adozona.hu
BH 2017.4.136
BH 2017.4.136
A Jöt. hatálya alá tartozó cselekmény körében az egyetemlegességről a hatóságnak a Jöt. alapján kell dönteni akkor is, ha a magatartást a büntetőbíróság is elbírálta [2003. évi CXXVII. tv. 114. § (1) bek., 116/B. § (1) bek., (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei közös ellenőrzés során 2015. február 13-án a Ny., Bajcsy-Zsilinszky úton található körforgalom előtt a felperes tulajdonát képező és általa vezetett személygépkocsit vizsgálat alá vonták. A gépjármű utasterében a szőnyeg alatt, a csomagtartóban, illetve a pótkerék helyén összesen: 3410 doboz magyar adój...
BH 2017.4.136 A Jöt. hatálya alá tartozó cselekmény körében az egyetemlegességről a hatóságnak a Jöt. alapján kell dönteni akkor is, ha a magatartást a büntetőbíróság is elbírálta [2003. évi CXXVII. tv. 114. § (1) bek., 116/B. § (1) bek., (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei közös ellenőrzés során 2015. február 13-án a Ny., Bajcsy-Zsilinszky úton található körforgalom előtt a felperes tulajdonát képező és általa vezetett személygépkocsit vizsgálat alá vonták. A gépjármű utasterében a szőnyeg alatt, a csomagtartóban, illetve a pótkerék helyén összesen: 3410 doboz magyar adójegy nélküli cigarettát találtak. A felperes a jövedéki termékek eredetét, adózott voltukat nem tudta igazolni, azt adta elő, hogy előző nap az út melletti árokban lelt rájuk, bepakolta a kocsiba, mert nem tudta, mit kezd majd velük.[2] Az elsőfokú hatóság a 2015. február 17. napján kelt 2049295863 számú határozatával a felperest jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
[3] E határozattal szembeni fellebbezéséhez a felperes benyújtotta G. J. magánszemély közjegyzőnél tett vallomását, amely szerint ő helyezte el a cigarettát a gépkocsiban annak tulajdonosa tudta és beleegyezése nélkül.
[4] Az alperes a 2015. március 25-én kelt 3179905341 ÉARVPFIG számú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint (egyebek mellett) meg kell vizsgálni, hogy a jövedéki bírság a felperes és a magánszemély terhére az egyetemesség szabályai szerint kiszabható-e.
[5] A megismételt eljárásban eljárt elsőfokú hatóság a 2015. április 30. napján kelt határozatával a felperest magyar adójegy nélküli jövedéki termék birtoklása miatt 3 819 200 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint az ügyben keletkezett új tényállási elem: a magánszemély cselekménye és annak adójogi felelőssége külön eljárásban kerül elbírálásra.
[6] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2105. június 18-án meghozott 2669686775 ÉARVPFIG számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[7] Döntését a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdés b) és c) pontjai, (3) bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:1. § (1)-(3) bekezdései, 5:2. § alapján hozta meg.
[8] Indokolása szerint felperes és a magánszemély a cigaretták vonatkozásában külön-külön megvalósított jövedéki törvénysértéseikkel külön-külön tartoznak felelősséggel. A felperes az adózatlan jövedéki termék birtokolásával jövedéki törvénysértést követett el, amely miatt bírságfizetésre köteles.
A kereset
[9] A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, illetve az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Vitatta, hogy a feltalált cigaretták birtokosának minősülne, sérelmezve, hogy a hatóság "ugyanazon termék után kétszer állapított meg azonos mértékű jövedéki bírságot. A Jöt. 116/B. § (1), (3) bekezdései ugyanis a társkötelezettekre az egyetemleges felelősség megállapítása mellett csak egyszer szabályoznak lehetőséget bírság kiszabására".[10] A per tárgyalásának felfüggesztése iránt kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a perbeli tényállás miatt ellene és a magánszeméllyel szemben büntetőeljárás indult, amelyben meghozandó ítélet előkérdése a közigazgatási bíróság ítéletének. E kérelmét a per során visszavonta.
