az egyezségi ajánlat sem tartalmaz arra vonatkozó megjegyzést, hogy mi történik a hitelezők adós által meg nem fizetett követelésével [a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 21. § (1) bekezdés c) pont].
Mindezek alapján az egyezséget végrehajthatatlannak találta, mert abból nem állapítható meg, hogy mely hitelező milyen teljesítési határidővel, milyen összegű követelése kielégítésére tarthat igényt, továbbá az sem, hogy a hitelezők az egyezség keretében kielégítést nem nyert követelésükről lemondtak volna.
A vagyonfelügyelő és az adós fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta.
Az ügy érdemével kapcsolatban elfogadta az elsőfokú bíróság álláspontját abban a kérdésben, hogy az egyezségi tárgyaláson elhangzott tájékoztatás és az egyezségi javaslat, illetve a hitelezők által aláírt és a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett egyezség nem azonos tartalmú. Az aláírt egyezség a biztosítotti kategórián belül különbséget tesz a 100 millió Ft alatti és a 100 millió Ft feletti követeléssel rendelkező hitelezők között, az előbbieknek 5 éven belül 85%-os, az utóbbiaknak 10 éven belül 50%-os megtérülést ajánlva. Ehhez képest az egyezségi tárgyaláson elhangzottak szerint a 100 millió Ft feletti követeléssel rendelkező, a biztosított osztályban nyilvántartott hitelezők követelése a 100 millió Ft alatti rész tekintetében 85%-ban 5 év alatt, az e feletti rész 50%-a 10 év alatt térül meg.
A két ajánlat nem azonos tartalmú, s nem egyértelmű, hogy milyen egyezség került elfogadásra, figyelemmel arra is, hogy az egyezségi tárgyaláson elhangzottakat követően az egyezséget elfogadó hitelezők részéről az eredeti egyezségi ajánlatnak megfelelő megállapodás került elfogadásra.
Ezen felül az egyezség más okból is végrehajthatatlan. A csődegyezségből konkrétan ki kell tűnnie, hogy egyes hitelezők milyen követeléssel rendelkeznek, a megmaradt tartozás megfizetése pontosan mikor kezdődik, és milyen ütemezéssel folytatódik. Az egyezségből ez nem állapítható meg, mert az adós által vállalt teljesítést csak hitelezői osztályonként tartalmazza. A 4. számú melléklet sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásban nem került csatolásra, ezért az egyezségből nem állapítható meg, hogy a teljesítés miként fog megoszlani a hitelezők között.
Az adós nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte - tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a csődegyezség jóváhagyását. Állította, hogy a jogerős végzés a Cstv. Preambulumát, 20. § (1) bekezdését, 21/A. § (3) bekezdését és 21. § (1) bekezdés c) pontját sérti.
A Cstv. Preambulumából idézte a törvény célját, mely szerint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben levő, vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezet adósságának rendezése a csődeljárás célja azért, hogy az adós tovább működhessen. A csődegyezséget megkötő hitelezők érdekeit sérti a csődeljárás megszüntetése.
Az egyezség megfelel a Cstv. 20. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert az adós javaslatát a hitelezők osztályonként számított szavazat-többséggel elfogadták.
A csődegyezség végrehajthatatlanságával kapcsolatban utalt arra, hogy az egyezség 4. számú melléklete tételesen meghatározta minden egyes hitelező számára a megtérülés pontos ütemét és mértékét. "Valamilyen érthetetlen technikai mulasztás folytán ez a melléklet mind a mai napig hiányzik a bírósági anyagból. Elfogadhatatlan, hogy egy hiányzó dokumentumot a Bíróság ne pótoltasson, mikor az a kérdés kulcsdokumentuma." A csődegyezség tartalmazta az erre való utalást, ezért egyik bíróság sem dönthetett volna anélkül, hogy előtte nem ad ki felhívást a hiány pótlására. A felülvizsgálati kérelemhez csatolta a 4. számú mellékletet.
