adozona.hu
158/B/2000. AB végzés
158/B/2000. AB végzés
Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján indult eljárásban meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 1999. évi CXVIII. törvény 10. §-a alkotmányellenességének megállapítására és visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
1. Két indítványozó közös beadványban azt kérte...
158/B/2000. AB végzés
Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján indult eljárásban meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 1999. évi CXVIII. törvény 10. §-a alkotmányellenességének megállapítására és visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.Indokolás
1. Két indítványozó közös beadványban azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) módosításáról szóló 1999. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.m.) 10. §-ának alkotmányellenességét, és visszamenőleges hatállyal semmisítse meg azt. Álláspontjuk szerint az említett szabály ellentétben áll az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésével és 13. §-ának (2) bekezdésével.Az indítványozók előadták, hogy a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény 29. §-a felhatalmazta a Kormányt, hogy hozzon létre a sporttal kapcsolatos állami feladatok ellátására egy közalapítványt, továbbá - megfelelő feltételek esetén - alakítson át egy meglévő alapítványt közalapítvánnyá. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény ezt követően a két közalapítványra ruházta a Sportlétesítmények Vállalat Rt. vonatkozásában az állam tulajdonosi jogainak gyakorlását. 1999-ben a Priv.tv.m. 10. §-a a Priv.tv. mellékletét módosítva a Sportlétesítmények Vállalat Rt.-re vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlását elvonta a közalapítványtól és az ifjúsági és sportminiszterre ruházta.
Az indítványozók az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét abban látják, hogy a Priv.tv.m. 10. §-a ellentétes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/B. § (5) bekezdésével. Álláspontjuk szerint összeegyeztethetetlen a jogállamiság kritériumával, hogy két törvényi szabályozás azonos jogviszonyt egymással ellentétesen szabályozzon, vagyis az, hogy a Ptk. hivatkozott, az alapítványi vagyon csökkentését tiltó rendelkezésével szemben a Priv.tv.m. támadott szabálya éppen ezen vagyon elvonását (csökkentését) írja elő.
Érvelésük szerint az a körülmény, hogy a részvények átcsoportosítását a törvény nem nevezi kisajátításnak, azok elvonása a vagyoni értékű jogok tulajdoni védelme folytán mégis csak annak tekintendő. Ezért az azonnali teljes kártalanítás előírásának elmaradása az Alkotmány 13. § (2) bekezdésében foglaltak sérelmének tekinthető.
Az indítványozók által sérelmesnek tartott szabály az indítvány benyújtását követően többször változott. A Sportlétesítmények Vállalat Rt.-re vonatkozó tulajdonosi jogokat - a Priv.tv. mellékletének módosításai folytán -2004. decemberétől a Nemzeti Sporthivatal elnöke, 2006. augusztusától az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, majd 2007. január 1-jétől a sportpolitikáért felelős miniszter gyakorolta.
2. Eljárása során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Priv.tv.m. támadott rendelkezése a Priv.tv. mellékletét módosítva, annak részévé vált. Az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlatának megfelelően - nem a módosító törvényi rendelkezéseket hatályba léptető, hanem a kifogásolt módosító törvényi rendelkezéseket magába foglaló (inkorporáló) törvény rendelkezéseit, adott esetben a Priv.tv. mellékletét tekinti az alkotmányossági vizsgálat tárgyának. [174/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 870, 871.; 8/2003. (III. 14.) AB határozat, ABH 2003, 74, 81.; 51/2004. (XII. 8.) AB határozat, ABH 2004, 679, 683.; 28/2005. (VII. 14.) AB határozat, ABH 2005, 290, 297.]
Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy a Priv.tv. túlnyomó részét, közte annak mellékletét az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése 2007. szeptember 25. napjával hatályon kívül helyezte, a törvény 59. § (7) bekezdése szerint pedig a Priv.tv. mellékletében felsorolt társasági részesedések a törvény hatálybalépésével a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálatát csak a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján folytatja le [lásd: az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. § f) pontját]. Jelen ügyben megállapítható, hogy az indítvány nem alkotmányjogi panasz hatáskörben érkezett, illetve nem is bírói kezdeményezés, továbbá a vizsgálni kért jogszabály az indítvány benyújtását követően hatályát vesztette. Az Ügyrend 31. § a) pontja szerint az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált.
Jelen ügyben azáltal, hogy az állami vagyonról szóló törvény hivatkozott rendelkezése a - hatályon kívül helyezett - Priv.tv. mellékletében felsorolt társasági részesedéseket generálisan helyezte a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tulajdonosi joggyakorlása alá, nem maradt hatályban lévő jogszabályi rendelkezés, amely Sportlétesítmények Vállalat Rt.-re vonatkozó tulajdonosi jogok tekintetében vizsgálható lenne.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrend hivatkozott szabálya szerint az eljárást megszüntette.
Budapest, 2009. január 6.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró