adozona.hu
AVI 2017.3.22
AVI 2017.3.22
Az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét a fél az Itv. 80. § (1) bek. c) pontjának megfelelően kell, hogy teljesítse [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek. c) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Felperes 2005. április 30-án a Z. Kft.-től megvásárolta a 28466/0/A/28. helyrajzi számú (hrsz.), 824 m2 területű, iroda megjelölésű ingatlant a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányaddal, 99 000 000 Ft + általános forgalmi adó (áfa) vételárért. Az adásvételi szerződés VIII. pontjában a vevő kijelentette, hogy ingatlanforgalmazást főtevékenységként végző vállalkozó, az ingatlant tovább eladási szándékkal vásárolta, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: ...
AVI 2017.3.22 Az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét a fél az Itv. 80. § (1) bek. c) pontjának megfelelően kell, hogy teljesítse [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek. c) pont]
Felperes 2005. április 30-án a Z. Kft.-től megvásárolta a 28466/0/A/28. helyrajzi számú (hrsz.), 824 m2 területű, iroda megjelölésű ingatlant a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányaddal, 99 000 000 Ft + általános forgalmi adó (áfa) vételárért. Az adásvételi szerződés VIII. pontjában a vevő kijelentette, hogy ingatlanforgalmazást főtevékenységként végző vállalkozó, az ingatlant tovább eladási szándékkal vásárolta, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A. §-a alapján kedvezményes mértékű illeték kiszabását kérte.A Főpolgármesteri Hivatal Fővárosi Illetékhivatala a 2005. június 27-én kelt fizetési meghagyásával a felperest 2 478 000 Ft kedvezményes illeték megfizetésére kötelezte azzal, hogy az ingatlan két éven (2007. május 30-ig) belüli tovább-eladásának, és ennek igazolása elmulasztásának esetén a megállapított illeték különbözetének kétszeresét kell pótlólag megfizetnie.
Felperes 2006. december 14-én az ingatlant 300 000 000 Ft-ért eladta az O. H. Kft.-nek, amelyet a hatóságnak 2007. június 6-án be is jelentett.
Az ingatlan a körzeti földhivatal 2007. december 5. napján kelt bejegyzetten megosztásra került, a 28466/0/A/28. hrsz.-ú és 434 m2 területű, illetve a 28466/0/A/40. hrsz.-ú és 390 m2 területű iroda jött létre, mindkét ingatlan tulajdonosa az O. H. Kft.
Felperes 2007. december 10-én az O. H. Kft.-vel 2006. december 14-én kötött adásvételi szerződést felbontotta úgy, hogy a szerződés I. pontjában már a megosztott és két helyrajzi számon lévő 434 m2 illetve 390 m2 területű iroda szerepelt, tulajdonjoga a megosztott ingatlanokra került külön-külön visszajegyzésre.
Ezt követően felperes 2007. december 10-én a 28466/0/A/40. hrsz.-ú és 390 m2 területű ingatlant ismételten eladta az O. H. Kft. részére 140 000 000 Ft + áfa vételárért, majd 2008. július 30-án a 28466/0/A/28 hrsz.-ú és 434 m2 területű irodát is értékesítette 155 000 000 Ft-ért a C. H. Kft.-nek, a vevők tulajdonjoga bejegyzésre került.
A felperes 2009. június 19-én az O. H. Kft.-vel, majd 2010. április 7-én a C. H. Kft.-vel megkötött szerződést bontotta fel, tulajdonjogát az ingatlanokra a földhivatal visszajegyezte.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a perbeli ingatlan tulajdoni lapját megtekintve megállapította, hogy felperes a Z. Kft.-vel 2005-ben kötött szerződés alapján igényelt ingatlanforgalmazói kedvezményre nem jogosult, mert az O. H. Kft.-vel kötött szerződés felbontása folytán a továbbértékesítésnek nem tett eleget. A 2008. augusztus 12-én kelt 7518099209 számú határozatával az Itv. 23/A. § (1) és (7) bekezdése alapján ezért a felperest 19 800 000 Ft illeték pótlólagos megfizetésére kötelezte.