Kifejtette, hogy - bár a csődtárgyaláson előadott magyarázatot lehet a javaslattal ellentétesen értelmezni -, de a 4. számú melléklet egyértelművé teszi az egyezségi javaslatban és az egyezségben található megállapodást. Az egyezség tehát végrehajtható, nem ellentmondásos, és a jóváhagyás megtagadása sérti a hitelezők többségének érdekeit.
A Cstv. 21. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelmény tekintetében előadta, hogy miután a csődegyezség meghatározza, mely követelések, milyen mértékben és milyen időszakban, milyen részletekben kerülnek kifizetésre, ebből következik, hogy melyek nem fognak megtérülni, s hogy a meg nem térülő követeléseket a hitelezők elengedték.
S. I., a VM. "v.a.", és az E. Mg. Szöv. "v.a." felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Álláspontjuk szerint a jogerős végzést helyesen megállapított tényállásra alapították a bíróságok, és helytálló a csődegyezség jóváhagyását megtagadó határozat is, mert az adós magatartása törvénybe ütközött. Kiemelték, hogy a Csődegyezségi ajánlat II. - amely az aláírt egyezséggel egyezik meg - és a csődegyezségi tárgyaláson elhangzott, jegyzőkönyvbe foglalt ajánlat nem azonos tartalmú. A 4. sorszámú melléklet dátuma megegyezik az egyezségi tárgyalás dátumával, ezért nem szerepelhetett a kiküldött Csődegyezségi ajánlat II-ben. A 4. számú melléklet alakilag sem felel meg a Cstv. 21. § (2) bekezdésének, mert csak az adós és a vagyonfelügyelő írta alá. Sem a jegyzőkönyv, sem pedig az aláírt csődegyezségi megállapodás szövegszerűen nem hivatkozik a 4. számú mellékletre. A "Végrehajtás ellenőrzése" cím utal ugyan arra, hogy a kötelezettségeket évenkénti bontásban az 5. számú melléklet tartalmazza, ilyen melléklet azonban nincs, és a "Mellékletek" közt felsorolt 4. számú mellékletet sem bocsátották a hitelezők rendelkezésére, azt nem ismertették a csődegyezségi tárgyaláson sem.
A Z. Takarékszövetkezet felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Utalt arra, hogy a felülvizsgálati kérelemhez csatolt 4. számú melléklet 2014. május 28-án kelt, ezért azt a hitelezők a május 28-án tartott egyezségi tárgyalást megelőzően nem ismerhették meg, s annak ismertetésére az egyezségi tárgyaláson sem került sor.
A Kúria megállapította, hogy a 2014. augusztus 7-én az elsőfokú bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelemben az adós kérte a végzés végrehajtásának felfüggesztését, azonban mire a felülvizsgálati kérelem a Kúriához 2014. augusztus 26-án megérkezett, az elsőfokú bíróság 2014. augusztus 22-én az adós felszámolását megindította, felszámolóként az A. Zrt.-t rendelve ki.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és megállapította, hogy az az állított okból nem jogszabálysértő.
Az adós felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a csődegyezség részét képező 4. számú melléklet egyértelművé tette a felek számára az értelmezést, ezért az egyezséget a melléklettel együtt szemlélve a felek szándéka nem volt kétséges, az egyezség végrehajtható, ezért a csődeljárást megszüntető végzés jogszabálysértő.
Az eljárás adataiból megállapíthatóan azonban sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás során nem került becsatolásra 4. számú melléklet.
