adozona.hu
ÍH 2017.37
ÍH 2017.37
HIÁNYPÓTLÁS - FELSZÁMOLÁS IRÁNTI KÉRELEM ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁSA Nincs helye a Cstv. 27. § (2) bekezdésének c) pontjára alapított kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának olyan hiány miatt, amely a kérelem érdemi elbírálására, a bizonyítási eljárás eredményének értékelésére tartozik [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 24. § (1) bekezdés, 25. § (1) bekezdés c) pont, 26. § (1) bekezdés, 27. § (2) bekezdés c) pont, 6. § (3) bekezdés; 1952. évi III. törvény (Pp.) 95. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 2016. április 25. napján, az állami adóhatóság által benyújtott kérelem alapján indult eljárásban, az 5. sorszámú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította a hitelező felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmét; megállapította egyúttal, hogy a mérsékelt illeték 8000 forint, amelyet az állam visel.
Határozatának indokolása szerint a törvényszék arra tekintettel döntött a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (...
ÍH 2017.37 HIÁNYPÓTLÁS - FELSZÁMOLÁS IRÁNTI KÉRELEM ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁSA
Nincs helye a Cstv. 27. § (2) bekezdésének c) pontjára alapított kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának olyan hiány miatt, amely a kérelem érdemi elbírálására, a bizonyítási eljárás eredményének értékelésére tartozik [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 24. § (1) bekezdés, 25. § (1) bekezdés c) pont, 26. § (1) bekezdés, 27. § (2) bekezdés c) pont, 6. § (3) bekezdés; 1952. évi III. törvény (Pp.) 95. § (2) bekezdés].
Az elsőfokú bíróság a 2016. április 25. napján, az állami adóhatóság által benyújtott kérelem alapján indult eljárásban, az 5. sorszámú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította a hitelező felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmét; megállapította egyúttal, hogy a mérsékelt illeték 8000 forint, amelyet az állam visel.
Határozatának indokolása szerint a törvényszék arra tekintettel döntött a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdésének c) pontjára alapított kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításáról a Cstv. 25. § (1) bekezdésének c) pontja szerint, a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 95. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre is tekintettel, mert a hitelező hiánypótlási felhívás ellenére sem csatolta az eredménytelen végrehajtást igazoló okiratokat; a kérelemhez csatolt általános jegyzőkönyvet a bíróság nem fogadta el, mivel az nem tartalmazta a végrehajtás alá vont adótartozás összegét, e tartalmi hiányosság miatt teljesítette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 144. §-a szerint alkalmazandó, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 35. § (1) bekezdésében, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott követelményeket.
Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a hitelező nyújtott be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte.
Előadta, hogy a törvényszék felhívására a 2016. május 13-án kelt beadványával csatolta az elsőfokú eljárásban a 2016. február 11-én kelt jegyzőkönyvet és az annak mellékletét képező, a végrehajtani megkísérelt összegek bontását tartalmazó iratot. Állította ezért, hogy a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, jogszabálysértő módon került sor a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására.
Kifejtette azt is, hogy az Art. 53. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szabályozásnak megfelelően alakította eljárást az adótitoknak minősülő adótartozás külön iratban való feltüntetésével.
Álláspontja szerint ezért a kérelméhez F/5. alatt csatolt jegyzőkönyv és az annak elválaszthatatlan részét képező melléklet maradéktalanul megfelelt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak; a hitelező teljeskörűen igazolta az adóssal szemben vezetett végrehajtás eredménytelenségét.
Az adós nem tett észrevételt a fellebbezésre.
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította, megállapítva a másodfokú eljárási költséget.
Az ítélőtábla álláspontja szerint a fellebbezés annyiban alaposnak bizonyult, hogy az elsőfokú bíróság - eltérő jogi álláspontja miatt - tévesen állapított meg a Cstv. 27. § (2) bekezdésének c) pontjára alapított kérelem érdemi elbírálását gátló körülményt, ezért végzésének hatályon kívül helyezése indokolt.
A Cstv. adott ügyben irányadó 27. § (2) bekezdésének c) pontja szerint a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.
A Cstv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.
A Cstv. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el.
A Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése szerint a felszámolási eljárásban is megfelelően alkalmazandó Pp. 95. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével, s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni.
Az ítélőtábla az irányadó perjogi ítélkezési gyakorlat alapján leszögezte a Pp. 95. §-ában szabályozott hiánypótlás jogintézményével, illetve a hiánypótlási felhívás eredménytelensége miatt alkalmazható, a Cstv. 25. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt szabállyal kapcsolatban, hogy hiánypótlási felhívásnak, valamint annak elmulasztása miatt a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának kizárólag a kérelem érdemi elbírálását akadályozó hiányok miatt lehet helye. A bíróság az ügy érdemi elbírálására tartozó okból, a bizonyítási eljárásra tartozó körülmény értékelésével nem dönthet a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról (BH 1993.316., BDT 2003.883., BH 1981.280., BH 1989.109., BH 1981.195.).
A Cstv. 27. § (2) bekezdésének c) pontjában szabályozott fizetésképtelenségi feltételek érdemére tartozik annak vizsgálata, hogy a hitelező a csatolt okiratokkal megfelelően bizonyította-e a kérelemben megjelölt tartozásra vezetett végrehajtást, illetve annak eredménytelenségét [Cstv. 26. § (1) bekezdés, Pp. 164. § (1) bekezdés, 206. §; BDT 2011.2496., 2012.2807.]. Mindezen körülmények vizsgálata a fizetésképtelenségi feltételek érdemi értékelését jelenti a bíróság részéről a Cstv. 26. § (1) bekezdése szerint.
Jelen ügyben a hitelező a 2016. március 25-én kelt kérelmében a vonatkozó tényállási elemek és azok bizonyítékai kellő megjelölésével, a Cstv. 24. § (1) bekezdésében előírt tartalommal kifejtette az adós fizetésképtelenségére vonatkozó álláspontját, és csatolta a kérelemben foglaltak bizonyítására szolgáló okiratait is; e körbe tartozott a végrehajtási ügyben felvett általános jegyzőkönyv, az annak mellékleteként hivatkozott kimutatás, valamint az ún. karton lista is a végrehajtás alá vont adótartozásról.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kérelemben megjelölt, az adós fizetésképtelensége alapjául előadott tények alátámasztására csatolt okiratok közül, a végrehajtási eljárásban készült jegyzőkönyv tartalmi megfelelőségén keresztül az irat bizonyító erejének értékélésébe bocsátkozott [Pp. 190. § (1) bekezdés, 195. § (1) bekezdés]; mindennek értékelése a fizetésképtelenség érdemi vizsgálatához tartozik.
A törvényszék hiánypótlást elrendelő végzésében foglalt felhívás, illetve annak esetleges eredménytelensége nem vezethetett a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításához. Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, amennyiben az adós fizetésképtelenségének megállapítására irányuló, elbírálásra alkalmas kérelmet - akkor is, ha azt az általa megjelölt okból hiányosnak tartja - az előterjesztett tartalommal intézi a Pp. 95. § (2) bekezdése és a Cstv. 26. §-a szerint.
A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 258. § (1) bekezdésének alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Pp. és a Cstv. rendelkezései szerint kell eljárnia a hitelező érdemi elbírálására alkalmas kérelme alapján; a megfelelő tartalmú felhívással gondoskodnia kell a kérelem kiadásáról az adós részére, majd az adós védekezése tükrében érdemben kell állást foglalnia - a felek nyilatkozatai és a bizonyítékok egybevetett értékelésével - az adós fizetésképtelenségéről.
(Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.667/2016/3.)