adozona.hu
AVI 2017.4.31
AVI 2017.4.31
A félnek igazolnia kell, hogy az eredeti állapot helyreállításának feltételei teljesültek [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek. c) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Felperes 2005. április 30-án a Z. L. Kft.-től megvásárolta a 28466/0/A/28. helyrajzi számú (hrsz.), 824 m2 területű, iroda megjelölésű ingatlant a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányaddal, 99 000 000 Ft + általános forgalmi adó (áfa) vételárért. Az adásvételi szerződés VIII. pontjában a vevő kijelentette, hogy ingatlanforgalmazást főtevékenységként végző vállalkozó, az ingatlant tovább eladási szándékkal vásárolta, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakba...
AVI 2017.4.31 A félnek igazolnia kell, hogy az eredeti állapot helyreállításának feltételei teljesültek [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek. c) pont]
Felperes 2005. április 30-án a Z. L. Kft.-től megvásárolta a 28466/0/A/28. helyrajzi számú (hrsz.), 824 m2 területű, iroda megjelölésű ingatlant a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányaddal, 99 000 000 Ft + általános forgalmi adó (áfa) vételárért. Az adásvételi szerződés VIII. pontjában a vevő kijelentette, hogy ingatlanforgalmazást főtevékenységként végző vállalkozó, az ingatlant tovább eladási szándékkal vásárolta, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A.§-a alapján kedvezményes mértékű illeték kiszabását kérte.A Polgármesteri Hivatal Fővárosi Illetékhivatala a 2005. június 27-én kelt fizetési meghagyásával a felperest 2 478 000 Ft kedvezményes illeték megfizetésére kötelezte azzal, hogy az ingatlan két éven (2007. május 30-ig) belüli tovább-eladásának, és ennek igazolása elmulasztásának esetén a megállapított illeték különbözetének kétszeresét kell pótlólag megfizetnie.
Felperes 2006. december 14-én az ingatlant 300 000 000 Ft-ért eladta az O. H. Kft.-nek, amelyet a hatóságnak 2007. június 6-án be is jelentett.
Az ingatlan a körzeti földhivatal 2007. december 5. napján kelt határozatával bejegyzetten megosztásra került, a 28466/0/A/28. hrsz.-ú és 434 m2 területű, illetve a 28466/0/A/40. hrsz.-ú és 390 m2 területű iroda jött létre, mindkét ingatlan tulajdonosa az O. H. Kft.
Felperes 2007. december 10-én az O. H. Kft.-vel 2006. december 14-én kötött adásvételi szerződést felbontotta úgy, hogy a szerződés I. pontjában már a megosztott és két helyrajzi számon lévő 434 m2 illetve 390 m2 területű iroda szerepelt, tulajdonjoga a megosztott ingatlanokra került külön-külön visszajegyzésre.
Ezt követően felperes 2007. december 10-én a 28466/0/A/40. hrsz.-ú és 390 m2 területű ingatlant ismételten eladta az O. H. Kft. részére 140 000 000 Ft + áfa vételárért, majd 2008. július 30-án a 28466/0/A/28. hrsz.-ú és 434 m2 területű irodát is értékesítette 155 000 000 Ft-ért a C. H. Kft.-nek, a vevők tulajdonjoga bejegyzésre került.
A felperes 2009. június 19-én az O. H. Kft.-vel, majd 2010. április 7-én a C. H. Kft.-vel megkötött szerződést bontotta fel, tulajdonjogát az ingatlanokra a földhivatal visszajegyezte.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága a perbeli ingatlan tulajdoni lapját megtekintve megállapította, hogy felperes a Z. L. Kft.-vel 2005-ben kötött szerződés alapján igényelt ingatlanforgalmazói kedvezményre nem jogosult, mert az O. H. Kft.-vel kötött szerződés felbontása folytán a továbbértékesítésnek nem tett eleget. A 2008. augusztus 12-én kelt határozatával az Itv. 23/A. § (1) és (7) bekezdése alapján ezért a felperest 19 800 000 Ft illeték pótlólagos megfizetésére kötelezte.