Az elsőfokú bíróság határozatának megismerését követően a jogi képviselővel eljáró adósnak meg lett volna a lehetősége arra, hogy áttekintse az iratokat, és a hiányzó 4. számú mellékletet becsatolja. A szintén fellebbező vagyonfelügyelő fellebbezésében előadta a 4. számú melléklet tekintetében, hogy "abban a nem várt esetben, amennyiben - vélhetően az adós jogi képviselője eshetőleges mulasztásának következtében - a csődegyezségi megállapodáshoz valamely oknál fogva ezen okirat nem került csatolásra, az elsőfokú bíróság végzése jogszabálysértő és iratellenes." Nem csatolta be azonban ő sem ezt az iratot.
A Kúria a jogerős végzés felülvizsgálatát végzi. Sem az elsőfokú-, sem a másodfokú bíróság határozata meghozatalának időpontjában a bíróság számára nem volt ismert ez az utólag, csak a felülvizsgálati kérelemhez csatolt melléklet, ezért az egyezség és a jegyzőkönyv ismeretében helytállóan állapította meg a jogerős végzés, hogy az írásba foglalt egyezség végrehajthatatlan, mert nem egyértelmű.
Ebből következően a Kúria nem vizsgálta, hogy a becsatolt 4. számú melléklet létezett-e az egyezség megkötésekor, vagy sem, az ismert volt-e a hitelezők részéről, vagy sem. Nem vizsgálta továbbá emiatt a jogerős végzésben megállapított, a felülvizsgálattal támadott egyéb rendelkezések helytállóságát sem.
Megjegyzi azonban a Kúria, hogy a csődegyezség jóváhagyására egyébként sem kerülhetett volna sor, mert a vagyonfelügyelő szabálytalanul járt el az eljárás során. Az egyezségi tárgyaláson a jegyzőkönyv szerint nem B. S. vagyonfelügyelő-biztos vett részt, mert ő nem ért rá, hanem a vagyonfelügyelő társaság másik munkatársa "helyettesítette" őt. Ahogyan azonban azt a Kúria a Gfv.VII.30.034/2013/10. számú határozatában részletesen megindokolva kifejtette, "amennyiben a vagyonfelügyelő-biztos akadályoztatva van a csak személyesen elvégezhető feladatai gyakorlása során, a vagyonfelügyelő társaságnak egy másik személyt kell megbíznia a vagyonfelügyelő-biztosi feladat ellátásával, ezek a feladatok nem láthatók el meghatalmazott által, a szükséges szakértelem biztosításának követelményére tekintettel." Ebből következően kizárt az is, hogy a vagyonfelügyelő társaság másik munkatársa "helyettesítse" a vagyonfelügyelő-biztost az egyezségi tárgyaláson.
Elfogadhatatlan az is, hogy a jegyzőkönyv, az egyezség ellenjegyzését - azaz annak igazolását, hogy szabályszerűen folyt le az eljárás és az egyezséget szabályos körülmények között kötötték - az a vagyonfelügyelő-biztos írta alá, aki nem is volt jelen.
Megjegyzi továbbá a Kúria, a vagyonfelügyelőnek arra sincs jogosultsága, hogy ő kérje a csődegyezség jóváhagyását, mert a Cstv. 21/A. § (1) bekezdése alapján azt az adós vezető tisztségviselőjének kell bejelentenie, és neki kell kérnie a jóváhagyást. A vagyonfelügyelőnek - a díja összegén kívül - nem állhat érdekében az egyezség jóváhagyása, e tekintetben nem is minősül félnek. Miután azonban jelen eljárásban az adós vezetője is becsatolt iratokat - ugyan kérelem benyújtása nélkül - ezért a bíróság, amennyiben az iratok alapján a csődegyezség jóváhagyható lett volna, ezen okból nem szüntethette volna meg a csődeljárást.
A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.287/2014.)
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Nyirán Gergely ügyvéd által képviselt E. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" adós ellen a Veszprémi Törvényszéken 6.Cspk.19-14-000001 számon indított csődeljárásban a Győri Ítélőtábla Cspkf.IV.25.650/2014/2. számú végzése ellen az adós által 36. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán folyamatban levő felülvizsgálati eljárásban meghozta a következő
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Az adós 2014. január 30-án előterjesztett kérelme alapján az elsőfokú bíróság 2014. február 11-én megindította a csődeljárást, vagyonfelügyelőként az E. Zrt-t rendelve ki. Vagyonfelügyelő-biztosként B. S. került kijelölésre.
Az adós a második egyezségi tárgyalást 2014. május 28-án tartotta meg, amelyen a megjelent hitelezők a biztosított hitelezői osztályban 6.676, a nem biztosított hitelezői osztályban 8.195 szavazattal rendelkeztek (a biztosított osztályban az összes szavazat 7.138, a nem biztosított osztályban 13.480 volt). A biztosított hitelezői osztályban 3.607, a nem biztosított osztályban 7.001 szavazattal fogadták el a hitelezők az adós egyezségi javaslatát.
Az egyezségi tárgyaláson a vagyonfelügyelő társaság részéről B. S. helyett ifj. F. I. vett részt, az egyezségi tárgyalási jegyzőkönyvet B. S. látta el ellenjegyzésével.
A tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint az adós úgy nyilatkozott: "A csődegyezségi javaslat átdolgozásra került az előző tárgyalást követően. Ennek az az oka, hogy a társaság egyes ingatlanaira konkrét vételi ajánlatok érkeztek. Az ingatlanokon a biztosított hitelezők jelzáloggal bírnak, így ezek értékesítése csak akkor lehetséges, ha hozzájárulnak az eszközök értékesítéséhez. Emiatt a biztosított kategória megtérülést a társaság megemelte. A megtérülés a 100.000 e Ft alatti kötelezettségeknél 85% 5 év alatt, a 100.000 e Ft fölötti kötelezettségeknél 50% 10 év alatt. …A biztosított kategóriában a százmillió forint feletti követeléssel rendelkezők tekintetében kiemeli, hogy a követelés 100 millió forint alatti része 85%-ban öt év alatt a javaslat szerinti ütemezésben, míg a százmillió feletti részének 50%-a 10 év alatt a javaslat szerinti ütemezésben térül meg."
A Csődegyezségi megállapodás 5-6. oldalán a következő "csődegyezségi ajánlat" található a tartozások kifizetéséről:
"A csődeljárás során a 100.000.000 forint alatti, elismert, biztosított hitelezői igények esetében a társasággal szembeni követelések 85%-a, öt részletben az alábbi ütemezés szerint...
A 100.000.000 forint feletti, elismert, biztosított hitelezői igények esetében a társasággal szembeni tőkekövetelések 50%-a, tíz év alatt egyenlő részletekben az alábbi ütemezés szerint….
A csődeljárás során elismert, nem biztosított hitelezői igények esetében - összeghatártól függetlenül - a társasággal szembeni tőkekövetelések 5%-a, öt év alatt egyenlő részletekben az alábbi ütemezés szerint…."
A vagyonfelügyelő 2014. május 29-én kérelmet nyújtott be a csődegyezség jóváhagyására és mellékelte a dokumentumokat. Az adós képviselője kérelmet nem nyújtott be, csak becsatolta 2014. május 30-án (21. sorszámú beadvány) a csődegyezséget és a mellékleteit. Egyikük sem csatolta be a Csődegyezségi megállapodás részét képező 4. sorszámú "a csődegyezség szerinti kötelezettségek évenkénti bontása hitelezőnként" címet viselő mellékletet, melyre a Csődegyezségi megállapodás 9. oldalán utaltak.
Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette. A végzés indokolása szerint a törvény előírásainak olyan egyezség felel meg, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az adósnak mikor, milyen nagyságú fizetési kötelezettsége keletkezik egyes hitelezők felé. Nem felel meg az egyezség ezeknek a feltételeknek, ha utólagos értelmezésre szorul, esetleges végrehajtás vagy felszámolás kezdeményezése esetén a marasztalás összege nem állapítható meg. Az egyezség nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, mert
? ?a tárgyaláson az adós ügyvezetője által tett egyezségi javaslat nem azonos a 100 millió forint feletti követeléssel rendelkező hitelezők részére tett egyezségi ajánlatban foglaltakkal;
? ?a jegyzőkönyv, illetve az egyezségi ajánlat sem tartalmaz arra vonatkozó megjegyzést, hogy mi történik a hitelezők adós által meg nem fizetett követelésével (a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 21. § (1) bekezdés c) pont).
Mindezek alapján az egyezséget végrehajthatatlannak találta, mert abból nem állapítható meg, hogy mely hitelező milyen teljesítési határidővel, milyen összegű követelése kielégítésére tarthat igényt, továbbá az sem, hogy a hitelezők az egyezség keretében kielégítést nem nyert követelésükről lemondtak volna.
A vagyonfelügyelő és az adós fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta.
Az ügy érdemével kapcsolatban osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban a kérdésben, hogy az egyezségi tárgyaláson elhangzott tájékoztatás és az egyezségi javaslat, illetve a hitelezők által aláírt és a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett egyezség nem azonos tartalmú. Az aláírt egyezség a biztosítotti kategórián belül különbséget tesz a 100 millió Ft alatti és a 100 millió Ft feletti követeléssel rendelkező hitelezők között, az előbbieknek 5 éven belül 85%-os, az utóbbiaknak 10 éven belül 50%-os megtérülést ajánlva. Ehhez képest az egyezségi tárgyaláson elhangzottak szerint a 100 millió Ft feletti követeléssel rendelkező, a biztosított osztályban nyilvántartott hitelezők követelése a 100 millió Ft alatti rész tekintetében 85%-ban 5 év alatt, az e feletti rész 50%-a 10 év alatt térül meg.
A két ajánlat nem azonos tartalmú, s nem egyértelmű, hogy milyen egyezség került elfogadásra, figyelemmel arra is, hogy az egyezségi tárgyaláson elhangzottakat követően az egyezséget elfogadó hitelezők részéről az eredeti egyezségi ajánlatnak megfelelő megállapodás került elfogadásra.
Ezen felül az egyezség más okból is végrehajthatatlan. A csődegyezségből konkrétan ki kell tűnnie, hogy egyes hitelezők milyen követeléssel rendelkeznek, a megmaradt tartozás megfizetése pontosan mikor kezdődik, és milyen ütemezéssel folytatódik. Az egyezségből ez nem állapítható meg, mert az adós által vállalt teljesítést csak hitelezői osztályonként tartalmazza. A 4. számú melléklet sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásban nem került csatolásra, ezért az egyezségből nem állapítható meg, hogy a teljesítés miként fog megoszlani a hitelezők között.
Az adós nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte - tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a csődegyezség jóváhagyását. Állította, hogy a jogerős végzés a Cstv. Preambulumát, 20. § (1) bekezdését, 21/A. § (3) bekezdését és 21. § (1) bekezdés c) pontját sérti.
A Cstv. Preambulumából idézte a törvény célját, mely szerint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben levő, vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezet adósságának rendezése a csődeljárás célja azért, hogy az adós tovább működhessen. A csődegyezséget megkötő hitelezők érdekeit sérti a csődeljárás megszüntetése.
Az egyezség megfelel a Cstv. 20. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert az adós javaslatát a hitelezők osztályonként számított szavazat-többséggel elfogadták.
A csődegyezség végrehajthatatlanságával kapcsolatban utalt arra, hogy az egyezség 4. számú melléklete tételesen meghatározta minden egyes hitelező számára a megtérülés pontos ütemét és mértékét. "Valamilyen érthetetlen technikai mulasztás folytán ez a melléklet mind a mai napig hiányzik a bírósági anyagból. Elfogadhatatlan, hogy egy hiányzó dokumentumot a Bíróság ne pótoltasson, mikor az a kérdés kulcsdokumentuma." A csődegyezség tartalmazta az erre való utalást, ezért egyik bíróság sem dönthetett volna anélkül, hogy előtte nem ad ki felhívást a hiány pótlására. A felülvizsgálati kérelemhez csatolta a 4. számú mellékletet.
Kifejtette, hogy - bár a csődtárgyaláson előadott magyarázatot lehet a javaslattal ellentétesen értelmezni -, de a 4. számú melléklet egyértelművé teszi az egyezségi javaslatban és az egyezségben található megállapodást. Az egyezség tehát végrehajtható, nem ellentmondásos, és a jóváhagyás megtagadása sérti a hitelezők többségének érdekeit.
A Cstv. 21. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelmény tekintetében előadta, hogy miután a csődegyezség meghatározza, mely követelések, milyen mértékben és milyen időszakban, milyen részletekben kerülnek kifizetésre, ebből következik, hogy melyek nem fognak megtérülni, s hogy a meg nem térülő követeléseket a hitelezők elengedték.
S. I., a V. Egyesület "v.a.", és az E. Mg. Szöv. "v.a." felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Álláspontjuk szerint a jogerős végzést helyesen megállapított tényállásra alapították a bíróságok, és helytálló a csődegyezség jóváhagyását megtagadó határozat is, mert az adós magatartása törvénybe ütközött. Kiemelték, hogy a Csődegyezségi ajánlat II. - amely az aláírt egyezséggel egyezik meg - és a csődegyezségi tárgyaláson elhangzott, jegyzőkönyvbe foglalt ajánlat nem azonos tartalmú. A 4. sorszámú melléklet dátuma megegyezik az egyezségi tárgyalás dátumával, ezért nem szerepelhetett a kiküldött Csődegyezségi ajánlat II-ben. A 4. számú melléklet alakilag sem felel meg a Cstv. 21. § (2) bekezdésének, mert csak az adós és a vagyonfelügyelő írta alá. Sem a jegyzőkönyv, sem pedig az aláírt csődegyezségi megállapodás szövegszerűen nem hivatkozik a 4. számú mellékletre. A "Végrehajtás ellenőrzése" cím utal ugyan arra, hogy a kötelezettségeket évenkénti bontásban az 5. számú melléklet tartalmazza, ilyen melléklet azonban nincs, és a "Mellékletek" közt felsorolt 4. számú mellékletet sem bocsátották a hitelezők rendelkezésére, azt nem ismertették a csődegyezségi tárgyaláson sem.
A Z. Takarékszövetkezet felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Utalt arra, hogy a felülvizsgálati kérelemhez csatolt 4. számú melléklet 2014. május 28-án kelt, ezért azt a hitelezők a május 28-án tartott egyezségi tárgyalást megelőzően nem ismerhették meg, s annak ismertetésére az egyezségi tárgyaláson sem került sor.
A Kúria megállapította, hogy a 2014. augusztus 7-én az elsőfokú bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelemben az adós kérte a végzés végrehajtásának felfüggesztését, azonban mire a felülvizsgálati kérelem a Kúriához 2014. augusztus 26-án megérkezett, az elsőfokú bíróság 2014. augusztus 22-én az adós felszámolását Fpk.19-14-000344 számon megindította, felszámolóként az A. Zrt-t rendelve ki.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és megállapította, hogy az az állított okból nem jogszabálysértő.
Az adós felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a csődegyezség részét képező 4. számú melléklet egyértelművé tette a felek számára az értelmezést, ezért az egyezséget a melléklettel együtt szemlélve a felek szándéka nem volt kétséges, az egyezség végrehajtható, ezért a csődeljárást megszüntető végzés jogszabálysértő.
Az eljárás adataiból megállapíthatóan azonban sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás során nem került becsatolásra 4. számú melléklet.
