adozona.hu
EH 2017.04.M7
EH 2017.04.M7
A per alapjául szolgáló jogviszony tartalmát, a jogvitának a munkajogi szabályok szerinti elbírálását és a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörét nem érinti a fél személyének engedményezés miatti változása [1952. évi III. törvény (Pp.) 349. § (1) bekezdés, 2012. évi I. törvény (Mt.) 31. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A fizetési meghagyás folytán perré alakult eljárásban a felperes társaság 1 000 000 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a G. S. Kft. munkavállalója volt, a munkaszerződése szerinti kötelezettségének nem tett eleget, 2015. június, július és augusztus hónapban egyszer sem jelent meg munkavégzésre, amellyel 1 000 000 Ft kárt okozott a munkáltatónak. A munkaszerződésből eredő kártérítés követelését az alperes munkáltatója a felperesre engedményezt...
EH 2017.04.M7 A per alapjául szolgáló jogviszony tartalmát, a jogvitának a munkajogi szabályok szerinti elbírálását és a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörét nem érinti a fél személyének engedményezés miatti változása [1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 349. § (1) bekezdés, 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 31. §].
A tényállás
[1] A fizetési meghagyás folytán perré alakult eljárásban a felperes társaság 1 000 000 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a G. S. Kft. munkavállalója volt, a munkaszerződése szerinti kötelezettségének nem tett eleget, 2015. június, július és augusztus hónapban egyszer sem jelent meg munkavégzésre, amellyel 1 000 000 Ft kárt okozott a munkáltatónak. A munkaszerződésből eredő kártérítés követelését az alperes munkáltatója a felperesre engedményezte.[2] A járásbíróság végzésével a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 129. § (1) bekezdése alapján hatáskörének hiányát állapította meg és elrendelte az iratok áttételét a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. Végzése indokolása szerint az engedményezés a felek közötti jogviszony lényegét nem változtatja meg, a jogviszony alanyaiban bekövetkezett változás a jogviszony munkajogi jellegét nem érinti. Indokolásában hivatkozott az Ítélőtábla határozatában foglaltakra, mely szerint a munkáltató követelését megszerző engedményes az igényét a munkavállalóval szemben csak munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. Hivatkozott továbbá a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Munkaügyi Kollégiumának 160. állásfoglalására, mely szerint a munkaügyi jogvitában a munkaügyi bíróság jár el abban az esetben is, ha jogutódlás folytán valamelyik szerződést kötő fél helyett annak jogutóda lép fel.
[3] A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Pp. 45. § (1)-(2) bekezdése alapján rendelkezett az iratoknak a Kúriához történő felterjesztéséről. Indokolásában kifejtette, hogy ellentmondásos a bírói gyakorlat a munkajogi igények engedményezés útján való átruházása tekintetében. Indokolása szerint a Pp. 349. §-a visszautal a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 258. § (1) bekezdésére, mely rögzíti a munkaügyi jogvita alanyait (munkáltató, munkavállaló), illetve annak tárgyát (munkaviszonyból származó igény). Végzése indokolásban hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla döntésére, mely szerint a munkaügyi bíróság előtt, munkaügyi perben a munkaviszony alanyai állhatnak egymással szemben, engedményezés folytán a felperes követelése nem munkaviszonyból, hanem engedményezési szerződésből származik, amely nem tartozik a Pp. 349. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi perek közé, annak elbírálása az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik.
A Kúria döntése és indokai
[4] A Kúria eljáró bíróságnak a közigazgatási és munkaügyi bíróságot jelölte ki.[5] A munkaügyi per alapjául szolgáló jogviszony tartalmát, a jogvitának a vonatkozó munkajogi szabályok szerinti elbírálását a fél személyének engedményezés miatti változása nem érinti. Az Mt. fenntartja azt a megoldást, hogy a polgári jogi szabályok egyes jogintézmények tekintetében az Mt. mögöttes jogát képviselik, így az Mt. egyes rendelkezései (31. §) tételesen felsorolják a Ptk. alkalmazandó szabályait, ezek körét 2014. március 15-től kezdődő hatállyal az Mt. az új Ptk.-hoz igazította. A tételesen felsorolt szabályokat a munkaviszony tekintetében megfelelően alkalmazni kell.