Mindezeket követően: 2010. április 7-én felperes és a Z. L. Kft. a 2005. évben megkötött szerződésüket a megkötésükre visszaható hatállyal felbontották, a szerződés I. pontjában rögzítve, hogy a 2005-ben megkötött szerződés a 2007-ben megosztott ingatlanok egészére vonatkozott. A tulajdoni lap tanúsága szerint a 28466/0/A/28. hrsz.-ú és a 28466/0/A/40. hrsz.-ú ingatlanokra a Z. L. Kft. tulajdonjoga visszajegyzésre került.
Felperes 2010. április 8-án azzal a kérelemmel fordult az adóhatósághoz, hogy a 2005. április 30-ai adásvételi szerződés felbontása, és az eredeti állapot helyreállítása okán a kiszabott illetéket törölje.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága a 2010. június 14-én kelt határozatával a törlési kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy szerződő felek az eredeti állapotot nem tudták helyreállítani, mivel az ingatlan (más által) megosztásra került, ezért az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú hatóság a 2010. szeptember 20-án kelt 5227907798 számú határozatával a 6157746789 számú elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes kezdeményezte e határozatok bíróság általi felülvizsgálatát, keresetlevelét a Fővárosi Bíróság a 13.K.35.889/2010/4. számú végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A felperes a 2010. június 28-án kelt beadványában a terhére előírt pótilleték törlését is kérte.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Főigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2010. december 07-én kelt 4140914797 számú határozatával a - 7518099209 számú határozatban pótlólag előírt - 19 800 000 Ft illeték törlése iránti kérelmet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2011. április 11. napján kelt 2887955741 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontjában, a 18. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 23/A. § (1), (7)-(8) bekezdéseiben, 79. § (1) bekezdésében és 80. § (1) bekezdés c) pontjában, továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak alapján hozta meg.
Indokolása szerint az adóhatóság 6157746789 számú elsőfokú és 6157746789 számú másodfokú határozatával felperesnek az illeték törlése iránti kérelmét elutasította, így a 333051-01-2005. számú fizetési meghagyásban előírt 2 478 000 Ft illetékfizetési kötelezettség továbbra is fennáll. A továbbértékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalást a később megkötött szerződések, így a felbontó szerződések alapján sem lehet úgy tekinteni, mintha arra nem került volna sor. Felperes a továbbértékesítésnek 2007. május 30-ig nem tett eleget, az eredeti állapot helyreállításának hiányában (mivel az ingatlan megosztásra került) az előírt illetéket az adóhatóság nem törölte, ezért a pótilleték törlését sem alapozza meg a 2010. április 7-ei felbontó szerződés.
Felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az illeték törlése iránti kérelme az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjának mindenben megfelelt. A felek szerződéses akarata az illetékkiszabás alapjául szolgáló szerződés megkötésére visszaható hatályú felbontására irányult, az eredeti állapot helyreállítása földhivatali határozattal megtörtént, és ezen az sem változtat, hogy az ingatlant megosztották, mivel a szerződés felbontása a megosztás után keletkezett ingatlanokra is kiterjedt.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította, megállapítva, hogy az alperes nem követett el jogszabálysértést határozatának meghozatalakor.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését, illetve a terhére pótlólag előírt illeték törlését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontját, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 237. § (1) bekezdését, 319. § (3) bekezdését, az Art. 1. § (7) bekezdését, 2. § (1) bekezdését, lényegében megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat.