Az elsőfokú bíróság határozatának megismerését követően a jogi képviselővel eljáró adósnak meg lett volna a lehetősége arra, hogy áttekintse az iratokat, és a hiányzó 4. számú mellékletet becsatolja. A szintén fellebbező vagyonfelügyelő fellebbezésében előadta a 4. számú melléklet tekintetében, hogy "abban a nem várt esetben, amennyiben - vélhetően az adós jogi képviselője eshetőleges mulasztásának következtében - a csődegyezségi megállapodáshoz valamely oknál fogva ezen okirat nem került csatolásra, az elsőfokú bíróság végzése jogszabálysértő és iratellenes." Nem csatolta be azonban ő sem ezt az iratot.
A Kúria a jogerős végzés felülvizsgálatát végzi. Sem az elsőfokú-, sem a másodfokú bíróság határozata meghozatalának időpontjában a bíróság számára nem volt ismert ez az utólag, csak a felülvizsgálati kérelemhez csatolt melléklet, ezért az egyezség és a jegyzőkönyv ismeretében helytállóan állapította meg a jogerős végzés, hogy az írásba foglalt egyezség végrehajthatatlan, mert nem egyértelmű.
Ebből következően a Kúria nem vizsgálta, hogy a becsatolt 4. számú melléklet létezett-e az egyezség megkötésekor, vagy sem, az ismert volt-e a hitelezők részéről, vagy sem. Nem vizsgálta továbbá emiatt a jogerős végzésben megállapított, a felülvizsgálattal támadott egyéb rendelkezések helytállóságát sem.
Megjegyzi azonban a Kúria, hogy a csődegyezség jóváhagyására egyébként sem kerülhetett volna sor, mert a vagyonfelügyelő szabálytalanul járt el az eljárás során. Az egyezségi tárgyaláson a jegyzőkönyv szerint nem B. S. vagyonfelügyelő-biztos vett részt, mert ő nem ért rá, hanem a vagyonfelügyelő társaság másik munkatársa "helyettesítette" őt. Ahogyan azonban azt a Kúria a Gfv.VII.30.034/2013/10. számú határozatában részletesen megindokolva kifejtette, "amennyiben a vagyonfelügyelő-biztos akadályoztatva van a csak személyesen elvégezhető feladatai gyakorlása során, a vagyonfelügyelő társaságnak egy másik személyt kell megbíznia a vagyonfelügyelő-biztosi feladat ellátásával, ezek a feladatok nem láthatók el meghatalmazott által, a szükséges szakértelem biztosításának követelményére tekintettel." Ebből következően kizárt az is, hogy a vagyonfelügyelő társaság másik munkatársa "helyettesítse" a vagyonfelügyelő-biztost az egyezségi tárgyaláson.
Elfogadhatatlan az is, hogy a jegyzőkönyv, az egyezség ellenjegyzését - azaz annak igazolását, hogy szabályszerűen folyt le az eljárás és az egyezséget szabályos körülmények között kötötték - az a vagyonfelügyelő-biztos írta alá, aki nem is volt jelen.
Megjegyzi továbbá a Kúria, a vagyonfelügyelőnek arra sincs jogosultsága, hogy ő kérje a csődegyezség jóváhagyását, mert a Cstv. 21/A. § (1) bekezdése alapján azt az adós vezető tisztségviselőjének kell bejelentenie, és neki kell kérnie a jóváhagyást. A vagyonfelügyelőnek - a díja összegén kívül - nem állhat érdekében az egyezség jóváhagyása, e tekintetben nem is minősül félnek. Miután azonban jelen eljárásban az adós vezetője is becsatolt iratokat - ugyan kérelem benyújtása nélkül - ezért a bíróság, amennyiben az iratok alapján a csődegyezség jóváhagyható lett volna, ezen okból nem szüntethette volna meg a csődeljárást.
A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alaptalan felülvizsgálati kérelmet benyújtó adós a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazott 78. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálattal felmerült költségeit maga tartozik viselni.