Az elsőfokú ítélet
[11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.[12] Indokolása szerint a hatóság a teljeskörűen feltárt tényállás alapján az alkalmazott jogszabályok helytálló értelmezésével állapította meg, hogy a birtokosi minőséget a dolog feletti tényleges hatalom alapján kell megítélni, ami a felperes esetében kétséget kizáróan fennállt, a birtoklás tudatának, vagy a birtoklásra irányuló akaratának a hiányára tekintet nélkül. A felperes a cigaretták birtokosának, szállítójának minősül, így felelőssége a Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt, objektív, kimentést nem tűrő felelősségi alakzat alapján fennáll.
[13] Az egyetemlegesség kérdésében kifejtette, hogy felperes a tettenérés időpontjában a jövedéki terméket birtokolta, szállította, míg a magánszemély a megelőző napra, és a felperes cselekményétől térben és időben elkülönült magatartásra tett elismerő nyilatkozatot (a cigarettákat a felperes tudta és beleegyezése nélkül bepakolta a gépkocsiba). Cselekményeik térben és időben elkülönülnek, így az alperes helytállóan döntött akként, hogy a Jöt. 116/B. § (1) bekezdésében szabályozott egyetemlegesség nem alkalmazható.
A felülvizsgálati kérelem
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.[15] Előadta, hogy a Nyírbátori Járásbíróság a 2.B.196/2015. számú büntetőperben 2016. március 8-án meghozott és 11-én jogerőre emelkedett ítéletében társtettesként [Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 13. § (3) bekezdése] orgazdaság büntettében megállapította a bűnösségét. Álláspontja szerint, ha a büntetőbíróság a társtettesi magatartást megállapította, arról a Jöt. 116/B. § (1) bekezdése alkalmazásával az alperesnek is akként kellett volna döntenie, a Jöt. ugyanis nem szabályoz lehetőséget ugyanazon termék után azonos mértékű bírság kétszeri kiszabására. A hatóság és az elsőfokú bíróság megsértette még a Ptk. alkalmazott jogszabályhelyeit is, mivel közötte és a cigaretták tényleges tulajdonosa közötti kapcsolatot a birtoklás kérdésében nem derítette fel.
[16] Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokolása
[17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[18] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény III. fejezete rendelkezik a jogszabály területi, személyi és tárgyi hatályáról. A felperes által nem vitatott tényállás szerint az általa vezetett gépjárművéből belföldön a hatóság ellenőrzés során magyar zárjegy nélküli cigarettát talált elő, amely tényállás alapján a Jöt. területi, tárgyi és személyi hatályát meghatározó I. fejezetében foglaltak értelmében jövedéki ügyében a hatóság jogszerűen a Jöt. előírásait alkalmazta.
[19] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324. § (1) bekezdése alapján közigazgatási perben is alkalmazandó a Pp. 4. § (1)-(2) bekezdése, amely rendelkezések szerint a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.
[20] Az elsőfokú bíróság nem állapította meg, hogy felperes a Nyírbátori Járásbíróság 2.B.196/2015/15. számú ítéletében terhére rótt bűncselekményt (orgazdaság bűntette) nem követte el, ugyanakkor a Pp. 2. § (1) bekezdésében foglalt feladatát teljesítette akkor, amikor a Pp. XX. fejezetének speciális rendelkezései alapján döntött a felülvizsgálni kért jövedéki határozatok jogszerűségéről a kereseti kérelem keretei (Pp. 215. §) között. A jogalkotó valamely magatartást több jogszabály alapján is minősíthet, így az a tény, hogy a perbeli tényállást a büntetőbíróság a reá vonatkozó törvény (Btk.) alapján elbírálta, nem képezte akadályát annak, hogy az elsőfokú bíróság a Jöt. alkalmazásával értékelje a jövedéki hatóságnak a szintén a perbeli tényállásra vonatkozóan meghozott határozatait.