Mindezeket követően: 2010. április 7-én felperes és a Z. Kft. a 2005. évben megkötött szerződésüket a megkötésükre visszaható hatállyal felbontották, a szerződés I. pontjában rögzítve, hogy a 2005-ben megkötött szerződés a 2007-ben megosztott ingatlanok egészére vonatkozott. A tulajdoni lap tanúsága szerint a 28466/0/A/28 hrsz.-ú és a 28466/0/A/40. hrsz.-ú ingatlanokra a Z. Kft. tulajdonjoga visszajegyzésre került.
Felperes 2010. április 8-án azzal a kérelemmel fordult az adóhatósághoz, hogy a 2005. április 30-ai adásvételi szerződés felbontása, és az eredeti állapot helyreállítása okán a kiszabott illetéket törölje.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a 2010. június 14-én kelt határozatával a törlési kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy szerződő felek az eredeti állapotot nem tudták helyreállítani, mivel az ingatlan (más által) megosztásra került, ezért az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú hatóság a 2010. szeptember 20-án kelt 5227907798 számú határozatával a 6157746789 számú elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes kezdeményezte e határozatok bíróság általi felülvizsgálatát, keresetlevelét a Fővárosi Bíróság a 13.K.35.889/2010/4. számú végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A felperes a 2010. június 28-án kelt beadványában a terhére előírt pótilleték törlését is kérte.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2010. december 07-én kelt 4140914797 számú határozatával a - 7518099209 számú határozatban pótlólag előírt - 19 800 000 Ft illeték törlése iránti kérelmet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2011. április 11. napján kelt 2887955741 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontjában, a 18. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 23/A. § (1), (7)-(8) bekezdéseiben, 79. § (1) bekezdésében és 80. § (1) bekezdés c) pontjában, továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak alapján hozta meg.
Indokolása szerint az adóhatóság 6157746789 számú elsőfokú és 6157746789 számú másodfokú határozatával felperesnek az illeték törlése iránti kérelmét elutasította, így a 333051-01-2005. számú fizetési meghagyásban előírt 2 478 000 Ft illetékfizetési kötelezettség továbbra is fennáll. A továbbértékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalást a később megkötött szerződések, így a felbontó szerződések alapján sem lehet úgy tekinteni, mintha arra nem került volna sor. Felperes a továbbértékesítésnek 2007. május 30-ig nem tett eleget, az eredeti állapot helyreállításának hiányában (mivel az ingatlan megosztásra került) az előírt illetéket az adóhatóság nem törölte, ezért a pótilleték törlését sem alapozza meg a 2010. április 7-ei felbontó szerződés.
Felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az illeték törlése iránti kérelme az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjának mindenben megfelelt. A felek szerződéses akarata az illetékkiszabás alapjául szolgáló szerződés megkötésére visszaható hatályú felbontására irányult, az eredeti állapot helyreállítása földhivatali határozattal megtörtént, és ezen az sem változtat, hogy az ingatlant megosztották, mivel a szerződés felbontása a megosztás után keletkezett ingatlanokra is kiterjedt.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította, megállapítva, hogy az alperes nem követett el jogszabálysértést határozatának meghozatalakor.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését, illetve a terhére pótlólag előírt illeték törlését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontját, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 237. § (1) bekezdését, 319. § (3) bekezdését, az Art. 1. § (7) bekezdését, 2. § (1) bekezdését, lényegében megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat.