[6] Az Mt. 31. §-a alapján e körbe tartoznak az új Ptk.-nak az engedményezésre vonatkozó 6:193-6:201. §-ai. Az Mt. azonban az engedményezéssel kapcsolatban kifejezetten megszorítást alkalmaz. Az Mt. 163. § (2) bekezdése értelmében - amely kógens szabálynak minősül és attól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el - engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye, a levonásmentes munkabérrész egyáltalán nem engedményezhető.
[7] Mindezen munkajogi szabályozásból következően a munkajogi igény érvényesítésére vonatkozó szabályok alkalmazását nem érinti az, ha az adott pénzkövetelés tekintetében a munkaviszonyban valamely fél helyébe engedményes lép az arra vonatkozó polgári jogi szabályok betartásával.
[8] A fentiekből következően nem annak van jelentősége, hogy az engedményezésre vonatkozó szabályokat a Ptk. rendezi, hanem annak, hogy ezek alkalmazása kifejezetten megengedett a munkaviszonyban, a munkajogi anyagi jogi szabályok által előírt körben. A kifejtett értelmezés következik mind a munkajogi anyagi jogi szabályokból, mind a Pp. munkaügyi perekre vonatkozó XXIII. fejezete rendelkezéseiből.
[9] Az engedményezés polgári jogi jogintézménynek minősülése nem változtat az alapul szolgáló jogviszony munkajogi jellegén, ezért önmagában ez a körülmény nem indokolja a munkaügyi perekre vonatkozó különleges eljárási szabályok mellőzését, általános hatáskörű bíróság által az általános eljárási szabályok szerinti elbírálását.
[10] Ezt az érvelést erősíti a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) 508. § (3) bekezdése, amely kifejezett rendelkezést tartalmaz arra nézve, ha a peres felek bármelyikének személye engedményezés, tartozásátvállalás, munkáltatói jogutódlás, illetve a munkáltató személyében bekövetkező változás alapján módosul, a per változatlanul munkaügyi pernek minősül.
Záró rész
[11] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eljárásra a közigazgatási és munkaügyi bíróságot jelölte ki és elrendelte az ügy iratainak megküldését ehhez a bírósághoz.(Kúria, Mpkk. II. 10.873/2016.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Mpkk.II.10.873/2016/2.
A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke, előadó bíró
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró
Sipőczné dr. Tánczos Rita bíró
A felperes:
Az alperes: Dr. T. M.
A per tárgya: bíróság kijelölése
Bíróság kijelölése végett az iratokat felterjesztő bíróság határozata:
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 36.M.925/2016/8.
Hatáskörének hiányát megállapító bíróság határozata:
Győri Járásbíróság G.22.879/2015/5.
R e n d e l k e z ő r é s z
A Kúria eljáró bíróságul a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot jelöli ki. Elrendeli az iratok megküldését ehhez a bírósághoz.
Erről – e végzés egy kiadmányának megküldésével – értesíti a Győri Járásbíróságot.
I n d o k o l á s
Tényállás
A fizetési meghagyás folytán perré alakult eljárásban a felperes 1.000.000.- Ft kártérítés és ezen összeg után 2015. szeptember 29-től járó törvényes kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a G. S. Kft. munkavállalója volt, az alperes munkaszerződése szerinti kötelezettségének nem tett eleget, 2015. június, július és augusztus hónapban egyszer sem jelent meg munkavégzésre, amellyel 1.000.000.- Ft kárt okozott a munkáltatónak. A munkaszerződésből eredő kártérítés követelését az alperes munkáltatója a felperesre engedményezte.