Az alperes a felülvizsgálati eljárás befejeződéséig ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria elsődlegesen rögzíti a következőket: hatóság, bíróság által hatályon kívül nem helyezett, meg nem változtatott, - jogerős fizetési meghagyás alapján a felperes visszterhes vagyonszerzése után kérelme (vállalt továbbértékesítés) alapján kedvezményezett mértékű illeték megfizetésére köteles (333051-01-2005. számú fizetési meghagyás), - jogerős határozat alapján a felperes pótilleték megfizetésére köteles, mert az ingatlan eladását tartalmazó szerződés felbontásával a továbbértékesítésnek nem tett eleget.
A Kúria rögzíti továbbá, hogy hatóság, bíróság által hatályon kívül nem helyezett, meg nem változtatott, - jogerős határozat szerint a jogerős fizetési meghagyással kiszabott, kedvezményezett mértékű illeték törlésének (az adásvételi szerződés felbontása folytán) nincs helye, mert az eredeti állapot helyreállítása törvényi feltétel az ingatlan megosztása miatt nem teljesült /6157746789 számú elsőfokú határozatot helybenhagyó 5227907798 számú másodfokú határozat).
Az adóhatóságnak tehát akkor, amikor a felperes pótilleték törlése iránti kérelmét el kellett bírálnia, figyelemmel kellett lennie arra, hogy a felperes a 7518099209 számú jogerős határozat alapján pótilleték megfizetésére köteles, mert az ingatlan eladását tartalmazó szerződés felbontásával a továbbértékesítésnek nem tett eleget, továbbá arra is, hogy a kedvezményezett mértékű illeték törlése iránti ügy (amely a kérelmet elutasító döntéssel zárult, 6157746789, 5227907798 számú határozatok) tény- és jogazonos a pótilleték törlése iránt jogerős határozattal befejezett üggyel. Mindkét ügyben a felperes törlési kérelmét azonos tényre alapította: a 2005. április 30-ai szerződést felbontotta az eredeti állapot (álláspontja szerinti) helyreállításával, és azonos jogszabályhelyet: az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg kérelme alapjaként.
Illetékügyben az Itv. 88. § (1) bekezdése szerint az Itv.-ben külön nem szabályozott eljárási kérdésekre az Art. rendelkezései az irányadóak. Az Art. 5. § (1) bekezdése alapján az Art. másként nem rendelkezése esetén alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) a jogerővel kapcsolatos 128. §-ához fűzött törvényi indokolás szerint: "A jogerő eljárásjogi értelemben azt fejezi ki, hogy a határozat a továbbiakban nem vitatható, megváltoztatására a rendes jogorvoslati eszközök útján többé nincs lehetőség.", a döntés tehát köti mind az ügyfelet, mind a hatóságot.
A Ket.-nek a jogerős határozatokhoz kapcsolt kötőereje alapján, figyelemmel a felperes által kezdeményezett két törlési eljárás tény- és jogazonosságára, az alperes helytállóan hivatkozott döntésének indokaként arra, hogy a 6157746789 és 5227907798 számú határozatok szerint az eredeti állapot helyreállításának hiánya miatt az illeték törlésének nem volt helye, azaz adózónak a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége változatlanul fennáll, így a vállalt továbbértékesítés elmulasztása miatt a pótilleték fizetési kötelezettsége is fennmaradt.
Az Itv. 80. § (1) bekezdése szerint azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye: c) pont: ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják.
A felperes által megvett majd eladott ingatlan a megosztását követően - függetlenül attól, hogy felperes a vételi és eladási szerződéseket felbontotta - eredeti (a megosztást megelőző) adataival az ingatlan-nyilvántartásban (a megosztás miatt) már nem szerepel, ezért az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság határozatával (mivel az a megosztás folytán és után ilyet nem hozott) nem igazolta. Az alperes és az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy felperes az eredeti állapot helyreállításának az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételét nem teljesítette.
Nem sértett tehát jogszabályt az adóhatóság akkor, amikor felperesnek a pótilleték törlése iránti kérelmét, illetve az elsőfokú bíróság azzal, hogy a keresetét elutasította.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.160/2013/6.)