Az alperes a felülvizsgálati eljárás befejeződéséig ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria elsődlegesen rögzíti a következőket: hatóság, bíróság által hatályon kívül nem helyezett, meg nem változtatott,
- jogerős fizetési meghagyás alapján a felperes visszterhes vagyonszerzése után kérelme (vállalt továbbértékesítés) alapján kedvezményezett mértékű illeték megfizetésére köteles (333051-01-2005. számú fizetési meghagyás),
- jogerős határozat alapján a felperes pótilleték megfizetésére köteles, mert az ingatlan eladását tartalmazó szerződés felbontásával a továbbértékesítésnek nem tett eleget (7518099209 számú határozat).
A Kúria rögzíti továbbá, hogy hatóság, bíróság által hatályon kívül nem helyezett, meg nem változtatott,
- jogerős határozat szerint a jogerős fizetési meghagyással kiszabott, kedvezményezett mértékű illeték törlésének (az adásvételi szerződés felbontása folytán) nincs helye, mert az eredeti állapot helyreállítása törvényi feltétel az ingatlan megosztása miatt nem teljesült (6157746789 számú elsőfokú határozatot helybenhagyó 5227907798 számú másodfokú határozat).
Az adóhatóságnak tehát akkor, amikor a felperes pótilleték törlése iránti kérelmét el kellett bírálnia, figyelemmel kellett lennie arra, hogy a felperes a 7518099209 számú jogerős határozat alapján pótilleték megfizetésére köteles, mert az ingatlan eladását tartalmazó szerződés felbontásával a továbbértékesítésnek nem tett eleget, továbbá arra is, hogy a kedvezményezett mértékű illeték törlése iránti ügy (amely a kérelmet elutasító döntéssel zárult, 6157746789, 5227907798 számú határozatok) tény- és jogazonos a pót- illeték törlése iránt jogerős határozattal befejezett üggyel. Mindkét ügyben a felperes törlési kérelmét azonos tényre alapította: a 2005. április 30-ai szerződést felbontotta az eredeti állapot (álláspontja szerinti) helyreállításával, és azonos jogszabályhelyet: az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg kérelme alapjaként.
Illetékügyben az Itv. 88. § (1) bekezdése szerint az Itv.-ben külön nem szabályozott eljárási kérdésekre az Art. rendelkezései az irányadóak. Az Art. 5. § (1) bekezdése alapján az Art. másként nem rendelkezése esetén alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) a jogerővel kapcsolatos 128. §-ához fűzött törvényi indokolás szerint: "A jogerő eljárásjogi értelemben azt fejezi ki, hogy a határozat a továbbiakban nem vitatható, megváltoztatására a rendes jogorvoslati eszközök útján többé nincs lehetőség.", a döntés tehát köti mind az ügyfelet, mind a hatóságot.
A Ket.-nek a jogerős határozatokhoz kapcsolt kötőereje alapján, figyelemmel a felperes által kezdeményezett két törlési eljárás tény- és jogazonosságára, az alperes helytállóan hivatkozott döntésének indokaként arra, hogy a 6157746789 és 5227907798 számú határozatok szerint az eredeti állapot helyreállításának hiánya miatt az illeték törlésének nem volt helye, azaz adózónak a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége változatlanul fennáll, így a vállalt továbbértékesítés elmulasztása miatt a pótilleték fizetési kötelezettsége is fennmaradt.
Az Itv. 80. § (1) bekezdése szerint azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye: c) pont: ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják.
A felperes által megvett majd eladott ingatlan a megosztását követően - függetlenül attól, hogy felperes a vételi és eladási szerződéseket felbontotta - eredeti (a megosztást megelőző) adataival az ingatlan-nyilvántartásban (a megosztás miatt) már nem szerepel, ezért az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság határozatával (mivel az a megosztás folytán és után ilyet nem hozott) nem igazolta. Az alperes és az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy felperes az eredeti állapot helyreállításának az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételét nem teljesítette.
Nem sértett tehát jogszabályt az adóhatóság akkor, amikor felperesnek a pótilleték törlése iránti kérelmét, illetve az elsőfokú bíróság azzal, hogy a keresetét elutasította.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.160/2013/6.)