adozona.hu
BH 2017.4.127
BH 2017.4.127
A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése alapján nincs szükség egy megelőző kifogás alapján indult eljárásban hozott jogerős végzésre ahhoz, hogy a bíróság a felszámoló felmentéséről határozzon, mert a bíróság indítvány, kifogás hiányában is - hivatalból - köteles eljárni a felszámoló által elkövetett jogszabálysértés vizsgálata során. A jogsértés tényét a bíróság az eljárás adataiból állapítja meg a felmentő végzésben, ezt az eljárás törvényességének fenntartására felügyelő szervként hivatalból észleli [1991. évi XLI
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós ellen 2010. február 10-től indult végelszámolási eljárásban végelszámolóként a P. Kft. járt el. A végelszámoló 2011. december 16-án benyújtott kérelmére a bíróság 2012. február 22-én közzétett végzésével megindította a felszámolási eljárást, melyben felszámolóként is a P. Kft. került kirendelésre.
[2] A felszámoló pénzbírság kiszabásának eredményeként nyújtotta be a közbenső mérleget 2013. április 30-i fordulónappal. Miután a bíróság hiánypótlásra való felhívásának nem tett elege...
BH 2017.4.127 A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése alapján nincs szükség egy megelőző kifogás alapján indult eljárásban hozott jogerős végzésre ahhoz, hogy a bíróság a felszámoló felmentéséről határozzon, mert a bíróság indítvány, kifogás hiányában is - hivatalból - köteles eljárni a felszámoló által elkövetett jogszabálysértés vizsgálata során. A jogsértés tényét a bíróság az eljárás adataiból állapítja meg a felmentő végzésben, ezt az eljárás törvényességének fenntartására felügyelő szervként hivatalból észleli [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27/A. § (7) bek., 44. § (1) bek., 51. § (5) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós ellen 2010. február 10-től indult végelszámolási eljárásban végelszámolóként a P. Kft. járt el. A végelszámoló 2011. december 16-án benyújtott kérelmére a bíróság 2012. február 22-én közzétett végzésével megindította a felszámolási eljárást, melyben felszámolóként is a P. Kft. került kirendelésre.[2] A felszámoló pénzbírság kiszabásának eredményeként nyújtotta be a közbenső mérleget 2013. április 30-i fordulónappal. Miután a bíróság hiánypótlásra való felhívásának nem tett eleget, a bíróság 2014. március 6-án jogerőre emelkedett 20. sorszámú végzésével a közbenső mérleg jóváhagyását megtagadta, s felhívta a felszámolót a zárómérleg előterjesztésére. Ennek a felhívásnak a felszámoló határidőben nem tett eleget, ezért a bíróság ismételten pénzbírsággal sújtotta. A felszámoló végül 2015. január 15-én terjesztette elő a 2015. január 12-re készített zárómérleget, majd azt felhívásra kiegészítette.
[3] A záróanyaggal szemben a NAV és az M. Zrt. hitelezők kifogást terjesztettek elő, melyet a bíróság a zárótárgyaláson kívánt elbírálni. E két hitelező külön is előterjesztett kifogást a felszámoló jogszabálysértő magatartása miatt, mind a ketten kérték a felszámoló felmentését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (7) bekezdésére hivatkozással. A kifogás alapjául előadták - egyebek mellett -, hogy a felszámoló az adós egyetlen ingatlana vonatkozásában kezdte meg az értékesítést, a másik két ingatlan értékesítését illetően a felszámolás tartama alatt nem tett lépéseket, ezzel megsértette a Cstv. 48. § (1) bekezdésében és 49. § (2) bekezdésében írt kötelezettségét.
[4] A felszámoló kérte a kifogások elutasítását arra hivatkozással, hogy azok elkéstek. Eljárása nem sértett jogszabályt, mivel költségkímélés céljából hirdetmények kifüggesztése útján próbálta meg a vagyon értékesítését. Jelezte, hogy a záróanyag benyújtása ellenére folytatni kívánja a vagyon értékesítését.
Az első- és másodfokú bíróság határozata
[5] Az elsőfokú bíróság 50. sorszámú végzésével a felszámolót tisztsége alól felmentette és kötelezte őt arra, hogy az adós iratait és vagyonát adja át az új felszámoló részére.[6] A határozat indokolása szerint a bíróság a Cstv. 27/A. § (7) bekezdése alapján mentette fel a felszámolót, mert a felszámoló nagyfokú gondatlanságával, felelőtlen magatartásával, a hitelezői érdekek figyelmen kívül hagyásával megsértette a Cstv. 48. § (1) bekezdését és a 49. § (2) bekezdését.