[21] A Kúria/Legfelsőbb Bíróság számos közzétett döntésében (KGD 2007.97., BDT 2010.2249.I., BH 2003.457., EBH 2005.1257.) kifejtette már, hogy a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot a büntetőügyben hozott jogerős ítélet csak a bűnösség kérdésében köti, eltérő tényállást is megállapíthat, amelyet jogszerűen minősítheti további jogszabályok, pl.: adótörvények alapján. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette tehát ítéletében, hogy a hatóság jogszerűen alkalmazta a Jöt.-öt, amelynek törvényhelyei, közöttük az egyetemleges kötelezésről is rendelkező 116/B. § (1) bekezdése mikénti alkalmazhatóságáról kellett a hatóságnak döntenie. A büntetőbíróság ítéletének társtettességgel kapcsolatos részei jogi szabályozás hiányában nem írják elő jövedéki ügyben az egyetemlegesség kötelező alkalmazását.
[22] A Kúria megállapította: a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás a valósággal egyező, az alkalmazott jogszabályokat az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte és alkalmazta, döntése a bírság jogalapja [Jöt. 114. § (1)-(2) bekezdései] és az egyetemlegesség kérdésében [Jöt. 116/B. § (1) bekezdés] jogszerű. Az ítélet jogi indokolása részletes, közérthető, kiegészítést nem igényel. A jövedéki ellenőrzés során az ügyféli körben a felperes volt jelen, az általa megvalósított cselekmény (birtoklás, szállítás) került értékelésre a Jöt. alapján, a felperes magatartásának más személy nem volt a részese, így az önállóan megvalósított jövedéki törvénysértéséért saját maga tartozik felelősséggel, amelyről a hatóság és az elsőfokú bíróság jogszerűen döntött. Az elsőfokú hatóság határozata egyértelmű abban, hogy a törvénysértést szankcionálta, és a felperes téves hivatkozásával ellentétben nem a termék után bírságolt.
[23] Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet - a mely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg - hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.513/2016.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.V.35.513/2016/9.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Virág Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Virágh Attila ügyvéd Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
Az alperes képviselője: Dr. Kádár Mihály jogtanácsos
A per tárgya: jövedéki adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. április 01. napján kelt 17.K.27.004/2016/11. számú ítélete
R e n d e l k e z ő r é s z
A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.004/2016/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 381.920 (azaz háromszáznyolcvanegyezer-kilencszázhúsz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei közös ellenőrzés során 2015. február 13-án a Ny. Bajcsy-Zsilinszky úton található körforgalom előtt a felperes tulajdonát képező és általa vezetett személygépkocsit vizsgálat alá vonták. A gépjármű utasterében a szőnyeg alatt, a csomagtartóban, illetve a pótkerék helyén összesen: 3.410 doboz magyar adójegy nélküli cigarettát találtak. A felperes a jövedéki termékek eredetét, adózott voltukat nem tudta igazolni, azt adta elő, hogy előző nap az út melletti árokban lelt rájuk, bepakolta a kocsiba, mert nem tudta, mit kezd majd velük.
Az elsőfokú hatóság a 2015. február 17. napján kelt 2049295863 számú határozatával a felperest jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
E határozattal szembeni fellebbezéséhez a felperes benyújtotta G. J. magánszemély közjegyzőnél tett vallomását, amely szerint ő helyezte el a cigarettát a gépkocsiban annak tulajdonosa tudta és beleegyezése nélkül.
Az alperes a 2015. március 25-én kelt 3179905341 ÉARVPFIG számú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint (egyebek mellett) meg kell vizsgálni, hogy a jövedéki bírság a felperes és a magánszemély terhére az egyetemesség szabályai szerint kiszabható-e.