A Győri Járásbíróság a G.22.879/2015/7. számú végzésével a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 129.§ (1) bekezdése alapján hatáskörének hiányát állapította meg és elrendelte az iratok áttételét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. Végzése indokolása szerint az engedményezés a felek közötti jogviszony lényegét nem változtatja meg, a jogviszony alanyaiban bekövetkezett változás a jogviszony munkajogi jellegét nem érinti. Indokolásában hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.403/2009/2. számú határozatában foglaltakra, mely szerint a munkáltató követelését megszerző engedményes az igényét a munkavállalóval szemben csak munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. Hivatkozott továbbá a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Munkaügyi Kollégiumának 160. állásfoglalására, mely szerint a munkaügyi jogvitában a munkaügyi bíróság jár el abban az esetben is, ha jogutódlás folytán valamelyik szerződést kötő fél helyett annak jogutóda lép fel.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 36.M.925/2016/8. számú végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Pp. 45. § (1)-(2) bekezdése alapján rendelkezett az iratoknak a Kúriához történő felterjesztéséről. Indokolásában kifejtette, hogy ellentmondásos a bírói gyakorlat a munkajogi igények engedményezés útján való átruházása tekintetében. Indokolása szerint a Pp. 349. §-a visszautal a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 258. § (1) bekezdésére, mely rögzíti a munkaügyi jogvita alanyait (munkáltató, munkavállaló), illetve annak tárgyát (munkaviszonyból származó igény). Végzése indokolásban hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkk.26.655/2016/2. számú döntésére, mely szerint a munkaügyi bíróság előtt, munkaügyi perben a munkaviszony alanyai állhatnak egymással szemben, engedményezés folytán a felperes követelése nem munkaviszonyból, hanem engedményezési szerződésből származik, amely nem tartozik a Pp. 349. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi perek közé, annak elbírálása az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik.
Hivatkozott továbbá a Szegedi Ítélőtábla BDT.2012.28136. számú döntésére, melyben ugyancsak ezen jogi álláspont került kifejtésre.
A Kúria döntése és indokai
Helytálló a Győri Járásbíróság jogi álláspontja. A munkaügyi per alapjául szolgáló jogviszony tartalmát, a jogvitának a vonatkozó munkajogi szabályok szerinti elbírálását a fél személyének engedményezés miatti változása nem érinti. Az Mt. fenntartja azt a megoldást, hogy a polgári jogi szabályok egyes jogintézmények tekintetében az Mt. mögöttes jogát képviselik, így az Mt. egyes rendelkezései (31. §) tételesen felsorolják a Ptk. alkalmazandó szabályait, ezek körét 2014. III. 15-től kezdődő hatállyal az Mt. az új Ptk.-hoz igazította. A tételesen felsorolt szabályokat a munkaviszony tekintetében megfelelően alkalmazni kell.
Az Mt. 31. §-a alapján e körbe tartozik az új Ptk-nak az engedményezésre vonatkozó 6:193-201. §-ai. Az Mt. azonban az engedményezéssel kapcsolatban kifejezetten megszorítást alkalmaz. Az Mt. 163. § (2) bekezdése értelmében – amely kogens szabálynak minősül és attól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el – engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye, a levonásmentes munkabérrész egyáltalán nem engedményezhető.
Mindezen munkajogi szabályozásból következően a munkajogi igény érvényesítésére vonatkozó szabályok alkalmazását nem érinti az, ha az adott pénzkövetelés tekintetében a munkaviszonyban valamely fél helyébe engedményes lép az arra vonatkozó polgári jogi szabályok betartásával.
A fentiekből következően nem annak van jelentősége, hogy az engedményezésre vonatkozó szabályokat a Ptk. rendezi, hanem annak, hogy ezek alkalmazása kifejezetten megengedett a munkaviszonyban, a munkajogi anyagi jogi szabályok által előírt körben. A kifejtett értelmezés következik mind a munkajogi anyagi jogi szabályokból, mind a Pp. munkaügyi perekre vonatkozó XXIII. fejezete rendelkezéseiből.
Az engedményezés polgári jogi jogintézménynek minősülése nem változtat az alapul szolgáló jogviszony munkajogi jellegén, ezért önmagában ez a körülmény nem indokolja a munkaügyi perekre vonatkozó különleges eljárási szabályok mellőzését, általános hatáskörű bíróság által az általános eljárási szabályok szerinti elbírálását.
Ezt az érvelést erősíti a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) 508.§ (3) bekezdése, amely kifejezett rendelkezést tartalmaz arra nézve, ha a peres felek bármelyikének személye engedményezés, tartozásátvállalás, munkáltatói jogutódlás, illetve a munkáltató személyében bekövetkező változás alapján módosul, a per változatlanul munkaügyi pernek minősül.
Z á r ó r é s z
A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot jelölte ki és elrendelte az ügy iratainak megküldését ehhez a bírósághoz.
Budapest, 2017. január 4.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró
(Kúria, Mpkk. II. 10.873/2016.)