[7] A felmentett felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában kiemelte, a bíróság a hitelezők kifogásaiban előadottak - mintegy jelzések -, valamint az eljárás iratanyaga alapján a Cstv. 27/A. § (7) bekezdésében írt feltételek fennállását megalapozottan állapította meg, és jogszerűen döntött a felszámoló felmentéséről. Az elsőfokú bíróság megalapozottan rótta a felszámoló terhére azt, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta eltelt több mint 3 év alatt az adósnak csupán egyetlen ingatlanát hirdette meg értékesítésre, azt is hiányos adatokkal. Egyebekben kiemelte, hogy a felszámoló meg sem próbálta betartani a Cstv. 49. § (2) bekezdésében írt határidőt, de nem is hivatkozott arra, hogy milyen konkrét költségkímélő módon próbálkozott az adós ingatlanainak értékesítésével. Így a felszámoló súlyosan megsértette a jogszabályi rendelkezéseket és ennek jogkövetkezményeként jogszerűen mentette fel őt a bíróság a Cstv. 27/A. § (7) bekezdésének alkalmazásával.
Felülvizsgálati kérelem
[8] A felmentett felszámoló felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a felmentésre vonatkozó rendelkezések mellőzését. Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 27/A. § (7) bekezdését.Indokolásként előadta, hogy a hitelezők a záróanyaggal szemben és külön is benyújtottak kifogásokat, melyekre a felszámoló részletesen nyilatkozott. A felszámoló felmentésére lényegében a hitelezők által benyújtott kifogásokban megjelölt indokok miatt került sor.
Álláspontja szerint a jogerős végzés tévesen értelmezte a Cstv. 27/A. § (7) bekezdésének azt a részét, amely szerint a bíróság "kifogás hiányában" is felmentheti a felszámolót súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés esetén. A felszámoló felmentésére csak akkor kerülhet sor, ha a kifogások nyomán az elsőfokú bíróság lefolytatja a Cstv. 51. §-a szerinti eljárást és jogerős végzésében megállapítást nyer a jogszabálysértés. A felszámolási eljárás során azonban ilyen határozat hozatalára nem került sor.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.[10] Az eljárásban alkalmazandó Cstv. 27/A. § (7) bekezdése szerinti jogintézmény a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak az eljárás törvényes lefolytatását ellenőrző feladata teljesítéséhez szükséges egyik legfontosabb eszköze. A törvény 1997-ben történt módosítása a Cstv. 27/A. § (7) bekezdésének beiktatásával kiszélesítette a bíróság feladat- és hatáskörét.
[11] A Cstv. 27/A. §-a három esetben teszi lehetővé a felszámoló felmentését.
a) A (6) és (6b) bekezdések rendelkeznek arról, ha kizárási ok áll fenn, vagy jogutód nélküli megszűnésre irányuló eljárás (felszámolás, kényszer-törlési eljárás, végelszámolás) indult a felszámoló társasággal szemben, akkor a felszámolót hivatalból, illetve a nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján fel kell menteni.
b) A (7) bekezdés jogszabálysértés esetén teszi lehetővé a felszámoló felmentését. A döntés meghozatalára sor kerülhet hivatalból - a rendelkezésre álló adatok vizsgálata során észlelt súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés esetén, a törvény előírása szerint, a bíróság hivatalból eljárhat (erre irányuló kifogás hiányában is), és a felszámolót felmentheti tisztségéből az összes hitelező érdekeinek védelme érdekében -, illetve a hitelezői választmány, hitelezői képviselő vagy bármely hitelező kezdeményezésére.
c) A (8) bekezdése arról rendelkezik, hogy fel kell menteni a felszámolót és újat kell kijelölni, ha a Cstv. 44. § (1) bekezdése szerinti hitelezői csoportokban a hitelezők több mint fele és a szavazatok több mint felével rendelkezők kérik a felszámoló cseréjét.
[12] A felszámoló a felülvizsgálati kérelmében valójában azt állította, hogy a Cstv. 27/A. § (7) bekezdése szerint a bíróságnak csak akkor van joga a felszámoló felmentésére, ha előzetesen már a Cstv. 51. §-a szerinti kifogás alapján indult eljárásban jogerősen megállapította a felszámoló jogszabálysértését.
[13] A felszámolónak ez a jogi álláspontja téves. A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése kifejezetten úgy fogalmaz: a jogsértés tényét a bíróság az eljárás adataiból állapítja meg a felszámolót felmentő végzésében, ezt az eljárás törvényességének fenntartására felügyelő szervként hivatalból észleli. Ha a bíróság csak jogerősen elbírált kifogások alapján menthetné fel a felszámolót, azzal kiüresedne a hivatalból történő felmentés jogintézménye, mert a bíróságoknak nem lenne eszköze a jogsértő felszámolók megfelelő időben, hivatalból történő elmozdítására. A felszámolás alatt álló társaság vagyonára - mint kielégítési alapra -, valamint a Cstv. által védett hitelezői igényekre nézve beláthatatlan következményekkel, adott esetben megakadályozhatatlan vagyonvesztéssel járna, ha csak a kifogások jogerős elbírálását bevárva lehetne rendelkezni új felszámoló kirendeléséről [Kúria Gfv.VII.30.037/2016/14. számú végzése (http://www.lb.hu/hu/fizkepugy/gfv-vii30037201614-szamu-hatarozat)].
[14] Nem vitásan a Cstv. 51. § (5) bekezdése szerint is lehetőség van a felszámoló felmentésére, ha a kifogásnak helyt adó végzésben foglaltaknak nem tesz eleget. E felmentési okon alapuló felmentésnél azonban szintén alkalmazni kell a Cstv. 27/A. § (7) bekezdését, mivel a végre nem hajtott jogerős végzés alapján a felszámoló súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértése megállapítható. A felszámolónak a Cstv. 51. § (5) bekezdése alapján való felmentésére irányuló eljárást kezdeményezheti a sérelmet szenvedett fél, de a bíróság az eljárás adataiból maga is észlelheti határozata végrehajtásának elmaradását, és hivatalból eljárva mentheti fel a felszámolót.
[14] A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése alapján a bíróság akkor is eljárhat, ha a hitelezői választmány vagy a hitelezők képviselője kezdeményezi a felmentést. Ebben az esetben sem kifogás elbírálása történik, hanem a választmány vagy a hitelezők képviselője által tett indítvány alapján jár el a bíróság.
[16] Nincs szükség tehát egy megelőző kifogás alapján indult eljárásban hozott jogerős végzésre ahhoz, hogy a bíróság a felszámoló felmentéséről határozzon, mert a bíróság indítvány, kifogás hiányában is - hivatalból - köteles eljárni a felszámoló által elkövetett jogszabálysértés vizsgálata során, és - mint a jelen esetben is - ha a feltételek fennállását megállapítja, a felszámolót fel kell mentenie.
[17] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.164/2016.)
* * *
TELJES VÉGZÉS
A tanács tagjai: Dr. Török Judit a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Farkas Attila bíró
Az adós: H. Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt”
Az adós felmentett felszámolója: P. Kft.
A felmentett felszámoló jogi képviselője: Dr. Páricsi Viktor ügyvéd
Az eljárás tárgya: felszámolási eljárás
Az elsőfokú bíróság neve és az ügy száma: Miskolci Törvényszék,
8.Fpk. 05-2011-001610
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős végzés száma:
Debreceni Ítélőtábla Fpkf.III.30.512/2015/2.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felmentett felszámoló
R e n d e l k e z ő r é s z
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Kötelezi a felmentett felszámolót, hogy 15 napon belül fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Az adós ellen 2010. február 10-től indult végelszámolási eljárásban végelszámolóként a P. Kft. járt el. A végelszámoló 2011. december 16-án benyújtott kérelmére a bíróság 2012. február 22-én közzétett végzésével megindította a felszámolási eljárást, melyben felszámolóként is a P. Kft. került kirendelésre.
A felszámoló pénzbírság kiszabásának eredményeként nyújtotta be a közbenső mérleget 2013. április 30-i fordulónappal. Miután a bíróság hiánypótlásra való felhívásának nem tett eleget, a bíróság 2014. március 6-án jogerőre emelkedett 20. sorszámú végzésével a közbenső mérleg jóváhagyását megtagadta, s felhívta a felszámolót a zárómérleg előterjesztésére. Ennek a felhívásnak a felszámoló határidőben nem tett eleget, ezért a bíróság ismételten pénzbírsággal sújtotta. A felszámoló végül 2015. január 15-én terjesztette elő a 2015. január 12-re készített zárómérleget, majd azt felhívásra kiegészítette.