A megismételt eljárásban eljárt elsőfokú hatóság a 2015. április 30. napján kelt határozatával a felperest magyar adójegy nélküli jövedéki termék birtoklása miatt 3.819.200 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint az ügyben keletkezett új tényállási elem: a magánszemély cselekménye és annak adójogi felelőssége külön eljárásban kerül elbírálásra.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2105. június 18-án meghozott 2669686775 ÉARVPFIG számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Döntését a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114.§ (1) bekezdése b) pontja, (2) bekezdés b) és c) pontjai, (3) bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:1.§ (1)-(3) bekezdései, 5:2.§ alapján hozta meg.
Indokolása szerint felperes és a magánszemély a cigaretták vonatkozásában külön - külön megvalósított jövedéki törvénysértéseikkel külön - külön tartoznak felelősséggel. A felperes az adózatlan jövedéki termék birtokolásával jövedéki törvénysértést követett el, amely miatt bírságfizetésre köteles.
Kereset
A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, illetve az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Vitatta, hogy a feltalált cigaretták birtokosának minősülne, sérelmezve, hogy a hatóság "ugyanazon termék után kétszer állapított meg azonos mértékű jövedéki bírságot. A Jöt. 116/B.§ (1), (3) bekezdései ugyanis a társkötelezettekre az egyetemleges felelősség megállapítása mellett csak egyszer szabályoznak lehetőséget bírság kiszabására".
A per tárgyalásának felfüggesztése iránt kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a perbeli tényállás miatt ellene és a magánszeméllyel szemben büntető eljárás indult, amelyben meghozandó ítélet előkérdése a közigazgatási bíróság ítéletének. E kérelmét a per során visszavonta.
Elsőfokú ítélet
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
Indokolása szerint a hatóság a teljes körűen feltárt tényállás alapján az alkalmazott jogszabályok helytálló értelmezésével állapította meg, hogy a birtokosi minőséget a dolog feletti tényleges hatalom alapján kell megítélni, ami a felperes esetében kétséget kizáróan fennállt, a birtoklás tudatának, vagy a birtoklásra irányuló akaratának a hiányára tekintet nélkül. A felperes a cigaretták birtokosának, szállítójának minősül, így felelőssége a Jöt. 114.§ (1) bekezdés b) pontjában foglalt, objektív, kimentést nem tűrő felelősségi alakzat alapján fennáll.
Az egyetemlegesség kérdésében kifejtette, hogy felperes a tettenérés időpontjában a jövedéki terméket birtokolta, szállította, míg a magánszemély a megelőző napra, és a felperes cselekményétől térben és időben elkülönült magatartásra tett elismerő nyilatkozatot (a cigarettákat a felperes tudta és beleegyezése nélkül bepakolta a gépkocsiba). Cselekményeik térben és időben elkülönülnek, így az alperes helytállóan döntött akként, hogy a Jöt. 116/B.§ (1) bekezdésében szabályozott egyetemlegesség nem alkalmazható.
Felülvizsgálati kérelem
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
Előadta, hogy a Nyírbátori Járásbíróság a 2.B.196/2015. számú büntető perben 2016. március 8-án meghozott és 11-én jogerőre emelkedett ítéletében társtettesként (Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 13.§ (3) bekezdése) orgazdaság büntettében megállapította a bűnösségét. Álláspontja szerint, ha a büntető bíróság a társtettesi magatartást megállapította, arról a Jöt. 116/B.§ (1) bekezdése alkalmazásával az alperesnek is akként kellett volna döntenie, a Jöt. ugyanis nem szabályoz lehetőséget ugyanazon termék után azonos mértékű bírság kétszeri kiszabására. A hatóság és az elsőfokú bíróság megsértette még a Ptk. alkalmazott jogszabályhelyeit is, mivel közötte és a cigaretták tényleges tulajdonosa közötti kapcsolatot a birtoklás kérdésében nem derítette fel.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokolása
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény III. fejezete rendelkezik a jogszabály területi, személyi és tárgyi hatályáról. A felperes által nem vitatott tényállás szerint az általa vezetett gépjárművéből belföldön a hatóság ellenőrzés során magyar zárjegy nélküli cigarettát talált elő, amely tényállás alapján a Jöt. területi, tárgyi és személyi hatályát meghatározó I. fejezetében foglaltak értelmében jövedéki ügyében a hatóság jogszerűen a Jöt. előírásait alkalmazta.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324.§ (1) bekezdése alapján közigazgatási perben is alkalmazandó a Pp. 4.§ (1)-(2) bekezdése, amely rendelkezések szerint a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.