A záróanyaggal szemben a NAV és az M. Zrt. hitelezők kifogást terjesztettek elő, melyet a bíróság a zárótárgyaláson kívánt elbírálni. E két hitelező külön is előterjesztett kifogást a felszámoló jogszabálysértő magatartása miatt, mind a ketten kérték a felszámoló felmentését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (7) bekezdésére hivatkozással. A kifogás alapjául előadták - egyebek mellett -, hogy a felszámoló az adós egyetlen ingatlana vonatkozásában kezdte meg az értékesítést, a másik két ingatlan értékesítését illetően a felszámolás tartama alatt nem tett lépéseket, ezzel megsértette a Cstv. 48. § (1) bekezdésében és 49. § (2) bekezdésében írt kötelezettségét.
A felszámoló kérte a kifogások elutasítását arra hivatkozással, hogy azok elkéstek. Eljárása nem sértett jogszabályt, mivel költségkímélés céljából hirdetmények kifüggesztése útján próbálta meg a vagyon értékesítését. Jelezte, hogy a záróanyag benyújtása ellenére folytatni kívánja a vagyon értékesítését.
Az első- és másodfokú bíróság határozata
Az elsőfokú bíróság 50. sorszámú végzésével a felszámolót tisztsége alól felmentette és kötelezte őt arra, hogy az adós iratait és vagyonát adja át az új felszámoló részére.
A határozat indokolása szerint a bíróság a Cstv. 27/A. § (7) bekezdése alapján mentette fel a felszámolót, mert a felszámoló nagyfokú gondatlanságával, felelőtlen magatartásával, a hitelezői érdek figyelmen kívül hagyásával megsértette a Cstv. 48. § (1) bekezdését és a 49. § (2) bekezdését.
A felmentett felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában kiemelte, a bíróság a hitelezők kifogásaiban előadottak – mintegy jelzések –, valamint az eljárás iratanyaga alapján a Cstv. 27/A. § (7) bekezdésében írt feltételek fennállását megalapozottan állapította meg, és jogszerűen döntött a felszámoló felmentéséről. Az elsőfokú bíróság megalapozottan rótta a felszámoló terhére azt, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta eltelt több mint 3 év alatt az adósnak csupán egyetlen ingatlanát hirdette meg értékesítésre, azt is hiányos adatokkal. Egyebekben kiemelte, hogy a felszámoló meg sem próbálta betartani a Cstv. 49. § (2) bekezdésében írt határidőt, de nem is hivatkozott arra, hogy milyen konkrét költségkímélő módon próbálkozott az adós ingatlanainak értékesítésével. Így a felszámoló súlyosan megsértette a jogszabályi rendelkezéseket és ennek jogkövetkezményeként jogszerűen mentette fel őt a bíróság a Cstv. 27/A. § (7) bekezdésének alkalmazásával.
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
A felmentett felszámoló felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a felmentésre vonatkozó rendelkezések mellőzését. Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 27/A. § (7) bekezdését.
Indokolásként előadta, hogy a hitelezők a záróanyaggal szemben és külön is benyújtottak kifogásokat, melyekre a felszámoló részletesen nyilatkozott. A felszámoló felmentésére lényegében a hitelezők által benyújtott kifogásokban megjelölt indokok miatt került sor.
Álláspontja szerint a jogerős végzés tévesen értelmezte a Cstv. 27/A. § (7) bekezdésének azt a részét, amely szerint a bíróság „kifogás hiányában” is felmentheti a felszámolót súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés esetén. A felszámoló felmentésére csak akkor kerülhet sor, ha a kifogások nyomán az elsőfokú bíróság lefolytatja a Cstv. 51. § szerinti eljárást és jogerős végzésében megállapítást nyer a jogszabálysértés. A felszámolási eljárás során azonban ilyen határozat hozatalára nem került sor.
Az elsőfokú bíróság az 50. sorszámú végzését nem a Cstv. 56. § (1) bekezdésében megengedett eljárás keretében hozta meg, de nem folytatta le az 51. § szerinti kifogás alapján indult eljárást sem, így téves és jogszabálysértő a jogerős végzés.
A NAV felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a bíróság végzésének meghozatalához a hitelezők által előterjesztett kifogásokra nincs szükség. A felmentéshez elegendő, ha a bíró az eljárás során súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértést észlel. Ez a jogszabálysértés pedig fennáll az értékesítés elkezdésének elmulasztása miatt.
A Kúria döntése és jogi indokai
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
Az eljárásban alkalmazandó Cstv. 27/A. § (7) bekezdése szerinti jogintézmény a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak az eljárás törvényes lefolytatását ellenőrző feladata teljesítéséhez az egyik legfontosabb eszköze. A törvény 1997-ben történt módosítása a Cstv. 27/A. § (7) bekezdésének beiktatásával kiszélesítette a bíróság feladat- és hatáskörét.
A Cstv. 27/A. §-a három esetben teszi lehetővé a felszámoló felmentését.
a. A (6) és (6b) bekezdések rendelkeznek arról, ha kizárási ok áll fenn, vagy jogutód nélküli megszűnésre irányuló eljárás (felszámolás, kényszer-törlési eljárás, végelszámolás) indult a felszámoló társasággal szemben, akkor a felszámolót hivatalból fel kell menteni, illetve a nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján;
b. A (7) bekezdés jogszabálysértés esetén teszi lehetővé a felszámoló felmentését. A döntés meghozatalára sor kerülhet hivatalból - a rendelkezésre álló adatok vizsgálata során észlelt súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés esetén a törvény előírása szerint a bíróság hivatalból eljárhat (erre irányuló kifogás hiányában is), és a felszámolót felmentheti tisztségéből az összes hitelező érdekeinek védelme érdekében -, illetve a hitelezői választmány, hitelezői képviselő vagy bármely hitelező kezdeményezésére.
c. A (8) bekezdése arról rendelkezik, hogy fel kell menteni a felszámolót és újat kell kijelölni, ha a Cstv. 44. § (1) bekezdése szerinti hitelezői csoportokban a hitelezők több mint fele és a szavazatok több mint fele kéri a felszámoló cseréjét.
A felszámoló a felülvizsgálati kérelmében valójában azt állította, hogy a Cstv. 27/A. § (7) bekezdése szerint a bíróságnak csak akkor van joga a felszámoló felmentésére, ha előzetesen már a Cstv. 51. §-a szerinti kifogás alapján indult eljárásban jogerősen megállapította a felszámoló jogszabálysértését.
A felszámolónak ez a jogi álláspontja téves. A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése kifejezetten úgy fogalmaz: a jogsértés tényét a bíróság az eljárás adataiból állapítja meg a felszámolót felmentő végzésében, ezt az eljárás törvényességének fenntartására felügyelő szervként hivatalból észleli. Ha a bíróság csak jogerősen elbírált kifogások alapján menthetné fel a felszámolót, azzal kiüresedne a hivatalból történő felmentés jogintézménye, mert a bíróságoknak nem lenne eszköze a jogsértő felszámolók megfelelő időben, hivatalból történő elmozdítására. A felszámolás alatt álló társaság vagyonára - mint kielégítési alapra -, valamint a Cstv. által védett hitelezői igényekre nézve beláthatatlan következményekkel, adott esetben megakadályozhatatlan vagyonvesztéssel járna, ha csak a kifogások jogerős elbírálását bevárva lehetne rendelkezni új felszámoló kirendeléséről. [Kúria Gfv.VII.30.037/2016/14. számú végzése (http://www.lb.hu/hu/fizkepugy/gfv-vii30037201614-szamu-hatarozat)]
Nem vitásan a Cstv. 51. § (5) bekezdése szerint is lehetőség van a felszámoló felmentésére, ha a kifogásnak helyt adó végzésben foglaltaknak nem tesz eleget. E felmentési okon alapuló felmentésnél azonban szintén alkalmazni kell a Cstv. 27/A. § (7) bekezdését, mivel a végre nem hajtott jogerős végzés alapján a felszámoló súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértése megállapítható. A felszámolónak a Cstv. 51. § (5) bekezdése alapján való felmentésére irányuló eljárást kezdeményezheti a sérelmet szenvedett fél, de a bíróság az eljárás adataiból maga is észlelheti határozata végrehajtásának elmaradását, és hivatalból eljárva mentheti fel a felszámolót.
A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése alapján a bíróság akkor is eljárhat, ha a hitelezői választmány vagy a hitelezők képviselője kezdeményezi a felmentést. Ebben az esetben sem kifogás elbírálása történik, hanem a választmány vagy a hitelezők képviselője által tett indítvány alapján jár el a bíróság.
Nincs szükség tehát egy megelőző kifogás alapján indult eljárásban hozott jogerős végzésre ahhoz, hogy a bíróság a felszámoló felmentéséről határozzon, mert a bíróság indítvány, kifogás hiányában is – hivatalból – köteles eljárni a felszámoló által elkövetett jogszabálysértés vizsgálata során, és – mint a jelen esetben is – ha a feltételek fennállását megállapítja, a felszámolót fel kell mentenie.
A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Z á r ó r é s z
A felmentett felszámoló felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a felülvizsgálati ellenkérelmet benyújtó hitelező felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviseletével felmerült jogtanácsosi munkadíjból áll. A munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdése, és a 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg.
A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.
Budapest, 2017. január 6.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.164/2016.)