Az elsőfokú bíróság nem állapította meg, hogy felperes a Nyírbátori Járásbíróság 2.B.196/2015/15. számú ítéletében terhére rótt bűncselekményt (orgazdaság büntette) nem követte el, ugyanakkor a Pp. 2.§ (1) bekezdésében foglalt feladatát teljesítette akkor, amikor a Pp. XX. fejezetének speciális rendelkezései alapján döntött a felülvizsgálni kért jövedéki határozatok jogszerűségéről a kereseti kérelem keretei (Pp. 215.§) között. A jogalkotó valamely magatartást több jogszabály alapján is minősíthet, így az a tény, hogy a perbeli tényállást a büntető bíróság a reá vonatkozó törvény (Btk.) alapján elbírálta, nem képezte akadályát annak, hogy az elsőfokú bíróság a Jöt. alkalmazásával értékelje a jövedéki hatóságnak a szintén a perbeli tényállásra vonatkozóan meghozott határozatait.
A Kúria/Legfelsőbb Bíróság számos közzétett döntésében (KGD 2007. 97., BDT 2010. 2249. I., BH 2003.457., EBH 2005.1257.) kifejtette már, hogy a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot a büntetőügyben hozott jogerős ítélet csak a bűnösség kérdésében köti, eltérő tényállást is megállapíthat, amelyet jogszerűen minősítheti további jogszabályok, pl.: adótörvények alapján. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette tehát ítéletében, hogy a hatóság jogszerűen alkalmazta a Jöt.-t, amelynek törvényhelyei, közöttük az egyetemleges kötelezésről is rendelkező 116/B.§ (1) bekezdése mikénti alkalmazhatóságáról kellett a hatóságnak döntenie. A büntető bíróság ítéletének társtettességgel kapcsolatos részei jogi szabályozás hiányában nem írják elő jövedéki ügyben az egyetemlegesség kötelező alkalmazását.
A Kúria megállapította: a Pp. 221.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás a valósággal egyező, az alkalmazott jogszabályokat az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte és alkalmazta, döntése a bírság jogalapja (Jöt. 114.§ (1)-(2) bekezdései) és az egyetemlegesség kérdésében (Jöt. 116/B.§ (1) bekezdés) jogszerű. Az ítélet jogi indokolása részletes, közérthető, kiegészítést nem igényel. A jövedéki ellenőrzés során az ügyféli körben a felperes volt jelen, az általa megvalósított cselekmény (birtoklás, szállítás) került értékelésre a Jöt. alapján, a felperes magatartásának más személy nem volt a részese, így az önállóan megvalósított jövedéki törvénysértéséért saját maga tartozik felelősséggel, amelyről a hatóság és az elsőfokú bíróság jogszerűen döntött. Az elsőfokú hatóság határozata egyértelmű abban, hogy a törvénysértést szankcionálta, és a felperes téves hivatkozásával ellentétben nem a termék után bírságolt.
Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275.§-ának (4) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet – a mely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg - hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma
A Jöt. hatálya alá tartozó cselekmény körében az egyetemlegességről a hatóságnak a Jöt. alapján kell dönteni akkor is, ha a magatartást a büntető bíróság is elbírálta.
Z á r ó r é s z
Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának határoznia nem kellett.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről és mértékéről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának (1) bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján rendelkezett.
Budapest, 2016. október 06.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró
(Kúria, Kfv. V. 35.513/2016.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2017.53 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
